A múlt héten megkezdődött Czeglédy Csaba pere a Kecskeméti Törvényszéken. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Hosszú út vezetett idáig, elfogult bíróságok, DK-s mentőmellényként jött mentelmi jog, betegségek miatt elhalasztott tárgyalások.

Hogy mennyi az annyi?

Jelen pillanatban a vád szerint 6,215 milliárd forint eltüntetéséről beszélünk. Sok ember elképzelni sem tudja, mennyi pénz ez. Ezért segítek kicsit kontextusba helyezni. 

Viszonyítsuk először helyi számokhoz, adjunk neki kézzelfogható dimenziót:

Erzsébetváros önkormányzatának költségvetése 28 milliárd Forint. Az államtól elcsalt 6,2 milliárd egy kisebb kerület (esetünkben a VII.) költségvetési főösszegének durván a negyede. 
De menjünk messzebb... Egy átlagos 2-3 ezer fős Duna-menti kistelepülés költségvetési főösszege megközelítőleg 1 milliárd Forint. Az eltűnt 6,2 milliárd Forintból 6 évig lehetne működtetni például Kismarost.

És hogy mit lehet még tenni 6,2 milliárddal? Lássuk csak... 

• Kijönne belőle legalább kb. 3 db 50 lakásos társasház felépítése Budapesten.  (124 db 50 milliós lakás)
  
  
• Vagy 15 db ilyen budaörsi luxusvilla:
  
  
• Vagy 20 db ilyen luxuslakás:
  
  
• A világot körbeutazni egy teljes éven át tartó utazással számolva körülbelül 10 millió forint. Ezt 6,2 milliárdból 600-szor lehet megtenni, vagy más oldalról közelítve 600 ember tudna ennyi pénzből egy éven át utazgatni a Föld körül.
  
  
• De lehetne venni a világ legdrágább autójából, a Valkyrie-ből 6 darabot:
  
  
• Vagy ebből a gyönyörű AMG Mercedesből 60 darabot:
  
  
  A luxus yacht rajongóktól itt kérek elnézést, meguntam a jármű hasonlatokat, szóval a vízi járművek most kimaradnak.

De talán mégiscsak az a legkézzelfoghatóbb, ha  elnavigálunk a luxuscikkek talajáról, és a hétköznapi emberek szemszögéből nézzük a számokat:

• 2020-ban a legtöbbet eladott autó Magyarországon a Suzuki Vitara volt, amihez újonnan 6 millió forintért lehet hozzájutni. 6,2 milliárdból 1033 db. Suzuki Vitarát lehetne venni. 
  
  A leggyakoribb autó az utakon még mindig egy régebbi opel astra modell. Ehhez átlagosan 2-3 millióért lehet hozzájutni használtan. Ebből közel 2500 darabot lehetne vásárolni.
  
  
• Magyarország eddigi legmagasabb lottó 5-ös főnyereménye durván 6,5 milliárd forint volt, 2020-ban. "Csupán" 300 millióval (egy luxusingatlannyival) több, mint az elcsalt 6,2 milliárd.
  
  
• Egy átlagos ember 2019-es adatok alapján egy évben egy millió forintot költ fenntartásra, élelemre, lakhatásra. A 6,2 milliárd forint egy ember 6200 évnyi fogyasztása.
  
  
• A teljes Blaha Lujza teret majd' 3-szor fel lehetne újítani ebből a pépnzből, a jelenlegi fővárosi előirányzott terv alapján.

Hát így. És még mielőtt:

Félreértés ne essék, nem akarok demagóg lenni, és nem azt mondom, hogy ebből a pénzből ilyesmiket kellett volna venni, vagy bárkinek is ilyesmi jutott volna. Arról beszélek, hogy ez a pénz az álllam pénze, KÖZPÉNZ, ami közvetetten a miénk, adófizető becsületes állampolgároké. Ebből és az ilyenekből áll össze a nyugdíj, a társadalombiztosítás, az államháztartást illető pénzek képezik a központi költségvetés tételeit. A példákat pedig azért hoztam, mert sok ember (beleértve magamat is) elképzelni sem tudja, mennyi pénzről beszélünk, és az összegeket tárgyiasítva, kézzelfogható javakra váltva jobban képbe lehet kerülni.

Nyilván lehet mondani, hogy ha nem Czeglédy lopja el, akkor ellopja a kormány, helikopterezésre, Fidesz first ladykre, birtokokra, meg egyebekre. Sajnos ez így van. Csakhogy a lopásra nem az a megfelelő válasz, hogy azt mondjuk, hogy "de a másik is lop". Mindenkit következetesen számon kell kérni, ha KÖZPÉNZZEL él vissza.

Én pedig azért foglalkozom épp ezzel a lopási üggyel, mert a kerületemhez is köthető. Mert Erzsébetváros polgármestere egy év alatt már több mint 100 milliót fizetett ki annak az ügyvédi irodának a kerületi közpénzből, ami Czeglédy tulajdona, és a felesége viszi. Mert elítéltük, hogy a Fidesz a kerületben egy év alatt 72 milliót fizetett ki különböző ügyvédi irodáknak, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy egy ellenzéki kerületvezetés ugyanezt teszi, csak még több pénzzel, és ráadásul egy olyan ügyvédi irodával szerződve, aminek a tulajdonosa épp bűnszervezetben elkövetett csalás vádjával néz szembe, és még az ügyvédi kamara is felfüggesztette a tagságát. De az ellenzéki koalíció egyetlen frakciója sem határolódik el. Csak a lapítás megy. És ez elkeserítő.

Bizonyára van, volt, és lesz mit feltárni az előző vezetés tevékenységéből. De erre lehetett volna találni ezer meg egy olyan kiemelkedő szakmaiságú ügyvédi irodát, aminek nincs köze a DK-hoz, nincs köze költségvetési csaláshoz.

Persze azt tudni kell, hogy ezek a pénzek nem mind Czeglédyhez kerültek. A vádhatóság szerint a politikus ezen ügy következményeképp "mindössze" 387 millió forinttal gazdagodott. A statisztikai hivatal legutóbb közzétett adataival számolva egy átlagember Magyarországon 190 év alatt keresne meg ennyi pénzt...

És akkor ejtsünk egy szót a jövőről

Tudom, hogy egy ilyen per hosszú-hosszú évekig elhúzódhat. De tegyük fel, hogy egy-két év alatt rendeződik. Abban az esetben, ha a vádak megállnak, és Czeglédyt letöltendő börtönbüntetésre ítélik, gyakorol majd vajon a jelenlegi kerületvezetés önvizsgálatot, vagy elismeri a hibát, hogy talán nem egy bűnöző ügyvédi irodájára kellett volna bízni Erzsébetvárost? Hallhatunk majd nyilvános bocsánatkérést? Felbontja vajon a polgármester ezeket a szerződéseket, amelyek az 5 éves ciklusra előrevetítve 110 millió forinttal többe fognak kerülni, mint az előző fideszes vezetés szerződései? Valahogy nehezen tudom elképzelni.

Érdeklődéssel figyelem tehát Czeglédy Csaba perét. Tanulságos lehet.

Az önkormányzat pénzéből.

A közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) önkormányzati rendelet februári módosítása után

Belső-Erzsébetvárosban a vendéglátó-teraszok közterület-használati díja 72.33%-kal csökken 2021. év végéig.

Ez akár tízmilliós nagyságrendű bevételkiesést jelenthet havonta a kerületnek.

Ha kevesebb üzlet nyit ki, mint tavaly, óvatos becslés alapján is havi több millió Ft veszteség éri az önkormányzatot, így a kerület lakosságát.

Erzsébetváros polgármestere erről a veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény általi felhatalmazásával egyedül döntött.

Mit jelent ez számszerűen? 

Azt, hogy:

a februári rendeletmódosításnak köszönhetően akár havi 11 millió 640 ezer Ft-tal kevesebb bevételhez juthat az önkormányzat, közvetetten a kerületi lakók.

Csak az egykori „bulinegyed” vonatkozásában, a többi kerületrészt most nem is számolva....

A példa kedvéért tegyük fel, hogy összesen 1463 m² alapterületű vendéglátó-terasz/előkert van Belső-Erzsébetvárosban (2020-as adat).

Havi 11 529 995 Ft-tal (napi ~378 809 Ft-tal) kevesebb közterület használati díj a Nagykörúton belüli, önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhelyezett vendéglátó-teraszok után, nagyon leegyszerűsítve.

72.33%-os csökkenés, tehát a korábbi díjak alig több, mint egynegyedét kell, hogy befizessék az érintett Belső-erzsébetvárosi vállalkozások az önkormányzatnak.

Világosan látható tehát, hogyha kevesebb terasszal kell is számolni idén, egészen bizonyos, hogy többmilliós veszteség éri az önkormányzatot - azaz a lakókat - havonta.

(Csöndesen jegyzem meg, hogy az Erzsébet körút - Király utca - Lövölde tér - Városligeti fasor - Dózsa György út - Verseny utca - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út által határolt területen a Közter. ör. 1. melléklete szerint 7300 Ft négyzetméterenként havonta a vendéglátó-terasz közterület-használati díja (ami alaphelyzetben 33.6%-kal kevesebb, mint a Zsidónegyedben), de a Közter. ör. új, 15/A §-a értelmében az egykori „bulinegyeden” kívüli, Nagykörúton túli területen „csak” 41.695%-os engedményhez jutnak a terasszal rendelkező vendéglátóhelyek, azáltal, hogy egységes lett a díjszabás a teljes kerületben a teraszokra.

Ebből következően a Belső-erzsébetvárosi vendéglátóipari vállalkozások megint versenyelőnyhöz jutnak a kerület más részében működő vállalkozásokhoz képest...)

Mi lenne a megoldás?

Véleményem szerint itt legfeljebb Állami támogatás jöhetne szóba, kizárólag a tisztességes, jogkövető, a lakókörnyezettel harmóniában működő vállalkozásokat segítve, melyeknek valóban a léte függhet ettől.

Elfogadhatatlan, hogy pl. korábban stag partys brit vandálokat is kiszolgáló, és/vagy a lakók jogos érdekeit figyelmen kívül hagyó itatóhelyek akár csak a teraszaik vonatkozásában egyetlen Ft kedvezményhez is jussanak a lakosság kárára...

(Már önmagában az is abszurd, hogyan kaphattak ilyenek közterület-használati engedélyt teraszra/kitelepülésre az elmúlt évek során. Akinek inge, csak az vegye magára...)

A mai napon kaptunk egy megkeresést az SZFE ügy kapcsán a legnépszerűbb közösségi oldalon, melyet teljes egészében itt lehet elolvasni.

Az idézett részek a levélből lettek kiemelve, alattuk a válasz olvasható.

“Tudom a képviselőtestület összetétele, erősen lejt a polgármester felé, sőt több döntést, egyedül ő hozott meg, a járványra való hivatkozással, de a képviselő testületben, van olyan, aki politikai párttól független.” 

Bár sokszor nekem estek már amiatt, amit most leírok, mégsem félek újra és újra kimondani:
A testületben az Élhető Erzsébetvároson kivül maximum a nevében van független képviselő. Sajnálom, és nyilván lesz, aki ettől hajat tépve szidalmazni kezd, de meg kell nézni, ki hogyan szavaz. Meg kell nézni, hogy ha van egy problémás előterjesztés, akkor a “független” szemrebbenés nélkül megszavazza, vagy, ha biztos benne, hogy úgyis mindenképp átmegy, akkor esetleg egy udvarias tartózkodásra tellik. SOHA nem szavaznak a koalíció ellen, aminek állítólag nem a részei. Hogy ennek magyarázatai-e a jól fizető tanácsnoki kinevezések, egyéb alkuk, mindenki döntse el maga. Hozzáteszem, mindkét független bőven ült már annyit a testületben, hogy megérdemeljenek egy nyomorult tanácsnoki kinevezést, szó se róla. Sajnálatos, hogy a nagy összefogásos koalíció okán most annyi lett az éhes száj, hogy emiatt a két függetlennek muszáj volt opportunista módon viselkedni. Ez az ő döntésük, és bár megértem, morálisan mindenképp helytelennek tartom.

Mondják sokan, "de hát ilyen a politika"… Hát igen. Ilyen… Na ezért ilyen a politikai közélet, mert nem az ügyekről szól, hanem az egymás arcába könyöklő pártokról és a periféria helyezkedéséről. Amíg ez a fajta viselkedés egy testületben társadalmilag elfogadott (azaz megszavazunk ilyen politikusokat) addig igen, ilyen lesz a politika. Mert a politikát azok a politikusok csinálják, akik számára ez elfogadható, és bent vannak a testületben. Bizony, a politikát sajnos nem a nép csinálja, maximum csak fut utána.

“Viszont ilyen volumenű döntésekben, mint most a SZFE-sek bérlete, nem kapunk tájékoztatást. Most is csak utólag, más médiákból tudtuk meg.”

És ezzel nem vagy egyedül, tudtommal a testületet sem tájékoztatta senki, legalábbis, engem bizonyosan nem, bár már megszoktam, hogy a DK-Momentum-Mszp tengely sportot űz belőle, hogy a lehető legkevesebb dologról értesüljek. És akkor mielőtt fellobban a “bezzegvattamányozás”: nem, akkor sem lett volna jobb, ugyanebben a helyzetben lennék akkor is, de ezzel nem relativizálható az átláthatatlan “neszóljbele az ügyeinkbe ( =a kerületi döntések)” viselkedés. Ha az egyik oldal lop, NEM ÉRDEKEL, hogy a másik oldal többet lopott VOLNA. Mert az egyik épp megtörténik, a másik meg nem, és fikció alapján senki nem felelősségre vonható, csak a kész tények alapján.
Egy szó, mint száz, kerületi képviselőként ugyanakkor értesülök ezekről, amikor más is: a médiából. És ez siralmas.

