HTML doboz

Erzsébetvárosi blog

Erzsébetváros a legkisebb, és egyben legsűrűbben lakott fővárosi kerület. Legalábbis a leírásokban így szerepel. Csakhogy a hetedik kerület az utóbbi pár évben rohamosan veszíti el lakóit. Mi ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Kik, és hogyan irányítják a kerületet? Ezzel a bloggal igyekszem megkapargatni a felszínt, hogy a színfalak mögé lássunk.

Erzsébetvárosról a Facebookon

Friss topikok

Újabb hostel(ek) "és/vagy" romkocsmák, avagy a Kis Diófa utca is elesett?

2023.12.09. 07:00 Novak Gergely

mumus_1_1.jpg

A 2023. december 6-ai, valószínű jogellenesen tartott képviselő-testületi ülés kapcsán* nem életszerű, hogy "számítástechnikai üzemzavar" miatt nem rakták ki a napirendek anyagait időben és nem az lehetett az ok, hogy

Alantas módon, a lakókkal való egyeztetés nélkül 1603.4 MILLIÓ FORINTÉRT játszanának át ugyanannak a milliárdos befektetői körnek több ingatlant: 959.5 MILLIÓ FT-ért a KIS DIÓFA UTCA 14-16-ot (régi Mumus romkocsma), 643.9 MILLIÓ FT-ért a KIS DIÓFA UTCA 5-öt.

 

 Ezt a hunwaldi léptékű ingatlanámokfutást - amely egyébként Külső-Erzsébetvárost is érinti, pl. a Verseny utcai ingatlanokat is újrapályáztatnák - HA sikerül megvalósítani N. Péteréknek, abból tudnak (f)osztogatni rendesen, amúgy a "beépítési kötelezettség" vonatkozásában a vállalt nyilatkozatnál már gyanús a "diákszálló" - ugye a Wichmann kocsmánál Részben az Élhető Erzsébetváros Egyesületnek Is köszönhetően meg nem valósult beruházás kapcsán - végül megmenekült (egy időre mindenképpen) az épület -, ahol lehetett látni a látványterveken, hogy hostel lenne, hivatalosan, legalábbis egyes önkormányzati előterjesztések, "veszélyhelyzeti" testületi anyagok alapján, amelyek a parkolóhely-megváltást érintették, mégis "diákszálló" lett volna (gy.k. a hostel hivatalosan közösségi szálláshely), de ez sem jelent sokat itt a Kis Diófa utca esetében önmagában még:

A beépítési kötelezettség vonatkozásában elméletben 5 évük van a befektetőnek, miután megszerezték az ingatlanok tulajdonjogát, és utána is, ha nem csinálnának semmit, hanem romkocsma lenne (a Mumusnál lehet ennek veszélye, a 14-16., részleges beépítés plusz marad a romkocsma), a késedelmi (kb. 73 millió Ft / év) és a meghiúsulási (287.85 millió Ft) kötbér is nevetséges összegű ahhoz képest, hogy egy 848 m2-es, majdnem Szimpla kaliberű itatóból a lakosság kárára kiszedett pénzből ezt simán lehetne vállalni, egyébként pedig az Akácfa utca 49-51-re is volt konkrét elképzelés, beépítési koncepció, és mindenki látja, mi van ott, az Instant-Fogasnál illetve a környékén most is...

Ha mégis a "diákszálló" "és/vagy" partyhostel és/vagy "apartmanház" valósulna meg, az megint a hányóturizmust szolgálná, ami a romkocsmákkal és a 0-24-es nyitvatartással együtt maradni fog (sőt a körúton túlra is átterjedhet), ha pártpolitikusok (ideértve a belső-erzsébetvárosi ingatlanelherdálások kapcsán kevésbé "ugató" "viccpártot" is), vagy "színes", szerintem álcivilek, szerintem a romkocsmalobbi trójai falovai lesznek a testületben, és egyébként is túl nagy a beépítettség, szerintem újabb városkép-idegen épületek lennének, rosszabb lenne a levegőminőség is, szétbarmolnák teljesen a Kis Diófa utcát is, ahová maximum közpark lehetne elfogadható.
(Bár a Kis Diófa u. 5. alatti telken a "költséghatékony" "takarítással" összefüggésben főleg szemetet tárolt, és gyakorlatilag patkányt is tenyésztett az Önkormányzat, lehet ezt majd úgy énekli meg a kerületi pártpropaganda, hogy Erzsébetváros rágcsálómentesítése miatt fontos ott a teljes beépítés, egy akár 6 szintes, 24 méter magas "lakóépület".)
* u.i. Természetesen nem marad annyiban, megtettem a szükséges lépést, amelyet további lépések követhetnek, ha kell, egyelőre én még nem élném bele magam teljesen a helyükben, és az EVIN helyében sem kapkodnék, de ez még nem nyilvános...
2023_dec_6_jogserto_ules_lehet_igy_jogserto_hatarozat_lehet_kis_diofa_5_14_16.jpg
Aki igennel szavazott 2023. dec. 6-án, az volt a kerületi lakók ellen, és az ingatlanvagyon kiárusítása mellett. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület képviselője sajnos betegség miatt távol maradt az ülésről, de nyilvánvalóan nem szavazta volna meg.
2023_mumus_eladas_az_igen_a_lakossagellenes.jpg
Több képviselő-testületi határozat volt korábban, mindenki, aki IGEN-nel szavazott, a kerületi ingatlanvagyon elherdálása kapcsán, amelynek további káros következményei lehetnek a lakosság, az épített környezet, a kerület levegőminősége, a zöldfelületek aránya vonatkozásában, az egyértelműen nem az itt lakók és Erzsébetváros érdekét szolgálja.
mumus_20230912_202405-2.jpg
mumus_kis_diofa_14_16_biggeorge_nagygyorgy_2.jpgmumus_kis_diofa_14_16_biggeorge_nagygyorgy.jpgdienes_nem_mumus_kis_diofa_5_biggeorge_nagygyorgy_2.jpgdienes_nem_mumus_kis_diofa_5_biggeorge_nagygyorgy_1.jpg
zold_forradalom_osszefogas_7_pont_2019.jpg
bardi_mumus_242126358_948676989194566_2111611350186635716_n.jpg
A "hatástanulmány" is kétséges, de kétségtelenül nem egyeztettek a lakókkal, pedig ha nem hagyják cserben a lakókat Bárdi Zsuzsáék, akkor nem lenne miről beszélni, hiszen 2021-ben még: https://hetedhetker.blog.hu/.../beszamolo_a_2021_09_15-ei...

komment

A Kritériumrendelet 3 éve - jöhet az egyéges 24 órai zárás

2023.06.27. 18:04 Novak Gergely

bulirombolas_24_es_6_ora.jpg


 Jövő héten, az az önkormányzati képviselő, aki nem szavazza meg a kötelező egységes 24 és 6 óra közötti zárvatartást - hiányzik, módosítóval trollkodja szét, bármi, ami nem IGEN-szavazat - az lakosságellenes, és azonnal lemondhat.

FRISSÍTVE: nem szavazták meg, azóta sincs záróra (2024. januárban sem), és nem is mondtak le a törvénysértést elkövető, a lakosság helyett a szórakozóhelyek üzleti érdekeit képviselők: 

A polgármester is, bármilyen újabb törvénysértésre is készül, amit nem ajánlok (pl. ha esetlegesen nem hívná össze legkésőbb július 6-áig a rendkívüli képviselő-testületi ülést, ami jogszabályi kötelezettsége, és semmilyen korlátozási tilalom nincs, meg lehet szavazni bátran.)

Miért?

Pl. mert az utólagos szankcionálás semmit sem ér nagy számú kocsma esetében, igaza volt az AJBH-nak, JNO-nak, a Kúria Önkormányzati Tanácsának stb.

Csak a rendészetre bőven több, mint 1000 bejelentés 3 év alatt, 3 visszavont engedély, ebből egy jogerős (talán 2), és 198 kocsma vígan működik papíron 24 óra után, 96 konkrét kocsmára 445 panasz csak a jegyzőhöz és az ERI-re úgy, hogy egyes diszkók (pl. Madam) nem is szerepelnek ebben.

2022-ben a rendőrségre, a BRFK Tevékenység Irányító Központjába a VII. kerülettel kapcsolatban 12419(!) bejelentés érkezett.

brfk_jarasi_forum_2022_forras_facebook.jpg

Itt ugyan egyelőre nincsenek konkrét statisztikák, hogy milyen napszakban, és milyen vélelmezett jogsértések miatt, de azzal kiegészítve, ami szintén BRFK VII. kerületi R. kapitányság beszámolójában van,

nem nehéz kikövetkeztetni tehát, hogy ezen rendőrségi bejelentések jelentős része a belső-erzsébetvárosi éjszakai szórakozóhelyekkel, illetve a működésükkel közvetett összefüggésben egyes szálláshelyeken őrjöngő részeg külföldiekkel áll összefüggésben,

ha csak a 10%-a érintené a „bulinegyedet”, már az is tolerálhatatlanul nagy szám:

 

kiemelten a több száz kereskedelmi és vendéglátó egység, illetve a nyári időszakban szórakozási célzattal a Belső-Erzsébetvárosba tömegesen érkező turisták jelenlétehatározták meg 2022. évben a VII. kerületben elkövetett bűncselekmények volumenét. ...

A regisztrált bűncselekmények területi megoszlása egyértelműen a VII. kerület Belső-Erzsébetvárosnak nevezett körzetének fertőzöttségét jelzi.”

 

Pedig lehetett tudni előre, hogy ez lesz.
2 random példa, amely a jelenleg hatályos, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendeletre is igaz, ami biztosítja a Zsidónegyedben a 0-24-es nyitvatartást:

„Az a szabályozási megoldás pedig, amely szerint a kerületnek épp azon részében nincs korlátozva az éjszakai nyitva tartás, amelyben szinte egymást érik a vendéglátó üzletek, felveti az alapjogi visszásság gyanúját.”

(AJB-4206-3/2017.)
 
Illetve:

„alapjoggal kapcsolatos visszásságot jelent az olyan szabályozás, hatósági gyakorlat, amely lehetőséget biztosít ... a folyamatos zavarásra, az éjszakai, hétvégi pihenés megakadályozására.ˮ

(JNO-525-1/2011.)
Csak, hogy mennyire nem jó az utólagos szabályozás, és halasztó hatályú, korlátozó határozatok, a kereskedelmi hatóság 24 és 6 óra közötti engedély 3 napos szüneteltetésére vonatkozó határozatát 5(!) hónapig húzta egy Kazinczy utcai romkocsma, mire végrehajthatóvá vált.
(Ezt a szórakozóhely is közkinccsé tette a közösségi oldalán.)
Csöndesen teszem hozzá azt is, hogy tömegesen játsszák ki a 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet szerinti zsilipes be- és kiléptetőrendszert, valamint a digitális forgalomszámlálót, 20 hely pedig a Lex West Balkánt (ezzel a vendégeket is veszélyeztethetik), legalább 62 olyan hely van, ahol az üzemeltető által önbevallás alapján megadott befogadóképesség vélelmezhetően a külön jogszabályban foglaltak kijátszására irányulhat. (Oldalanként: 1. , 2. ) Hiába jeleztem ezt az egykori munkacsoport tagjaként másfél éve legalább, rendszerszinten csinálják, és ahol papíron minden rendben van, ott is van zajpanasz az üzletekre, tényszerűen az sem igaz, hogy a zeneszolgáltatással nincs probléma, csúcslimiter ellenére is rengeteg a panasz a hangos zenére, vagy a mélynyomó dübörgésére, ezt a statisztika csak azt mutatja, hogy elemi szinten ignorhatják egyesek a lakókörnyezet érdekeit, vagy akár a vendégek biztonságát, függetlenül attól, hogy egyébként maga a szabályozás mennyire (nem) elégséges.
 

A 3 kocsmánál, ahol visszavonták az engedélyt, ÉVEKIG SZENVEDTEK A LAKÓK,

a Kisüzemnél is több, mint két év volt a Kritériumrendelet hatályba lépését követően.

Ha valódi éjféli záróra van, nincs „halasztó hatályˮ, fellebbezés, „azonnali jogvédelemˮ, a kedves vendég elhagyja az üzletet, udvariasan megkérik a hatóságok (rendészet, adott esetben a rendőrség), és ez addig megy, amíg el nem szoknak innen az igénytelen turisták, és visszanyeri a belső kerületész is a lakóövezet-jellegét.


 

A még így sem teljeskörűen tájékoztató táblázathoz (a valóság, még az ERI-re érkezett bejelentések tekintetében is siralmasabb) nagy segítséget nyújtott László Éva VII. kerületi lakos közérdekű adatigénylése, akinek ezúton is köszönöm.
 
3ev_kriteriumrendelet_full_2.jpg
Ha valakinek nem jelenítené meg egyben a STATISZTIKÁKAT, akkor itt van oldalanként is
1., 2., 3.
 

komment

Aki teheti, nagy ívben kerülje az ideiglenes „bulinegyedet” - „a 7 lett az új 8”

2023.05.26. 14:46 Bulibáró

A romkocsmáknak „köszönhetően” romokban heverő közbiztonság miatt is kell az egységes, max. 24 órai záróra. Addig is, aki teheti, nagy ívben kerülje az ideiglenesen még létező „bulinegyedet”.

 

(Különösen,de nem kizárólag a nagy befogadóképességű szórakozóhelyeket, és környéküket kerülje, aki tudja - Akácfa utca 49-51., Dob utca 19., Kazinczy utca 14. és 21., Klauzál utca 10. és 19-21. -.)

kiemelten a több száz kereskedelmi és vendéglátó egység, illetve a nyári időszakban szórakozási célzattal a Belső-Erzsébetvárosba tömegesen érkező turisták jelenlétehatározták meg 2022. évben a VII. kerületben elkövetett bűncselekmények volumenét. ...

