A Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport 2021. március 16-én tartotta a zárt, egyeztető ülését online videokonferencia formájában.

A világjárvány miatt kialakult helyzet értékelése, és az ezzel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása volt az ülés fő témája.

A Munkacsoport vezetője, Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester javaslata az volt, hogy - jóllehet, a jelenleg hatályos, 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rend. (Kritériumrendelet) 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a külön nyitvatartási engedély legfeljebb egy év időtartamra szól - a 24 óra utáni nyitvatartási engedélyt kérelem nélkül automatikusan újabb egy évvel meg lehessen hosszabbítani, amint lejár valakinek, a világjárvány által okozott gazdasági nehézségekre tekintettel.

Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága részéről Sedlák Tibor rendészeti igazgató elmondta, hogy a 2020. májusi újranyitástól novemberig összesen 89 bejelentés érkezett hozzájuk. Ezek között voltak valótlan bejelentések, illetve előfordult az is, hogy mire a helyszínre értek a közterület-felügyelők, megszűnt a bejelentésben jelzett panasz. 31 alkalommal intézkedtek, ebből 27 esetben figyelmeztetéssel éltek, továbbá helyszíni bírságot szabtak ki, illetve szabálysértési feljelentést tettek az ERI munkatársai. Az üzletekkel kapcsolatban elsősorban a zeneszolgáltatással volt probléma, emellett az üzlet előtti italozást, a vendégek közterületi hangoskodását emelte még ki Sedlák Tibor, de történt intézkedés a kereskedelmi hatóságnak bejelentett nyitvatartási idő túllépése miatt is. Ugyanakkor nem derült ki, hogy időbeli eloszlásban hogy alakult az intézkedések száma. Gondolok itt arra, hogy a Kritériumrendelet vonatkozó rendelkezéseit csak 2020. aug. 27-től kellett betartani a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek a 60 napos „türelmi idő” miatt.

Mégis közel 140 üzlet kapott éjfél utáni nyitvatartásra engedélyt, azok is szép számmal, melyekre akár hosszú évek óta folyamatos lakossági panaszok voltak, és gyakorlatilag ugyanazzal az éjszakai nyitvatartási renddel üzemeltek tovább, mint korábban, egészen szeptember 21-ig, akkor a 431/2020. Korm. rendelet szerinti korlátozás miatt 23 órakor be kellett, hogy zárjanak a vendéglátóhelyek, de azt tudni kell, hogy az önkormányzati Kritériumrendelet szerinti külön nyitvatartási engedéllyel rendelkező helyeknek a 23 órai zárás ellenére is meg kellett (volna...) felelniük a rendeletben foglaltaknak, amit „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban” vállaltak.

Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője elmondta, hogy az iroda munkatársai korábban végigjárták a 24 óra utáni nyitvatartáshoz engedélykérelmet benyújtó üzleteket, mindegyiket ellenőrizte a hatósági csoport. Állítása szerint valamennyi hely eleget tett a kritériumoknak, mindenki megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mielőtt megkapta a külön nyitvatartási engedélyt a jegyzőtől. Csüllög Szilvia említette azt is, hogy összesen 2 lakossági bejelentés érkezett hozzájuk, és végeztek helyszíni zajmérést is.

Az engedély meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban jeleztem a Munkacsoportnak, hogy mind az éjszakai bejárásokon tapasztaltak, mind a lakossági panaszok alapján számos hely a lakók éjszakai pihenését zavaró módon működött 2020-ban is, a járvány első hulláma után  kb. folyamatosan. Említést tettem arról, hogy a rendőrségre érkezett hívások, rendőri intézkedések számáról nem hangzott el semmi, ezekkel együtt valószínűleg még lesújtóbb lenne a kép, mivel véleményem szerint már az a 89 közterület-felügyelethez érkezett bejelentés is rendkívül sok (a tizede is bőven, ha valós a probléma), és utaltam arra, amit több lakó panaszolt, hogy nem nagyon látják, hogy lenne bármilyen eredménye az intézkedéseknek, illetve a kritériumrendszer hatékonyságát is megkérdőjelezték, a szórakozóhelyek továbbra is zajosak, ha történik is intézkedés, később folytatódik tovább a hangzavar stb. Többek között ezzel kapcsolatban is szerepelt az egyesület írásban elküldött javaslatai között között az, hogy az engedélyben foglaltak megsértése esetén első alkalommal közigazgatási bírság (adott esetben nyilván az egyéb jogszabályokban meghatározott szankciók mellett), második alkalommal az engedély visszavonása. Osztom azoknak a lakóknak a véleményét, akik szerint a pusztán szóbeli figyelmeztetésnek nem sok értelme, eredménye, illetve elrettentő ereje van.