“Tehát a 2/2021. (I.11.) számú határozat alapján!!! Akkor csak volt egy képviselő testületi ülés, ahol ezt megszavazták! Akkor nem tűnt fel semmi a kedves képviselőknek? Nem tűnt fel akkor, hogy ez az épület, nem egy lerobbant önkormányzati cselédlakás? Ez egy k@rva nagy ház!”

Nem volt testületi ülés ezügyben, ez a megfogalmazás, hogy "xy kt ülés határozata alapján” csupán protokoll a határozatok tekintetében, vészhelyzeti felhatalmazással a polgármester egyedül dönt, és a határozatok ezzel a fejléccel lesznek iktatva.

Az egy dolog, hogy nincsenek testületi ülések, csak megbeszélések,de még a megbeszélésen sem esett erről egy árva kukk sem. A pályázat kiírása, lebonyolítása roppant sebtiben, fű alatt történt. Persze nem tartom kizártnak, hogy az alpolgármesterekkel sikerült erről tárgyalni, zárt ajtók mögött. Ja, a jegyzőnek még tudnia kellett róla. És persze az elbírálás sem volt nyílt.

“Nem tudom a protokollt, de sejtem, hogy képviselő ülés előtt, az érintettek kapnak egy meghívót, és abban benne vannak a napirendi pontok. Nem kellene ezeket előzetesen végig olvasni, elemezni? Az hogy Garay Dóra nem vette észre, csak egy dolog. De ott volt a volt polgármester, és társai is, akinek tudni kellett volna, hogy ez miről szól! “

Nem szerepelt a napirendi pontok között, és más módon sem kaptunk erről értesítést. (Legalábbis a magam nevében bizton mondhatom.) Így aligha volt esélyem nem észrevenni, hiszen nem is szerepelt sehol.

"Megtörtént a képviselőtestületi ülés, de még utólag sem tűnt fel senkinek. Ez szép.

Az ajánlatokról Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: „Elbíráló”) dönt.

Nem Niedermüller Péter személyesen, nem a jegyző, hanem a képviselő testület!

Tehát a pályázatokat, szintén az a képviselőtestület bírálta el, akik áldásukat adták a kiírásra!”

Nem ez az első eset, hogy nem a testület dönt arról, amiről neki kéne, a rendészeti igazgató kinevezésénél már egyszer belefutottam egy ugyanilyen szabálytalanságba, de persze el lett sikálva. Ja nem, rendőrségi nyomozás van miatta, csak ezzel a polgi holdudvara nem dicsekszik.

Persze a vészhelyzeti felhatalmazás elvonja a jogkört a testület tagjaitól, és azt ilyenkor egyszemélyben a polgármester gyakorolja, ami jogilag ugyanaz, mintha a testület szavazással hozott volna ilyen döntést.

“De még akkor sem tette fel a kezét senki, hogy "Álljunk már meg egy bulinegyedes szóra! Szőr van a palacsintában!"

Tehát mint fentebb látható, sem a tervet/szándékot illetően, sem a pályázati kiírást illetően, sem az elbírálást illetően semmilyen napirendi pont és informális tájékoztatás nem volt.

“További érdekesség, hogy a jelenlegi képviselő testületben ott ülnek azok a demenciában szenvedő képviselők, akik az előző kabinetben is ott voltak! “

Ez bizony így van, és most megy is a vakarózás, pedig a következő szavazások elég együntetűen sikerültek:

1.  214/2017.06.16. testületi határozat, 14 igen, 1 nem, 1 tartózkodás
   
   
2. 175/2019.03.11. pénzügyi bizottsági határozat, 5 igen, 0 nem, 0 tartózkodás
   
   
3. 281/2019. 04.08. pkb határozat, 7 igen, 0 nem, 0 tartózkodás
   
   
4. 723/2019. 08.26. pkb határozat, 5 igen, 0 nem, 0 tartózkodás
   
   
5. Grátisz pedig egy közbeszerzési eljárás

“Az persze a döglött kutyát nem érdekli, hogy a Zeneiskolának szánt épületet, a mi adóforintjainkból újították fel.” 

Ezért is érthetetlen, miért a zeneiskolának kell új helyet keresni, és a speciális igényeket sok-sok adóforintból újra megteremteni egy másik épületben, hiszen akkor az dupla pénzkidobás lenne. Az már mellékes, hogy az önkormányzati bérbeadás gyakorlata az, hogy a bérlő újit fel. És igen, az épületet nem a zenesuli újította fel, de ha már így esett, attól még nem kell dafke kitolni velük, mert hiszen a mi, VII. kerületi gyerekeink járnának oda!!!

“Az átadást követő média információhalmazban, egyszer csak megjelent az Élhető Erzsébetváros részéről is egy állásfoglalás, Garay Dóra, és Novák Gergely részéről. Az a Novák, aki számtalanszor posztolt már, szinte minden részletre kiterjedő dokumentációval alátámasztott posztokat, most a duó mégis elég visszafogottan nyilatkozik az ügyről. Szinte egyetlen konkrétumot nem írtak le.”

Sajnos nem tudtunk azonnal blogot írni róla, mert meg kellett szerezni a hiányzó és fellelhető dokumentumokat, vagy úgy egyáltalán bármit, ami alapján meg lehet tudni, mi történt. A blogban amúgy a lehető legtöbb dokumentum idézve, vagy scannelve szerepel, kettőt leszámítva, amit akkor még nem sikerült megszerezni. De ahhoz, hogy ne történjen meg az, hogy az elfogult szekértábor hívők reklamálnak, hogy miért bántom bizonyítékok nélkül a drága jó összefogást, ahhoz alaposnak kellett lenni. Ahhoz pedig kellett két nap. Annyi anyagot szedtünk össze az ügyről, amennyit csak lehetett, ami akkorára kerekedett, hogy egymásnak és az érdeklődőknek csak 3 mappányi tömörített formátumban tudtuk küldözgetni.

Számunkra egyértelmű volt, hogy a polgármester csúnyán hibázott, de ezt kulturáltan kell megfogalmazni, mert még egy általad “langyosnak” mondott beszámolót is az ellenzéki média támadásnak vesz, és nem hajlandók közölni, vagy elfogulatlanul írni róla. Lásd Népszava például, ahol a pályázat elcsalásának tényét sikerült úgy leírni, hogy  “talán egy pályázati célirányt is kissé rugalmasan kezelhettek”.  Többízben futottunk bele abba,  hogy az általános benyomás a polgármesterről az, hogy idézem: "csak béna, nem ért hozzá, de nem rosszindulatú". Nos, a mi tapasztalatunk inkább az, hogy nagyon is tudja mit csinál, egész egyszerűen rémisztően dörzsölt. (Máshogy aligha hiszem, hogy a DK második embere lehetett volna évekig...)
Lehet, hogy tényleg hibáztak a kabinetnél, és nem vették észre, hogy itt nem 100%-ban kizsírozott az út a Damjanich 4.-hez. De senki ne gondolja azt, hogy ha a zeneiskola szál nem jött volna a képbe, és az épületet senkinek nem ígérték volna oda, akkor a pályáztatás mikéntje nem pontosan ugyanilyen módon történt volna meg...

A blogot követően, amint újabb dokumentumok kerültek elő, kommentben folyamatosan töltöttük fel azokat a releváns posztok alá.

Emellett az sem könnyítette a munkánkat, hogy nem töltöttek fel számos dokumentumot a kerületi honlapra, több esetében pedig a "karbantartás miatt nem elérhető"-hibaüzenetet dobta ki az oldal (később ezek elérhetővé váltak, de volt, ami a blogbejegyzés idején még nem.) 

A magát "átláthatónak, szolgáltatónak" mondó önkormányzat az állítólagos honlapot ért "támadás" után MINDEN EGYES PKB HATÁROZATOT, JEGYZŐKÖNYVET LEGYALULT A HONLAPRÓL.
Közérdekű adatigénylésben korábban a 2015-2019-es időszakra vonatkozóan Novák Gergő kérte a jegyző asszonytól, -aki a jogszabályoknak megfelelően becsülettel intézkedett,- hogy "újrafeltöltsék" a honlapra az ERRE AZ IDŐSZAKRA VONATKOZÓ határozatokat.
A testületi ülések is csak 2015-ig visszamenőleg vannak jelenleg fenn, ebből vélelmezem, hogy azok sem voltak elérhetőek, és ha nincs az az adatigénylés, az előző ciklusokra vonatkozóan túl sok adat nem lenne, tehát, számos információ "nem derült volna ki", és a "kerülettől független média" sem "tudta volna meg", csak egy adatigénylés benyújtása után.

Szerintem bőven adatgazdag leírást tettünk nyilvánossá, konkrétumok tekintetében is, a média részben azokból az információkból táplálkozott, ami az állítólag semmi konkrétumot nem tartalmazó blogbejegyzésben szerepelt, még a bescannelt dokumentumok fotói is, ami aztán úgy lett megjelölve később, hogy “forrás: mandiner”, de ezeken már nem akadunk fenn...

Persze emiatt egyből jött egy-két rosszindulatú megjegyzés, hogy a jobboldali újságnak mi nyilatkoztunk, meg a Fidesznek mi adtunk információt, de aki józan ésszel átgondolja, hogy a kerületi Fideszes képviselők alsó hangon 10 éve vannak jelen a kerületben, mi meg épp csak egy éve, az beláthatja, hogy baromi nehezen hihető feltételezés, hogy mi többet tudnánk náluk a kerület régi ügyeiről, és nekünk kéne őket segíteni infóval.

 Az egyesület foglalkozott egyedül ezzel az üggyel pártatlanul, aminek nincs még "vége" ennyivel.
A pártokra jellemző az, hogy közéleti-, vagy általában a kerületet bármilyen módon érintő bármilyen súlyú ügyben kiadnak egy "nyilatkozatot", vagy "petíció" címén adathalászatot folytatnak, aztán a továbbiakban nem érdekli őket az ügy. Az ÉEE nem ilyen, írásainkat a teljes tagság jóváhagyásával közöljük, pontosan azért, mert köztünk a politikai paletta minden árnyalata megtalálható, és ha minden irányultságú tagunk jóváhagyja az írást, az remek korrektúrája szokott lenni a politikai nyilatkozatoknak.

Budapest szívében, Erzsébetvárosban, a Damjanich utca 4. szám alatt kapott új épületet a FreeSZFE Egyesület, és ahogyan az várható, az ellenzéki érzelműek ünnepelnek, a kormányoldaliak pedig dühösek. De vannak jópáran, akik a szekértábor-mentalitáson kívül állva értékelik a történéseket. Szerintük pedig az épületet épp olyan ügyeskedő módon emelték el az arra évek óta váró zeneiskolások orra elől, ahogy az Ódryt a színművészetisektől. 

Tekintve az előzményeket, vitathatatlan, hogy az SZFE-seknek szüksége van új helyre, az ellenzéki vezetésű kerületeknek pedig illik a lehetőségükhöz mérten ehhez a legtöbb segítséget nyújtani. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mindez milyen áron történik, ahogy az is tagadhatatlan, hogy az ünnepélyes média felhajtással megejtett kulcsátadó természetesen aktuálpolitikai haszonszerzésre is alkalmas.

Azt talán csak a mesékben hívők gondolhatták, hogy  Damjanich utca 4. alatti épület kulcsra készen felújítva hirtelen hopp ott termett, netán évek óta ott  várt, hátha kell majd valakinek, akinek Niedemüller Péter kék párnákon átadhatja a kulcsait. 

Az épületet az előző önkormányzat hosszas egyeztetés folyamán kifejezetten a Molnár Antal Zeneiskola részére, speciálisan kialakított zeneszobákkal, tetőtől-talpig felújította.  Az iskola kérésére és igényeinek megfelelően tervezték a hangszigetelt gyakorlószobákat, a koncerttermet, egyéb műszaki paramétereket, a zeneiskola diákjai pedig abban a hiszemben várakoztak türelemmel évekig, hogy az épületet hatszázad magukkal használhatják majd.

A zeneiskola azonban hoppon maradt, a kerületi polgármester pedig először azt nyilatkozza, szó sem volt ilyen tervekről, majd később már azt nyilatkozta, volt róla szó, de hivatalos dokumentáció mégsem volt erről. A zeneiskola igazgatója azonban mást gondol erről.

Lássuk tehát a történéseket időrendben, objektíven, csak a dokumentumok és tények bemutatásával!

1. Beköltözik a Klebelsberg

2018 májusán a kerületi pénzügyi bizottság határozatot hoz két földszinti helyiség hasznosításáról. Mivel a Damjanich utca 6. alatt székelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pincehelyiségei alkalmatlanná válnak (ázás miatt) a tárolófunkció betöltésére, így a kerület úgy döntött, a Damjanich 4.-ben biztosít helyet az intézménynek. 

A Belső-Pesti Tankerületi Központ egyébként 2017-ben költözött Erzsébetvárosba, és mind a Damjanich 6., mind a Damjanich 4. az úgynevezett Erzsébet Terv keretein belül került felújításra . A fejlesztési koncepció jellemzően, de nem minden esetben uniós pénzből, és egyéb támogatásokból valósítja meg a projekteket. A vonatkozó leírásban az épület jövőbeni funkciója már 2017-ben meghatározásra került:

Az épület tőszomszédságában található, Damjanich utca 4. szám alatti épület rekonstrukciója is hamarosan megkezdődik, a jelenleg üresen álló épületben a Molnár Antal Zeneiskola kap majd a jelenkornak megfelelő „otthont”. A korszerűsítés során az épület valamennyi belső tere megújul, beleértve a külső nyílászárókat, fűtési rendszert, elektromos hálózatot, burkolatokat. A felújítás, amely részben belső átépítést is jelent, az új oktatótermek kialakítására koncentrál, így például a falakat és a nyílászárókat is a zeneoktatás feltételeinek megfelelő hangszigeteléssel látják majd el, az épület udvarában található, üresen álló épületrészben pedig hangversenytermet alakítanak ki. Az épület átadása 2019 közepére várható.