A regisztrált bűncselekmények területi megoszlása egyértelműen a VII. kerület Belső-Erzsébetvárosnak nevezett körzetének fertőzöttségét jelzi.

a Rendőrkapitányság vonatkozásában a BRFK Tevékenység-irányítási Központba 12.419 bejelentés érkezett

(Forrás: a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. kerületi Rendőrkapitányság, a 2022. évi tevékenységéről, a közbiztonság helyzetéről, közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azokkal kapcsolatos feladatokról szóló 2022. évi beszámolója)

testi_sertes_kozbiztonsag_buli_2.jpg

 

2022_sulyos_testi_sertes.jpg2022_sulyos_testi_sertes_per_km.jpgBudapesten összesen 800 súlyos testi sértés bűncselekmény volt 2022-ben.

Ezeknek a tizedét (10.875%-át), a főváros területének mindössze 0.4%(!)-át jelentő Erzsébetvárosban követték el, javarészt - ahogy a BRFK beszámolóiból is kiderül - az éjszakai szórakozóhelyekkel összefüggésben.
(A VII. kerületnél több, mint háromszor nagyobb Józsefvárosban 63 súlyos testi sértést követtek el, ami még így is 27.6%-kal kevesebb, mint Erzsébetvárosban...)

 

2022_drogterjesztes.jpg2022_drogterjesztes_per_km2.jpgBudapesten a regisztrált bűncselekmények tekintetében 206 esetben fordult elő kábítószer-terjesztés, ennek egytizedét (10.68%-át) a főváros területének mindössze 0.4%(!)-át jelentő Erzsébetvárosban követték el, javarészt - ahogy a BRFK beszámolóiból is kiderül - az éjszakai szórakozóhelyekkel összefüggésben.

Azt a tényt már 2019-ben is lehetett tudni a Belügyminisztérium államtitkárától is, hogy van összefüggés a kábítószer terjesztés, és a belvárosi, nagy befogadóképességű szórakozóhelyek között:

drogterjesztes_tomegszorakozohely_belvaros_2019.jpg

 

2022_garazdasag_per_km2.jpg

 Budapesten a regisztrált bűncselekmények tekintetében 2624 garázdaság volt, ennek - erős túlzással, de - egytizedét (8.46%-át) a főváros területének mindössze 0.4%(!)-át jelentő Erzsébetvárosban követték el, javarészt - ahogy a BRFK beszámolóiból is kiderül - az éjszakai szórakozóhelyekkel összefüggésben.

 

2022_rongalas_per_km2.jpg

 Budapesten a regisztrált bűncselekmények tekintetében 1993 rongálás volt 2022-ben, ennek a huszadát (5.52%-át) a főváros területének mindössze 0.4%(!)-át jelentő Erzsébetvárosban követték el, javarészt - ahogy a BRFK beszámolóiból is kiderül - az éjszakai szórakozóhelyekkel összefüggésben.

 

2022_emberoles_per_km2.jpg

Ebből a bűncselekményből (is) egyetlenegy nagyon sok, 2022-ben sajnos összesen mégis 45 ilyen eset volt a fővárosban. 

 

kozbiztonsag_np_erosodik_1.jpg

 

 Belegondolni is rossz, milyen, amikor gyengül a lakók biztonságérzete.

Legalább a számokat nem vonja kétségbe a pártlap, viszont aki csak a címet, fényképeket látja, és nem olvassa el a cikket, egy pillanatra el is hiheti, minden a legnagyobb rendben, pedig:

Az Önkormányzat lassan képtelen ellátni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló tv. alapján Kötelező feladat- és hatáskörét a közbiztonság biztosítása kapcsán, önmagában ezért (is) korlátozni kellene a nyitvatartást,

 

mivel a rendőrségi túlszolgálatra költött évi 30-35 millió sem használ semmit, és ez a kritika nyilvánvalóan nem a BRFK-nak szól ilyen nagy számú kocsma, és bulizó mellett.

A jelenleg hatályos, a kerület kb. kétharmadán kötelező 24 órai zárást, ám Belső-Erzsébetvárosban az akár 0-24-es nyitvatartást továbbra is biztosító, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet (Kritériumrendelet) általános indoklásából idézve:

„...az a cél, hogy Erzsébetvárosban rendezett legyen az éjszakai élet, ezáltal javuljon az itt élők biztonságérzete, életminősége”

Kb. 3 év után kijelenthető, hogy „kevésbé sikerült” elérni a kitűzött célokat a Kritériumrendelettel, ugyanannyi kocsma van nyitva éjszaka nagyságrendileg, mint 2019-ben, tízezrek járnak a Zsidónegyedbe „szórakozni” (tisztelet az idézőjel nélküli jogkövető kivételnek) , a kiemelt bűncselekmények kivételével kb. büntetlenül elkövethetnek (majdnem) mindent, a rendkívül puha, és kiskapuktól hemzsegő kritériumrendszert a balhés üzletek kijátsszák, az alapjogi visszásság gyanúját a korábbi szabályozáshoz (9/2013. (II.22.) ö.r.) hasonlóan erősen felvető Kritériumrendelet alapján a 24 és 6 óra közötti nyitvatartást érdemben korlátozni kb. lehetetlen, a mélynyomók továbbra is hajnalig dübörögnek, egyre inkább a piroslámpás irányba mozdul a kerület, szaporodnak az éjszakai bárok, az elődjüknél is nívótlanabb tömegitatók (pl. Stifler Ház), igénytelen kocsmák, drasztikusan romlik a közbiztonság, már az idelátogatók sem feltétlenül vannak biztonságban.

Ha nem változtat a képviselő-testület, javulás nem, legfeljebb további romlás várható a közbiztonság, zaj, köztisztaság vonatkozásában is, a kocsmák miatt elértéktelenedett - az Eladási árak tekintetében tényszerűen kevesebbet érő, Mintha nem lenne 0-24-es nyitvatartás, és emberi lakhatásra alkalmas lenne Belső-Erzsébetváros - ingatlanok miatt, illetve az önkormányzati bérlők kapcsán is egyre növekszik a feszültség a még megmaradt lakosságban, tehát egyre veszélyesebb játékot játszik a törvénysértést törvénysértésre halmozó összefogás-párti képviselő-testületi többség.

 

komment

Címkék: turizmus rendőrség romkocsma közbiztonság záróra 7ker csendrendelet 5ker 6ker Főváros Erzsébetváros BRFK VII. kerület Terézváros Belváros bulinegyed Záróra

Mocskos utca, 1.6 millió Ft közpénz Szimpla (hostel)háznak?

2023.03.24. 23:12 Bulibáró

tiszta_udvar_rendes_haz_2023_kazinczy_utca_12_ujvari_kover_monika.jpg

A VII. kerületi Önkormányzat közösségi oldala szerint a 11.350.000,-Ft díjazási keret mellett meghirdetett Tiszta utca, rendes ház” pályázat egyik nyertese az a Szimplával szomszédos Kazinczy u. 12. sz. alatt található ingatlan lett, amely gyakorlatilag jórészt hostelként funkcionál. Ha 7 pályázó volt, és egyenlő arányban részesültek a támogatásból, akkor ez a Kazinczy utca 12. vonatkozásában 1 millió 621 ezer 428.57 Ft közpénzt jelent. Pedig lehet, nulla forint is sok lenne nekik. Miért?

Nos, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti közhiteles nyilvántartás alapján, az egyébként törvénysértően működő, a kereskedelmi hatóság által többször szankcionált, belvárosi környezetbe nem való, prostitúciót, drogkereskedelmet, elviselhetetlen zajt, és mocskot generáló 560 férőhelyes Szimpla Kert” romkocsmát üzemeltető, 2021-ben 810 millió forintos nettó árbevétel mellett 238 millió Ft-os nyereséget realizáló SzimplaCity Kft-nek 3 egyéb szálláshelyre is van üzemeltetési engedélye a Kazinczy utca 12-ben, ahogy az ikonikus tömegszórakozóhely két társtulajdonosának, Zsendovits Ábelnek, és Kiss Attilának is van egy-egy magánszálláshelye.

kazinczy_u_12_airbnb_239_2009_x_20_korm_rend.jpg

szemetkezeles_a_kazinczyban_forras_facebook_klauzalia_akos_sima_2022_06_04.jpg

 „Erzsébetvárosban nemcsak elismerjük, hanem díjazzuk is azon lakóközösségek teljesítményét, amelyek a kötelező feladataik elvégzésén felül is folyamatosan gondoskodnak a környezetük tisztaságáról.”

Kis túlzással tehát az Önkormányzat ezzel az újabb másfél milliós* közpénz-égetéssel gyakorlatilag a szimplásokat „támogatja”, miközben az érkező, távozó, őrjöngő, szemetelő vendégkörük mocskát továbbra is közpénzből takarítják, több, de inkább lényegesen kevesebb sikerrel.

A „társasházban” található egyébként az „Éjszakai Nagykövetség” (a Zsendovits Ábel féle Éjszakai Városért Egyesület székhelye) is.

kazinczy_u_12_be_nice.jpg

Német G. Dániel önjelölt éjszakai polgármester, egyesületi szóvivő, miután a Night Mayor projekt egyelőre úgy néz ki, elbukott a fővárosban, olykor az erdélyi Temesváron haknizik, és nem zavarja, hogy Budapest éjszakai polgármestereként aposztrofálják, noha ilyen tisztség egyébként nem is létezik a Fővárosi Önkormányzatban.

nemet_g_daniel_night_mayor_2021.jpg

Azért van egy diszkrét bája annak is, hogy a 2019-ben a választókerülete lakóinak gyakorlatilag egységes éjféli zárórát ígérő, 2019-től a nyitvatartás korlátozását, a 0-24-es nyitvatartás „érvénytelenítését” azonban egyetlen alkalommal sem támogató, a az éjféli zárórát ellenző Ujvári-Kövér Mónika képviselő asszony, a megszüntetett Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport egykori vezetője azon ingatlan előtt mosolyog, amely vonatkozásában az „éjszakai nagykövet” azzal vádolta a képviselő asszonyt, és dr. Oláh Lajost, Terézváros és Erzsébetváros országgyűlési képviselőjét, hogy zsarolják a vállalkozókat. (Hónapok óta nem tudni, tettek-e már jogi lépéseket, amennyiben alaptalanok a vádak.)

ujvari_kover_olah_molnar_bence_szimpla_1.jpg

(Ujvári-Kövér Mónika, dr. Oláh Lajos, és Molnár Bence, a Szimpla kommunikációs vezetője, - a Linkedin szerint - most is a romkocsma „projektkoordinátora”, illetve jelenleg még a Főpolgármesteri Hivatal Társadalmi Együttműködési Osztály munkatársa egy közös sajtótájékoztatón 2020-ban.)

Csak így tovább a felelős közpénz-felhasználás útján.

 

*Frissítve (2023. 03. 27.): Az 1. sz. választókerület önkormányzati képviselője szerint bruttó 729 ezer Ft-ban részesültek, ha ez így van, az sem változtat a lényegen, hogy lehet, 0 Ft-is bőven több, mint elég egy ilyen „háznak”. (Tényleg örömteli, hogy az elmúlt hónapokban kiemelten foglalkoztak a társasház előtti útszakasz takarításával”, ez az elmúlt években is jogszabályi kötelezettségük volt, és az elvárható minimum egy - hivatalosan... - 43 ágyas hostel, vagyis „társasház” esetében.)

 

 

 

komment

Címkék: romkocsma 7ker Erzsébetváros Bulinegyed

Szubjektív beszámoló Erzsébetváros Önkormányzata 2022. évi közmeghallgatásáról

2022.12.10. 21:56 Novak Gergely

valaszt_kell_adni_bardi_kispal_szucs_1.jpg

A 2022. december 8-án, csütörtökön megtartott közmeghallgatásra meglehetősen kevés lakó jött el, ennek egyik lehetséges okára majd még kitérek a végén.

A polgármester úr hosszasan sorolta az Önkormányzat „érdemeit” a szociális juttatások, egyebek tekintetében, tehát minden olyat, ami amúgy is az Önkormányzat kötelező feladat- és hatásköre.

Az is elhangzott, hogy több ingatlan felújítására egyszerűen nincs pénze az Önkormányzatnak, és hogy a jövőben bizony lehet még számítani „elidegenítésekre”, ingatlaneladásokra, az önkormányzati ingatlanvagyon további kiárusítására.

Niedermüller Péter állítása szerint a forgalomcsillapítás egy rendkívül pozitív intézkedés, és minden szempontból javította a lakók életminőségét, ezt egy Síp utcai helyi lakó később azonnal cáfolta, hiszen, mint ismeretes, az összességében, Belső-Erzsébetváros egészét tekintve nyilvánvalóan csökkenő gépjárműforgalom ellenére, néhány kisebb utcában elviselhetetlen, vagy még elviselhetetlenebb lett a lég(- és zaj)szennyezés (Holló-, Klauzál-, Síp utca) itt a „szakemberekre” hárította a felelősséget a kerület első embere, akik biztos hogy „nem akarták” ezt, hogy ekkora terhelést kapjanak ezek az utcák, majd, miután már semmilyen érve nem maradt Niedermüllernek, elkezdett relativizálni, hogy néhány évtizede - szerinte - rosszabb volt a levegő ott.

A jelek egyelőre arra utalnak, hogy a szakemberek annyira mégsem akarnak változtatni azon a megoldáson, ami még az egyes utcákon belül élő lakók között is különbséget tesz, és jelentősen rontja az életminőségét a lakosok egy részének.
(Nem elég, hogy a testületi többségnek hála, a Nagykörút továbbra is egy olyan „válaszvonal”, ahol a belső részen élők alapvető jogai pl. a pihenés kapcsán, nem sokat számítanak.)
Több lakossági kérdésre, ami nem az Önkormányzat hatáskörébe tartozott, semmilyen választ nem adtak, ugyanazt a gyakorlatot folytatták, ami az előző vezetésnél is bevett szokás volt ilyen esetekben, járjon utána a lakó, ha érdekli, igaz, hogy egy levélváltás lenne az egész nekik...

