Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet (40/2020. Korm. rendelet) alapján, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) általi felhatalmazással élve (és nem visszaélve...) úgy döntött, hogy elsősorban a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása érdekében módosítja az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 36/2011. (X.17.) önkormányzati rendeletet, a Belváros polgármesterének rendeletmódosítója értelmében a csendrendelet így egységesen, az V. kerület közigazgatási területének valamennyi részén megtiltja a vendéglátó-teraszok (beleértve a szállodák teraszainak is a) 24 óra utáni nyitva tartását, kiskapuk, területi diszkrimináció nélkül.

„Dehát ez csak a teraszokat érinti”, mondhatják többen, azonban nagyon fontos kiindulópont az V. kerületi szabályozás, illetve „csendrendelet”  megértéséhez tudni azt, hogy Belváros-Lipótváros közigazgatási területének 100.0%-a úgynevezett „világörökségi terület”, ellentétben mondjuk a VII. kerülettel, ahol Belső-Erzsébetvárosnak is mindössze a Király utca - Károly körút - Dohány utca - Klauzál utca - Klauzál tér - Csányi utca által határolt területe számít a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területnek, ez a „bulinegyednek” gúnyolt területnek is megközelítőleg csupán 60-65%-a, Erzsébetváros teljes területének kevesebb, mint egynegyede.

Az V. kerületi önkormányzat - ahol nincsenek Instant-Fogas jellegű, másfél ezer fős partykomplexumok, és 300 kocsma egy rakáson, kevesebb, mint egy négyzetkilométerre besűrítve, amelyeknek a teljes befogadóképessége sokszorosa az életvitelszerűen ott élő lakók számának - úgy döntött, hogy külön rendelettel nem szabályozza a vendéglátást folytató üzletek nyitvatartási idejét, hanem csak a teraszok esetében él a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazással a nyitvatartási idő korlátozása tekintetében, az üzletek (bárok, éttermek, kocsmák) kapcsán elegendőnek tartották az országos jogszabályok, azaz a Kertv. világörökségi területre vonatkozó rendelkezéseit, illetve a világörökségi területen működő egyes vendéglátó üzletek nyitva tartásának engedélyezésével összefüggő szakhatósági közreműködés szabályairól szóló 47/2013. BM rendeletben foglaltakat (47/2013.), melyek alapján gyakorlatilag a rendőrség dönt az éjszakai (24 óra utáni) nyitvatartásról valamennyi, világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, és árusító üzlet esetében, az engedélyt - a kerületi rendőrkapitányság szakhatósági állásfoglalása alapján - a jegyző adja ki, hivatalból háromévente felül kell vizsgálnia, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely, a 47/2013. szempontjából releváns jogellenes cselekmény (pl. az üzletben, vagy annak bejáratától számított 5 m-es sugarú körben megvalósuló szabálysértések, garázdaságok, verekedések, kábítószer-kereskedelem és/vagy fogyasztás stb.) előfordulása esetén ne lehetne visszavonni (és nem jelenti azt sem, hogy világörökségi területen ettől függetlenül ne lehetne ugyanúgy korlátozni az üzletek nyitvatartását önkormányzati rendelettel, a  Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/4. sz. végzése is kimondja, hogy [a Kertv-ben] „ez a speciális törvényi rendelkezés nem vonja el a képviselő-testülettől a rendeletben történő szabályozás lehetőségét”. Ha nem így lenne, akkor a teraszok nyitvatartásának szabályozására sem volna lehetőség a Kertv. alapján, mivel a belvárosi csendrendelet hatálya az üzemeltetőre/kereskedőre terjed ki, és a terasz alapvetően nem önálló, a vendéglátóhelytől függetlenül létező rendeltetési egységként funkcionáló fogyasztótér, hanem a vendéglátást folytató üzlet quasi „tartozéka”, így amennyiben az üzlet a kerület közigazgatási területén belül található - az üzlet éjszakai működésével összefüggően - a hozzá tartozó terasz 22 óra és 06 óra közötti nyitvatartási idejét a Kertv. szerint lehet szabályozni egy települési (fővárosi kerületi) önkormányzat képviselő-testületének rendeleti úton, még akkor is, ha maga a terasz olyan területen helyezkedik el, ahol a közterület-használati engedélyt pl. a Fővárosi Önkormányzat adja ki, és az sem bír jelentőséggel, ha közcélra átadott magánterületen található a terasz, a nyitvatartási idő korlátozására értelemszerűen csak akkor nem lenne lehetősége egy fővárosi kerületi önkormányzatnak, ha az üzlet sem a kerületben helyezkedne el. Erzsébetváros pl. ebből a szempontból is kivétel[esen rossz, és a vállalkozásoknak kedvező szabályozást alkalmaz még mindig, immár 8 éve], de ennél részletesebben most nem megyek bele, úgyhogy zárójel bezárva), azonban a belvárosi zajproblémák elsősorban a vendéglátó-üzletek, illetve a szállodák teraszainak éjszakai üzemeléséből adódtak.