2. 2019. március

A Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság 175/2019 számú határozatában rögzíti, hogy az épület egy részét a zeneiskola számára alakítják ki, melynek felelőse az Erzsébetvárosi Fejlesztési és Beruházási Kft. volt, és kb 407 milliós kerettel gazdálkodhattak.

175/2019. (03.11.) sz. PKB határozat

- Beszerzési eljárásokat lezáró döntések –

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága úgy dönt, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata a Damjanich u. 4. szám alatti épület egy részének zeneiskola részére történő átalakítása tárgyú beruházás lebonyolítására vonatkozóan szerződést köt az Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Korlátolt Felelősségű Társasággal (székhely: 1076 Budapest, Garay utca 5. 1. em. 119., cégjegyzékszám: 01-09-164125) mindösszesen 321.219.685,- Ft + Áfa (bruttó 407.949.000,-Ft) keretösszeg erejéig a 6901 Erzsébet Terv fejlesztési program cím terhére.
Felelős: Vattamány Zsolt polgármester
Határidő: azonnal
Végrehajtásért felelős: Dr. Máté Katalin – irodavezető - Városgazdálkodási Iroda
A fenti határozatot a Bizottság egyhangúan (5 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással) elfogadta.

3. 2019 április

Ismét a kerületi Pénzügyi Bizottság hozott határozatot közbeszerzési eljárás megindításáról, irodahelységek kialakítására, melyet a PMG Építőipari Kft. nyert meg. Augusztusban egy módosító határozat segítségével pedig a keretösszeg növelésre került. Mind az irodák, mind a zeneszobák kialakítását a PMG végezte, előbbiek a tankerület adminisztratív helyiségeiként, utóbbiak pedig a zeneiskola tanulószobáiként lettek meghatározva.

 4. És hogy mi történt ezután?

Az épület felújítását 2019 közepére sikerült befejezni, az érintettek várták az átadást,  de ez idő tájt már javában dúlt a kampány az önkormányzati választásra, így feltehetőleg a dolog háttérbe szorult, bár az sem kizárt, hogy taktikai döntés volt a beköltözés késleltetése a választások utánra... ezt nem tudom, megtudhatjuk-e már ennyi idő elteltével.
Ami bizonyos, hogy Erzsébetváros honlapjának üvegzseb menüpontja alatt a választásokat követően is szerepelt még egy karbantartási szerződés, ami zeneiskolaként hivatozik az épületre, mi több, ez a szerződés idén 2021. január 11-én járt le.


A szerződés lejáratát követő másnapon, pedig láss csodát, kiírásra került egy pályázat, mely igen szűkös időkeretet, mindössze két hetet hagy a pályázat benyújtására, elbírálására, és lezárására, mindezt úgy, hogy az erzsébetvárosi kerületi újságban nem szerepelt, de nagyon igazán sehol nem is volt meghirdetve. Nem is csoda hát, hogy csupán egyetlen jelentkező pályázott, azonban ha elolvassuk a pályázati kiírást, még inkább észrevehető, hogy a pályázati kiírást mintha a nyertesre szabták volna, hiszen  jelentős súllyal bír a jelentkező tevékenységében a színházi tevékenység... Így nagy meglepetés senkit nem érhetett, mikor a Várkonyi Zoltán Alapítvány nyert a pályázaton.


 Látva a csalódott pedagógusok, zeneiskolások, és szüleik reakcióit a közösségi oldalakon, azt kell mondjam, bármennyire is örülünk és helyesnek találjuk, hogy az SZFE új otthont kaphatott, ennek így nem szabadott volna megtörténnie, ez így nagyon nem volt elegáns. És bár a FreeSzFE szolidaritásáról biztosította a zeneiskola diákjait, mégsem érezték úgy, hogy bár önhibájukon kívül, de belesétáltak egy aktuálpolitikai-haszonszerző kampány kellős közepébe, és inkább a szóbeli együttérzés helyett tettekben mutassák meg, különbek annál, hogy politikai ajándékokat fogadjanak el, vagy gyanúsnak tűnő ügyletek részesei legyenek.

  
Persze nem szabad elsiklani a tény felett, hogy a Várkonyi Zoltán Alapítvány bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, és ez bevétel, ugyanakkor leírásukban olyan átalakítások szerepelnek, amit egyelőre ismeretlen, hogy milyen forrásból fognak finanszírozni, ráadásul ezek az átalakítások a zeneiskolának speciálisan kialakított extrák elbontásával is járhatnak.

"A tornateremben és próbatermekben fekete balettszőnyeget kell lehelyeznünk a padlóra, a falakat feketére kell festenünk, illetve az ablakokat vastag függönyökkel kell elsötétítenünk, hogy a világítás érvényesülni tudjon...Tárolásra alkalmas helységeket kell kialakítanunk a jelmezeknek, kellékeknek és a díszleteknek, illetve öltözőket az előadások szereplőinek...Egy könnyen variálható, mobil nézőtérre is szükségünk van, amit az előadástól függően tudunk elhelyezni, alakítani. Terveink szerint ezt úgy kell kialakítanunk, hogy 70-80 nézőt is fogadni tudjunk...

...Fontos része az épületnek az utcáról is látogatható büfé/kávézó, ami a közösségi tér központja lehet. Ezt a földszinten kell kialakítanunk, illetve az udvart is használnánk a tavaszi, nyári, őszi időszakban."

A leírásban szerepel továbbá jó pár olyan terv is, amit a jelenlegi helyiséghasználati rendeletünk nem tesz alapból lehetővé, de ezek részletezésétől most eltekintenénk, hogy ne merüljön fel a kekeckedés gyanúja.

5. Érthetetlen a sorrend, a 444-nek így fogalmazott az intézményvezető

"Míg Niedermüllerék közleményükben azt hangsúlyozzák, hogy „sem a korábbi, sem a jelenlegi kerületvezetés működése alatt nem született olyan határozat, amely szerint az épületben a Molnár Antal Zeneiskola fog működni”, az igazgató azt emeli ki, amit a Közbeszerzési Értesítőben is el lehet olvasni, hogy az önkormányzati cég által 2019. áprilisában kiírt közbeszerzés tárgya egyértelműen a „Damjanich u. 4. szám alatti épületben zeneiskola kialakítása”.

Szemendri úgy fogalmaz: 18 hónapja kéri a városvezetés segítségét, hiába. „Évekig építették ezt nekünk, és ha most kezdenek el új épületet keresni, akkor további évek telnek el, mire beköltözhetünk. Az egyik kérdés az, hogy addig hol legyünk. A másik, hogy miért nekünk kell várnunk.”

Az igazgató megérti az egyetemistákat, akik megkapták az épületet: „mellettük vagyok, ők kollégáink és sorstársaink, de ez túl magas ár”. 

„Meg kellett volna fordítani a sorrendet, átadni nekünk a kulcsot, amelyre másfél éve várunk, és az SZFE-seknek mondani azt, hogy segítünk nektek épületet keresni, mire van szükségetek?” - mondja Szemendri."

6. Hogyan tovább...

Összességében a kialakult helyzet igen szerencsétlen, kínos, és méltatlan  helyzetbe hozta mind a zeneiskolásokat, mind az SZFE diákjait, és emellett a kerület polgárait is.

Amennyire kedvezett a jelenlegi polgármester egy megsértett és valóban kisemmizett közösségnek, pont ugyanolyan módon semmizett ki ezzel egy másik ártatlan közösséget. Jótündért játszani más javaival nem éppen elegáns húzás.

Az egyetlen igazi győztes ebben a történetben ismét a pártpolitika, ami politikai népszerűség-szerzésre használta fel a történet mindkét oldalon szereplő diákjait.
Mint kerületi civil egyesület, úgy gondoljuk, ennek nem szabadott volna  ÍGY megtörténnie.

szerzők: Garai Dóra, Novák Gergely, Élhető Erzsébetváros Egyesület

A VII. kerületben még el sem halkultak az előző heves vita visszhangjai, már hallhatjuk is az újabb nagy port kavaró, megosztó témát. 

Hogy miről van szó? Nos, a járványügyi vészhelyzet alatt a polgármesterek a katasztrófavédelmi törvény által feljogosítva egyszemélyben hozhatnak döntéseket a kerület igazgatása érdekében, ugyanakkor figyelembe kell vegyék az arányosság és szükségesség elvét, amely annyit jelent, hogy csak olyan döntéseket hozhatnak, amelyek a járványügyi védekezést szolgálják, illetve a kerületi feladatok ellátásának működtetéséhez szükségesek.

Itt kapcsolódik a történetbe Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere. A VII. kerület feje ugyanis a korábbi nagy port kavaró Czeglédy-szerződések rossz visszhangja ellenére egy személyben úgy döntött, a vészhelyzet közepette kiemelt fontossággal bír a Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával kötendő újabb szerződés.
A szerződés tényéről a testület az Üvegzseb oldaláról értesült, ahonnan egyértelműen látható, ez már a negyedik Czeglédyvel kötött szerződés, eddig összesen közel 50 milliós megbízási értékben, miközben a 2019-es önkormányzati választások óta alig telt el 6 hónap.

Bár a polgármester nyilatkozatában kiemelte, a Czeglédyvel kötött szerződés fontosságát a korábbi vezetés törvénytelen ügyeinek leleplezése adja, -elmondása szerint már ez alapján meg is tette a feljelentést-, ennek fényében viszont érthetetlen az az előzmény, hogy ezek ismeretében miért jutalmazta meg a volt polgármestert a törvényileg járó normán túl dupla végkielégítéssel, miközben a kerületi lakosság még összefogás-párti tábora is mélyen elítélte ezt a lépést.

Az első megkötött Czeglédy szerződést követően még valami csendes látszat-tiltakozás-félét még olvashattunk a momentum részéről, de mostanra már ez is elmaradt, a pártok frakciói úgy tesznek, mintha ez az ügy nem is létezne. 

A kerületi civilek mindeközben tiltakoznak, mert bár a korábbi visszásságok feltárását fontosnak tartják, nem értik, miért kell az önkormányzatnak kompromittálnia magát  egy korábban költségvetési visszaélés tárgyában jogerősen már elítélt emberrel, aki ráadásul  DK párttag, így még a "haveri szerződések" gyanúja is felmerül.
A leglátogatottabb közösségi oldal hetedik kerületi csoportjában számos kommentelő fejti ki, hogy nem értik, miért nem lehetett találni egy olyan ügyvédet, aki vállalja az önkormányzat képviseletét, és nem merül fel vele kapcsolatosan az összeférhetetlenség, sem a törvénnyel való összeütközés, sem a párttagság miatt.
Az önkormányzatba képviselőt juttató civil szervezet, az Élhető Erzsébetváros Egyesület még petíciót is indított a szerződés visszavonása érdekében. 

Időközben a kormányhivatal vizsgálatot indított a szerződések ügyében, mert fennáll az arányosság és szükségesség elv megsértésének lehetősége. A médiában megjelent információk szerint a polgármester nem küldte meg a szerződés megkötésének szükségességét alátámasztó dokumentumokat.

Számos média orgánum foglalkozik a témával, az Origo, Index, Hvg, Magyar Hírlap, Infostart, Népszava, 168 óra, Kisalföld.hu, 24.hu, Pesti Srácok, ATV, Mandiner, HírTv, Délmagyar, 888.hu, MH online, melyek mindegyike így-vagy úgy,de feldolgozza a témát, érdekesség, hogy ebben a változatos kínálatban egyedül a 444.hu nem tartotta fontosnak, hogy foglalkozzon a témával, legalábbis írásomig még nem jelentettek meg ezzel kapcsolatos tartalmat.

Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet (40/2020. Korm. rendelet) alapján, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) általi felhatalmazással élve (és nem visszaélve...) úgy döntött, hogy elsősorban a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása érdekében módosítja az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 36/2011. (X.17.) önkormányzati rendeletet, a Belváros polgármesterének rendeletmódosítója értelmében a csendrendelet így egységesen, az V. kerület közigazgatási területének valamennyi részén megtiltja a vendéglátó-teraszok (beleértve a szállodák teraszainak is a) 24 óra utáni nyitva tartását, kiskapuk, területi diszkrimináció nélkül.

„Dehát ez csak a teraszokat érinti”, mondhatják többen, azonban nagyon fontos kiindulópont az V. kerületi szabályozás, illetve „csendrendelet”  megértéséhez tudni azt, hogy Belváros-Lipótváros közigazgatási területének 100.0%-a úgynevezett „világörökségi terület”, ellentétben mondjuk a VII. kerülettel, ahol Belső-Erzsébetvárosnak is mindössze a Király utca - Károly körút - Dohány utca - Klauzál utca - Klauzál tér - Csányi utca által határolt területe számít a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területnek, ez a „bulinegyednek” gúnyolt területnek is megközelítőleg csupán 60-65%-a, Erzsébetváros teljes területének kevesebb, mint egynegyede.