Dr. Bálint András r. alezredes, a BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányságának vezetője közölte azt a tényt - amit a kerületvezetés még mindig nehezen képes, vagy akar megérteni -, hogy ahol bulizók vannak, ott kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, és az alkoholfogyasztással is összefüggésben álló garázdaságok, testi sértések is...
A rendőrkapitány úr hangsúlyozta, hogy speciális feladatot, fokozott igénybevételt jelent számukra a „bulinegyed”, és hogy nem csak a hetedik kerületi rendőrkapitányság, de semelyik budapesti rendőrkapitányság nem lenne képes (egymaga) kezelni ezt a problémát, ami itt van, de folyamatosan „igyekeznek” javítani a lakosság szubjektív biztonságérzetén, és tudják, hogy van még bőven tennivaló (szerintem is, de elsősorban itt már a képviselő-testületnek, az üzletek - legkésőbb - 24 és 6 óra közötti nyitvatartásának tilalma önkormányzati rendeleti úton, hogy lényegesen kevesebb kocsma, szórakozóhely, és ebből egyenesen következően, lényegesen kevesebb „bulizó ember” legyen ezen a fél négyzetkilométeren, egy nagyvárosias lakóterületen, Budapest legsűrűbben beépített, legkisebb kerületében, amit önállóan a kerületi r. kapitányság sem feltétlenül tud kezelni, a „közcsend” szempontjából egészen bizonyos, hogy nem: már kb. 140 éve nyilvánvaló, mit eredményez, ha gyakorlatilag egyáltalán nincsen záróra.)
Dr. Bálint András többek között azt is elmondta, hogy egy héten legalább egy alkalommal a belső-erzsébetvárosi utcákon van egész éjjel, és személyesen is részt vesz a bűncselekmények, szabálysértések visszaszorításában, illetve szó volt arról is, hogy minden héten kedden tart fogadóórát a lakosoknak, nem csak havonta egyszer.

Természetesen téma volt a közmeghallgatáson a záróra („hiánya”) is, egy pihenni nem tudó, (jogosan) elégedetlen belső-erzsébetvárosi lakos megkérdezte azt a 8 képviselőt, aki nem szavazta meg 2022. 10. 19-én Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselőjének az egységes éjféli zárórára vonatkozó előterjesztését, hogy miért nem támogatták a zárást. Niedermüller Péter válaszolt is, mivel az „országgyűlési képviselő úr is mondta”, hogy ez „komplex kérdés”, és csak a probléma „egy részét” oldaná meg a záróra, ezért nem támogatható - ment a mellébeszélés a közterületen elkövetett bűncselekményekről, és persze lehet mindent a rendőrségre hárítani, olyan problémákat, amelyeket a rendőrség szerint is a szórakozóhelyek generálnak, a szórakozóhelyek mentegetésében, és a másra mutogatásban már 8 éve annyira profi dr. Oláh Lajos, Mintha maga is romkocsmát üzemeltetne, és úgy tűnik akkor, Niedermüller Péterék is az országgyűlési képviselő úr kottájából játszanak -, aztán N. P. azzal folytatta, hogy és itt „vannak munkahelyek”, amelyek megszűnhetnek, és erre is tekintettel kell lenni.
Itt muszáj egy kitérőt tennem. Halkan, és messze a teljesség igénye nélkül mondom, ők mire nincsenek tekintettel: több száz, akár ezres nagyságrendű lakó

  • egészséges környezethez és Egészséghez való alapvető jogára (életkortól függetlenül, ideértve a kisgyermekeket, időseket is),
  • ingatlanjaik elértéktelenedésére (már a szakértők is ezt mondják, hangsúlyozom az Eladási árak vonatkozásában),
  • a kialvatlanság miatt adott esetben a munkahelyük elveszítésére,
  • a magántulajdonra (pl. a gépkocsikban keletkezett kár),
  • az ingatlanjaik hasznosításának jogára (x, y utcában lehet-e lakószobaként használni egy utcafronti helyiséget?),
  • a kerület történelmi jellegére, mert egyes idelátogatók - és a nagy számok törvénye alapján mindig lesz ilyen, amíg ennyi kocsma van, és nem jut mindegyikre rendőr - a kegyeletsértéstől, antiszemitizmustól, ilyen jellegű rongálásoktól, akár verbális atrocitásoktól sem riadnak vissza illetve
  • több olyan kereskedőnek az érdekeire, akikből egyre kevesebb van, és akiknek nem a szeszesital-árusítás, olcsó leitatás a főprofiljuk

stb, stb.

Az elvileg jogász országgyűlési képviselő úr a felsoroltak egyikét sem veszi figyelembe (és persze a kerületvezetés sem), ehelyett kéretlen tanácsokkal látja el az Önkormányzatot, hogyan lehetne konzerválni az idők végezetéig a nyilvánvalóan törvényellenes „bulinegyedet ”, pedig jobban tenné, ha csinálna végre valamit érdemben is, amire a felhatalmazást kapta, a VI-VII. kerület lakóit is képviselve pl. folyamatosan, és kitartóan törvénymódosításért lobbizna az Országgyűlésben, illetve az illetékes minisztériumoknál, akár a társasházakról szóló törvény, akár a nemdohányzók védelméről szóló tv., akár a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet, és minden egyéb jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés tekintetében, melyet az ombudsmanok gyakorlatilag Alaptörvény-ellenesnek nyilvánítottak az elmúlt években, évtizedben.

Ha a fentebb felsoroltakat mérlegre teszik, és szembe állítják azzal a Hipotézissel, spekulációval, találgatással, de talán inkább alaptalan rémhírterjesztéssel, hogy elveszíthetik egyes alkalmazottak a munkájukat a 24 és 6 óra közötti zárvatartás esetén, akkor sem tehetne ilyet az önkormányzat képviselő-testülete, hogy teljes mértékben ignorálja a lakosságot - az őket megválasztó lakosságot -, az itt élőket ért súlyos érdeksérelmeket, másrészt éppen egy olyan szektorról van szó, ahol Mindig lesz igény munkaerőre, és a belvároson kívül is lehet bulizni, tehát ez sem valid érv.
Komolyan, mindezeket, ami a polgármester részéről elhangzott, akár egy vendéglátós-érdekvédő is mondhatta volna, mindenesetre talán jó lett volna, ha a 2019-es önkormányzati választási kampányban is ilyen kendőzetlenül őszinték, amikor szemrebbenés nélkül ígértek éjféli zárást, és helyenként a lámpavasakon is óriási „zaj helyett záróra”-plakátok lógtak.
Tehát a lényeg, hogy Niedermüller Péter szerint „közös, konszenzusos” úton lehet csak eredményt elérni. Nyilvánvalóan így van, az elmúlt - minimum - 3-9 évből volt rá néhány példa, ez szimplán hogy (nem) működik... A polgármester így látta, a többi megszólított a záróra-szavazáson tartózkodók közül ellenben csendben maradt.

Amikor ismételten megkapták azt a lakói kérdést, akkor már Borbélyné Bárdi Zsuzsanna alpolgármester asszony, dr. Kispál Tibor és Szücs Balázs alpolgármester urak, hogy legalább legyenek szívesek megmondani, miért tartózkodtak a záróránál, egyetlenegy árva szót nem szóltak (de nem csak ők, más érintett sem), amivel átléptek minden határt, és ezzel nem az a (fő) probléma, hogy esetlegesen jogsértést követhettek/követhetnek el, mert kötelező a válasz, nem pedig opcionális, és ez egy helyszínen feltett, nem túl komplex, és több hónapos gondolkodást igénylő kérdés, hanem az, és az viszont rendkívül súlyos gond, hogy az úgymond „választott” képviselők, akik annak a lakosságnak köszönhetően ülhetnek ott, akiket becsaptak, elárultak, amikor törvénysértő módon, egyoldalúan és kizárólagosan a vállalkozások mellé álltak, tetézik mindezt azzal, hogy amikor egy évben egyszer van egy ilyen alkalom, hogy közvetlenül kérdezhetik őket a lakosok, még akkor is képtelenek válaszolni, levegőnek nézik a lakót. Számomra ez volt a leglesújtóbb, nem is a polgármester válaszai, tőle nagyon nem vártam mást, és „legalább” ő képes volt válaszolni.

Pedig én (ahogy minden évben, 2017-től kezdve már) próbáltam a lehetőségekhez képest konstruktívan állni ehhez a közmeghallgatáshoz is:

7 közérdekű kérdést, és 3 javaslatot küldtem előzetesen írásban.
Ebből végül egy kérdés, és egy javaslat, ami úgymond „napirendre került”, az alábbi videón megtekinthető:
(Már lelövöm a poént azzal kapcsolatban, bár a fentiek után szerintem főleg nem ér meglepetésként senkit, hogy amikor a 2022. jan. 1-jétől több, mint 30%-kal emelkedett polgármesteri, és alpolgármesteri alapilletmények eljótékonykodását ajánlottam - ami csak idén kb. 16 millió Ft talált pénz -, egyedül a polgármester méltatott válaszra, pedig nem csak neki címeztem.)

A többi kérdés javarészt hatósági ellenőrzésekkel, szankciókkal (üzletek, szálláshelyek), lakossági bejelentésekkel, egyebekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozott volna, illetve a Munkacsoportot érintő kérdést a szerdai képviselő-testületi ülésen majdnem megválaszolták azzal, hogy a testületi többség megszavazta a megszüntetését. (Gondolom ez is egy lépés volt a „közös, konszenzusos” megoldás irányába. Ja mégsem.)
A további két javaslat egyébként, amiről nem esett szó a közmeghallgatáson, remélhetőleg pozitív eredménnyel jár, de ezekről majd később beszámolok, ha megkaptam a választ írásban.

Tekintettel arra, hogy igen csekély létszámú érdeklődő volt a 46.2 ezer fős állandó lakosú Erzsébetvárosból, ezért a végén a helyszínen volt még egy kérdésem Tóth László jegyző úrhoz - mivel a kiadásáért a jegyző a felelős az Erzsébetváros újság tekintetében - arra voltam kíváncsi, hogy miért nem szerepelt a közmeghallgatással kapcsolatban semmilyen információ a kerületi újságban, az októberi, és novemberi számokban sem. Tóth László azt a tájékoztatást adta, hogy valóban ő a kiadásért felelős személy, de sokan dolgoznak a lapnál, vannak még szerkesztők stb., amit Tóth László biztosan tudott, hogy elektronikusan számos helyen, így az Önkormányzat honlapján is lehetett értesülni róla, de ha „ezek szerint” nem volt az újságban, az szerinte se jó.

És kb. itt véget is ért a közmeghallgatás, rögtön utána Garai Dórával közösen váltottunk néhány szót Barát József főszerkesztő úrral, aki ígéretet tett arra, hogy a közmeghallgatással kapcsolatos lakossági tájékoztatás jövőre már benne lesz az újságban. Ez pedig - egyetértve Dórával - a közmeghallgatás intézménye kiüresedésének az elkerülése érdekében fontos lenne. (Ahogy az is, hogy egyes képviselők, alpolgármesterek tiszteljék meg a lakókat annyival, hogy válaszolnak néha, nem csak azért, mert jogszabályi kötelezettségük...)

 

Novák Gergely

komment

Címkék: 7ker közmeghallgatás Erzsébetváros VII. kerület

MI LESZ VELED KLAUZÁL CSARNOK?

2022.09.05. 20:55 Garai Dóra

Akik évtizedek óta Erzsébetvárosban élnek, emlékeznek még arra, milyen élénk piacélet folyt a Klauzál csarnokban és az előtte levő téren.
Ez sajnos már a múlté, pedig 2015-ben az önkormányzat pénzt nem sajnálva, 2 milliárdért fel is újítatta a védett műemlék épületet. Az óriási csarnokot menten ki is nézte magának egy üzleti kör, mely rendezvény helyszínként, a bulinegyed legnagyobb szórakozóhelyeként látott fantáziát a csarnokban. A fideszes kerületvezetés jóváhagyásával ki is béreltek a 23 bolthelyiségből 14-et. Ezeket az emeleti boltokat azonban zárva tartották, így a piac egyre inkább elnéptelenedett, ráadásul a cégek a bérleti díjakat sem fizették. Eközben a jelenlegi
ellenzéki önkormányzat a tér felújításával és a „gasztromarket” látványterveivel próbálta lenyomni a lakosság torkán a tervezett funkcióváltást. A bomba 2020-ban robbant, mikor az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője megelégelve a színes látványtervekkel való hitegetéseket, egy tényfeltáró anyagot készített a csarnok jelenlegi helyzetéről, bérlőiről, és a nyilvánosság elé tárta az érvényben lévő, az önkormányzat számára rendkívül előnytelen szerződéseket. Mint kiderült, az inflációt nem követő alacsony bérleti díjakat alkalmaztak, és a szerződéseket is csak rendkívüli esetben lehetett felbontani.

Az is kiderült, hogy a maradék üzlethelyiségek bérlőit ez az üzleti kör folyamatos nyomás alatt tartja.
Ez az üzleti kör pedig nem is akárkikből áll, Szini Béla és Nádas Patrik az éjszakai élet és a szórakozóhely lobbi ismert arcai, érdekeltségi körükbe tartoznak a jellemzően nagy befogadóképességgel, nagy zajjal és szeméttel járó tömegdiszkók és party-hostelek, többek között az Akácfa utcában lévő Fogas-instant is.

A cégek azzal a szándékkal kaparinthatták meg a csarnok üzlethelyiségeit, hogy a szemben lévő reggel 7:00 ig nyitva tartó Fogas-Instant szórakozóhely tovább terjesztéseként óriási bulicsarnokká alakítsák. Ennek érdekében még rendezvénytartási szerződést is kötöttek az akkori önkormányzattal a bérleti szerződésekhez hasonló, a kerület számára hátrányos feltételekkel, melyet a jelenlegi vezetés meghosszabbítani készült további 15 évvel.

A bulicsarnok koncepció a sokkal szebben hangzó Klauzál „gasztromarket” néven került bemutatásra az önkormányzat részére, melyet a kerületvezetés láthatólag örömmel fogadott. Nem úgy a lakosság, akiket felháborított a szeretett piacuk eltűnése és a környék színvonalának további rombolása, hiszen a sokat látott belső kerületiek számára világos volt, milyen típusú működést takar majd az exkluzívan hangzó, de a valóságban 1500 négyzet méternyi bulicsarnokot jelentő „gasztromarket” elnevezés. A hatalmas lakossági ellenállást látva az önkormányzat megtorpant a tárgyalásokkal, mire Nádasék azzal zsarolták
az önkormányzatot, hogy zárva tartották az összes bérelt üzlethelyiségüket, tovább amortizálva ezzel a piac amúgy is súlyos helyzetét, majd azzal érveltek, hogy az elnéptelenedett csarnokot más módon nem lehet életre kelteni, és amíg nem kapják meg amit akarnak nem is fogják kinyitni az üzlethelyiségeket. Sajnos a rossz szerződéseknek köszönhetően ezt meg is tehették, hiszen még csak az sem volt kikötve, hogy a bérelt üzlethelyiségeket ténylegesen üzemeltetni is kell. A kerület vezetése 2021 nyarán engedett a nyomásnak, és további 15 évre meghosszabbította volna a szerződést és lehetővé tette volna a bulicsarnok megvalósítását.
Az Élhető Erzsébetváros Egyesület a lakosság bevonásával tiltakozott az üzleti kör tervei és zsarolása ellen. Emellett pedig többször is jelezték, hogy Sziniék folyamatos tartozásban vannak a bérleti díjjal, és elmaradásukat már régóta nem rendezik, így a szerződések felbonthatók, a nem fizetés ugyanis rendkívüli körülménynek számít.

Hála az elszánt lakosságnak és a civil képviseletnek, a közbeszerzési hatóság valóban problémásnak ítélte meg a polgármester által megkötni kívánt szerződéseket, és ekkorra már a kerületi Momentum frakció sem támogatta Sziniék terveit. Ennek hatására végre megindulhatott a bérleti szerződések felmondása is.

Színiék válaszul perrel fenyegették meg az önkormányzatot, mely per jelenleg is zajlik, és ha végre valahára befejeződik, talán újra elkezdhetünk gondolkozni a csarnok jövőjéről, a piacunkról.

 

ÍGY TŰNT EL A GARAY PIAC

Húsz éve zárták be Csikágó, a VII. kerület külső felének közismert piacát, a hatalmas kapuépítménnyel épített impozáns, de állapotát tekintve lerobbant Garay téri piacot. Felújítása helyett az önkormányzat 2003-ban az épület lebontása mellett döntött. A piac helyére a magánbefektető a felszín alatt négy, fölötte pedig kettő, valamint a sarkokon további négy szintes Garay Plazát építtette fel. A kereskedőket ideiglenesen átköltöztették pár utcával arrébb, de a sok évnyi elhúzódó kivitelezést és csúszó átadást a kereskedők többsége nem tudta kivárni, elköltöztek, ezzel együtt tovább álltak a vásárlóik is. A piacot a -1. emeletre száműzték, a többi szinten szolgáltatók, vendéglátók, lakások, mélygarázs kaptak helyet. A Garay tér ezzel a komplexummal lényegében véve megszűnt, a térre emelt épület ráadásul a környező házak fölé magasodik. Az épület piaci jellege is a múlté, a csarnok alagsorába száműzött termelői pultok és üzlethelyiségek üresek, kihasználatlanok, összességében szomorú látvány mi lett a régen pezsgő életű piaccsarnokból.

komment

Mi újság Niedermüllerék 10 milliós közpénz-osztásával kapcsolatban JELEN-leg?

2022.09.03. 06:16 Novak Gergely

jelen_10_075_919_ft.jpg728_2021_xi_17_jelen_szavazas_nev_szerint.jpg

JELEN pillanatban elmondható, hogy egy, a közelmúltban elektronikus úton küldött közérdekű adatigénylésemre kapott jegyzői válaszból azért kiderült jónéhány, elsősorban a VII. kerület lakói számára kiemelten fontos közérdekű adat.

Nyomtatásra fordították az erzsébetvárosi lakók pénzét,

10.075.919.- Ft-ot, ebből:

165 484 db lap

(Vajon ténylegesen mennyit adhattak el, mi lett az el nem adott példányok sorsa?)

9493,3 kg nettó súly (tömeg), azaz

9,4933 tonna újság.

A tévedés jogát fenntartva, de azzal nem visszaélve, ha nem számoltam el a számlákon (1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 , 8 , 9 ) szereplő tételeket.

Tehát a XIII. kerületbe bejegyzett Jelen Mindenütt Alapítványnak, azaz lényegében a Lakner Zoltán politológushoz is köthető Liberty Press Kft-nek nyújtott, vagy ott landolt önkormányzati támogatás a 728/2021. (XI. 17.) sz. Kt. határozatban foglaltak szerint valószínűsíthetően nem azért nem húzta ki az országgyűlési képviselők választási kampányának legvégéig is, mert nem ez lehetett az egyik cél, hogy politikai propaganda is menjen a Jelenben - pedig kb. Bármi egyébre lehetett volna költeni ezt a pénzt, pl. fűtéstámogatás, társasház-korszerűsítés akár, ahogy Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője is említette a 2021. novemberi testületi ülésen -, hanem azért sem tarthatott volna ki, mert túl hamar felélték Niedermüllerék „ajándékát”, 2021. decembertől 2022. februárig, 2 hónap alatt. 

A Jelen Mindenütt Alapítvány támogatásáról szóló Kt. határozatot tehát 2021. XI. 17-én fogadta el a testület, ami azért is igen érdekes, mert az Alapítvány létesítő okirata 2021. VII. 30-ai, a jogerőre emelkedés pedig 2021. XI. 17., éppen a szavazás napja, miközben az Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2021. X. 29-én, több mint két héttel a jogerőre emelkedés előtt  fordult egyedi támogatási kérelemmel a polgármesterhez.

np_tamogatas_1.jpg

 

A cél szerinti leírása a Jelen Mindenütt Alapítványnak egész konkrétan a „...független magyar sajtó, sokszínűségének megőrzése és támogatása – ezen belül kiemelten a Jelen című hetilap anyagi és szakmai támogatása – a független magyar sajtótermékek létrehozatalában közreműködő személyek támogatása nem várt, rendkívüli helyzetek esetén

A Jelen című hetilap anyagi támogatása kissé leegyszerűsítve tehát végeredményben körülbelül a kiadó Liberty Press Kft-nek nyújtott anyagi támogatást jelentette. A pénzügyi beszámolókat nézve, a tavaly előtti év tekintetében, melyet a megszavazó képviselők nagyon jól ismerhettek, hiszen 2021. novemberében már bőven nyilvánosak voltak, megállapítható, hogy

2020-ban 30.292 milliós veszteséggel zárt a Jelen Magazint kiadó Liberty Press Kft., a nettó árbevétel ugyan 80.817 millió Ft volt, de 58.65 millió anyagjellegű, és 82.172 millió személyi jellegű ráfordítással. Tehát csak az alkalmazottak bére is önmagában 1.355 millió Ft-tal több volt, mint amennyi bevétele származott a kft-nek. Az anyagjellegű kiadások, és a személyi juttatások 2020-ban 60.005 millió forinttal haladták meg a vállalkozás éves nettó árbevételét.

Nem tudom, hogy a fenti, nem éppen bizalomgerjesztő pénzügyi mutatók mellett hogyan jutottak arra a következtetésre azok a képviselők - ideértve a polgármestert is -, akik megszavazták az előterjesztést, hogy ezen az önkormányzati támogatáson múlna a jövője a Jelen magazinnak, így gyakorlatilag a Liberty Press Kft-nek is, és ezzel menekülne meg a sajtószabadság, ami megér 10 millió Ft-ot az erzsébetvárosi lakók zsebéből (nyilván, nehogy már véletlenül az alapilletményük rovására/a magánvagyonukból, önkéntes alapon történjen)?

Az is különös, hogy a 2021. évre vonatkozó alapítványi beszámoló szerint 0 Ft „központi költségvetési szervtől, helyi önkormányzattól kapotttámogatásban részesült az Alapítvány, pontosabban a beszámoló alapján a kizárólag cégektől és magánszemélyektől kapott 25.5 millió Ft-ból így is sikerült 26.2 millió forinttal támogatni az Alapítványnak a Jelen Magazin működését.

Mindenesetre a Liberty Press 2021-ben is folytatta a mélyrepülést, a nettó árbevétele a 2020. évhez viszonyítva ugyan 12.555 millió Ft-tal emelkedett (93.372 millióra), ám az adózott eredménye mínusz 79.757 millió Ft, ami mintegy két és félszeres veszteség az előző évhez képest, az anyagjellegű ráfordítás 99.775 millió Ft, a személyi jellegű ráfordítás 113.294 millió Ft (igaz, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 2020-as 18 főről 23-ra emelkedett). A saját tőke is jelentős mértékben csökkent, mínusz 23.606 millió Ft-ról mínusz 103.363 millióra. Az anyagjellegű ráfordítások, és a személyi juttatások összesen itt már 119.697 millió forinttal haladták meg a vállalkozás teljes éves nettó árbevételét. Szintén 2022. nyarától elérhető adatok, de nagyjából hasonlóra lehetett számítani, ezért valóban megérte a VII. kerületi önkormányzatnak elégetni ennyi közpénzt...

(A támogatási időszakban, 2022. januárban - legalábbis online felületen elérhetően - egyébként csupán egyetlenegy, meglehetősen elfogult cikk jelent meg, amely Erzsébetvárossal foglalkozik, és amelyben már az elején tényszerűen elhangzik egy nagyon súlyos rágalom is az Élhető Erzsébetvárosról, hiába arra az időszakra vonatkozik, amikor még nem volt Egyesület, ez cseppet sem nem enyhítő körülmény, ám ezzel az írással most nem kívánok mélyrehatóbban foglalkozni, mert szétfeszítené e bejegyzés kereteit, ha minden pontatlanságra, csúsztatásra egyenként reagálnék, azért erre az egy valótlanságra mindenképp egy gyors cáfolat, hogy 2018-ban az Élhető Erzsébetvárosért mozgalom(sic!) „íratta ki” a helyi népszavazást: a szikár Tény ezzel szemben az, hogy a 2018-as helyi népszavazás elrendeléséről a képviselő-testület feladat- és hatáskörében a 463/2017. (XII.12.) sz. Kt. határozat elfogadásával 16 önkormányzati képviselő döntött, gyakorlatilag 42.2 millió Ft-tal megrövidítve a költségvetést, nagykoalícióban, 1 tartózkodás volt csak, Moldován László. Ennyit a (tényektől) független sajtóról.)

 

Mégis, amit én személy szerint rendkívül aljas húzásnak tartok ebben a történetben a polgármester, és egyes önkormányzati képviselőtársai részéről, hogyha két képviselő betegség miatt, önhibáján kívül nincs távol*, akkor vélhetően „patthelyzet” alakult volna ki, azaz nem tudták volna elfogadni a 728/2021. (XI. 17.) sz. Kt. határozatot, mivel még az ellenzék egy részének is túlzás volt:

*A polgármester nyilvánosan kívánt - nyilván a testület és az Önkormányzat nevében, többes szám első személyben - az ülés elején mielőbbi és teljeskörű gyógyulást nekik, tehát aligha mondhatják a (köz)pénzszórást megszavazó képviselők, hogy nem tudták, két képviselőtársuk betegség miatt nem tud részt venni a testületi ülésen, jelenlétük pedig a szavazás eredményét is befolyásolhatta volna.

Nem biztos, hogy szerencsés, sőt kifejezetten káros, ha gyakorlatilag antidemokratikus módon Egyes összefogás-pártiak, és a „függetlenek” várospolitika folytatása helyett pártpolitizálva, a „független”, „kritikai hangvételű” sajtó támogatása címszóval, egy, a DK-val talán a legkevésbé „ellenséges” noname sajtótermékbe ölik a kerületiek pénzét... Félreértés ne legyen, nyilván pontosan ugyanennyire gusztustalan lett volna az is, ha ezt egy kormánypárti, vagy Bármilyen színezetű önkormányzati vezetés tette volna meg egy baráti lappal,

ez csak egy újabb példa a sokezerből, hogy miért életveszélyes, de minimum hazardírozás helyben beágyazott civilek, (valódi) függetlenek helyett pártpolitikusokra szavazni az önkormányzati választásokon, akiknek az országos politikai érdekei megint felülírták a helyi lakosok érdekeit

(tisztelet a kivételnek)...

 

És még mindig maradt néhány dolog, ami a fentieken túlmenően is meglehetősen aggályos lehet a közpénz(f)osztás tekintetében:

Az előterjesztés szövege szerint, ami alapján elfogadták a Jelen Mindenütt Alapítvány támogatásáról szóló képviselő-testületi határozatot, a költségvetés 10 milliós megrövidítése a 15/2020. (IV. 17.) önkormányzati rend. (Civil Listázó ör.) szerinti alapítványi támogatás, ilyen esetben csak a képviselő-testület dönthet, ez eddig rendben (lenne), csakhogy:

A Civil Listázó ör.-ben foglaltak alapján az a civil szervezet, alapítvány, egyesület kaphat támogatást pályázati úton az önkormányzattól, amely

  • erzsébetvárosi székhelyű, vagy

  • nem erzsébetvárosi székhelyű, de tevékenységét a kerületben fejti ki, ÉS

  • a nyilvántartásba vételi eljárást eredményesen lefolytatta.

