HTML doboz

Erzsébetvárosi blog

Erzsébetváros a legkisebb, és egyben legsűrűbben lakott fővárosi kerület. Legalábbis a leírásokban így szerepel. Csakhogy a hetedik kerület az utóbbi pár évben rohamosan veszíti el lakóit. Mi ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Kik, és hogyan irányítják a kerületet? Ezzel a bloggal igyekszem megkapargatni a felszínt, hogy a színfalak mögé lássunk.

Erzsébetvárosról a Facebookon

Friss topikok

Beszámoló a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport 2021. dec. 9-én tartott egyeztető üléséről

2021.12.13. 17:21 Novak Gergely

image_gozsdu.jpg

Az első és egyik legfontosabb kérdés ami felmerült, az volt, hogy miért lehetséges az, hogy a 25/2020. (VI. 25.) Kritériumrendelet érintő kérdésekben úgy megy ki a testületire végleges anyag, hogy az a Munkacsoportban korábban nem kerül szóba. A december 15-ei testületi ülés egyik napirendi pontja ugyanis a Kritériumrendelet módosítása. Számos testületire készített anyagunk lett visszadobva azzal a jelszóval, hogy a Munkacsoport nem tárgyalta. Láthatólag ez most nem volt probléma. Magyarázatképpen elhangzott, hogy a hatósági iroda folyamatosan monitorozza a helyeket és a felmerülő aktuális problémák fényében tesz javaslatokat. Ez szerintem nem zárja ki a Munkacsoportban való előzetes megfuttatást, VAGY, akkor az egyesületünk olyan javaslatait, melyek szintén a felmerülő problémákra reflektálnak, ugyanilyen elbírálásban kellene részesíteni

A Munkacsoport vezetője, Ujvári-Kövér Mónika jelezte nekem, hogy a képviselőnk, Garai Dóra nyugodtan benyújthat javaslatokat a testületi ülésekre. Természetesen, dacára a folyamatos leszavazásoknak, mindig élünk ezzel a lehetőséggel. Egyébiránt ezt arra a javaslatunkra válaszul kaptuk, hogy a főszabály 22 órai zárás legyen, és már este 10-től is külön engedélyt kelljen kérni. (A teljes javaslatcsomag itt érhető el: https://hetedhetker.blog.hu/.../munkacsoport_2021...)

Az ülés nem a hagyományos mederben zajlott, hiszen nem kellett szavazni semmiről, inkább egy kötetlen beszélgetés-féle volt, ahol szóba kerültek a következő dolgok:

Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője ismertette, mi a tartalma a testületire előterjesztett, Kritériumrendeletet érintő módosítónak:

- Az egyik rendelkezés egy pontosítás, hogy a kis helyeknek, amelyek laptopot, tv-t használnak, melyekbe fizikailag nem építhető hangerőszabályozó limiter, azoknak ne írja elő kötelezően a rendelet a limiter használatát, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéknek megfelelniük, és ezeknek a szabadidős zajforrásoknak az üzemeltetéséhez ugyanúgy szükség van a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozatára.

- Örültem, hogy sikerült átvenni azt a jóval korábbi javaslatomat, amit most is elküldtem a Munkacsoportnak, hogy az üzlet külső homlokzatára ne lehessen hangszórót elhelyezni. Jobb később, mint soha...

Hallhattunk számadatokat is:

- 214 ellenőrzést tartott hivatalból a hatóság.

- Jelenleg 179 éjfél utáni engedéllyel rendelkező üzlet van, állítólag 319 volt a Kritériumrendelet hatályba lépését megelőzően.

-13 engedélykérelmet utasítottak el.

Ujvári-Kövér Mónika szerint tucatnyi hely van, amely nem reagált a szankciókra sem.

- 56 esetben alkalmaztak figyelmeztetést

- 17 esetben közigazgatási bírságot

- 3 alkalommal az engedély szüneteltetését, amiből eddig egy határozat vált végrehajthatóvá

(Az engedély visszavonására egyetlenegy esetben sem került sor ezidáig.)

Most nem hangzottak el a rendészetre érkező bejelentések, a 112-re, szórakozóhelyek miatti hívásokról sem voltak statisztikák, pedig ez is nagyon fontos lett volna, és sajnos egyetlen konkrét, „problémás” üzlet neve nem került említésre.

Még az ülés előtt elküldtem egy tételes listát a Munkacsoportnak konkrét számadatokkal a befogadóképességgel trükköző üzletekről, melyek sok esetben éppen annyival alacsonyabb befogadóképességet jelentettek be a Kritériumrendelet hatályba lépése előtti közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatokhoz képest a kereskedelmi hatóságnak, hogy vagy a zsilipes beléptetőrendszert (100 fős befogadóképességtől), vagy a digitális forgalomszámlálót (150 főtől), vagy adott esetben mindkettőt lespórolhassák. Név nélkül csak, random példák, 100 fős üzleteknek 99-főre, 150 főseknek 149-re, vagy egy 190 fősnek 99 főre csökkent a befogadóképessége stb. Még az alapterület is négyzetméterre pontosan azonos maradt (az esetek jelentős többségében), csak teljesen „véletlenül” a férőhelyek száma csökkent annyival, hogy ne kelljen megfelelni egy-egy adott kritériumnak.

Erre az volt a válasz, hogy továbbításra került a hatósági irodának, egyedi elbírálásokra, de a mi célunk az is volt ezzel a listával, hogy mutassa a tendenciát, ezek nem csak egyedi esetek, hanem kb. rendszerszintű csalások is lehetnek. Ezért javasoltuk az új, V. kerületi 23/2021. (XI. 10.) önkormányzati (csend)rendelet mintájára, hogy ne a befogadóképességhez legyen kötve a zsilipes be- és kiléptető rendszer, és hogy a digitális forgalomszámláló az üzleten kívülről is látható legyen, ezutóbbi 50 főtől legyen kötelező.

A Munkacsoport vezetője tájékoztatott arról, hogy azért lett befogadóképességhez kötve a zsilipes be-/kiléptető rendszer, mert voltak olyan kisebb üzletek, amelyeknél fizikailag sem lehetett volna megoldani, ugyanakkor Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy tegyünk javaslatot, hány főtől kelljen, vagyis lejjebb lehet vinni, csak ne egy fő legyen a kicsik miatt.

Arra a javaslatra, hogy a külső nyílászárók is legyenek hangszigeteltek, konkrét példát is említettem olyan szórakozóhelyekről, ahol a bejáratot megcsinálták rendesen, zsilipes rendszer, nem engedi ki a zajt, ellenben még az utcafronton rögtön sima üveg nyílászárók, ajtók mögött is vannak közvetlenül táncterek, ahonnan kiszűrődik a zene, és a basszus, ami szerintem nagyon nem szerencsés.

Azt a választ kaptam, hogy hangszigetelt nyílászárók esetén valószínűleg a zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozat is úgy módosulna, hogy az üzleten belül magasabb dB-értéket állapíthat meg az akusztikai szakértő, és ezzel kb. ugyanott lennénk, amiben lehet ráció.

Említésre került még a teraszokkal kapcsolatos módosítónk, amit természetesen most is elküldtünk, itt szóban ismertettem röviden, hogyha a Kritériumrendeletbe kerülne a teraszok nyitvatartásának szabályozása a szomszédos kerületek szabályozási megoldásához hasonlóan, akkor a fővárosi kezelésű útszakaszokon is szabályozhatóvá válna a teraszok nyitvatartási(!) ideje, mivel azok gyakorlatilag az üzlet kibővített fogyasztóterei, önállóan működni nem tudnak. (De erről számtalan alkalommal volt szó, kicsit részletesebben pl. itt: https://hetedhetker.blog.hu/2021/04/30/terasszizmus)

Györkefalvi Péter, a Munkacsoport 24 óra előtt bezáró vendéglátóhelyeket képviselő delegáltja, az Instant-Fogas komplexum társtulajdonosa együttműködési szándékát jelezte, és örömmel venné, ha személyes megbeszélésre is sor kerülne.

Említette, hogy a járvány nem kímélte őket sem, az átlagos statisztikai létszám a harmadára csökkent, és „jelentősen megcsappant” a külföldi vendégek száma is.

Zsendovits Ábel, a Munkacsoport 24 óra után bezáró vendéglátóhelyeket képviselő delegáltja, a Szimpla Kert társtulajdonosa azt mondta, hogy támogatná az egyesület által javasolt teraszszabályozást, és hogy elolvasná az ÉE javaslatcsomagját is. A „közös metszet” fontos. Javaslatával, hogy a renitens helyek legyenek név szerint említve, mélységesen egyetértettem, hiszen most is közérdekű adatigénylés formájában kellett kikérnem.

Ennek fényében nyilván a veszélyhelyzetet követően újra előterjesztjük a terasz javaslatunkat a testület

elé, reméljük ezúttal már nem ütközik majd a testület ellenállásába.

Ismét megerősítette Ujvári-Kövér Mónika, hogy támogatja a terasz-egységesítést, így reméljük, most már ez azt jelenti, hogy a támogatás igen szavazatban manifesztálódik majd.