Az V. kerületi önkormányzat - ahol nincsenek Instant-Fogas jellegű, másfél ezer fős partykomplexumok, és 300 kocsma egy rakáson, kevesebb, mint egy négyzetkilométerre besűrítve, amelyeknek a teljes befogadóképessége sokszorosa az életvitelszerűen ott élő lakók számának - úgy döntött, hogy külön rendelettel nem szabályozza a vendéglátást folytató üzletek nyitvatartási idejét, hanem csak a teraszok esetében él a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazással a nyitvatartási idő korlátozása tekintetében, az üzletek (bárok, éttermek, kocsmák) kapcsán elegendőnek tartották az országos jogszabályok, azaz a Kertv. világörökségi területre vonatkozó rendelkezéseit, illetve a világörökségi területen működő egyes vendéglátó üzletek nyitva tartásának engedélyezésével összefüggő szakhatósági közreműködés szabályairól szóló 47/2013. BM rendeletben foglaltakat (47/2013.), melyek alapján gyakorlatilag a rendőrség dönt az éjszakai (24 óra utáni) nyitvatartásról valamennyi, világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, és árusító üzlet esetében, az engedélyt - a kerületi rendőrkapitányság szakhatósági állásfoglalása alapján - a jegyző adja ki, hivatalból háromévente felül kell vizsgálnia, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely, a 47/2013. szempontjából releváns jogellenes cselekmény (pl. az üzletben, vagy annak bejáratától számított 5 m-es sugarú körben megvalósuló szabálysértések, garázdaságok, verekedések, kábítószer-kereskedelem és/vagy fogyasztás stb.) előfordulása esetén ne lehetne visszavonni (és nem jelenti azt sem, hogy világörökségi területen ettől függetlenül ne lehetne ugyanúgy korlátozni az üzletek nyitvatartását önkormányzati rendelettel, a  Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/4. sz. végzése is kimondja, hogy [a Kertv-ben] „ez a speciális törvényi rendelkezés nem vonja el a képviselő-testülettől a rendeletben történő szabályozás lehetőségét”. Ha nem így lenne, akkor a teraszok nyitvatartásának szabályozására sem volna lehetőség a Kertv. alapján, mivel a belvárosi csendrendelet hatálya az üzemeltetőre/kereskedőre terjed ki, és a terasz alapvetően nem önálló, a vendéglátóhelytől függetlenül létező rendeltetési egységként funkcionáló fogyasztótér, hanem a vendéglátást folytató üzlet quasi „tartozéka”, így amennyiben az üzlet a kerület közigazgatási területén belül található - az üzlet éjszakai működésével összefüggően - a hozzá tartozó terasz 22 óra és 06 óra közötti nyitvatartási idejét a Kertv. szerint lehet szabályozni egy települési (fővárosi kerületi) önkormányzat képviselő-testületének rendeleti úton, még akkor is, ha maga a terasz olyan területen helyezkedik el, ahol a közterület-használati engedélyt pl. a Fővárosi Önkormányzat adja ki, és az sem bír jelentőséggel, ha közcélra átadott magánterületen található a terasz, a nyitvatartási idő korlátozására értelemszerűen csak akkor nem lenne lehetősége egy fővárosi kerületi önkormányzatnak, ha az üzlet sem a kerületben helyezkedne el. Erzsébetváros pl. ebből a szempontból is kivétel[esen rossz, és a vállalkozásoknak kedvező szabályozást alkalmaz még mindig, immár 8 éve], de ennél részletesebben most nem megyek bele, úgyhogy zárójel bezárva), azonban a belvárosi zajproblémák elsősorban a vendéglátó-üzletek, illetve a szállodák teraszainak éjszakai üzemeléséből adódtak.

Erzsébetváros is példát vehetne Belváros-Lipótvárosról, a VII. kerület vonatkozásában azonban, a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása szempontjából vitán felül szükség van az üzletek nyitvatartásának önkormányzati rendeleti úton történő szabályozására is (éjfél utáni egységes zárvatartás), a sokkal nagyobb mennyiségű, alacsonyabb színvonalú, valamint lényegesen elviselhetetlenebb zajszennyezésű vendéglátóegység miatt, sajnos az új, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 9/2020-as önkormányzati rendelet valójában nem több, mint a 0-24-es nyitvatartás feltételeinek szigorítása, és a rendelet az elődjéhez, az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló 9/2013. (II.22.) önkormányzati rendelethez hasonlóan alapjogi visszásság gyanúját veti fel, véleményem szerint konkrétan Alaptörvény-ellenes a 9/2020. is, azáltal, hogy lakóhely alapján különbözteti meg a kerületben élőket, mivel a Király utca - Kiskörút - Rákóczi út - Nagykörút által határolt területen élők pihenéshez való joga nem-, vagy erősen korlátozottan tud csak érvényre jutni, miközben (szerencsére...) a kerület többi részén nincs diszkrimináció, továbbra is marad az egységes éjféli záróra a vendéglátó-üzletekre vonatkozóan, amelynek köszönhetően mondjuk nem lett az egykori Almássy téri Szabadidőközpont épületéből romkocsma, ami a lakók szempontjából mindenképpen előnyös, ugyanakkor nem állítom, hogy normális az, hogy így kellene kinéznie az Almássy tér 6. sz. alatt található ingatlannak.

  Középső- és Külső-Erzsébetvárosban nem voltak mindennaposak az 50-100 fős csoportokban vonuló részeg és/vagy drogos, garázda, szélsőségesen deviáns csoportok, este tíztől reggel 6-ig folyamatosan, kisebb-nagyobb megszakításokkal, vagy dudáló, kilométeres sorokban álló taxikonvojok, bár az kétségtelen, hogy a romkocsma-negyed káros hatásai nem álltak meg a Nagykörútnál, gondolok akár az egyéb szálláshelyekre ordítva érkező, vagy ott botrányosan viselkedő, ittas bulituristákra, rongálásokra, 24 órai zárás mellett nem volt madárcsicsergés a Nagykörút és a Dózsa György út közötti területen sem, mindenesetre a hivatalos akusztikai szakvélemények szerint is 60 dB fölötti átlagos éjszakai zajszennyezés sem volt jellemző valamennyi utcaszakaszra, ahogy Belső-Erzsébetvárosban permanensen és magasan a külön jogszabályban meghatározott határérték fölötti volt a zajszint, a nagy számú vendéglátó-üzlet közvetett, vagy közvetlen működéséből következően...

Az is megérne önmagában egy külön blogbejegyzést, hogy Erzsébetváros polgármesterének, Niedermüller Péternek miért kellett a lakosság egészséges környezethez való alapvető joga helyett a Belső-Erzsébetváros területén működő vállalkozások üzleti érdekeit prioritásként kezelő 9/2020-as önkormányzati rendeletet a veszélyhelyzet leple alatt elfogadni, a nyilvánosság teljes kizárásával, olyan apró részletekről most nem is beszélve, hogy a rendelet bevezető részében a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés nem tesz említést a 40/2020. Korm. rendeletről, illetve a Kat-ról, ezzel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglaltaknak sem feltétlenül felel meg a 9/2020. - az én értelmezésem szerint legalábbis -, egyébiránt így az a hamis látszat alakulhat ki, minthogy ha a 9/2020-ról egy „klasszikus”, mindenki számára nyilvános képviselő-testületi ülésen döntöttek volna, és a képviselőknek lett volna lehetősége módosító-indítványt benyújtani, hozzászólni, továbbá a lakosságnak előzetesen írásban véleményezni, pedig szó nem volt erről, zárt ajtók mögött döntött az erzsébetvárosi polgármester - hogy informálisan mit beszélt, vagy nem beszélt egyes képviselőkkel, az a végeredmény szempontjából nem bír túlzott relevanciával, gyakorlatilag egy az egyben azt a rendelettervezetet írta alá a kerület első embere, amely Györkefalvi Péter, és Zsendovits Ábel, az Instant-Fogas komplexum, illetve a Szimpla szórakozóhely mögött álló vállalkozások társtulajdonosai elvárásainak, profitérdekeinek tökéletesen megfelel, ám a belső kerületrész még megmaradt lakossága döntő többségének már annál kevésbe szolgálja a jogos érdekeit a 9/2020., amelyben Niedermüller további engedményeket biztosít a vállalkozásoknak azáltal, hogy a 24 óra utáni nyitvatartáshoz szükséges, megmosolyogtatóan enyhe kritériumok teljesítéséhez nélkülözhetetlen beruházások megvalósítására a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet végetértével is újabb 2 hónap haladékot kapnak, miközben erre most is lenne lehetőség a vállalkozók részéről, egyelőre nem tiltja semmilyen Korm. rendelet, hogy a foglalkoztatottak ott tartózkodjanak, és több építkezés, helyiségátalakítás van a kerületben, amelyek még a kijárási korlátozás ellenére sem álltak le. Azt csak csöndesen mondom, hogy az alapjog-sértő, Belső-Erzsébetvárosból turisztikai gettót csináló Gotthard-Vattamány-féle 9/2013., amelynek az „érvénytelenítése” az összefogás választási ígéretei alapján a „legelső intézkedések egyike” lett volna, jelen pillanatban is hatályban van, hogy a veszélyhelyzet után majd egy szintén nem kifejezetten „lakosságbarát” jogszabály vegye át a helyét... Egyébként az, hogy egy polgármester testületi ülés nélkül, egymaga dönt bizonyos kérdésekben, alaphelyzetben akkor nem lenne baj, ha valóban sürgős cselekedni, és ezzel párhuzamosan a törvények, és jogszabályok maximális betartása mellett történik mindez, elsődlegesen a lakosság (választópolgárok) érdekeire helyezve a hangsúlyt, igen, van erre példa, amihez nem kell messzire menni, elég átsétálni a Kiskörút páros oldalára...

Novák Gergely

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése szerint:

A Kat. 46. § (4) bekezdéséből nem az következik, hogy az Mötv. II. fejezetében felsorolt valamennyi - így a helyi közügyeket is érintő - feladat- és hatáskör gyakorlására kizárólag a polgármester jogosult veszélyhelyzetben, illetőleg az Mötv. 18. § (2) bekezdéséből következően csak akkor nem utasíthatja, vagy bírálhatja felül a polgármester döntéseit a képviselő testület, ha a polgármester államigazgatási ügyben jár el.

A Kat. az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint jogszabálynak minősül az értelmezésem szerint, amennyiben a Kat. 46. § (4) bekezdése az Mötv. államigazgatási feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezésein túli - így helyi közügyekkel összefüggő rendeletalkotási - joggal ruházná fel a polgármestert, akkor a Kat. az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint ellentétes lenne az Alaptörvénnyel, amely 32. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy

„Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.”

Az Mötv. 42. § 1. pontjából következik az is, hogy a rendeletalkotás a képviselő testület hatáskörébe tartozik, és át nem ruházható:

„42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;”

A Kat. sajnos nagyon nem egyértelmű, ez az újságcikk is foglalkozik azzal, hogy pl. Komló jegyzője is állásfoglalást kért a Belügyminisztériumtól és a kormányhivataltól is:

Előszó

Jelen írás egyebek mellett azokra a kérdésekre próbál választ találni, hogy vajon tényleg csak a mennyiségi, olcsó 1-2 eurós hajnali (le)itatást előtérbe helyező üzleti konstrukcióval lehet nyereségesen vendéglátóhelyet üzemeltetni Belső-Erzsébetvárosban, valóban a nemzetgazdaság csődjét jelentené, ha éjféli zárás lenne a Zsidónegyedben, ahogy azt egyes vállalkozók vizionálják, illetve  mennyire és kinek „éri meg” a 24.00 óra utáni nyitvatartás...

Fontos, hogy nem célja a bejegyzésnek bármely vendéglátóhely népszerűsítése, tekintettel arra is, hogy az éttermek működéséből is adódhatnak „kellemetlenségek” (szagelszívó, klíma, szemét, csótányok, patkány, zeneszolgáltatás stb.), ezekről nincsenek konkrét adataim, az azonban az akusztikai szakvélemények, zajtérképek alapján - de az egyetlen éjszaka ezres nagyságrendben elkövetett rendzavarások, rongálások, köztisztasági szabálysértések, garázdaságok, csendháborítások tekintetében, vagy akár az AJBH 2017-es állásfoglalását figyelembe véve is

tényként kijelenthető, hogy Erzsébetvárosban az éjszakai (kocsma)nyitvatartás elviselhetetlen terhet ró a lakókörnyezetre, a befogadóképesség, illetve az idelátogatók számának emelkedésével minimum egyenes, de inkább exponenciális arányban teszi élhetetlenné a belső kerületrészt.

Belső-Erzsébetváros világörökségi területén (a Király utca - Kiskörút - Dohány u. - Klauzál u. - Klauzál tér - Csányi u. által határolt részen) található, 24.00 óra után nyitva tartó, mintegy 150 üzlet teljes befogadóképessége meghaladja a 15 ezer főt (és a teljes kapacitás közel 18%-át mindössze három(!) darab  tömegtartózkodásra alkalmas ingatlanban működő, zenés, táncos szórakozóhely, romdiszkó adja)​, a b*linegyed egészét tekintve pedig, csak a 200 fő fölötti befogadóképességű szeszes italt kimérő, és árusító, éjfél után nyitva tartó vendéglátó-üzletek össz. kapacitása átlépi a 12 ezer főt, ebből a rendezvénytartási engedélyhez kötött, zenés, táncos rendezvények („diszkók”) teljes befogadóképessége 3668 fő (a világörökségi részen 2730 fő)​. Ez még rövid távon is fenntarthatatlan egy 0.8-0.9 négyzetkilométeres lakóövezetben, és nem csak az itt élők szempontjából, de erről majd később...  

Gasztroforradalom?