  • Alapítvány támogatása esetén a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság (MKSZB), mint döntéshozó tesz javaslatot a testületnek a támogatás összegére vonatkozóan.

Tehát:

A Jelen Mindenütt Alapítvány XIII. kerületi székhelyű, úgyhogy az erzsébetvárosi székhely kiesett. A tevékenységét legjobb tudomásom szerint nem Erzsébetvárosban fejti ki, az MKSZB elé semmilyen előterjesztés nem került, és, ahogy már említettem, az Alapítvány kuratóriumának elnöke fordult Niedermüller Péterhez egyedi támogatási kérelemmel, tehát itt pályázatról szó nem volt.

És végül, mindez kb. majdnem mindegy is, mert

Azaz a fentiek alapján nem zárható ki, hogy az Alapítvány támogatásáról szóló Kt. határozat önmagában jogszabálysértő Lehet, amely képviselő-testület általi elfogadását követően az önkormányzat képviseletében a kerület első embere aláírta a támogatási szerződést (1. , 2. , 3. , 4. , 5. , 6. , 7.). továbbá

a 2012 évi C. tv. szerinti hűtlen kezelés is megvalósulhat, de itt is kellően óvatosan fogalmaznék (egyelőre még...)

 


 

komment

Elhasalt a törvényesség - Gáncsoskodás összefogás-módra

2022.02.11. 18:15 Novak Gergely

Erzsébetváros Polgármestere, Niedermüller Péter, a képviselői jogokat korlátozva annyira nem tudott mit kezdeni Egyesületünk képviselője, Garai Dóra január 31-én elküldött, a február 17-i ülésre szóló előterjesztésével, hogy nem túl demokratikusan, önhatalmúan arról döntött, hogy ne is vegyék napirendre, igaz, már átment a jegyzői irodán, korrekción, és számtalan egyeztetésen. 

 Bár Garai Dóra egyeztetett az illetékesekkel, ahogy máskor is, bőségesen a határidőn belül elküldte a módosítót, még januárban, akkor azt az ígéretet kapta, hogy napirendre veszik, sőt, a Jegyzői Iroda még törvényességi szempontból is mindent rendben talált (bár később, a távozni készülő, jogilag szelektíven éles látású Tóth László aljegyzőnek  volt még egy „törvényességi észrevétele” - tényleg kár, hogy a mulasztásos törvénysértések tekintetében, jogszabálysértő önkormányzati rendeletek esetében jogilag nem volt mindig ilyen sasszemű aljegyző úr, de erről később -, egyébként ez sem lett volna akadálya annak, hogy napirendre vegyék.

Tehát, miután megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a honlapon már elérhető meghívóban nem szerepel a napirendi pontok között az Egyesület eléterjesztése, Garai Dóra kérdésére válaszolva, dr. Laza Margit jegyző szerint

Niedermüller gyakorlatilag „utasításba adta”, hogy ne vegyék napirendre az Élhető Erzsébetváros Egyesület előterjesztését. Mert csak.

 

Ilyen az Erzsébetvárosi Önkormányzat történelmében, hogy egy, a kerületvezetéssel sok kérdésben nem egy platformon lévő képviselőtársuknak önkényesen, indoklás nélkül, pártállami időket idézve még csak napirendre sem veszik az előterjesztését (ami után még ugyanúgy leszavazhatják), tudomásom nem fordult elő az elmúlt évtizedekben.

kulturnegyed_erzsebetvaros_terasz.jpg

Miről szól, és miért fájhat ennyire Niedermülleréknek ez a módosító?

Egyesületünk lassan 2 év kitartó próbálkozás után, a 2022. február 17-én tartandó képviselő-testületi ülésre is beadta azt a rendeletmódosítót az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelethez (Kritériumrendelethez) mely végre rendezhetné (legalább) a vendéglátó-teraszok nyitvatartásának helyzetét a kerületben, a lakók pihenéshez való joga érdekében, valamennyi terasz - így a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, de a VII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén működő kocsmához tartozó vendéglátó-terasz - esetében főszabályként 22 órai zárórával, ha a környező,100 méteres hatásterületen belül lévő társasházak közgyűlési határozattal (tulajdonosi döntéssel) megengedik, akkor éjfélig nyitva lehetnek.

Ez szükségszerűen magával vonta volna, hogy a diszkriminatív (és jogszabálysértő*), az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló  46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rend. hatályát veszti, hiszen az Egyesület módosítója annál (jóval...) szigorúbb.

Minden más kerületben hasonló a szabályozási elv, hogy a vendéglátóhelyek nyitvatartásáról szóló rendelet szabályozza a teraszok nyitvatartását is, Józsefvárosban még szigorúbb is,ott este 10 után engedéllyel is csak 11 óráig lehetnek nyitva a teraszok (a Rákóczi úti üzleteknél is, függetlenül attól, kié a közterület), számtalan alkalommal volt erről szó, hogy jogilag miért megvalósítható a záróra a fővárosi útszakaszokon található, de a kerületi kocsmákhoz tartozó teraszokra, többek között itt is tájékozódhat arról mindenki, akinek esetleg még nem világos.

Eddig is rendre leszavazták Egyesületünk önkormányzati képviselőjének módosítóit, pedig az összefogás 2020-ban még egységesen 22 órakor bezáratta volna a teraszokat a fővárosi útszakaszokon is.

Ezt a testület egyhangúan megszavazta, mégsem történt semmi, Niedermüller Péter, bár legkésőbb 2020. ápr. 30-ig kötelessége lett volna a 64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozat szerint, nagy valószínűséggel egyáltalán nem beszélt Budapest Főpolgármesterével, Karácsony Gergelyel a teraszokról, aki maga ismerte el 2020. május 26-án egy interjúban azt a tényt, amit több fővárosi kerület is világosan tud, hogy a kerület hatásköre a szabályozás, de nem hatotta meg Niedermülleréket ez sem, tehát nem elég, hogy, Tóth László aljegyző örömére(?), vagy közönyére egy Nagykörúti teraszon* nincs (sincs...*) záróra, és addig lehet ordibálni, ameddig nyitva van a kocsma, azaz akár reggel 5-6-ig, vagy 0-24-ben, még fokozatosan enyhítettek a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeleten, azzal, hogy pénteken és szombaton azok a teraszok is nyitva lehettek éjfélig, melyek esetében a társasházak nem járultak hozzá a 22 óra utáni nyitvatartáshoz, Pedig nem kellett volna ezt sem... mivel:

 

5 évvel ezelőtt a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendeletet, mely 2017. március 1-jén vesztette hatályát, az akkor hatályba lépő, jelenleg is hatályos, a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) önkormányzati rend. (Közter. ör.) hatálybalépésével egyidejűleg.

Mit jelent ez?

Azt, hogy minden olyan vendéglátóhely üzemeltetője esetében, ahol a vendéglátó-terasz, amely 2017. március 1-je után, már a Közter. ör. 9. § o) pontjában foglaltak alapján kapott közterület-használati engedélyt a Városüzemeltetési Bizottságtól, arra nem vonatkozott a 22 órai záróra, mivel a Terasz ör-t mulasztásos törvénysértést megvalósítva nem szinkronizálták a 2017-es Közter. ör.-rel, így a Terasz ör. hatálya, egy már 5 éve hatályon kívül helyezett, 2013-ban alkotott jogszabályra vonatkozik, és mivel a Terasz ör. „unortodox”, a főváros valamennyi kerületéhez képest egyedülálló módon a közterület-használati engedély vonatkozásában állapítja meg a rendelet hatályát a nyitvatartási idő kapcsán, ezért

Gyakorlatilag az önkormányzat mulasztásos törvénysértése miatt 5 éve NINCS SEMMILYEN ZÁRÓRA EGYETLEN KERÜLETI TERASZRA SEM, PONTOSABBAN MIND ADDIG LEHET NYITVA, AMEDDIG A KOCSMA. NEM CSAK A KÁROLY KÖRÚTON, DE A DOHÁNY UTCÁBAN IS. MINDENHOL.

46_2012_xii_17_mulasztasos_torvenysertes_5_eve_nincs_zarora_a_teraszokra.jpg

 

 

Azaz, úgy 5 éve minden egyes szankció, amit a Terasz ör. (46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben), a nyitvatartási idő túllépése vonatkozásában alkalmazott a kereskedelmi hatóság, minden egyes kiszabott közigazgatási bírság jogsértő volt azoknál a kocsmáknál, ahol a terasz 2017. március 1-je után, már az új Közter. ör. szerint kapott engedélyt.

Igaz, hogy 2019. október 13-ig legalább ez még dr. Gotthard Gábor jegyzőék „sara” volt, de az összefogás, illetve Niedermüller Péter is sokat beszélt a „jelenlegi rendelkezések” betartatásáról, vagy a 22 órai teraszzárásról, a néhány hét múlva bekövetkező pozitív változásokról a „bulinegyed” vonatkozásában már 2019. októberében is.

 

Azt gondolhatta volna mindenki, hogy a zárórát nem csak szavakban ígérő, helyben beágyazott, esélyes civilekre (Élhető Erzsébetváros Egyesület) ráinduló Pártösszefogás felkészült jogászgárdájának mindenre is lesz válasza és megoldása. De nem.

Ezzel több tízmilliós károkat okozhatnak a lakóknak, mert ez sem a polgármester, az alpolgármesterei, vagy a busásan megfizetett jogászaik zsebéből menne, amiért (is) a felelniük kell, ha a kocsmások elkezdenek pereskedni,

így

nem kellett volna csak azért, hogy szívassák a civileket, inkább hatályban tartani egy jogszabálysértő rendeletet, ami az eddig közpénz-tízmilliókat felmarkoló, önkormányzat által fizetett egyetlenegy illetékesnek sem tűnt fel, akit azért fizetnek, hogy ezt észrevegye.

Nem ez volt az első alkalom, amikor az Egyesület hívta fel a figyelmet, és nyújtott jogi megoldást egy hasonló mulasztásos törvénysértésre, akkor éppen a közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet vonatkozásában, amikor Garai Dóra módosítója többek között egy egy éve fennálló, már az összefogás által generált joghézagot is orvosolt.

 

Bár ez az esetleges károkozás, ha perre mennek a kocsmárosok, még mindig elenyésző ahhoz képest, amit pl. az összefogás, és az álfüggetlenek tényszerűen okoztak a lakóknak (amiért majd a lakók mehetnek perre), amikor össze-vissza vetítettek a záróráról, ami gyakorlatilag nem valósult meg, és az éjszakai nyitvatartás következményei miatt ennél a kocsmaszámnál még visszafogott idegenforgalom mellett is permanensen sérül a Belső-Erzsébetvárosban élők jelentős részének pihenéshez való alapvető joga.

 

U. i. Bár csak részben tartozik a témához, de ide kívánkozik, hogy a 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet szerinti kritériumrendszer NEM záróra így akár ún. „mulasztásos alkotmánysértést” is megvalósíthattak, megszeghették a képviselői esküjüket is - hogy csak egy példát hozzak, a 37/1992. (VI. 10.) AB. határozat szerint, ilyen akkor történhet meg, ha mondjuk egy jogszabály (jelen esetben az üzletek nyitvatartását (nem) szabályozó önkormányzati rendelet) megfosztja az állampolgárokat az alkotmányos joguk érvényesítéséről (lsd. pihenéshez való jog), és a jogalkotó (jelen esetben a képviselő-testület) nem gondoskodik az új jogszabály megalkotásáról ( köztudott az is, hogy közel egy évig tartották hatályban a 9/2013. (II.22.) önkormányzati rendeletet - aminek az érvénytelenítését a legelső intézkedések egyikeként ígérte a polgármester - , melynek 2. melléklete dr. Bándi Gyula ombudsman szerint is (AJB-4206-3/2017. sz. jelentés) alapjogi visszásság gyanúját veti fel, ha ott nincs korlátozva a nyitvatartás, ahol szinte egymást érik a vendéglátóhelyek, ezt a zárórát hamisan beígérő összefogásnak tudnia kellett volna, főleg, ha a teraszoknál már ők is „joghézagról” beszéltek (lsd. fentebb a 2020. februári előterjesztést), de számos egyéb AB-határozatból, Kúriai döntésből megállapítható, hogy a nyitvatartás korlátozásának hiánya, vagy nem megfelelő szabályozása az alapvető jogok sérüléséhez, vagy teljes ellehetetlenüléséhez vezet.

 

komment

Beszámoló a Munkacsoport 2022. január 12-ei üléséről

2022.01.13. 13:47 Novak Gergely

korut_terasz_2_1.jpg

Az ülésre a járványhelyzetre tekintettel online videokonferencia formájában (Zoom-meeting) került sor.


A Munkacsoport vezetője szerint tucatnyi üzletnél van visszatérő probléma, de a tavaly decemberben elfogadott, a 25/2020. (VI. 25.) önkormányzati „Kritériumrendelet” módosításáról szóló 55/2021. (XII. 15.) önkorm. rend. után az esetek többségében szándék mutatkozott a probléma megoldására, két hely van, ahol nincs előrelépés azóta sem.

Ujvári-Kövér Mónika azt kéri Zsendovits Ábeltől, a Munkacsoport 24 óra után bezáró vendéglátóhelyeket képviselő szavazati jogú delegáltjától, a Szimpla Kert társtulajdonosától, hogy miután döntést hozott arról korábban a Munkacsoport, hogy a külön engedélyeket 2021. év végéig hosszabbítsák meg mindenkinek  - az Élhető Erzsébetváros delegáltjaként egyedül én nem támogattam az összesen 7 szavazati jogú delegált közül a Munkacsoport 2021. március 16-ai ülésén, mert kivétel nélkül minden hely megkapta volna a hosszabbítást, a problémásak is, de 6:1 arányban leszavaztak -, ezért mivel a vendéglátós-delegáltnak a Munkacsoport vezetője szerint „biztos vannak különböző csatornái”, így azon keresztül próbálja „elérni” vendéglátósokat, hogy adják be újra a külön engedélykérelmet, mert az Önkormányzat nem tud „több hónapos türelmi időt adni” (a lakók tűrtek eleget, az elmúlt év(tized)ek során, a Kritériumrendelet is nehéz szülés volt a „legelső intézkedések egyikeként” ígérve, egy évvel a választások után, és a beígért éjféli zárórától is olyan távol maradt, mint Makó Jeruzsálemtől...).