Ezzel kapcsolatban azonban van egy különös probléma, jelesül, hogy a soron következő testületi ülésen Niedermüller Péter polgármester előterjesztése a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati teraszrendeletet hosszabbítaná meg további engedménnyel, amely újabb egy évig rögzítené a kerületi vendéglátóhelyek teraszainak rendezetlen helyzetét a fővárosi kezelésű útszakaszok, közcélra átadott magánterületek tekintetében, ahol pedig egyáltalán van záróra a teraszrendelet szerint (főszabályként 22 órakor), ott 2022. év végéig biztosítanák azt az engedményt is, hogy a pénteki és szombati napokon akkor is nyitvatarthatnak a teraszok 24 óráig, ha az érintett társasházak közgyűlési határozattal nem járultak hozzá.

Nem annyira csöndesen jegyzem meg, hogy egyébként ez az egyoldalú engedmény nem csak Belső-Erzsébetvárost, hanem az egész kerületet érintené...

A jövőre nézve a Munkacsoport ülései egy-egy fő téma köré csoportosulva zajlanak majd.

Az ülést követően nem sokkal már érkezett is írásban egy javaslat a következő ülés tervezett időpontjáról, ami előreláthatólag január 12-én lesz, tehát kb. egy hónap múlva.

Hogy online-, vagy személyes formában zajlik majd, az az aktuális járványhelyzeten múlik, és a teraszok lennének a téma.

Így csak remélni lehet, akárhogyan is szavaz dec. 15-én a testület az őskövület 46/2012. (XII. 17.) teraszrendelet, a Nagykörúton túli lakók számára (is) előnytelen enyhítése kapcsán, hogy nem lesz sokáig hatályos ez a(z egyébként a vállalkozások között is diszkriminatív) 9 éves önkormányzati rendelet. A veszélyhelyzeti kormányzati intézkedések persze még mindig hátráltathatnak egy esetleges új teraszszabályozást, a 176/2021. (IV. 15.) Korm. rend. a jelenleg rendelkezése álló adatok alapján legalább 2022. jan. 1-jéig hatályban marad.

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hetedhetker.blog.hu/api/trackback/id/tr3816782694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vizipipa 2021.12.20. 16:45:32

Niedermüller Péter
Tegnap, 10:03 ·

Erzsébetváros az utóbbi években, évtizedekben a „bulinegyed” okán vált híressé, vagy még inkább hírhedtté. Több száz kocsma néhány utcában, az egyik helyről a másikra vonuló kocsmaturizmus, az államnak évente mintegy 6 milliárd forint tiszta bevétel, és persze mindennek a másik oldala a zaj, a kosz, a tömeg, egyre inkább a drog és a prostitúció. Miközben egész utazási irodák szerveződtek arra, hogy ide hozzák a turistákat, ide, ahol „mindent szabad”. Az előző önkormányzat pedig az égadta egy világon semmit nem tett, hogy ezen a helyzeten legalább valamennyit változtasson.
A „bulinegyedet” betiltani nyilván nem lehet, de szabályozni kell. Ha szükséges, akkor büntetni. És ezt meg is tettük. De teszünk még valamit. Azon dolgozunk, hogy Erzsébetváros ne „bulinegyed”, hanem kultúrnegyed legyen. Azon dolgozunk, hogy Erzsébetvárosban Budapest vibráló, európai szintű művészeti és kultúrnegyedét teremtsük meg. Olyan részét a városnak, ahol korlátozzuk az autóforgalmat azért, hogy legyenek zöld sétálóutcák, közösségi terek, teraszok, kávéházak, ahol az emberek beszélgetni tudnak egymással, legyenek galériák, ahol érdekes és nagyszerű kiállítások vannak, szabadtéri koncertek és színházi előadások, amelyek elgondolkoztatják a nézőket, ahol otthon tud lenni a street art, ahol vannak kis művészeti design boltok, könyvesboltok, és folytathatom. Ahova szívesen jönnek olyan fiatal művészek, akik szeretnék kipróbálni magukat, akik progresszív, avantgárd, underground, vagy bármilyen más olyan művészetet, kultúrát képviselnek, ami nem találja a helyét a hivatalos kultúrpolitikában.
Mi olyan kultúrnegyeden dolgozunk, ahol ahol nem a „nemzeti kultúra” kizárólagossága és kirekesztő gyakorlata uralkodik, hanem a művészet és a kultúra megkérdőjelezhetetlen szabadsága. Ahol a szabadság, a befogadás, egymás elfogadása mindenki számára magától értetődő. Ahol a szabad művészet és kultúra elválaszthatatlan a szociális érzékenységtől, a rászorulókkal való szolidaritástól, egymás megsegítésétől. S így, ezen az úton lesz a kultúrnegyedből a demokrácia, az európaiság, az összetartozás kis szigete. Ezt fogjuk megteremteni.
süti beállítások módosítása