A tévedés, elírás jogát fenntartva akkor tehát a 2018.* évi adatok egyes VII. kerületi vendéglátóhelyekről... (a képek nagyíthatóak)

*Hogy miért nem 2019-esek? Nos - mivel a vállalkozások eredménykimutatásáról szóló beszámolókat általában a következő naptári év 2-3. negyedévében küldik meg, ezért - a tavalyi eredményekről sajnos leghamarabb 2020. nyarán lehetnek érdemi információk, időközben persze történtek változások az „üzletek” vonatkozásában is, hogy egyet említsek, az üzleti szempontból nem túl sikeres, ám a lakosságot, de még a Miniszterelnökséget védő objektumőröket is irritáló Tesla Klub, jelenleg Hétkert néven működik, elvileg új tulajdonossal.. Az összehasonlítások bal oldalán szereplő vendéglátóegységeket (majdnem) teljesen véletlenszerűen választottam ki, egyetlen megkötés volt csak, hogy legkésőbb 24.00 óráig be kell, hogy zárjanak, így kimaradt pl. a Mazel tov  étterem, vagy a Kőleves (a kerthelyiség miatt), melyekkel egyébként még kedvezőtlenebb lenne a kép az itatóhelyekre nézve... Aztán több vendéglátóhely volt pl. akár a Nagykörúton, ahol nem adtak le 2018-ra vonatkozó beszámolót, egyes partyhosteleket, illetve a Gozsdu Udvar vendéglátóhelyeit ezúttal nem nagyon erőltettem, 0-1 fős bejelentett alkalmazott-szám / vállalkozás, indokolatlanul alacsony bevétel, és számos egyéb „anomália”, ami tovább gyengítette volna a kocsmák nem annyira fényes szereplését - de nem szaladok ennyire előre (még az is nehezítette a dolgom, hogy néhány üzletet a kereskedelmi hatóság egyáltalán még csak nyilvántartásba sem vett, ezek közül vannak, amelyek évek óta működnek, ami önmagában több érdekes kérdést felvet), ha nem lenne egyértelmű, azt is hangsúlyozom, hogy a vállalkozások székhelye nem minden esetben a VII. kerület, de fizikailag ott működnek a vendéglátóhelyek.. következzenek a számok:

Kik nyer(észked)tek?

15 random éjfélig bezáró vendéglátóhely, étterem, kávézó, bisztró

vs.

16, éjfél után nyitva tartó kocsma, zenés romszórakozóhely

(közöttük a két, legnagyobb forgalmat, és bevételt generáló romkocsma)

Nettó árbevétel:

5.25 milliárd Ft vs. 4.65 milliárd Ft

(+13%)

Befogadóképesség:

1189 fő vs. 8122 fő 

Bejelentett alkalmazottak:

404 fő vs. 275 fő

(+46.9%) 

Nyitvatartási órak évente átlagosan:

3861 óra vs. 4558 óra

24.00 utáni nyitvatartási órák évente:

a teljes nyitvatartási idő 0.00%-a vs. a teljes nyitvatartási idő 30.5%-a átlagosan

Nettó árbevétel / nyitvatartási óra átlagosan:

79 080 Ft vs. 60 265 Ft

(+31.2%) 

A 24 óra után nyitva tartó helyek átlagos éjszakai zajszennyezése*:

60 dB, 10.5 m-ről, 15 dB-lel az éjszakai LTH = 45 dB határérték fölött

(*Mérési pont hiányában a Humbák- és a Tesla Klubot leszámítva, illetve a Doboz esetén megengedően 5 m-es távolsággal kalkulálva)

Csak egy(-kettő) maradhat?

A nagyobb szórakozóhelyek esetében a Szimpla és az Instant-Fogas mellett a többi, hasonló kapacitású hely labdába se rúghat (amely utóbbi a kereskedelmi nyilvántartások alapján is minimum 3 külön vendéglátó-üzlet [Fogas, Instant, Robot], illetve különálló üzemeltető vállalkozás , de én jóindulatúan egyetlen szórakozóhelynek számítottam az Akácfa u. 49-51. sz. ingatlanban ( „társasházban”) működő vendéglátóhelyeket), a Szimpla mögött álló vállalkozás, a lakosság teljes mellőzésével történő „úttörő közmegegyezés”, illetve az azt nem sokkal követő, az üzletek éjszakai nyitvatartását szabályozó, önkormányzati - a kocsmáknak a Király u. - Kiskörút - Rákóczi út - Nagykörút által határolt területen korlátlan nyitvatartást biztosító, az ezen kívül eső kerületrészben egységes 24 órai zárást elrendelő - 9/2013-as Alaptörvény-ellenes gettórendelet után kezdett jelentős mértékben növekedni, ami azért érdekes, mert a Kazinczy utcai romkocsma befogadóképessége (hivatalosan...) nem változott, 15 éve 560 fő, az általuk a vendégszámról közölt adatok alapján, és bármely arra járó szubjektív tapasztalata szerint is, minimum „erős a gyanú”, hogy lényegesen több ember szórakozik ott, mint a vendéglátóhely valós, a katasztrófavédelem által megállapított kapacitása, főleg hétvégenként, az idegenforgalmi szezonban, természetesen ez az Instant-Fogasra is ugyanúgy igaz.

Megtévesztő lehet továbbá többek között a Telep, vagy a Központ nevű vendéglátóegységek névleges befogadóképessége, ezek a kisebb helyek az üzlet előtti közterületet egyfajta korlátlan befogadóképességű fogyasztótérnek tekintik, szemet hunyva afölött, hogy a vendégeik egyébként szabálysértést követnek el a közterületi alkoholfogyasztás tilalmának megszegésével. (A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 200. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Közter. ör.) 30. § (1) bekezdése.) Bár ez általánosan érvényes a legtöbb kocsmára sajnos.

Hány óra?

 Köztudomású tény, hogy egy nap 24 órából áll, a kereskedelmi jogszabályok jelenleg a vállalkozáshoz fűződő jog igen szűk időintervallumban történő korlátozását teszik lehetővé egy fővárosi kerületi (települési) önkormányzat képviselő-testülete számára az üzletek, így a vendéglátást folytató üzletek nyitvatartási idejének szabályozása tekintetében is. Csak az éjszakai, 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban van lehetőség a kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét korlátozni,
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (4) bekezdése szerint

„(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat
képviselő-testülete ... rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét”

A 22 óra és 06 óra közötti időszakra esik (esne...) a lakosság többsége éjszakai pihenésének 100%-a, miközben ez a nyolc óra egy nap huszonnégy órájának a 33.33*%-a, azaz az egyharmada. A 24 óra és 06 óra közötti zárvatartás már eleve egy kompromisszum, a lakosság pihenési idejének 25%-a az a 22 és 24 óra közötti 2 óra, tehát 75%, azaz 6 óra marad a lakosságnak, vállalkozni a nap 24 órájában (rendeleti tiltással is 16-18 órájában, azaz 66.66*-75%-ában) lehet.

A főváros legnagyobb népsűrűségű kerületének alig harmadrészén, egy még mindig emberek ezrei által lakott területen mégsem biztos, hogy az az ideális üzleti konstrukció, amely egyes helyek esetében a teljes nyitvatartási idő alig egyharmadában hozza a bevétel négyötödét (ha igaz, amit a vállalkozók állítanak ezzel kapcsolatban), éppen a lakosság éjszakai pihenésének 75-100%-ára eső időszakban. 

Éjszakai ga(rá)zdaság

Az éjszakai nyitvatartás káros következményeivel több külföldi cikk, tanulmány, elemzés is foglalkozott, egyik ilyen a 2013-ban az ausztráliai, Új-Dél-Walesi Egyetem pszichológiai tanszékén oktató Timothy P. Shcofield, és Thomas F. Denson által írt, „Alcohol Outlet Business Hours and Violent Crime in New York State” c. elemzés, amely az alkoholt árusító üzletek nyitvatartási ideje, és az erőszakos bűncselekmények közötti összefüggéseket kereste:

2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban található New York államban, csak az éjjel 01 óra után nyitvatartó alkoholt árusító üzletek (pl. pubok, bárok, klubok) éjszakai működésével összefüggésbe hozható, alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett bűncselekmények okozta gazdasági kár (az orvosi ellátás költségei, rendészeti kiadások, a nemzetgazdaságra gyakorolt káros hatások, kiesett munkaórák stb.) összege meghaladta a 194 millió dollárt (akkori árfolyamon ez megközelítőleg 42.5 milliárd forint körüli összeget jelent),

ez még akkor is riasztó számadat, ha New York lakossága több, mint tízszerese Budapestnek. Ugyanakkor azt is megállapította a tanulmány, hogy

a nyitvatartási idő 2-3 órával előbbre hozása önmagában 33.7%-kal csökkentené a bűncselekmények számát.

Néhány nemzetközi példát is említenek:

- Egy brazíliai városban a korlátlan nyitvatartással működő üzletek 23.00 órai zárásának elrendelése után szignifikánsan csökkent az emberölések, és a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.

- Egy 18 norvégiai várost érintő tanulmány megállapította, hogy a nyitvatartási idő csökkentése az erőszakos bűncselekmények csökkenését, ezzel szimmetrikusan, a nyitvatartás meghosszabbítása az erőszakos bűncselekmények számának növekedését eredményezi.

- Az éjszakai, garázda cselekmények elkövetői elsődlegesen a 18-34 év közötti korosztály tagjai közül kerülnek ki.

Mégegyszer, az elemzés csak az erőszakos bűncselekményekre vonatkozik.

Az éjszakai vendéglátás a gazdaság (Euro 1-es dízel)motorja?

Jó lenne egyszer Budapest, azon belül is különösen Belső-Erzsébetváros vonatkozásában a fentiekhez hasonló kutatásokat végezni, szerintem sokakat érdekelne az is (lehetőleg minél részletesebben, szórakozóhelyenkénti lebontásban, különös hangsúlyt fektetve a nagy kapacitású, több száz fős vendéglátóegységekre), hogy:

- Hány lakos szenvedett maradandó egészségkárosodást a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek okozta zajszennyezéstől, mennyibe került az egészségügyi ellátásuk?

- Hányan veszítették el az állásukat, vagy mennyien teljesítenek gyengébb hatásfokkal a munkahelyükön a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek által generált zajszennyezés okozta kialvatlanság következtében, és mekkora kár érte a nemzetgazdaságot emiatt?

- Mekkora a 24.00 óra után nyitvatartó szórakozóhelyek érkező vagy távozó vendégeinek rongálása által okozott kár összege? (Például utcabútorok, parkoló gépkocsik, közparkok, játszóterek, műemléképületek, zsinagógák külső homlokzatának levizelése, ablakbetörések, közlekedési táblák kidöntése, szemetesedények tönkretétele.... és így tovább.)

- Mekkora az épített környezetben okozott kár összege, akár a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyeknek, vendéglátóegységnek helyet biztosító ingatlanokban, a kocsmaportálok kialakításakor - szétvert főfalak, repedezett födém a veszélyes mértékű környezeti rezgés, mélynyomók miatt stb.?

- Hány milliárdot emészt fel a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működéséből adódó köztisztasági, közbiztonsági többletkiadás? (takarítás, takarítógépek, a közterület-felügyelet létszámának emelése, a rendőrség túlórapénze, és egyéb módon történő támogatása, magánbiztonsági-cégekre fordított kiadások, a hatósági iroda dolgozói létszámának emelése stb.)

- Hány lakos járt úgy a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működéséből közvetlenül, vagy közvetve adódó környezeti zajszennyezés miatt, hogy a nagypolgári lakását mélyen a piaci ár alatt kényszerült eladni, és egy külső kerületbe kellett menekülnie, alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű ingatlanba?

- A 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működésének egyik közvetett következményeként mennyi, nem vendéglátás (azon belül is kocsma) főprofillal működő, a helyi lakosságot (is) kiszolgáló üzlet, kiskereskedés ment tönkre és húzta le a rolót?

 (Ezutóbbiról spoilerként néhány adat: csak az Erzsébet körút páros oldalán a 12. és a 40-42. között 32 üzlet ment tönkre 2014. október és 2019. augusztus között, könyvesbolt, műszaki cikket árusító üzletek, játékboltok, cipőboltok, ruhaboltok, több volt közöttük, amely másfél-két évtizede működött, mielőtt elérték a „spontán, természetes piaci folyamatok”...)

 A szórakozóhelyek üzemeltetői köztudottan több tízmillió forintot invesztálnak abba, hogy egyetlen hang se hagyja el az épületet, ahogy ezen a felvételen is hallható. (A BRKLYN zajszennyezése azóta is botrányos, még zárt nyílászárók mellett is háztömbökkel arrébb hallatszik a basszus egész éjjel.)

Éjjel 01 óra utáni csendéletkép az ELLÁTÓháznál. Ők egészen bizonyosan a Gettó Gulyás távozó vendégei lehettek, vagy azt tudom még elképzelni, hogy délután a Cirkuszból tódultak ki az utcára, és 10 órán át abba sem hagyták az őrjöngést. Ja mégsem. 

Az egyeurós éjszakai vendéglátás, a gazdaság egyik (Euro 1-es dízel)motorjaként majdnem teljesen kiürítette Belső-Erzsébetvárost..

Önkéntes vállal(koz)ások

Önmagában az eredménykimutatások, beszámolók alapján is érthetetlen, hogy miért feszítik a húrt a végsőkig a Belső-Erzsébetvárosban hajnalig nyitvatartó, különösen a lakosság szubjektív tapasztalatai mellett a zajtérképek alapján is elviselhetetlen, a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket meghaladó zajszennyezésű kocsmákat üzemeltető vállalkozók, és főleg az őket kiszolgáló önkormányzati képviselők, ha nem is süllyed még a (party)hajó, azért már megfigyelhetőek olyan jelenségek, melyekből az következhet, hogy a belvárosi buliőrület nem tart örökké, lásd az érinthetetlennek hitt Instantot, ahol az ingatlanbefektető szállodát akar, de a tulajdonosok nem álltak meg itt, ezért végül a szórakozóhely hol máshol, mint Erzsébetvárosban lelt ideiglenes új otthonára (A költözést követően nem sokkal a földdel tették egyenlővé a Nagymező utcai épületet. Sajnos. Kár az ingatlanért.), de lehetne említeni a Kuplungot, az Ellátókertet, vagy újabban az Anker'tet is, és ki tudja, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a vége, mikor következik be az, amikor az egykori romkocsmák helyére épült szállodák, apartmanházak, illetve a belvárosi egyéb szálláshelyek, hostelek befogadóképessége olyan mértékben haladja meg a vendéglátóhelyekét, hogy még a West-balkáni körülmények között sem lesznek képesek kiszolgálni az idelátogatókat, ugyanakkor ettől függetlenül az elmúlt 6-7 év egyértelművé tette, hogy emberek által lakott területen a szórakozónegyed-funkció, az éjszakai nyitvatartás, és a helyi lakosság döntő többségének (de adott esetben akár az itt működő, nem buliturista-leitatásból élő vállalkozásoknak) alapvető jogai és érdekei összeegyeztethetetlenek.

 Lehet, hogy mindössze az volt a gond, hogy nem olvasták el a törvényeket, azok a 22-24 óra után nyitva tartó szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozók, akik nem hallottak a Kertv. 6. § (1) bekezdéséről, mely szerint 

„Az üzlet NYITVATARTÁSi idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a LAKÓKÖRNYEZET ÉRDEKEInek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.”

, a nyitvatartási időben bekövetkezett változást (tehát a 24.00 órai, vagy annál korábbi zárást) itt tudják bejelenteni (ezen belül: „Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés”).

Régen minden jobb volt?

Rövid visszatekintés 35 évvel ezelőttre, idézet egy, még az ú.n. „rendszerváltás” előtti időkben íródott fővárosi folyóiratból, 1985-ből (Budapest, XXIII. évfolyam, 7. szám), ahol egy interjúban az illetékes főhatósági elvtárs a következő elgondolkodtató megállapításokat tette a budapesti vendéglátás kapcsán:

„Sokszor kérnek engedélyt kávézóra, teázóra, ilyen-olyan büfére. A legfőbb érv mindig ugyanaz: fontos lakossági és idegenforgalmi igényt elégítünk ki, de adjanak szeszárusítási engedélyt. Ahogy a teázóban vagy a büfében kibontják az első karton kőbányait, ki lehetne tenni a kocsmacégért.
A rántott szeletet panírozni, sütni, tálalni kell. A haszna minimális. A sörösüveget csak ki kell nyitni. ... ezek a vendéglátósok nem megélni akarnak az üzletből, hanem minél gyorsabban meggazdagodni.”

 Ma a b*linegyed esetében a „fontos lakossági és idegenforgalmi igényt” kielégítő kocsmáknál a „kávézót, teázót, ilyen-olyan büfét” ki lehet egészíteni, illetve behelyettesíteni, „kulturális befogadótérre, alkotótérre, kortárs művészeti galériára, művésztelepre” stb.

 „Kávézó” 2018-ban.

Amíg vannak kiskapuk, addig ki is használ(hat)ják azokat a vállalkozások, ezért, ha maguktól nem hajlandóak a változtatni, kerületi szintű, rendeleti szabályozásra van szükség, a még megmaradt lakosság érdekeit figyelembe véve a helyi önkormányzatnak, éjféli zárás, és az igénytelen, nagy befogadóképességű, zajos vendéglátóegységeket, zenés szórakozóhelyeket, pedig a nyitvatartási idő akár még radikálisabb, 22.00 és 06.00 óra közötti megtiltásával megkísérelve kisöpörni Erzsébetvárosból, vagy profilváltásra kényszeríteni, hogy ne a lakófunkcióval összeegyeztethetetlen legyen a működésük. Ahogy a számok is mutatják, szerencsére nem csak az olcsó, tömeges 24.00 óra utáni (le)itatásból lehet boldogulni a vállalkozóknak. A kulturáltabb éttermek, kávézók, bisztrók, gastropubok 23-24 órai zárással elég jól megélnek már most is, és az erre vonatkozó hiteles statisztikák hiányában is valószínűsíthető, hogy nem Manchester külsőről érkezett stag partysokból áll a vendégkörük jelentős többsége.

Kocsmatúrák helyett nemzeti dohánybolt-túrák?

Az, hogy egyes vállalkozók szerint a záróra bevezetése után a zenés, táncos tömegszórakozóhelyek helyét a (helyi önkormányzati rendelettel jelenleg nem korlátozható) nemzeti dohányboltok vennék át, már csak azért is kétséges, mert a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény  6. § (2) bekezdése szerint:

„...dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a

a) kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy,

b) kétezer főt meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy

jogosult” (végezhet)

 a jelenleg rendelkezésre álló, 2020. februári adatok szerint a VII. kerület teljes közigazgatási területén összesen 30 dohánybolt működik (a lakosságszám alapján az én értelmezésem szerint 25 lehetne...), melyek talán összesen nem tudnának egyszerre annyi embert szétitatni, mint mondjuk az Akácfa utca 49-51-ben, vagy a Dob utca 19-ben, ráadásul a trafikok területi eloszlása is arányosabb, a Szabs. tv-ben, illetőleg a Közter ör-ben foglalt közterületi alkoholfogyasztás tilalmának megszegése miatt is sokkal könnyebben fel tudnak lépni a hatóságok (közterület felügyelet, rendőrség), mint egy ilyen helyzetben, ahol ezrek vannak az utcán. Tehát ez csak egy ahhoz hasonló alaptalan vendéglátós-riogatás, mint, hogy „AirBnB-apartmanokban” tartanak majd házibulikat (ami beláthatatlan következményekkel járna, a rendőrség csendháborítás esetén hívásra most is kijön, az utcai, vonuló tömeggel ellentétben itt eredményesebben fel tudnak lépni, továbbá rövid távon is önbíráskodáshoz vezethetne, ha ezt megkísérelnék a befektetők, de ezt tudják nagyon jól a hatóságok, és szerintem azok is, akik ilyenekkel rémisztgetik a lakókat, hogy mi lehet az esetleges következménye a zárórának), az sem életszerű, hogy zárás után az utcán ordítoznak még 6 órán át, egyrészt a bulizók oda mennek majd, ahol tovább tartanak nyitva a szórakozóhelyek, másrészt a rendvédelmi szervek vezetőinek szakmai álláspontja szerint sokkal könnyebben kezelhető az utcai tömeg egységes zárás esetén. (Ha nem is mondták ki szó szerint, de azt gyakorlatilag elismerték, hogy a jelenlegi állapotok, turistaszám, pub crawlok, állandóan vonuló, nagylétszámű, garázda, alkoholos befolyásoltság (és/vagy kábítószer hatása) alatt álló, szélsőségesen deviáns csoportok esetében - melyek már csak a nagy számok törvénye, és a 24 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek befogadóképessége, árfekvése, általános „minőségi standard”-jei miatt sem ritkák -  kb. Lehetetlen úgy fellépni, hogy eközben a lakosság éjszakai nyugalmát is biztosítsák, és ezzel párhuzamosan az intézkedéseknek legyen kellő visszatartó ereje, a létszámhiány mellett a jogszabályi keretek nem adnak lehetőséget olyan fellépésre, melyet a lakosság joggal várna el, mert azonnal rikácsolnának az úgynevezett „jogvédők”, azok, akik egy árva hangot nem adnak ki akkor, amikor gyermekek alszanak el az iskolában, a többnyire a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek által közvetve, vagy közvetlenül generált éjszakai zajszennyezés okozta kialvatlanság miatt.)

Mi lesz a Zsidónegyeddel a topmenedzserek, diplomaták, külföldi, jól kereső szakemberek, spanyol nyugdíjascsoportok nélkül, akik (állítólag) a romkocsmák 24 óra utáni vendégkörének nagy többségét alkotják?

Magasan kvalifikált kutató éjjel 01 óra után a  „bulinegyedben”.

A budapesti turizmus évről évre rekordszintű növekedésen megy keresztül, nem tűnik túl valószínűnek az sem, hogy a népszerű turisztikai desztinációk rangsorában a sereghajtók közé kerülne Budapest, ha elterjed a híre, hogy az 525,13 km²-es fővárosban éppen a vigalmi negyednek legkevésbé alkalmas, sűrűn beépített, szűk utcákkal, 100+ éves műemlék-épületekkel teli, alig 0.8-0.9 km²-es történelmi városrészben nem tart nyitva éjfél után egyetlen kocsma sem, és emiatt a „turisták” elkerülik a fővárost, mert a Széchenyi, a Halászbástya, a Bazilika, a Budai Vár stb. után nem tudnak beülni egy VII. kerületi romkocsmába, ahová természetesen csak és kizárólag 24.00 óra után mennek.. , nyilván ezért is van, hogy pl. a Kazinczy u. 14-ben található vendéglátóhely napi nyitvatartási idejének alig több, mint 21%-át teszi ki az éjfél utáni időszak... 

Csak (6*)60 percet!

Az éjféli záróránál maradva, újabb időutazás, ezúttal 103-104 évvel ezelőttre.

A m. kir. minisztérium 1916. évi 4.470. M. E. számú rendeletének 2. §-a szerint

„A nyilvános étkező és

szórakozó helyiségeket

 

(vendéglők, korcsmák, italmérő vagy elárusító helyek és más hasonló üzletek, színházak, mulatóhelyek, kávéházak stb.), ha reájuk a hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva,

 

Budapesten éjféli 12 óránál, egyebütt

éjjel 11 óránál tovább nem szabad

nyitva tartani,

 

és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapit meg, reggeli öt óra előtt nem szabad kinyitni.”

Bár nem örültek a vendéglősők (pedig ez nem egy fővárosi kerületet, hanem az egész országot érintő általános zárás volt), mégis mindössze 60 percet szerettek volna (és nem 4-5-6 órát), de azt is csak a nyári időszámítás miatt, idézet az Országos Vendéglős Újság 1917. márciusi számából, a ko(r)csmárosoknak a belügyminiszterhez írt, „Csak egy órát kérünk!” c. nyílt leveléből:

 „... Értsük meg egymást, Kegyelmes Uram! ... olyan óráról, olyan hatvan percről van szó, mely csak névleg viseli majd a tizenkét óra nevet, lévén voltaképen csak tizenegy óra. Hiszen jól tudja, Kegyelmes Uram, hogy a nyári időszámítás alapján egy órával korábban kezdünk el élni. ... ha tizenkét órakor zárunk, voltaképen tizenegy órakor huzzuk le a redőnyt ... De nem csupán a vendéglők, hanem az éttermeket látogató, vendéglőben, korcsmában étkező közönségre is nem kis megpróbáltatásként nehezedik a tizenegy órás zárási idő. ... a vendéglősök sorvadt erszényét lapítja meg ösztövérebbre, mert ez által annyira megcsappan a forgalmuk, hogy voltaképen nem is tizenegy órakor zárnak, hanem tiz órakor. Ha pedig — tegyük fel — a véletlen úgy akarja, hogy féltizenegy és tizenegy óra között benépesül valamelyik vendéglő, akkor a háborús létszámra apadt személyzettel dolgozó étteremben teljes a zavar, lévén egy pincérnek vagy pincérleánynak csak két keze és nem száz.

Mindezek az anomáliák egy tollvonással megsemmisíthetek. EGY TOLLVONÁSSAL, MELY HELYREÁLLÍTJA A TIZENKÉTÓRAI ZÁRÓRÁT. És ennek, Kegyelmes Uram, semmi akadálya nincs, a nyári időszámítás megoldja a kecske és a káposzta problémáját, mert az idén is életbelépő uj időszámítás szerint a tizenkétórai záróra voltaképen tizenegyórai záróra. És különben is végeredményben a magyar vendéglősipar csak egy órát kér, Kegyelmes Uram, csak hatvan percet!”

A XXI. századi ko(r)csma- és ingatlanlobbi képaláírása lehetne: „világvárosi pezsgés - jelmezes stag party a Rákóczi út 42. sz. ingatlanban található EMKE Technoklub előtt”

Az erzsébetvárosi lakosság nem 60 percet kér, hanem legalább 360-at, a 24 és 06 óra közötti 6*60 percet. Nem országosan, nem fővárosi szinten, hanem csupán erre az alig 2.1 (0.8-0.9 + 1.2 - 1.3) négyzetkilométerre, amely a főváros területének mindössze 0.16-0.39%-a, az e bejegyzésben vázolt okok miatt érthető, és jogos elvárás.