Zsendovits szerint a hatósági iroda azt válaszolta nekik, hogy „várjanak”, és azért sem adtak be ők sem kérelmet, mert azt hitték, „jogfolytonos lesz”, pedig évente kell hosszabbítani, azaz így lassan két hete már elvileg éjfélkor be kellene zárnia a Szimpla Kertnek is.

Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője hangsúlyozta, egy külön nyitvatartási engedély meghosszabbításánál csupán az intézkedési tervet - megj. az írásos beszámolóval, hogy konkrétan x,y  vendéglátóhely „milyen intézkedéseket kíván tenni a közterület nyugalmának elősegítése, és a vendégei által a szeszesital közterületre történő kivitelének megakadályozása érdekében” (Kritériumrend. 7. § (2) bek. d) pont)  - kell újra benyújtani, ha a Kritériumrendeletben foglalt követelményeknek már korábban is eleget tett az adott üzlet (csúcslimiter, zsilipes ajtó, stb.), illetve minden egyéb vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelel, nincs folyamatban lévő eljárás ellene stb., akkor hosszabbítja meg az engedélyt a kereskedelmi hatóság 1 éves időtartamra.

Kiderült az is, hogy egyébként vannak elutasított engedélyek is már, tehát futószalagon, kivétel nélkül nem kapja meg mindenki. Remélhetőleg ennek egyszer látható (hallható) hatása is lesz.

Dr. Kispál Tibor alpolgármester, a Munkacsoport szavazati jogú delegáltja szerint minden üzlet törekszik a partnerségre, de van, akik nem, és akár „trükkös megoldást” választanak.

[Megj.: ha már trükkös megoldás: arra a közérdekű bejelentésemre, amit több, mint egy hónapja küldtem a Munkacsoportnak, hogy akár több tucat hely is hazudhat a befogadóképesség kapcsán, tételesen felsorolva az üzleteket, a közhiteles hatósági nyilvántartás alapján, hogy a lakók kárára hogyan spórolhatják le akár a zsilipes be- és kiléptetőrendszert, azóta sem jött semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos válasz, ami elég szomorú azért...]

Azt kérné a vállalkozóktól, hogy még tavaszra készüljenek piktogramok, hogy „itt nem lehet mindent”, illetve tájékoztató füzeteket is biztosítsanak az idelátogatóknak. Legyen feltüntetve a hatóságok elérhetősége (rendészet, rendőrség).
Kispál Tibor azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrség és a közterület-felügyelet „2-5 percen belül” kiérkezik a helyszínre a hívás után, bíztatja akár a vendéglátósokat is, hogy hívják a rendvédelmi szerveket (ennek nem tudom, mennyi a realitása, hogy túlzásba vinnék, ha esetlegesen a saját vendégeikkel van gond, de amúgy nyilván én is ezt javasolnám minden tisztességes vállalkozónak, és a nem tisztességeseknek is, de ők úgyis elengedik a fülük mellett).

Szabados Tamás a lakók szavazati jogú delegáltja Kispál Tiborra reagálva cinikusan megjegyezte, hogy 2 év eltelt, és „feltalálták a spanyolviaszt”, és szerinte „Német Danit” (megj.: Német G. Dániel korábbi egyesületi szóvivő, a Szimpla Kerthez is köthető Night Mayor Bud projektvezetője) kellett volna megkeresni, aki „irgalmatlanul jó anyagokat csinál”...


Elmondtam, hogy teljesen egyetértek dr. Kispál Tiborral a piktogramokkal, tájékoztatókkal kapcsolatban, ugyanakkor hozzátettem, jó lenne, ha ez önkormányzati rendeleti úton, akár a kritériumrendszer részeként kötelező lenne, nem pedig „választható”. Példának hoztam Ferencvárost, ahol a közterületek használatról szóló önkormányzati rendelet kötelezően előírja, hogy a teraszokon el kell helyezni a hangoskodás tilalmára vonatkozó egységes formátumú infografikát.

ferencvaros_terasz_infografika_1.jpg

Dr. Kispál Tibor szerint már nem a vendéglátóhelyeken belül van a probléma(...)

(Megj.: a lakossági tapasztalatok mellett a hivatalos statisztikák sem ezt mutatják, hogy ott minden rendben lenne, nemrég kikértem az Önkormányzattól közérdekű adatigénylésben, csak hangos zenére, és csak az ERI-hez 55 bejelentés azért nagyon nem kevés, a 112-re érkezett hívások esetében még borúsabb lehet a kép, ráadásul tovább ront a helyzeten, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy a járványügyi védelmi intézkedések részeként a vonatkozó korm. rendeletek szerint több hónapos kocsmabezárások voltak, és még hátra volt két hónap a 2021-es évből... Illetve lakóktól lehetett hallani, és a bejárásokon is azt tapasztaltam, hogy ennél azért több problémás hely volt, erről nem (sem) a rendészet tehet nyilván, hogy mi lehet az oka a valós, heti rendszerességű, olykor akár napi szintű problémákhoz képest mégis rendkívül kevés bejelentésnek, annak egyik lehetséges magyarázatáról hamarosan lehet olvasni majd kicsit később...

2021_kocsmabejelentesek_eri.jpg

 

Tehát dr. Kispál Tibor annak igazolására, hogy nem a vendéglátóhelyeken belül van a fő gond, egy olyan kiragadott, valószínűleg azért igen ritkán előforduló példát hozott, hogy kihívták a hatóságokat a lakók, hogy hangos egy vendéglátóhely, de kiderült, hogy az üzlet zárva volt, és előtte zenéltek az utcán valamilyen zajkeltő (pl. bluetooth) eszközzel.

Kispál Tibor szerint „a vonuló tömeget is hiba azonosítani a vendéglátóhelyekkel” (...). Bár ő is úgy véli, nincs elég rendész és rendőr, hogy kezelni tudja azt a tömeget, melyet az éjszakai szórakozóhelyek generálnak, és olyan sohasem lesz, hogy minden panasz megszűnik, de mederben lehet tartani, ami „minden szereplő” részéről odafigyelést, erőfeszítést igényel.

Itt viszont már nem értettem egyet, és, a vonuló tömegre reflektálva csak, ismét utaltam arra, hogyha akár reggel 6-ig lehet italozni, szórakozóhelyről szórakozóhelyre vonulni, akkor egyre részegebb, szétcsúszottabb állapotban egyre deviánsabban, kezelhetetlenebbül fognak viselkedni a bulizók, ezért ismét javasoltam a Munkacsoportnak, hogy az eddigi tapasztalatok alapján komolyan el kellene gondolkodni a maximális nyitvatartási idő csökkentésén, ha nem is akarnak egységes éjféli zárást, de a reggel 6 irreális, és elfogadhatatlan.

Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy mivel a következő ülés témája úgyis a vonuló tömeg lesz, majd „döntés nélkül beszélgethetünk” a maximális nyitvatartási időről. Itt ismét utalt a „konszenzussal elfogadott” korábbi döntésekre a Munkacsoport vezetője, amikor még nem voltam a Munkacsoport tagja (tehát 2020. május előtt), és az Egyesületet más személy képviselte - ami két év elteltével, és egy világjárvány több hulláma után nem túlzottan releváns szerintem, hogy a korábbi delegált mit támogatott, vagy nem támogatott, már ugye ott, ahol volt lehetősége szavazni, és ami napirendre került egyáltalán -, mindenesetre az alpolgármester asszony szerint az egységes zárórával csak nagyobb lenne a zaj, és nehezebben kezelné a rendőrség is (ebben nem vagyok biztos, Egyesületünk megkereste a rendőrséget évekkel korábban, amikor a Belső-erzsébetvárosi éjszakai közállapotok kb. változatlanok voltak a jelenlegihez képest, és bár azon a megbeszélésen nem vettem részt, de úgy értesültem, hogy ott éppen az ellenkezője hangzott el), és, a példa kedvéért, Ujvári-Kövér Mónika szerint akár már egy 2 órás nyitvatartás-csökkenés, tehát egy egységes 4 órai zárás is azt eredményezné, hogy az utcán buliznának tovább. (...) Illetve még az is szóba került, hogy a szórakozóhelyen belül legalább „kontrollált közegben kiélhetik magukat”, ha ott lehetnek hajnalig, és akkor nem az utcán őrjöngenek.

Amivel csak annyi a gond, azon kívül, hogy a lakossági tapasztalatok is teljesen mást mutatnak az utcai őrjöngésekről is, hogy a deviáns elemeket - egyébként joggal - a biztonsági személyzet eltávolítja, van olyan ismert szórakozóhely, most a neve említése nélkül amely házirendjében is benne van, hogy a „nézeteltéréseket rendezzétek le kint”, ez az egyik része. A másik, hogy a szórakozóhely sem tudja, mikor jön elő az állat egy szétitatott, de a személyzet, alkalmazottak, pultosok, portások által még „tünetmentesnek” ítélt vendégből, vagy vendégek kisebb-nagyobb csoportjából a közterületen, ezt valóban nem lehet a vendéglátóhelyekre húzni (ha „kellő távolságban” történik az üzlettől, és valóban nincsenek akár szó szerint ordító jelei, hogy nem lábujjhegyen fognak távozni majd...), de ott már megállapítható a felelősség (az Önkormányzaté...), hogy miért engedi, hogy olyan szórakozóhelyek is nyitva lehessenek éjszaka, ahol egy-egy helyen is akár 500-1000-2000 ember ihat alkoholt, ami óhatatlanul magával vonja, hogy akár olyan mennyiségű viselkedni nem tudó ittas (rosszabb esetben drog hatása alatt álló) garázda személy legyen az utcákon (néha 3-5 ember is bőven elég), ami komoly kihívás elé állíthatja a rendvédelmi erőket, főleg, ha 10-15 utcában történik kb. egyidőben ugyanaz.  Éppen ezért, itt a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt inkább. Ismert az én véleményem, illetve az Egyesület álláspontja is, ez a „kitóduló” tömeg max. 1-2 hónapig működne, vagy addig sem, amíg meg nem szokják az új nyitvatartási rendet. Minden alap nélküli riogatás, hogyha éjfélkor zárnak a helyek - aminek már ideje lenne a lakók érdekében - akkor is reggel 6-ig törnének-zúznának az utcán, a gond az, hogy most is ez van, egész éjjel hörögnek-rongálnak, csak pluszban lehet hallgatni még a kocsmazenét is, ami bizony továbbra is súlyos probléma.


A Munkacsoport vezetője szerint az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoportban „hangulatkeltő bejegyzések” jelennek meg vendéglátóhelyekről, ehelyett a lakók jelentsék be azonnal, ne „napokkal később” (ennél azért hamarabb, sokkal hamarabb mennek ki a bejegyzések), és itt sajnos muszáj megállnom egy kicsit, mert történt egy olyan incidens, ami hiába zárt ülés, nehéz szó nélkül hagyni:

Egy nem nyilvános, többek között a hatósági irodának, és a rendészetnek levelet/panaszt író lakót név szerint megneveztek a Munkacsoport valamennyi tagja által hallhatóan, a problémás vendéglátóhellyel együtt, mindezt azért, mert „úgyis kikerült a Facebookra is”.
Mivel nem volt módom a Munkacsoport előtt szerdán, illetve az ülés közben a közösségi oldalt megnézni,ezért nem tudtam 100%-os bizonyossággal meggyőződni erről, valóban kikerült volna ilyen bejegyzés, bár nem nagyon tartottam valószínűnek.

Végül kiderült, hogy bizony nem került ki a lakossági levél/panasz a Facebookra, és a konkrét vendéglátóhelyről sem volt semmilyen nyilvános poszt az elmúlt hetekben, (nem csak) ezért, de adatvédelmi szempontból is rendkívül aggályosnak tartom, hogy úgymond „harmadik fél” pl. akár vendéglátós is, aki delegáltként részt vesz a Munkacsoportban - „megismerheti” a szórakozóhelyekre hivatalos, hatóságokhoz eljuttatott panaszt tevő lakókat név szerint.


Csüllög Szilvia viszont nevek említése nélkül, és általánosságban elmondta, hogy nem kötelező írásban, postai úton sem elküldeni hozzájuk egy levelet, a munkatársai az emaileket is ugyanúgy olvassák, tehát az emailt, mint „hivatalos bejelentési formát” is nyugodt szívvel  ajánlja, így a hatósági csoportnak (ugyfelszolgalat@erzsebetvaros.hu), de a rendészeti igazgatóságnak (diszpecser@evkf.hu) is lehet jelezni az üzletekkel kapcsolatos problémákat, az irodavezető asszony szerint hamar reagálnak minden bejelentésre, ugyanakkor azt is elmondta, hogy van, hogy az ÉE-csoporton „keresztül” is értesülnek a problémáról, de Csüllög Szilvia szerint is nagyon fontos, amivel megint csak egyetérteni tudok, hogy időben jelezve legyenek a problémák az illetékes hatóságoknak.
(Ezt már csak én teszem hozzá zárójelben, hogy akkor talán mégsem annyira fölösleges „hangulatkeltés”, hogy az ÉE-csoportban megjelennek bejegyzések kocsmákról, vagy akár csak a tarthatatlan közterületi/kerületi (köz)állapotokról is. Változatlanul azt mondom minden lakónak, amit eddig is:
Először telefon (pl. 461-9040 - Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága, vagy bűncselekménynél, magánterületen egyéb szabálysértésnél - csendháborítás, házibuli - rendőrség (112)), illetve email, lsd. fentebb, de ezzel párhuzamosan nyugodtan lehet felvételt készíteni, akár az ablakból, telefonnal, ha már nem lehet aludni, és van rá lehetőség.