Erzsébetváros is példát vehetne Belváros-Lipótvárosról, a VII. kerület vonatkozásában azonban, a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása szempontjából vitán felül szükség van az üzletek nyitvatartásának önkormányzati rendeleti úton történő szabályozására is (éjfél utáni egységes zárvatartás), a sokkal nagyobb mennyiségű, alacsonyabb színvonalú, valamint lényegesen elviselhetetlenebb zajszennyezésű vendéglátóegység miatt, sajnos az új, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 9/2020-as önkormányzati rendelet valójában nem több, mint a 0-24-es nyitvatartás feltételeinek szigorítása, és a rendelet az elődjéhez, az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló 9/2013. (II.22.) önkormányzati rendelethez hasonlóan alapjogi visszásság gyanúját veti fel, véleményem szerint konkrétan Alaptörvény-ellenes a 9/2020. is, azáltal, hogy lakóhely alapján különbözteti meg a kerületben élőket, mivel a Király utca - Kiskörút - Rákóczi út - Nagykörút által határolt területen élők pihenéshez való joga nem-, vagy erősen korlátozottan tud csak érvényre jutni, miközben (szerencsére...) a kerület többi részén nincs diszkrimináció, továbbra is marad az egységes éjféli záróra a vendéglátó-üzletekre vonatkozóan, amelynek köszönhetően mondjuk nem lett az egykori Almássy téri Szabadidőközpont épületéből romkocsma, ami a lakók szempontjából mindenképpen előnyös, ugyanakkor nem állítom, hogy normális az, hogy így kellene kinéznie az Almássy tér 6. sz. alatt található ingatlannak.

  Középső- és Külső-Erzsébetvárosban nem voltak mindennaposak az 50-100 fős csoportokban vonuló részeg és/vagy drogos, garázda, szélsőségesen deviáns csoportok, este tíztől reggel 6-ig folyamatosan, kisebb-nagyobb megszakításokkal, vagy dudáló, kilométeres sorokban álló taxikonvojok, bár az kétségtelen, hogy a romkocsma-negyed káros hatásai nem álltak meg a Nagykörútnál, gondolok akár az egyéb szálláshelyekre ordítva érkező, vagy ott botrányosan viselkedő, ittas bulituristákra, rongálásokra, 24 órai zárás mellett nem volt madárcsicsergés a Nagykörút és a Dózsa György út közötti területen sem, mindenesetre a hivatalos akusztikai szakvélemények szerint is 60 dB fölötti átlagos éjszakai zajszennyezés sem volt jellemző valamennyi utcaszakaszra, ahogy Belső-Erzsébetvárosban permanensen és magasan a külön jogszabályban meghatározott határérték fölötti volt a zajszint, a nagy számú vendéglátó-üzlet közvetett, vagy közvetlen működéséből következően...

Az is megérne önmagában egy külön blogbejegyzést, hogy Erzsébetváros polgármesterének, Niedermüller Péternek miért kellett a lakosság egészséges környezethez való alapvető joga helyett a Belső-Erzsébetváros területén működő vállalkozások üzleti érdekeit prioritásként kezelő 9/2020-as önkormányzati rendeletet a veszélyhelyzet leple alatt elfogadni, a nyilvánosság teljes kizárásával, olyan apró részletekről most nem is beszélve, hogy a rendelet bevezető részében a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés nem tesz említést a 40/2020. Korm. rendeletről, illetve a Kat-ról, ezzel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglaltaknak sem feltétlenül felel meg a 9/2020. - az én értelmezésem szerint legalábbis -, egyébiránt így az a hamis látszat alakulhat ki, minthogy ha a 9/2020-ról egy „klasszikus”, mindenki számára nyilvános képviselő-testületi ülésen döntöttek volna, és a képviselőknek lett volna lehetősége módosító-indítványt benyújtani, hozzászólni, továbbá a lakosságnak előzetesen írásban véleményezni, pedig szó nem volt erről, zárt ajtók mögött döntött az erzsébetvárosi polgármester - hogy informálisan mit beszélt, vagy nem beszélt egyes képviselőkkel, az a végeredmény szempontjából nem bír túlzott relevanciával, gyakorlatilag egy az egyben azt a rendelettervezetet írta alá a kerület első embere, amely Györkefalvi Péter, és Zsendovits Ábel, az Instant-Fogas komplexum, illetve a Szimpla szórakozóhely mögött álló vállalkozások társtulajdonosai elvárásainak, profitérdekeinek tökéletesen megfelel, ám a belső kerületrész még megmaradt lakossága döntő többségének már annál kevésbe szolgálja a jogos érdekeit a 9/2020., amelyben Niedermüller további engedményeket biztosít a vállalkozásoknak azáltal, hogy a 24 óra utáni nyitvatartáshoz szükséges, megmosolyogtatóan enyhe kritériumok teljesítéséhez nélkülözhetetlen beruházások megvalósítására a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet végetértével is újabb 2 hónap haladékot kapnak, miközben erre most is lenne lehetőség a vállalkozók részéről, egyelőre nem tiltja semmilyen Korm. rendelet, hogy a foglalkoztatottak ott tartózkodjanak, és több építkezés, helyiségátalakítás van a kerületben, amelyek még a kijárási korlátozás ellenére sem álltak le. Azt csak csöndesen mondom, hogy az alapjog-sértő, Belső-Erzsébetvárosból turisztikai gettót csináló Gotthard-Vattamány-féle 9/2013., amelynek az „érvénytelenítése” az összefogás választási ígéretei alapján a „legelső intézkedések egyike” lett volna, jelen pillanatban is hatályban van, hogy a veszélyhelyzet után majd egy szintén nem kifejezetten „lakosságbarát” jogszabály vegye át a helyét... Egyébként az, hogy egy polgármester testületi ülés nélkül, egymaga dönt bizonyos kérdésekben, alaphelyzetben akkor nem lenne baj, ha valóban sürgős cselekedni, és ezzel párhuzamosan a törvények, és jogszabályok maximális betartása mellett történik mindez, elsődlegesen a lakosság (választópolgárok) érdekeire helyezve a hangsúlyt, igen, van erre példa, amihez nem kell messzire menni, elég átsétálni a Kiskörút páros oldalára...

Novák Gergely