Végül, a személyes véleményem, hogy - pártállástól, frakciótól függetlenül - az az önkormányzati képviselő, vagy akár a polgármester, aki jelen bejegyzésben ismertetett tények tudatában (nem feltétlenül kell elolvasni, mert több eleme triviális, illetve eddig is ismert) továbbra is kiáll a 24.00 óra utáni fapados őrjöngésért, az vagy korrupt, kilóra megvették a vállalkozók, befektetők, vagy rendelkezik a kerületben üzleti (szórakozóhely-, egyéb szálláshely-, (party)hostel)érdekeltséggel, esetleg örömet okoz neki, ha szenvednek a lakók, mindegyik esetben felmerül a súlyos alkalmatlanság, a képviselői eskü megszegése, hogy más vádat ne fogalmazzak meg egyelőre, aminek akár (jog)következménye is lehet(ne) megítélésem szerint  - elméleti síkon persze, az elmúlt 5-9-13-17 év alatt Belső-Erzsébetváros „organikus” - a természeti erők, a buldózerek, és a több aktatáskányi, bőröndnyi (kamionnyi) bankjegy(?) által formált „fejlődése” vonatkozásában nem sok képviselőt, hivatalnokot, hatósági személyt vontak felelősségre, pedig talán lett volna miért... Nem lehet a végtelenségig visszamutogatni, pláne úgy, hogy jó néhány jelenlegi képviselő tagja volt a 2014-2019-es ciklus képviselő-testületének, és finoman fogalmazva sem sokat tettek a „bulinegyedben” uralkodó tarthatatlan állapotok normalizálásáért, pedig elvileg többségben volt az „ellenzék”, ám inkább csendben asszisztáltak az előző kerületvezetésnek, ha a kocsmák érdekeiről volt szó (tisztelet a kivételnek). Nem tudom tényleg, mi kell még nekik, az AJBH-állásfoglalás nem elég, a Kúria egyes határozatai nem meggyőzőek, a zajtérképek, akusztikai szakvélemények nem elegendőek, a tömegszórakozóhelyeknél a - befogadóképességhez, az általuk a kerületre szabadított turistatömeghez, hiénataxi-karavánokhoz, drogdealerekhez viszonyítva különösen - megkérdőjelezhető „nemzetgazdasági” teljesítmény tökéletesen rendben van, vagy a járványveszély-közeli állapotot előidéző, konténerekben, társasházak kukáiban, utcára kihajigált fekete zsákokban felhalmozott, több tonnányi, csótány- és patkánytenyésztő vendéglátósszemét, pub crawl, stag, kontrollálhatatlan, még normális beszédhangerőn is elviselhetetlen zajszennyezést okozó, nagy létszámú, az utcákon a lakók ablakai alatt vonuló tömeg, (többnyire) illegális egyéb szálláshelyeken, lépcsőházakban őrjöngő, liftbe ürítő, hostelek ablakán tv-ket az utcára hajigáló, hajnalban kapucsengőt nyomkodó, belső udvari apartmanból a folyosóra kisz@ró, a gangon hányvadohányzó, az utcára egy pohár vizet kiöntő lakókat habzó szájjal fenyegető „bulizók”, partyturisták, több ezer elmenekült lakó, helyi vállalkozók által megrendelt(?), lakosság ellen uszító „cikkek” internetes hírportálokon, tehetetlen, a zajterrornak kiszolgáltatott önkormányzati lakásban élő bérlők, vagy egy költözést nem biztos, hogy túlélő idős emberek, túlnyomórészt rózsadombi hirdetési, de Hős utcai eladási ingatlan-négyzetméterárak etc. sem okoznak fejtörést, hogy pestiesen szólva itt valami durvára nincs rendben, és valamit nagyon elszabták a Mikrovoks szavazórendszer segítségével a párt- és kocsmafegyelem szerint Belső-Erzsébetváros elsiófokosodását előidéző, gombnyomogató, 9/2013-as szériaszámú (bio)robotok? Mi a cukros fánk kell még, hogy felfogják a választást nem kevés részben a civilektől nyúlt záróraígéretekkel nyerő összefogás-párti képviselők, hogy egyrészt a nagy befogadóképességű, elviselhetetlen környezetszennyezést okozó, és tűzbiztonsági szempontból sem biztos, hogy teljesen makulátlan tömegtartózkodásra alkalmas ingatlanban működő szórakozóhelyek nem belvárosi környezetbe valók, és úgy általában a 24 óra utáni nyitvatartásnak semmilyen létjogosultsága nincsen Erzsébetvárosban (az éjfél előtt, vagy legkésőbb 24 óráig bezáró vendéglátóhelyek eredménykimutatásai önmagukért beszélnek), valamint, hogy a „kulturális negyed” inkompatibilis a „bulinegyeddel”, és a kettő paralel módon sohasem fog tudni működni?

Legyen mindenkinek jó!

Novák Gergely

Az elmúlt napokban nagy vihart kavart Niedermüller-ügyről szinte mindenkinek volt véleménye, pro, és kontra egyaránt. A magam részéről igyekeztem nem belefolyni a dologba, mert bár van véleményem, azt milyen minőségben mondanám? Kerületi civil lakos, magánember, egyesületi elnök, vagy erzsébetvárosi független önkormányzati képviselő? Bizony tartottam tőle, hogy ilyen helyzetben a magánvéleményem hogyan is mondanám anélkül, hogy össze legyen mosva képviselői munkámmal, vagy a kerületi egyesületünkkel.

Elöljáróban az elemzés előtt talán elég is annyi, hogy a kérdéses, és mindenhol idézett mondat többedszeri (tehát valóban többedszeri) meghallgatását és a polgármester magyarázatát hallva is természetes, ha felmerülnek kétségek a tartalom jelentését illetően, de végső soron meg is lehet magyarázni, mire akart célozni Niedermüller Péter.

Hozzáteszem azonban, hogy objektíve már sosem fogjuk megtudni, hogy egy szerencsétlen megfogalmazásról van szó, vagy freudi elszólásról, hiszen ezt csak maga a polgármester tudhatja, - ha elmondja, ha nem -, minden más pedig szubjektív vélemény csupán. Ugyanakkor régen rossz, ha olyan mondatok hangzanak el egy polgármester szájából, amelyek első hallásra (és talán még második, vagy harmadikra is) vallási, faji, vagy nemi hovatartozás alapján megkülönböztetőek, és csak utólagos magyarázattal nyerik el eredeti értelmüket.

Elhangzott tehát az ominózus mondat, amelyet a Magyar Hang legkevésbé sem kormányközeli újság közölt első ízben. Felröppen a hír, dagad a botrány.

„Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény (!) középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük.”

Innentől pedig már privát véleményem következik, mint magánember, mint politikus, kinek hogyan tetszik.

Mit tettem volna én egy ilyen helyzetben?

Nyilvánosan elnézést kértem volna, (melyre tucatnyi médiaorgánumban nyílt lehetőség), elmondtam volna, hogy ez egy félreértés, elmagyaráztam volna miben áll a félreértés, számtalan referenciával igazolom az eddigi kirekesztés ellenes tevékenységemet, és mindenkit biztosítok, akit félreérthető szavaim megbántottak, hogy eszem ágában nem volt semmi kirekesztés, a jövőben gondosan figyelek szavaim egyértelmű voltára. Ezzel a balhé nagy valószínűséggel pillanatok alatt rendezve lett volna, és pikk-pakk, ahogy jött, ment is volna a közélet marginális emlékezetéből.

Hogy miért gondolom, hogy ez így lett volna helyes?

Nagyon egyszerű. Amennyiben az ellenzék célja 2022-re a szavazatmaximalizálás, akkor azt gondolom, az ellenzéki politikusok nem engedhetnek meg maguknak olyan tipusú árokásást, mint amilyen ez: 
"A nem fideszesek igenis tudják mire gondoltam, a fideszesek meg csak kiforgatják a szavaimat". Valószínűleg számtalan kiábrándult fideszes szavazó él kishazánkban, akik fehérek, heterok, és keresztények, és ennél fogva sértőnek érezték Niedermüller úr kijelentését. Nekik kijárt volna egy "elnézést kérek". Hovatovább még az is lehet, hogy a csökönyös kitartás az "én táborom igenis érti mire gondoltam" mellett képes volt generálni azt a jelenséget, hogy a fideszes szavazók ismét egymásra találjanak, egységbe kovácsolódjanak, hiszen azt látják, ők le lettek "rémisztő képződményezve", és emellett még lássuk be: le is lettek hülyézve, hogy nem tudnak szöveget értelmezni.

És mit tett a polgármester?

Dárdaként beleállt a maga igazába, és ezen felbuzdulva csípőből tüzelt minden olyan ellenzéki orgánumra és publicistára (is), aki foglalkozott az üggyel. (Felidéztem, utoljára mikor láttam ezt a jelenséget. Nem is olyan rég volt, a választásokat követően, mikor az új zuglói polgármester gyanús SzMSz rendelet-tervezetét firtatta az Átlátszó, a HVG, és egy tucat ellenzéki oldal, és az ottani polgármester fideszbérencezést kiáltva hazugozta a korábban őt teljes lendülettel toló ellenzéki médiát, miközben csöndben visszavonta az előterjesztését. De ez csak egy mellékszál, egy apró asszociáció.)

Ezt követően mit tesz a polgármesterünk?

Mit tett, midőn mentőkötelet kapott nem csak az ATV-től, de még számtalan más helyről is, hogy pillanatok alatt elsimíthassa ezt az ügyet? Az egyenes beszédben elmondja, hogy nem hogy nem kér bocsánatot, de még tőle kérjenek inkább bocsánatot. Innentől kezdve már teljesen mindegy volt, hogy igaza van, vagy nem, rasszista kijelentést tett, vagy nem, a média és a kormánypárt számára ez egy dacos hadüzenet kihirdetése volt. Megkezdődött tehát a politikai árokásás, a párthívő szekták verbuválása és összeugrasztása, az ügy habosítása, mialatt az erzsébetvárosiak ügyei állnak, a kerület pedig továbbra is megoldatlan problémákkal küzd. Ilyen az, amikor egy kerület áldozatul esik a pártpolitikának. Mert ez innentől már csak műsor a saját szekértábornak. Cirkusz, és kenyér. És mialatt a felszínen dúl az ideológiai háború, a felszín alatt zajlik a fehér kesztyűs kézfogás, és az üzleti együttműködések. Akik pedig mindezt megsínylik, azok a választópolgárok, és jelen esetben a kerületünk. Hogy csak egy egyszerű példával éljek: a jelenlegi önkormányzat ellenzéki többségben mind a kampány alatt, mind a testületi üléseken a mai napig teljes összhangban elítéli és számonkéri a korábbi fideszes kerületvezetést, miközben egyöntetűen és kivétel nélkül a törvényi normán túl dupla végkielégítéssel és kétséges szabadságmegváltással jutalmazta a volt polgármestert, egyetlen ellenszavazattal, ami az enyém volt. 

Hogy helyesnek tartom-e a tüntetést?

Egyszerre nem, és igen.

Nem, mert valóban olyan felszólaló is volt a tüntetésen, akinek nem kell a szomszédba mennie kirekesztő megjegyzésekért, és lássuk be, nagyon nem kellett megerőltetniük magukat, hiszen a polgármester cseppet sem belátó magatartása tálcán kínálta a helyzetet: a kormánypropaganda egy percet nem habozott, hogy beszálljon a politikai árokásósdiba, és ágyazzon meg saját frontjának.

Ugyanakkor igen, helyesnek is tartom, mert sok olyan ember is elment, aki nem feltétlenül Fidesz szavazó, de egyetért azzal, hogy ne hangozhassék el ilyen kijelentés polgármester szájából. A szabad vélemény nyilvánításhoz pedig igenis mindenkinek joga van, pártállástól függetlenül. A "hogy mertek ti dumálni, pont ti, amikor ti ezt és ezt mondtátok" nem lehet érv, HACSAK nem történik egy bocsánatkérés, különben elkerülhetetlen lesz a párhuzam, ami a választásokkor is szembeötlő volt: a "jó jó, korruptak vagyunk, de a másik az sokkal korruptabb, és ezért nekünk minden megengedett, - még a korrupció is - hogy legyőzzük őket" mentalitás.
Tény tehát, hogy a tüntetés szervezői kimaxolták a hergelést, de nem 100%-ban lehet a szemükre vetni, hogy nem vették figyelembe a kontextust, két okból is: Az egyik, hogy nem egy mondat lett kiragadva a szövegkörnyezetből, hanem a teljes hosszúságú, bővített mondatban megfogalmazott gondolat lett beidézve, ami valóban csak utólagos magyarázattal helyretehető (és az is csak a belátó vagy nem megsértett embereknek), a másik pedig hogy visszatekintve az ellenzéknek jó hosszú lajstroma van a kontextusából kiragadott kormánypárti szereplők idézeteiből. Ez persze nem mentesíti egyik oldali sajtót sem az alól, hogy a kontextusból kiragadott idézetek minimum félrevezetőek, de lássuk be, Niedermüller kiváló ürügyet adott a Fidesznek egy kis törlesztésre, főleg úgy, hogy itt a kontextusból kiragadás azért gyenge lábakon áll, tekintettel a teljes beidézett bekezdésre.

Alternatíva:

Ami azt illeti, a legtisztább helyzet az lett volna, ha a jogvédő szervezetek közösen hirdetnek tüntetést, egyesítve minden ideológiát, és egész egyszerűen megbékélésre, megbocsátásra szólítják fel a megjelenteket, de persze tudom, hogy ebben az országban ez csak egy naív elképzelés marad. Emiatt is gondolom azt, hogy egy bocsánatkérés elegánsabb lett volna, mert a kevély magatartás minden szereplőnek, de itt  leginkább most Erzsébetvárosnak árt. (Zárójelben ide kívánkozik, hogy ez a fajta kevély hozzáállás számomra nem újdonság, hiszen a testület működése jószerivel a "ha nem vagy velünk, ellenünk vagy" elv alapján történik, és e kimondatlan paktum szerint eljárva kezelik ellenségként azokat a civileket is, akik nem hajlandók pártérdekeket figyelembe venni. Elég csak megnézni, hogy az általam beadott előterjesztések a szavazásig sem juthatnak el, még az ülés elején levetetik napirendről, hiába szolgálnák a kerületi lakosság érdekeit.) 

És akkor egy mellékszál, amit Rónai Egonon kívül még sokan felvetettek: tételezzük fel, hogy kicseréljük a fehér, vagy hetero, vagy keresztény szavakat valami más, akár rasszra, akár identitásra, akár vallásra. Kár is tagadni, hogy atombombával lett volna egyenlő a felzúdulás, a kutyát nem érdekelte volna sem a kontextus, sem az hogy félre van-e magyarazázva vagy nem. Ezt pedig kettős mércének hívják. 

Összegezve:

Szummázva a történéseket, mint magánember hiszem, hogy ma Magyarországon mindenkinek joga van megkülönböztetés nélkül élni faji, nemi, vallási identitásától függetlenül. Elítélem mind a kormányoldali, mind az ellenzéki hisztériakeltést, és politikai árokásást, saját tábornak mellveregetést.

Mint önkormányzati képviselő pedig hiszem, hogy hiba polgármesterként gőgösnek, dacosnak lenni, el kell tudni ismerni a tévedést, (még akkor is, ha az esetleg félreértés, vagy egy rossz megfogalmazás), tudni kell elnézést kérni, és kerületi első emberként inkább polgármesternek lenni, kerületi ügyekkel foglalkozni, mint pártpolitikusként 2022-re kampányolni.

Niedermüller Péter 100 napja megválasztott polgármester.

1.

• az európai mintáknak megfelelően létrehozzuk a kerület open data oldalát, ahol minden, az önkormányzatot, annak döntéseit érintő adat, szerződés mindenki számára elérhető lesz.

• gondoskodunk arról, hogy ezek az adatok vak és gyengén látó polgártársaink számára is elérhetők legyenek;

• az önkormányzati honlapon belül internetes alkalmazást és mobiltelefonos applikációt hozunk létre, ahol a polgárok javaslatokat, fényképes bejelentéseket tehetnek az önkormányzat működésével, a kerületben, illetve közvetlen lakóterületükön belül tapasztalható problémákkal kapcsolatban, és nyomon tudják követni bejelentés sorsát, a hozott intézkedéseket

• biztosítani fogjuk, hogy a polgárok a neten keresztül is nyomon tudják követni bejelentésük, panaszuk, ügyük intézésének menetét, annak pillanatnyi állását, s közvetlen kapcsolatba léphessenek az ügyintézésért felelős tisztviselővel.

• elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi polgármester, a jegyző, a kerület és az önkormányzati cégek vezetői a kerületi lakók számára láthatatlanok, elérhetetlenek. Fogadóórákat nem tartanak, hozzájuk bejutni az egyszerű polgár számára lényegében lehetetlen. Ezért folyamatos és intézményes lehetőséget teremtünk az itt élők számára, hogy rendszeresen és közvetlenül személyesen találkozhassanak a polgármesterrel, a kerületi önkormányzat és a cégek vezetőivel.

• a belvárosban nem engedhető meg, hogy egy kerületi önkormányzat du. 17 órától reggelig, illetve péntek 14 órától hétfő reggelig zárva van, és nincs intézkedni képes ügyelet. Központi telefonos ügyfélszolgálatot hozunk létre, ahol a polgárt útba tudják igazítani, hogy az adott ügy melyik hivatali részlegre tartozik, egyúttal rögzítve is a problémáját egy központi rendszerben és továbbítva azt a megfelelő részlegnek.

• létrehozzuk tanácsadói, javaslattételi és véleményezési jogkörökkel a civil önkormányzatot, amely fórumnak a helyi, legalább száz támogatóval rendelkező civil szervezetek képviselői automatikusan a tagjai lehetnek, ily módon segítve az önkormányzat munkáját
  sort kerítünk az önkormányzati cégek teljes körű átvilágítására azzal a céllal, hogy növeljük ezek hatékonyságát.

• biztosítani fogjuk, hogy az önkormányzati takarító és a közterületi növényzetet kezelő cégek lássák el végre szerződéseiknek megfelelően a feladatukat.

• megteremtjük az önkormányzati cégek lakosság általi minősítési rendszerét és rendszeres értékelési lehetőségét
  a lakossággal közvetlen kapcsolatba kerülő önkormányzati cégeket kötelezni fogjuk, hogy a nekik küldött lakossági levelekre, panaszokra, bejelentésekre érdemi vizsgálatot követően azonnal hatállyal válaszoljanak.

2.

• prioritásként kezeljük a társasházak felújítását, energetikai korszerűsítését, hangszigetelését, amelyek csökkentik a lakhatási költségeket és javítják az ott élők életminőségét
  a kerületben üresen álló több száz önkormányzati lakás felújítására és kiadására azonnali lépéseket fogunk tenni. Ezeket a lakásokat elsősorban szociális rászorulóknak, fiatal családok, pályakezdők, egyetemisták részére kell elérhetővé tenni.

• az üresen álló önkormányzati lakásokat, azok paramétereit egy, mindenki számára elérhető honlapon kell elérhetővé tenni, megteremtve ezzel a mindenki számára átlátható pályáztatási rendszer alapjait.

• a pályázati rendszeren belül hangsúlyosan figyelembe kell venni a pályázó által vállalt önerős felújítást, amelynek költségeit a tényleges megvalósulás esetén be kell építeni a bérleti díjba.

• reális tervet kell készíteni az önkormányzati tulajdonban lévő lakások számának további növelésére. Az új ingatlanfejlesztéseknél a lakások egy meghatározott részét a piaci árnál alacsonyabb összegért az önkormányzatnak kell megvennie, hogy ezek a lakások beépülhessenek az önkormányzati lakásállományba.

• kidolgozzuk annak a rendszerét és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az ingatlantulajdonosok hosszabb vagy rövidebb időre szóló szerződést kössenek az önkormányzattal lakásuk önkormányzati bérlakásként való kiadásáról.

• kiemelt figyelmet fordítunk a lakásfenntartási támogatásra, amelynek az a célja, hogy segítse a rászoruló lakókat a közműszámlák kifizetésében, hogy közüzemi tartozás miatt senki ne veszítse el a lakását.

• megkülönböztetett figyelmet fordítunk a fogyatékos gyermekeket nevelő családok lakáskörülményeire
  külön programot dolgozunk ki arra vonatkozólag, hogy élhetőbbé tegyük a kerületet az itt élő fogyatékos polgártársaink számára. A kerület egészére kiterjedő átfogó akadálymentesítési programot hirdetünk
  speciális programot dolgozunk ki a kerületben élő fogyatékos polgártársaink foglalkoztatására
  felmérést készítünk a kerületi gyermekszegénységről, és a szükségletnek megfelelő azonnali intézkedési tervet készítünk.

• ösztöndíjat alapítunk nehéz sorsú családokban élő, jó tanuló, tehetséges gyerekek számára, különös tekintettel a nyelvtanulásra, a számítástechnikára, a művészeti képzésre.

• a kerületben működő karitatív szervezetekkel közösen átfogó programot dolgozunk ki a hajléktalanság megelőzésére, kezelésére.

• mivel az állami fenntartású Péterfy kórház az állami finanszírozás elégtelensége miatt állandó problémákkal szembesül, az önkormányzat követelni fogja a kormánytól, hogy már a kórházak felújításának első körében kerüljön sor a Péterfy utcai kórház teljes körű felújítására, mivel a kórház meghatározó fontosságú a kerületben élők egészségügyi ellátása szempontjából.

3.

• minden rendelkezésre álló eszközzel növelni kell a zöld közterületeket. Ahol lehet fákat kell ültetni, a társasházi közösségekkel együttműködve, őket ösztönözve belső udvarokat zöld felületté szeretnénk átalakítani, a tűzfalakat megfelelő növényzettel szeretnénk befuttatni.

• új ingatlanfejlesztésre csak akkor kerülhet sor, ha az együtt jár zöld felületek létrehozásával az ingatlanon belül vagy annak környezetében.

• különös figyelmet fordítunk, folyamatosan gondozzuk, tisztán tartjuk a kerületi parkokat, ahol szükséges padokkal, nagyobb méretű és gyakrabban ürített szemétgyűjtőkkel, ivókutakkal látjuk el
  ahol mód van rá, a parkokba mindenki számára elérhető sporteszközöket helyezünk el.

• a parkokban mindenütt betiltjuk a dohányzást, szigorúan ellenőrizzük és érvényesítjük az alkohol fogyasztásának tilalmát.

• a meglévő játszótereket, az ott lévő eszközöket folyamatosan korszerűsítjük, tisztán tartjuk, ahol szükséges füvesítünk.

• a játszótereket úgy alakítjuk át, illetve ki, hogy azokat fogyatékos gyermekek is használni tudják
  gondoskodunk a parkok és játszóterek védelméről, őrzéséről, éjszakai zárhatóságáról.

• megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a kerületben lévő üres telkeken, azok egy részén az itt élők részére sportpályákat alakítsunk ki.

• rendezzük az Almássy téri szabadidőközpont évek óta megoldatlan problémáját.

• különös gondot fordítunk a kerület tisztaságára, a járdák rendszeres mosására, az önkormányzati tulajdonban lévő házak takarítására, a pincék rendben tartására, a patkány, rágcsáló és kártevőírtásra.

• rendszeresen szervezünk lomtalanítást, de nem az eddig ismert, „mindent dobáljunk ki az utcára” módon, hanem konténerek segítségével. Emellett létrehozunk egy hulladékudvart, ahová a kerületi lakosok bármikor bevihetik a fölösleges lomot.

• a Liget ugyan közigazgatásilag nem része a kerületnek, de a kerület lakói számára fontos terület a szabadidős aktivitások szempontjából. Ezért a fővárosi közgyűlésben biztosítani fogjuk, hogy a kerület lakóinak véleménye meghallgatásra kerüljön és érvényre jusson a Liget átépítése során.

• a kerületi önkormányzatban külön Városliget-biztost fogunk kinevezni, akinek feladata lesz az önkormányzat, illetve a kerület lakóinak érdekképviselete minden a Városligettel kapcsolatos döntés kapcsán.

4.

• a jelenleg érvényes, a kerület számára hátrányos, idén lejáró parkolási szerződést nem hosszabbítjuk meg, a parkolást külső alvállalkozók nélkül, saját önkormányzati cégen keresztül bonyolítjuk le

• a BKK bevonásával teljes forgalomtechnikai korszerűsítést hajtunk végre a kerületben.

• Belső-Erzsébetvárosból, pontosabban a Dohány utca, Károly krt, Király utca, Kertész utca határolt területről a mentők, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a BKV, valamint az ott lakók kivételével fokozatosan kiszorítjuk az átmenő forgalmat. Ezt a területet parkosított sétálóutcák hálózatává alakítjuk át, ezzel is javítva az itt élők életminőségét.

+Ez biztos meg lesz valósítva. Szimpla ügy. :)

• folyamatosan és megfontoltan csökkenteni fogjuk a nem a kerületben lakók számára elérhető parkolási lehetőségeket.

• ennek első lépéseként bevezetjük, hogy este 19 és reggel 8 óra között csak a kerületben élő, parkolási engedéllyel rendelkező lakók parkolhatnak a kerületi utcákban.

• csökkenteni, korlátozni fogjuk az önkormányzat hatáskörében lévő hivatali autók számát, s áttérünk az elektromos meghajtású járművek használatára.

• növelni fogjuk a kerületen belül a kerékpárok és rollerek bérlőhelyeit, megfelelő parkolóhelyeket alakítunk ki a saját kerékpárok számára.

5.

• Amennyiben engem választanak meg polgármesternek a legelső feladataim egyikének fogom tekinteni, hogy más budapesti kerületekhez hasonlóan, Belső-Erzsébetvárosban is bevezessük a vendéglátóhelyek nyitvatartásának korlátozását. Az új testületnek érvénytelenítenie kell azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a 0-24 közötti nyitvatartást.

• Ezzel párhuzamosan az itt élő lakók és civil szervezetek bevonásával létre fogunk hozni egy olyan kritériumrendszert, amelynek betartása esetén egyes vendéglátóhelyek külön nyitvatartási engedélyért folyamodhatnak. Ezeknek az engedélyeknek az elbírálásába, az érintett vendéglátóhelyek működésének ellenőrzésébe bevonjuk az itt élőket és a civil szervezeteket.

• Amennyiben engem választanak meg polgármesternek, akkor elsődleges feladatomnak fogom tekinteni, hogy a Rendészeti Igazgatóság végre megfelelő módon lássa el a feladatát, szigorúan tartassa be a jelenleg is meglévő előírásokat, rendeleteket, biztosítsa a köztisztaságot és közrendet.

• Polgármesterként zéró toleranciát fogok hirdetni a közterületi alkoholfogyasztás, a kábítószerterjesztés, a szemetelés, a tilalmi időszakban történő alkoholárusítás, az engedélyezett nyitvatartási időszakon túli teraszok, a botrányos közterületi viselkedés ügyében.

• Magáncégek bevonásával biztosítani fogjuk a közterületek eddigieknél olcsóbb, de gyakoribb tisztántartását.

• Állandó egyeztető fórumot, részönkormányzatot fogok létrehozni az önkormányzat, az érintett képviselők, a vendéglátóhelyek üzemeltetői, a civil szervezetek, az itt élők, a rendőrség, valamint a biztonsági szolgálatok részvételével.

• Követelni fogjuk a rövid távú szálláskiadás (Airbnb) egységes szabályozását, pontosan ellenőrizhető rendszerének a kialakítását.

• Minden rendelkezésünkre álló eszközzel követelni fogjuk a kormánytól, hogy a „bulinegyedből” származó bevételének az 50 százalékát juttassa vissza a kerületnek, hogy azt az itteni társasházak energetikai korszerűsítésére, zajszigetelésre, modernizálására lehessen fordítani.

• A 6. pontban nem számon kérhető, hosszú távú tervek voltak kizárólag.

Egyenleget vonva:

• 28 aminek semmi jele, nem valósult meg, vagy az ellenkezője történt, elutasították.

• 10 ami 100 nap után még nem számon kérhető. Igaz nagyon jelek sincsenek rá.

• 8 aminél nagyon vajszívűen azt mondom, megvalósult, de a zöme inkább olyan valami elkezdődött.

• A bulinegyeddel kapcsolatban teljesen az ellenkezője van mint amit ígért.