 Szavazni nem kellett, mivel rajtam kívül senki, így a Munkacsoport további hat, szavazati joggal rendelkező tagja sem kifogásolta, így gyakorlatilag 6:1 arányban elfogadták valamennyi üzlet esetében az éjfél utáni engedélyek év végéig történő automatikus meghosszabbítását.

Megjegyeztem azt is, hogy a Munkacsoport ügyrendje szerint nem a vállalkozások megsegítése a cél, hanem elsődlegesen egy olyan szabályozás kialakítása, finomhangolása az üzletek éjszakai nyitvatartása tekintetében, ami a lakók pihenését szolgálja.

Lugosi András, a Munkacsoport tanácskozási jogú tagja, az Új Erzsébetvárosért Demokrata Kör - Kulturális Egyesület elnöke egyetértett azzal az önkormányzati törekvéssel, hogy a vállalkozások nehéz anyagi helyzetére tekintettel támogatni kell a vendéglátóhelyeket, továbbá a költségvetés szempontjából is, hogy legyen bevétele az önkormányzatnak. Szerinte az is egy támogatható igény, hogy a lakók pihenni tudjanak éjszaka, de nem ez az elsődleges feladata a Munkacsoportnak.

Később kiegészítettem az általam korábban elmondottakat a Munkacsoport ügyrendjének vonatkozásában, hogy a „bulinegyed" kulturális negyeddé alakítása is fontos célkitűzés.

Lugosi András - egyetértve ezzel - azt mondta, hogy amíg nem jönnek nagyobb számban a turisták -  úgy 4 éves távlatban gondolkodva, addig kell elmozdítani a Zsidónegyedet a „kulturális" irányba, és ebben a civileknek komoly szerepe van.

Dr. Kispál Tibor alpolgármester, a Munkacsoport választott tagja szerint nincs olyan megoldás, hogy „csak az egyik félnek jó", és az önkormányzatnak nem kell „semmelyik oldalra sem állnia".

Ezzel az egyesületünk nem ért egyet, álláspontunk szerint mindig a lakók jogos érdekei kell, hogy legyen az elsődleges szempont, és csak utána jöhet minden más, így a vállalkozások is.

Zsendovits Ábel, a Munkacsoportnak a 24 óra után nyitva tartó vendéglátóhelyek részéről delegált tagja azt mondta, hogy mivel a fiatalok vannak az oltási lista végén, ezért egy ideig nem lehet jelentős forgalomra számítani, és japán turistából(...) sem lesz sok a kerületben. Ők is a tartalékaikat élik fel, nem tudják, mi lesz. Véleménye szerint a helyek legalább 40%-a tönkrement, illetve az újranyitás után nem sokkal lesznek még további üzletek, amelyek nem lesznek képesek folytatni, mert a hazai vásárlóerő nem olyan jelentős, és a magyaroknak is apadnak az anyagi forrásai.

Ujvári-Kövér Mónika elmondta, hogy egyes, vendéglátó-terasz elhelyezésére kiadott közterület-használati engedéllyel rendelkező üzleteknek „raktározási kedvezményt” is biztosított az önkormányzat, és azt is megemlítette, hogy a közterület-használat díját a vendéglátó-teraszok tekintetében 100 Ft/négyzetméter/napra csökkentették, valamint, hogy csak azoktól szedik be már most is a díjat, akik jelenleg is használják a közterületet. A Munkacsoport vezetője szerint olyan „alaptalan hírek” keringenek a sajtóban, hogy az önkormányzat esetleg a vendéglátóhelyek ellen lenne. Én sem értettem ezeket a cikkeket egyébként, mert most csak a közterület-használatnál maradva: ahogy írtam is korábban, akár milliós veszteség is érheti a kerületet havonta, a vendéglátó-teraszok közterület-használati díjának csökkentése miatt.