Azzal, hogy nem kerülnek ki a videók, fényképek, beszámolók, vélemények, csak azt lehet elérni - lehet ez a kerületvezetés célja, ahogy Egyes vállalkozóké is - hogy az a hamis, és torz látszat alakuljon ki, hogy itt már lényegében minden a legnagyobb rendben van és csak néhány lakó „hőbörög”:


Elég a „statisztikákra” hivatkozni, hogy minek a záróra, ha „csak” 89 bejelentés van egy év(egy részé)ben a kocsmákra, ami azért sem biztos, hogy valós képet mutat - és akkor itt térek rá arra, amire utaltam fentebb, hogy miért lehet túl kevés a bejelentés - mert az ülésen Ujvári-Kövér Mónika azt is említette, hogy igen, sajnos vannak olyan lakók, akik nem merik hívni a hatóságokat, mert félnek a vendéglátósok „maffiamódszereitől”.


Legalább fél óra eltelt a több, mint egy órás ülésből, mire végre sikerült eljutni a fő napirendi ponthoz, a teraszokhoz.



Itt elküldtem egy tömör, de részletes javaslatcsomagot a Munkacsoportnak, amely arról az egységes, 22 órai, külön engedéllyel 24 órai teraszzárásról szól dióhéjban, amit Egyesületünk már korábban is számos alkalommal próbált keresztülvinni/elfogadtatni a testületen/testülettel, és a Munkacsoporton/Munkacsoporttal is, de különféle mondvacsinált okok miatt mindig leszavazták Garai Dóra előterjesztését, vagy legalábbis „letartózkodták”. Az előzményekről sokkal részletesebben többek között ebben a bejegyzésben lehet olvasni.


Tehát a jelenlegi javaslatcsomag lényege az lett volna, hogy


22 és 6 óra között főszabályként az összes kerületi terasz zárjon be.

Mivel a 25/2020. (VI. 25.) Kritériumrendelet része lenne a szabályozás, az így az üzlet üzemeltetőjére terjed ki, a terasz pedig az üzlet kibővített fogyasztótere, tehát, ahogy más kerületekben is, ha a vendéglátóhely az adott kerülethez tartozik, akkor a terasz nyitvatartási idejét az adott kerület akkor is szabályozhatja önkormányzati rendeletben, ha a közterület-használati engedélyt a Fővárosi Önkormányzat adja ki, pontosan ilyen szabályozás van Terézvárosban is többek között.
A 22 óra utáni nyitvatartásra (mégegyszer, minden kerületi üzlet teraszának, területi diszkrimináció nélkül) legfeljebb 24 óráig akkor lehet engedélyt adni, ha az érintett társasház, és a 100 méteres sugarú körben található összes társasház közgyűlési határozattal (tulajdonosi döntéssel) jóváhagyja.

Volt még egy olyan felvetés is, hogy az üzemeltetőnek vállalnia kelljen azt is a terasz férőhelyeinek függvényében, hogy ú.n. „vibe managert” alkalmaz, hogy a vendégek a lakókat zavaró módon ne hangoskodjanak.
A teraszokkal nem szorosan összefüggően, de része volt a javaslatnak, hogy a szeszesitalok elvitelének tilalmát érdemes kiterjeszteni - az V. kerület új szabályozási megoldásához hasonlóan - valamennyi helyben fogyasztandó ételre, és italra, hogy kevesebbet maradjanak a vendégek az üzletek előtt, lehetőleg csak dohányozni, így ezzel - a rendelkezés betartatása esetén nyilván - valamivel csökkenhet a szemét és a zaj.

Végezetül javasoltam továbbá azt is, hogy a 22 és 24 óra közötti teraszengedélyekről vezessen nyilvántartást az önkormányzat.

terasz_javaslat_munkacsoport_2022_januar_12.jpg

A lakók delegáltja, Szabados Tamás önmagából kikelve, az egyébként elég rövid, és lényegretörő, közérthető javaslatot nem kellő részletességel elolvasva - delegáltként 5 napja volt rá amúgy, január 7-én a Munkacsoport valamennyi tagja megkapta - vádaskodott, hogy ez „félmunka, zabáljátok a Munkacsoport idejét”, illetve „miért nem írtatok konkrét számot [a vibe manager kapcsán] ”, meg, hogy egyáltalán a vibe manager, „csendfelelős”, hívjuk bárhogy, ugyan minek, hiszen törvényszerű, hogyha így is előírás a kritériumrendszer szerint egy olyan személy alkalmazása, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttélés alapvető szabályait betartsák a vendégek, az „értelemszerűen a teraszra is érvényes.”

Elkerülte Szabados figyelmét, hogy 22 és 24 óra közötti engedélyről van szó, és teraszokról, tehát az, hogy egy 24 óra után nyitvatartó kocsma kit alkalmaz, nem releváns egy éjfélig bezáró üzlet terasza esetén.
Egyébként annyit reagáltam erre írásban, chat-ben, hogy nem véletlenül nem adtunk meg számot, azért került ebben a formában a Munkacsoport elé, hogy meg lehessen vitatni, bármit írtunk volna a férőhelyekre a teraszok kapcsán, úgyis belekötöttek volna egyébként, a „van rajta sapka” minősített esete a lakók delegáltjának számomra érthetetlenül ellenséges hozzáállása, aki csak annyit tudott írni szűkszavúan, hogy „politizáltok, az együttműködés, és a problémák megoldása helyett”...

Beigazolódott az is, amit előre sejtettem, hogy a Munkacsoport megpróbálja a kákán is csomót keresve ízekre szedni a javaslat lényegi részét, azaz az egységesített teraszzárást is. Mivel még n+1000-edik alkalommal elismételtem, amit ezúttal talán sikerült megértenie mindenkinek, hogyha az üzlet üzemeltetőjére terjed ki a rendelet személyi hatálya, akkor a nyitvatartási időt minden további nélkül lehet szabályozni a fővárosi kezelésű útszakaszokon is, és, hogy így csinálják más kerületek is, de:

Szabados Tamás, és Ujvári-Kövér Mónika egybehangzó álláspontja szerint  „csak a FÖRI [Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság] ellenőrizhet”, igaz, a Munkacsoport vezetője azért megkérdezte Sedlák Tibort, Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának igazgatóját, aki tanácskozási joggal szintén tagja a Munkacsoportnak, és aki részletesen elmondta többek között azt is, hogy Józsefvárosban van most egy olyan 4 oldalú megállapodás, hogy a fővárosi kezelésű útszakaszokon a FÖRI ellenőriz mindent, ahogy a rendészeti igazgató fogalmazott „faltól falig”. De pl. ha ők, tehát az ERI mondjuk azt látja a Nagykörúton, egy kerületi kocsma előtt, hogy a terasz esetleg szabálytalanul, vagy közterület-használati engedély nélkül van ott, akkor legfeljebb jelezni tudják a Fővárosi Önkormányzat kereskedelmi hatóságának. Már most is van négyoldalú megállapodás a Főváros és a VII. kerület között, és Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának az eddigieknél nagyobb területen van intézkedési jogosultsága, pl. az Erzsébet körút Dohány utca és Rákóczi út közötti szakaszán, így tehát bizonyos fővárosi útszakaszok tekintetében már most sem lenne probléma az ellenőrzéssel, de vannak olyan területek, melyeket Sedlák Tibor szerint egyelőre „nem ad át” a Főváros.


Jeleztem, hogy tudomásul vettem, és értettem, amit Sedlák Tibor rendészeti igazgató mondott, ugyanakkor elmondtam azt is a többiek kedvéért, hogy bármely Rákóczi úti, Erzsébet körúti, de VII. kerületi üzletet megállapodástól függetlenül eddig is az ERI (illetve a hatósági csoport) ellenőrzött, hogy megfelelnek-e a kritériumrendszernek, akkor ugyanígy, a helyi önkormányzati rendelet alapján a teraszok nyitvatartási ideje is kerületi hatáskor. Következésképpen attól, hogy egy erzsébetvárosi kocsma fővárosi kezelésű útszakaszon elhelyezett teraszának közterület-használati engedélyét nem a kerületi rendészet ellenőrzi, ha azt észlelik, hogy 22 óra után (ha nincs engedélye éjfélig) vendéglátó tevékenységet folytatnak a teraszon, akkor közigazgatási bírság ugyanúgy kiszabható a VII. kerületi üzlet üzemeltetőjére a VII. kerületi önkormányzat szabályozása alapján, amely akár kétmillió Ft összegű is lehet, és a kerületet gazdagítja, nem a Fővárost.


Ezen a ponton nem volt vita, ugyanakkor a Munkacsoport vezetője, pestiesen szólva továbbra is kötötte az ebet a karóhoz abban az értelemben, hogy mivel a jogsértéseket (hangoskodás, egyéb szabálysértés) a Fővárosi tulajdonú közterületen - eltérő, 4 oldalú megállapodás hiányában - valóban a FÖRI (illetve a rendőrség) szankcionálja, továbbá a teraszok közterület-használatát is a fővárosi közterület-felügyelet ellenőrzi, ezért, ha el is fogadna a testület a teraszokra egy nyitvatartás-korlátozást, akkor az Ujvári-Kövér Mónika szerint „kifelé jól kommunikálható lenne”, de nem érne sokat az ellenőrzések hiánya miatt (Nyilván az ERI és a FÖRI között olyan rossz az együttműködés, hogy nem tudnak kommunikálni sem egymással. Ja mégsem.), tehát felelősség-hárítás, kifogáskeresés, a közterület használat, és a nyitvatartási idő szándékos összemosása...


Itt azért annyit mindenképpen muszáj megjegyezni, bár ebből a már hivatkozott bejegyzésből jórészt kiderül, illetve ismert már:


Ez a testület 2020. február 19-én egyhangúan elfogadott egy határozatot (64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozat), hogy Erzsébetváros polgármestere, Niedermüller Péter kezdeményezzen egyeztetést Budapest főpolgármesterével, Karácsony Gergellyel, hogy egységesen 22 órakor(!) zárjon be a Főváros minden teraszt az összes olyan kocsmánál reggel 6-ig, ahol az üzlet VII. kerületi, de a terasz fővárosi kezelésű útszakaszra esik. 2020. április 30-ai határidővel kellett volna Erzsébetváros polgármesterének beszámolni erről.

64_2020_altalanos.jpg

De azóta sem lehetett erről hallani, illetve Karácsony Gergely egy interjúban megszólalt 2020. májusában ebben a konkrét kérdéskörben, és egyértelművé tette, amit eddig is tudtunk:

Természetesen a helyi szabályozást, a helyi kerület alkotja meg. ... Én ebben azt gondolom, hogy a polgármester úr ezzel a programmal nyert választást, tehát, én azt gondolom, hogy tőle joggal lehetne számonkérni azt, hogy ha ezt nem csinálná meg - jogosabban, minthogyha ezt mégis megcsinálja - ebben azt gondolom, hogy a helyi önkormányzat az illetékes, ezért mi ebben semmilyen módon nem szeretnénk okosabbak lenni a helyi vezetésnél.”

valtozas.jpg


Ennyi. Az már csak költői kérdés, hogy vajon ki ellenőrizné a teraszokat, ha megvalósult volna az összefogás elképzelése, csak nem a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság? Ami csak az ÉEE javaslata esetében probléma, más esetben nem lett volna... érdekes kettős mérce, bár szerintem abban reménykedtek, hogy mindenki szépen elfelejti, a veszélyhelyzet ebből a szempontból, ha lehet így fogalmazni, természetesen nagyon-nagyon erősen idézőjelben, de „jól jött” Erzsébetváros polgármesterének. Ebből a szempontból.

46_2012_joghezag.jpg


Bár az elfogadott határozati javaslathoz tartozó előterjesztés „piaci versenyt torzító hatásról”, „joghézagról”, az érintett lakosság nyugalmáról beszél, mégis, ehhez képest a „helyi kerület” továbbra is hatályban tartotta a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati Teraszrendeletet, amely hatálya diszkriminatív módon nem terjed ki sem a fővárosi tulajdonú közterületen, sem a magánterületen elhelyezett teraszokra (itt tehát addig lehetnek nyitva, ameddig az üzlet, akár hajnali 4-5-ig, vagy 0-24-ben), sőt, 2020. júl. 22-én azt az enyhítést is elfogadták a Teraszrendelet kapcsán, hogy az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken, ahol egyáltalán van záróra a teraszra, a pénteki és szombati napokon akkor is nyitva lehetnek éjfélig a teraszok, ha a 15 méteres távolságban lévő társasházak, és az üzlettel érintett társasház nem járult hozzá a 22 óra utáni terasznyitvatartáshoz közgyűlési határozattal (az esetek többségében nyilván nem véletlenül...).

Csöndesen mondom, hogy ez az enyhítés az egész kerületre érvényes az önkormányzati tulajdonú közterületek esetében, tehát a Nefelejcs utcában ugyanaz a szabály a teraszokra, mint a Rumbach Sebestyén utcában.

Érdemes szót ejteni arról is, hogyan lett a javaslatban a 15 méteres távolságból 100 méter:


Itt hangsúlyoztam, hogy volt egy olyan jogos lakossági felvetés, hogy a szemközt üzemelő terasz is legalább annyira zavaró lehet, mint az ablak alatti, és sok utcában 30-40 méteres távolságok is vannak, a Nagykörúton akár 70 méter is lehet, és ha kellő hangerővel ordibálnak, éppen elég a lakossági zavaráshoz, tehát indokolt ilyen nagyságú hatásterület meghatározása, hogy az érintett társasházaknak legyen beleszólásuk, a 15 méter még viccnek is rossz, említettem még a XIII. kerület egészére, így a nem falusias lakóterület-jellegű Újlipótvárosra is vonatkozó szabályozását a helyi zajrendeletben, amely szerint:

„Lakóház 100 m-es körzetében lévő vendéglátó-terasz az éjszakai időszakban (22 és 06 óra között) nem üzemelhet.”

Ehhez képest (is) lényegesen enyhébb Egyesületünk javaslata.

Természetesen, és sajnos hiába hoztam fel bármilyen érvet, a válasz az volt, hogy a 100 méter „gyakorlatilag a fél kerület”, és nem reális. Pont.

 


Jó hír is van azért, Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy a külön, 22 óra utáni teraszengedélyekről vezetett nyilvántartást támogatja a javaslatcsomagból.

Ugyanakkor, dacára minden korábbi önkormányzati törekvésnek, szomszédos kerületi szabályozásnak, Garai Dóra előterjesztésének, és kitartó küzdelmének a képviselő-testületben, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a fővárosi tulajdonú közterületeken elhelyezett, de VII. kerületi kocsmák teraszain továbbra is mehet a hajnali őrjöngés, sőt, a „kedvező tapasztalatokra” hivatkozva ismét meghosszabbítanák az elavult, több, mint 9 éves rendelet pénteki és szombati napokra vonatkozó engedményeit (értelemszerűen az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken).

 

Ezek is bizonyára kiragadott esetek, hangulatkeltés, és minden rendben van a fővárosi útszakaszokon is...

nber_terasz_46_2012_joghezag.jpg

stifler_32_46_2012_joghezag.jpg

Mivel nagyon sietősen zárták le az ülést, így már csak írásban tudtam jelezni a chaten, hogy teljesen világos legyen:

Egyesületünk semmilyen formában nem támogatja a 46/2012. (XII. 17.) teraszrendelet hatályban tartását, amint a koronavírus elleni védekezésről, egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló jogszabályok lehetővé teszik, hatályon kívül kell helyezni, a teraszok nyitvatartási idejének szabályozását pedig beépíteni az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló rendeletbe, és nyilván elfogadhatatlan a pénteki és szombati napokra vonatkozó nyitvatartási engedmény éjélig a társasházak engedélye nélkül.



Hogy mit hoz a jövő, még nem lehet tudni, az biztos, hogy Egyesületünk továbbra is kitart amellett, hogy minden lakót azonos mértékben megillessen a pihenéshez való jog, és be fogjuk adni a képviselő-testületi ülésre újra a teraszok nyitvatartását szabályozó módosítót, ami ha kis lépés is, mondjuk egy egységes éjféli kocsmazáráshoz képest, mégis segíthet valamennyit a fővárosi kezelésű útszakaszokkal érintkező társasházakban élőknek. Semmilyen racionális, és jogi érv nincsen rá, hogy miért ne lehessen támogatni, (nem első alkalommal) menne brutálisan szembe a választási ígéreteivel, a saját testületi határozataival, végül, de elsősorban pedig az érintett lakossággal az összefogás párti többség, ha nem támogatná, legalább a teraszok esetében a diszkrimináció megszüntetését, és az észszerű, más kerületekéhez képest még enyhébb nyitvatartás-korlátozást...



A Munkacsoport következő ülése előreláthatóan február 9-én lesz, téma a zajos, vonuló tömeg.

 

Novák Gergely

Élhető Erzsébetváros Egyesület

komment

Beszámoló a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport 2021. dec. 9-én tartott egyeztető üléséről

2021.12.13. 17:21 Novak Gergely

image_gozsdu.jpg

Az első és egyik legfontosabb kérdés ami felmerült, az volt, hogy miért lehetséges az, hogy a 25/2020. (VI. 25.) Kritériumrendelet érintő kérdésekben úgy megy ki a testületire végleges anyag, hogy az a Munkacsoportban korábban nem kerül szóba. A december 15-ei testületi ülés egyik napirendi pontja ugyanis a Kritériumrendelet módosítása. Számos testületire készített anyagunk lett visszadobva azzal a jelszóval, hogy a Munkacsoport nem tárgyalta. Láthatólag ez most nem volt probléma. Magyarázatképpen elhangzott, hogy a hatósági iroda folyamatosan monitorozza a helyeket és a felmerülő aktuális problémák fényében tesz javaslatokat. Ez szerintem nem zárja ki a Munkacsoportban való előzetes megfuttatást, VAGY, akkor az egyesületünk olyan javaslatait, melyek szintén a felmerülő problémákra reflektálnak, ugyanilyen elbírálásban kellene részesíteni

A Munkacsoport vezetője, Ujvári-Kövér Mónika jelezte nekem, hogy a képviselőnk, Garai Dóra nyugodtan benyújthat javaslatokat a testületi ülésekre. Természetesen, dacára a folyamatos leszavazásoknak, mindig élünk ezzel a lehetőséggel. Egyébiránt ezt arra a javaslatunkra válaszul kaptuk, hogy a főszabály 22 órai zárás legyen, és már este 10-től is külön engedélyt kelljen kérni. (A teljes javaslatcsomag itt érhető el: https://hetedhetker.blog.hu/.../munkacsoport_2021...)

Az ülés nem a hagyományos mederben zajlott, hiszen nem kellett szavazni semmiről, inkább egy kötetlen beszélgetés-féle volt, ahol szóba kerültek a következő dolgok:

Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője ismertette, mi a tartalma a testületire előterjesztett, Kritériumrendeletet érintő módosítónak:

- Az egyik rendelkezés egy pontosítás, hogy a kis helyeknek, amelyek laptopot, tv-t használnak, melyekbe fizikailag nem építhető hangerőszabályozó limiter, azoknak ne írja elő kötelezően a rendelet a limiter használatát, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéknek megfelelniük, és ezeknek a szabadidős zajforrásoknak az üzemeltetéséhez ugyanúgy szükség van a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozatára.

- Örültem, hogy sikerült átvenni azt a jóval korábbi javaslatomat, amit most is elküldtem a Munkacsoportnak, hogy az üzlet külső homlokzatára ne lehessen hangszórót elhelyezni. Jobb később, mint soha...

Hallhattunk számadatokat is:

- 214 ellenőrzést tartott hivatalból a hatóság.

- Jelenleg 179 éjfél utáni engedéllyel rendelkező üzlet van, állítólag 319 volt a Kritériumrendelet hatályba lépését megelőzően.

-13 engedélykérelmet utasítottak el.

Ujvári-Kövér Mónika szerint tucatnyi hely van, amely nem reagált a szankciókra sem.

- 56 esetben alkalmaztak figyelmeztetést

- 17 esetben közigazgatási bírságot

- 3 alkalommal az engedély szüneteltetését, amiből eddig egy határozat vált végrehajthatóvá

(Az engedély visszavonására egyetlenegy esetben sem került sor ezidáig.)

Most nem hangzottak el a rendészetre érkező bejelentések, a 112-re, szórakozóhelyek miatti hívásokról sem voltak statisztikák, pedig ez is nagyon fontos lett volna, és sajnos egyetlen konkrét, „problémás” üzlet neve nem került említésre.

Még az ülés előtt elküldtem egy tételes listát a Munkacsoportnak konkrét számadatokkal a befogadóképességgel trükköző üzletekről, melyek sok esetben éppen annyival alacsonyabb befogadóképességet jelentettek be a Kritériumrendelet hatályba lépése előtti közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatokhoz képest a kereskedelmi hatóságnak, hogy vagy a zsilipes beléptetőrendszert (100 fős befogadóképességtől), vagy a digitális forgalomszámlálót (150 főtől), vagy adott esetben mindkettőt lespórolhassák. Név nélkül csak, random példák, 100 fős üzleteknek 99-főre, 150 főseknek 149-re, vagy egy 190 fősnek 99 főre csökkent a befogadóképessége stb. Még az alapterület is négyzetméterre pontosan azonos maradt (az esetek jelentős többségében), csak teljesen „véletlenül” a férőhelyek száma csökkent annyival, hogy ne kelljen megfelelni egy-egy adott kritériumnak.

Erre az volt a válasz, hogy továbbításra került a hatósági irodának, egyedi elbírálásokra, de a mi célunk az is volt ezzel a listával, hogy mutassa a tendenciát, ezek nem csak egyedi esetek, hanem kb. rendszerszintű csalások is lehetnek. Ezért javasoltuk az új, V. kerületi 23/2021. (XI. 10.) önkormányzati (csend)rendelet mintájára, hogy ne a befogadóképességhez legyen kötve a zsilipes be- és kiléptető rendszer, és hogy a digitális forgalomszámláló az üzleten kívülről is látható legyen, ezutóbbi 50 főtől legyen kötelező.

A Munkacsoport vezetője tájékoztatott arról, hogy azért lett befogadóképességhez kötve a zsilipes be-/kiléptető rendszer, mert voltak olyan kisebb üzletek, amelyeknél fizikailag sem lehetett volna megoldani, ugyanakkor Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy tegyünk javaslatot, hány főtől kelljen, vagyis lejjebb lehet vinni, csak ne egy fő legyen a kicsik miatt.

Arra a javaslatra, hogy a külső nyílászárók is legyenek hangszigeteltek, konkrét példát is említettem olyan szórakozóhelyekről, ahol a bejáratot megcsinálták rendesen, zsilipes rendszer, nem engedi ki a zajt, ellenben még az utcafronton rögtön sima üveg nyílászárók, ajtók mögött is vannak közvetlenül táncterek, ahonnan kiszűrődik a zene, és a basszus, ami szerintem nagyon nem szerencsés.

Azt a választ kaptam, hogy hangszigetelt nyílászárók esetén valószínűleg a zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozat is úgy módosulna, hogy az üzleten belül magasabb dB-értéket állapíthat meg az akusztikai szakértő, és ezzel kb. ugyanott lennénk, amiben lehet ráció.

Említésre került még a teraszokkal kapcsolatos módosítónk, amit természetesen most is elküldtünk, itt szóban ismertettem röviden, hogyha a Kritériumrendeletbe kerülne a teraszok nyitvatartásának szabályozása a szomszédos kerületek szabályozási megoldásához hasonlóan, akkor a fővárosi kezelésű útszakaszokon is szabályozhatóvá válna a teraszok nyitvatartási(!) ideje, mivel azok gyakorlatilag az üzlet kibővített fogyasztóterei, önállóan működni nem tudnak. (De erről számtalan alkalommal volt szó, kicsit részletesebben pl. itt: https://hetedhetker.blog.hu/2021/04/30/terasszizmus)

Györkefalvi Péter, a Munkacsoport 24 óra előtt bezáró vendéglátóhelyeket képviselő delegáltja, az Instant-Fogas komplexum társtulajdonosa együttműködési szándékát jelezte, és örömmel venné, ha személyes megbeszélésre is sor kerülne.

Említette, hogy a járvány nem kímélte őket sem, az átlagos statisztikai létszám a harmadára csökkent, és „jelentősen megcsappant” a külföldi vendégek száma is.

Zsendovits Ábel, a Munkacsoport 24 óra után bezáró vendéglátóhelyeket képviselő delegáltja, a Szimpla Kert társtulajdonosa azt mondta, hogy támogatná az egyesület által javasolt teraszszabályozást, és hogy elolvasná az ÉE javaslatcsomagját is. A „közös metszet” fontos. Javaslatával, hogy a renitens helyek legyenek név szerint említve, mélységesen egyetértettem, hiszen most is közérdekű adatigénylés formájában kellett kikérnem.

Ennek fényében nyilván a veszélyhelyzetet követően újra előterjesztjük a terasz javaslatunkat a testület

elé, reméljük ezúttal már nem ütközik majd a testület ellenállásába.

Ismét megerősítette Ujvári-Kövér Mónika, hogy támogatja a terasz-egységesítést, így reméljük, most már ez azt jelenti, hogy a támogatás igen szavazatban manifesztálódik majd.

Ezzel kapcsolatban azonban van egy különös probléma, jelesül, hogy a soron következő testületi ülésen Niedermüller Péter polgármester előterjesztése a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati teraszrendeletet hosszabbítaná meg további engedménnyel, amely újabb egy évig rögzítené a kerületi vendéglátóhelyek teraszainak rendezetlen helyzetét a fővárosi kezelésű útszakaszok, közcélra átadott magánterületek tekintetében, ahol pedig egyáltalán van záróra a teraszrendelet szerint (főszabályként 22 órakor), ott 2022. év végéig biztosítanák azt az engedményt is, hogy a pénteki és szombati napokon akkor is nyitvatarthatnak a teraszok 24 óráig, ha az érintett társasházak közgyűlési határozattal nem járultak hozzá.

Nem annyira csöndesen jegyzem meg, hogy egyébként ez az egyoldalú engedmény nem csak Belső-Erzsébetvárost, hanem az egész kerületet érintené...

A jövőre nézve a Munkacsoport ülései egy-egy fő téma köré csoportosulva zajlanak majd.

Az ülést követően nem sokkal már érkezett is írásban egy javaslat a következő ülés tervezett időpontjáról, ami előreláthatólag január 12-én lesz, tehát kb. egy hónap múlva.

Hogy online-, vagy személyes formában zajlik majd, az az aktuális járványhelyzeten múlik, és a teraszok lennének a téma.

Így csak remélni lehet, akárhogyan is szavaz dec. 15-én a testület az őskövület 46/2012. (XII. 17.) teraszrendelet, a Nagykörúton túli lakók számára (is) előnytelen enyhítése kapcsán, hogy nem lesz sokáig hatályos ez a(z egyébként a vállalkozások között is diszkriminatív) 9 éves önkormányzati rendelet. A veszélyhelyzeti kormányzati intézkedések persze még mindig hátráltathatnak egy esetleges új teraszszabályozást, a 176/2021. (IV. 15.) Korm. rend. a jelenleg rendelkezése álló adatok alapján legalább 2022. jan. 1-jéig hatályban marad.

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos

komment

süti beállítások módosítása