Türi Árpád, a BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányságának vezetője nem tudott részt venni az egyeztető ülésen, de amint lehetséges, akár már a következő alkalommal csatlakozna, és folyamatosan részt venne a Munkacsoport munkájában.

Dr. Kispál Tibor említette, hogy amióta zárva vannak a vendéglátóhelyek, egyre több házibulit tartanak a kerületben. Hogy ez számszerűen mennyit jelent, arra nem derült fény, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenképpen érdemes hívni a rendőrséget, intézkednek csendháborítás esetén is, és nagyon hamar kiérnek, ha sok hívás érkezik hozzájuk egyszerre, akkor is legfeljebb 15 perc alatt, de inkább rövidebb időn belül. Egyetértve dr. Kispál Tiborral, később megjegyeztem, hogy ezt csak megerősíteni tudom, valóban érdemes értesíteni a rendőrséget akár csendháborításnál, mert rövid időn belül kijönnek, és intézkednek. A házibulik kapcsán említésre került az a sajnálatos baleset is, amikor egy fiatal hölgy kizuhant egy VII. kerületi, emeleti „lakásból”.

Itt később annyit pontosítottam, hogy egy önmagára szállodaként hivatkozó hostel („aparthostel”) épületében történt az eset a Szövetség utcában, ahol valamennyi „apartman” egyéb szálláshelyként van nyilvántartva, „papíron” mintha egy olyan lakóházról lenne szó, amelyben minden lakást rövidtávú lakáskiadásra hasznosítana ugyanaz a cég, pedig hasonló adottságokkal rendelkező kerületi hosteleket közösségi szálláshelyként tart nyilván a kereskedelmi hatóság. Javasoltam, hogy az önkormányzat próbáljon nagyobb hangsúlyt fektetni a szálláshelyek ellenőrzésére is.

Szabados Tamás, a Munkacsoport lakosság részéről delegált tagja jelezte, hogy egyre több a herbálos, és herbál-dealer a „bulinegyedben”, majd feltette a kérdést, hogy ez egyébként feltűnt-e bárkinek az önkormányzat részéről?  Szabados szerint jó lenne az is, ha a „bulinegyed” utcáin végig lehetne menni úgy este, hogy „nem kötnek bele az emberbe”.

Szóba került a köztisztaság kérdése is.

 Szabados Tamás itt egy Főv. Kgy. rendeletre hivatkozott, hogy az ingatlanok előtti járdaszakaszt az ingatlanok tulajdonosainak (üzlettulajdonosoknak, lakóknak) kötelessége takarítani, és Szabados szerint az önkormányzatnak (a szemetes járdák kapcsán) maximum annyi lenne a feladata, hogy ellenőrizze, eleget tesznek-e a jogszabályi kötelezettségüknek a tulajdonosok.

Ujvári-Kövér Mónika említette, hogy örömmel beszélne velem kicsit részletesebben az egyesület javaslatairól, melyeket elküldtem e-mailben a Munkacsoport címére.

Ezek ismertetésére, megtárgyalására már csak a terjedelem okán sem lett volna lehetőség, illetve alig fél nappal az ülés előtt sikerült sajnos csak elküldeni. Ugyanakkor azt fontosnak tartottam elmondani a Munkacsoport ülésén, hogy valamennyi javaslat önkormányzati rendeletalkotás útján megítélésem szerint megvalósítható, a lakosság éjszakai pihenése mellett, Belső-Erzsébetváros tekintetében a Munkacsoport ügyrendében is szereplő „kulturális negyeddé válás folyamatát” segítené elő.

Hamarosan sor kerülhet erre a beszélgetésre, és elképzelhető, hogy lesz olyan a javaslatok között, amit támogathatónak tart a Munkacsoport vezetője, és akár napirendre is kerülhet a következő ülésen. 

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos