Az ülésre a járványhelyzetre tekintettel online videokonferencia formájában (Zoom-meeting) került sor.
A Munkacsoport vezetője szerint tucatnyi üzletnél van visszatérő probléma, de a tavaly decemberben elfogadott, a 25/2020. (VI. 25.) önkormányzati „Kritériumrendelet” módosításáról szóló 55/2021. (XII. 15.) önkorm. rend. után az esetek többségében szándék mutatkozott a probléma megoldására, két hely van, ahol nincs előrelépés azóta sem.
Ujvári-Kövér Mónika azt kéri Zsendovits Ábeltől, a Munkacsoport 24 óra után bezáró vendéglátóhelyeket képviselő szavazati jogú delegáltjától, a Szimpla Kert társtulajdonosától, hogy miután döntést hozott arról korábban a Munkacsoport, hogy a külön engedélyeket 2021. év végéig hosszabbítsák meg mindenkinek - az Élhető Erzsébetváros delegáltjaként egyedül én nem támogattam az összesen 7 szavazati jogú delegált közül a Munkacsoport 2021. március 16-ai ülésén, mert kivétel nélkül minden hely megkapta volna a hosszabbítást, a problémásak is, de 6:1 arányban leszavaztak -, ezért mivel a vendéglátós-delegáltnak a Munkacsoport vezetője szerint „biztos vannak különböző csatornái”, így azon keresztül próbálja „elérni” vendéglátósokat, hogy adják be újra a külön engedélykérelmet, mert az Önkormányzat nem tud „több hónapos türelmi időt adni” (a lakók tűrtek eleget, az elmúlt év(tized)ek során, a Kritériumrendelet is nehéz szülés volt a „legelső intézkedések egyikeként” ígérve, egy évvel a választások után, és a beígért éjféli zárórától is olyan távol maradt, mint Makó Jeruzsálemtől...).
Zsendovits szerint a hatósági iroda azt válaszolta nekik, hogy „várjanak”, és azért sem adtak be ők sem kérelmet, mert azt hitték, „jogfolytonos lesz”, pedig évente kell hosszabbítani, azaz így lassan két hete már elvileg éjfélkor be kellene zárnia a Szimpla Kertnek is.
Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője hangsúlyozta, egy külön nyitvatartási engedély meghosszabbításánál csupán az intézkedési tervet - megj. az írásos beszámolóval, hogy konkrétan x,y vendéglátóhely „milyen intézkedéseket kíván tenni a közterület nyugalmának elősegítése, és a vendégei által a szeszesital közterületre történő kivitelének megakadályozása érdekében” (Kritériumrend. 7. § (2) bek. d) pont) - kell újra benyújtani, ha a Kritériumrendeletben foglalt követelményeknek már korábban is eleget tett az adott üzlet (csúcslimiter, zsilipes ajtó, stb.), illetve minden egyéb vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelel, nincs folyamatban lévő eljárás ellene stb., akkor hosszabbítja meg az engedélyt a kereskedelmi hatóság 1 éves időtartamra.
Kiderült az is, hogy egyébként vannak elutasított engedélyek is már, tehát futószalagon, kivétel nélkül nem kapja meg mindenki. Remélhetőleg ennek egyszer látható (hallható) hatása is lesz.
Dr. Kispál Tibor alpolgármester, a Munkacsoport szavazati jogú delegáltja szerint minden üzlet törekszik a partnerségre, de van, akik nem, és akár „trükkös megoldást” választanak.
[Megj.: ha már trükkös megoldás: arra a közérdekű bejelentésemre, amit több, mint egy hónapja küldtem a Munkacsoportnak, hogy akár több tucat hely is hazudhat a befogadóképesség kapcsán, tételesen felsorolva az üzleteket, a közhiteles hatósági nyilvántartás alapján, hogy a lakók kárára hogyan spórolhatják le akár a zsilipes be- és kiléptetőrendszert, azóta sem jött semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos válasz, ami elég szomorú azért...]
Azt kérné a vállalkozóktól, hogy még tavaszra készüljenek piktogramok, hogy „itt nem lehet mindent”, illetve tájékoztató füzeteket is biztosítsanak az idelátogatóknak. Legyen feltüntetve a hatóságok elérhetősége (rendészet, rendőrség).
Kispál Tibor azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrség és a közterület-felügyelet „2-5 percen belül” kiérkezik a helyszínre a hívás után, bíztatja akár a vendéglátósokat is, hogy hívják a rendvédelmi szerveket (ennek nem tudom, mennyi a realitása, hogy túlzásba vinnék, ha esetlegesen a saját vendégeikkel van gond, de amúgy nyilván én is ezt javasolnám minden tisztességes vállalkozónak, és a nem tisztességeseknek is, de ők úgyis elengedik a fülük mellett).
Szabados Tamás a lakók szavazati jogú delegáltja Kispál Tiborra reagálva cinikusan megjegyezte, hogy 2 év eltelt, és „feltalálták a spanyolviaszt”, és szerinte „Német Danit” (megj.: Német G. Dániel korábbi egyesületi szóvivő, a Szimpla Kerthez is köthető Night Mayor Bud projektvezetője) kellett volna megkeresni, aki „irgalmatlanul jó anyagokat csinál”...
Elmondtam, hogy teljesen egyetértek dr. Kispál Tiborral a piktogramokkal, tájékoztatókkal kapcsolatban, ugyanakkor hozzátettem, jó lenne, ha ez önkormányzati rendeleti úton, akár a kritériumrendszer részeként kötelező lenne, nem pedig „választható”. Példának hoztam Ferencvárost, ahol a közterületek használatról szóló önkormányzati rendelet kötelezően előírja, hogy a teraszokon el kell helyezni a hangoskodás tilalmára vonatkozó egységes formátumú infografikát.
Dr. Kispál Tibor szerint már nem a vendéglátóhelyeken belül van a probléma(...)
(Megj.: a lakossági tapasztalatok mellett a hivatalos statisztikák sem ezt mutatják, hogy ott minden rendben lenne, nemrég kikértem az Önkormányzattól közérdekű adatigénylésben, csak hangos zenére, és csak az ERI-hez 55 bejelentés azért nagyon nem kevés, a 112-re érkezett hívások esetében még borúsabb lehet a kép, ráadásul tovább ront a helyzeten, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy a járványügyi védelmi intézkedések részeként a vonatkozó korm. rendeletek szerint több hónapos kocsmabezárások voltak, és még hátra volt két hónap a 2021-es évből... Illetve lakóktól lehetett hallani, és a bejárásokon is azt tapasztaltam, hogy ennél azért több problémás hely volt, erről nem (sem) a rendészet tehet nyilván, hogy mi lehet az oka a valós, heti rendszerességű, olykor akár napi szintű problémákhoz képest mégis rendkívül kevés bejelentésnek, annak egyik lehetséges magyarázatáról hamarosan lehet olvasni majd kicsit később...
Tehát dr. Kispál Tibor annak igazolására, hogy nem a vendéglátóhelyeken belül van a fő gond, egy olyan kiragadott, valószínűleg azért igen ritkán előforduló példát hozott, hogy kihívták a hatóságokat a lakók, hogy hangos egy vendéglátóhely, de kiderült, hogy az üzlet zárva volt, és előtte zenéltek az utcán valamilyen zajkeltő (pl. bluetooth) eszközzel.
Kispál Tibor szerint „a vonuló tömeget is hiba azonosítani a vendéglátóhelyekkel” (...). Bár ő is úgy véli, nincs elég rendész és rendőr, hogy kezelni tudja azt a tömeget, melyet az éjszakai szórakozóhelyek generálnak, és olyan sohasem lesz, hogy minden panasz megszűnik, de mederben lehet tartani, ami „minden szereplő” részéről odafigyelést, erőfeszítést igényel.
Itt viszont már nem értettem egyet, és, a vonuló tömegre reflektálva csak, ismét utaltam arra, hogyha akár reggel 6-ig lehet italozni, szórakozóhelyről szórakozóhelyre vonulni, akkor egyre részegebb, szétcsúszottabb állapotban egyre deviánsabban, kezelhetetlenebbül fognak viselkedni a bulizók, ezért ismét javasoltam a Munkacsoportnak, hogy az eddigi tapasztalatok alapján komolyan el kellene gondolkodni a maximális nyitvatartási idő csökkentésén, ha nem is akarnak egységes éjféli zárást, de a reggel 6 irreális, és elfogadhatatlan.
Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy mivel a következő ülés témája úgyis a vonuló tömeg lesz, majd „döntés nélkül beszélgethetünk” a maximális nyitvatartási időről. Itt ismét utalt a „konszenzussal elfogadott” korábbi döntésekre a Munkacsoport vezetője, amikor még nem voltam a Munkacsoport tagja (tehát 2020. május előtt), és az Egyesületet más személy képviselte - ami két év elteltével, és egy világjárvány több hulláma után nem túlzottan releváns szerintem, hogy a korábbi delegált mit támogatott, vagy nem támogatott, már ugye ott, ahol volt lehetősége szavazni, és ami napirendre került egyáltalán -, mindenesetre az alpolgármester asszony szerint az egységes zárórával csak nagyobb lenne a zaj, és nehezebben kezelné a rendőrség is (ebben nem vagyok biztos, Egyesületünk megkereste a rendőrséget évekkel korábban, amikor a Belső-erzsébetvárosi éjszakai közállapotok kb. változatlanok voltak a jelenlegihez képest, és bár azon a megbeszélésen nem vettem részt, de úgy értesültem, hogy ott éppen az ellenkezője hangzott el), és, a példa kedvéért, Ujvári-Kövér Mónika szerint akár már egy 2 órás nyitvatartás-csökkenés, tehát egy egységes 4 órai zárás is azt eredményezné, hogy az utcán buliznának tovább. (...) Illetve még az is szóba került, hogy a szórakozóhelyen belül legalább „kontrollált közegben kiélhetik magukat”, ha ott lehetnek hajnalig, és akkor nem az utcán őrjöngenek.
Amivel csak annyi a gond, azon kívül, hogy a lakossági tapasztalatok is teljesen mást mutatnak az utcai őrjöngésekről is, hogy a deviáns elemeket - egyébként joggal - a biztonsági személyzet eltávolítja, van olyan ismert szórakozóhely, most a neve említése nélkül amely házirendjében is benne van, hogy a „nézeteltéréseket rendezzétek le kint”, ez az egyik része. A másik, hogy a szórakozóhely sem tudja, mikor jön elő az állat egy szétitatott, de a személyzet, alkalmazottak, pultosok, portások által még „tünetmentesnek” ítélt vendégből, vagy vendégek kisebb-nagyobb csoportjából a közterületen, ezt valóban nem lehet a vendéglátóhelyekre húzni (ha „kellő távolságban” történik az üzlettől, és valóban nincsenek akár szó szerint ordító jelei, hogy nem lábujjhegyen fognak távozni majd...), de ott már megállapítható a felelősség (az Önkormányzaté...), hogy miért engedi, hogy olyan szórakozóhelyek is nyitva lehessenek éjszaka, ahol egy-egy helyen is akár 500-1000-2000 ember ihat alkoholt, ami óhatatlanul magával vonja, hogy akár olyan mennyiségű viselkedni nem tudó ittas (rosszabb esetben drog hatása alatt álló) garázda személy legyen az utcákon (néha 3-5 ember is bőven elég), ami komoly kihívás elé állíthatja a rendvédelmi erőket, főleg, ha 10-15 utcában történik kb. egyidőben ugyanaz. Éppen ezért, itt a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt inkább. Ismert az én véleményem, illetve az Egyesület álláspontja is, ez a „kitóduló” tömeg max. 1-2 hónapig működne, vagy addig sem, amíg meg nem szokják az új nyitvatartási rendet. Minden alap nélküli riogatás, hogyha éjfélkor zárnak a helyek - aminek már ideje lenne a lakók érdekében - akkor is reggel 6-ig törnének-zúznának az utcán, a gond az, hogy most is ez van, egész éjjel hörögnek-rongálnak, csak pluszban lehet hallgatni még a kocsmazenét is, ami bizony továbbra is súlyos probléma.
A Munkacsoport vezetője szerint az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoportban „hangulatkeltő bejegyzések” jelennek meg vendéglátóhelyekről, ehelyett a lakók jelentsék be azonnal, ne „napokkal később” (ennél azért hamarabb, sokkal hamarabb mennek ki a bejegyzések), és itt sajnos muszáj megállnom egy kicsit, mert történt egy olyan incidens, ami hiába zárt ülés, nehéz szó nélkül hagyni:
Végül kiderült, hogy bizony nem került ki a lakossági levél/panasz a Facebookra, és a konkrét vendéglátóhelyről sem volt semmilyen nyilvános poszt az elmúlt hetekben, (nem csak) ezért, de adatvédelmi szempontból is rendkívül aggályosnak tartom, hogy úgymond „harmadik fél” pl. akár vendéglátós is, aki delegáltként részt vesz a Munkacsoportban - „megismerheti” a szórakozóhelyekre hivatalos, hatóságokhoz eljuttatott panaszt tevő lakókat név szerint.
Csüllög Szilvia viszont nevek említése nélkül, és általánosságban elmondta, hogy nem kötelező írásban, postai úton sem elküldeni hozzájuk egy levelet, a munkatársai az emaileket is ugyanúgy olvassák, tehát az emailt, mint „hivatalos bejelentési formát” is nyugodt szívvel ajánlja, így a hatósági csoportnak (ugyfelszolgalat@erzsebetvaros.hu), de a rendészeti igazgatóságnak (diszpecser@evkf.hu) is lehet jelezni az üzletekkel kapcsolatos problémákat, az irodavezető asszony szerint hamar reagálnak minden bejelentésre, ugyanakkor azt is elmondta, hogy van, hogy az ÉE-csoporton „keresztül” is értesülnek a problémáról, de Csüllög Szilvia szerint is nagyon fontos, amivel megint csak egyetérteni tudok, hogy időben jelezve legyenek a problémák az illetékes hatóságoknak.
(Ezt már csak én teszem hozzá zárójelben, hogy akkor talán mégsem annyira fölösleges „hangulatkeltés”, hogy az ÉE-csoportban megjelennek bejegyzések kocsmákról, vagy akár csak a tarthatatlan közterületi/kerületi (köz)állapotokról is. Változatlanul azt mondom minden lakónak, amit eddig is:
Először telefon (pl. 461-9040 - Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága, vagy bűncselekménynél, magánterületen egyéb szabálysértésnél - csendháborítás, házibuli - rendőrség (112)), illetve email, lsd. fentebb, de ezzel párhuzamosan nyugodtan lehet felvételt készíteni, akár az ablakból, telefonnal, ha már nem lehet aludni, és van rá lehetőség.
Azzal, hogy nem kerülnek ki a videók, fényképek, beszámolók, vélemények, csak azt lehet elérni - lehet ez a kerületvezetés célja, ahogy Egyes vállalkozóké is - hogy az a hamis, és torz látszat alakuljon ki, hogy itt már lényegében minden a legnagyobb rendben van és csak néhány lakó „hőbörög”:
Elég a „statisztikákra” hivatkozni, hogy minek a záróra, ha „csak” 89 bejelentés van egy év(egy részé)ben a kocsmákra, ami azért sem biztos, hogy valós képet mutat - és akkor itt térek rá arra, amire utaltam fentebb, hogy miért lehet túl kevés a bejelentés - mert az ülésen Ujvári-Kövér Mónika azt is említette, hogy igen, sajnos vannak olyan lakók, akik nem merik hívni a hatóságokat, mert félnek a vendéglátósok „maffiamódszereitől”.
Legalább fél óra eltelt a több, mint egy órás ülésből, mire végre sikerült eljutni a fő napirendi ponthoz, a teraszokhoz.
Itt elküldtem egy tömör, de részletes javaslatcsomagot a Munkacsoportnak, amely arról az egységes, 22 órai, külön engedéllyel 24 órai teraszzárásról szól dióhéjban, amit Egyesületünk már korábban is számos alkalommal próbált keresztülvinni/elfogadtatni a testületen/testülettel, és a Munkacsoporton/Munkacsoporttal is, de különféle mondvacsinált okok miatt mindig leszavazták Garai Dóra előterjesztését, vagy legalábbis „letartózkodták”. Az előzményekről sokkal részletesebben többek között ebben a bejegyzésben lehet olvasni.
Tehát a jelenlegi javaslatcsomag lényege az lett volna, hogy
22 és 6 óra között főszabályként az összes kerületi terasz zárjon be.
Mivel a 25/2020. (VI. 25.) Kritériumrendelet része lenne a szabályozás, az így az üzlet üzemeltetőjére terjed ki, a terasz pedig az üzlet kibővített fogyasztótere, tehát, ahogy más kerületekben is, ha a vendéglátóhely az adott kerülethez tartozik, akkor a terasz nyitvatartási idejét az adott kerület akkor is szabályozhatja önkormányzati rendeletben, ha a közterület-használati engedélyt a Fővárosi Önkormányzat adja ki, pontosan ilyen szabályozás van Terézvárosban is többek között.
A 22 óra utáni nyitvatartásra (mégegyszer, minden kerületi üzlet teraszának, területi diszkrimináció nélkül) legfeljebb 24 óráig akkor lehet engedélyt adni, ha az érintett társasház, és a 100 méteres sugarú körben található összes társasház közgyűlési határozattal (tulajdonosi döntéssel) jóváhagyja.
Volt még egy olyan felvetés is, hogy az üzemeltetőnek vállalnia kelljen azt is a terasz férőhelyeinek függvényében, hogy ú.n. „vibe managert” alkalmaz, hogy a vendégek a lakókat zavaró módon ne hangoskodjanak.
A teraszokkal nem szorosan összefüggően, de része volt a javaslatnak, hogy a szeszesitalok elvitelének tilalmát érdemes kiterjeszteni - az V. kerület új szabályozási megoldásához hasonlóan - valamennyi helyben fogyasztandó ételre, és italra, hogy kevesebbet maradjanak a vendégek az üzletek előtt, lehetőleg csak dohányozni, így ezzel - a rendelkezés betartatása esetén nyilván - valamivel csökkenhet a szemét és a zaj.
Végezetül javasoltam továbbá azt is, hogy a 22 és 24 óra közötti teraszengedélyekről vezessen nyilvántartást az önkormányzat.
A lakók delegáltja, Szabados Tamás önmagából kikelve, az egyébként elég rövid, és lényegretörő, közérthető javaslatot nem kellő részletességel elolvasva - delegáltként 5 napja volt rá amúgy, január 7-én a Munkacsoport valamennyi tagja megkapta - vádaskodott, hogy ez „félmunka, zabáljátok a Munkacsoport idejét”, illetve „miért nem írtatok konkrét számot [a vibe manager kapcsán] ”, meg, hogy egyáltalán a vibe manager, „csendfelelős”, hívjuk bárhogy, ugyan minek, hiszen törvényszerű, hogyha így is előírás a kritériumrendszer szerint egy olyan személy alkalmazása, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttélés alapvető szabályait betartsák a vendégek, az „értelemszerűen a teraszra is érvényes.”
Elkerülte Szabados figyelmét, hogy 22 és 24 óra közötti engedélyről van szó, és teraszokról, tehát az, hogy egy 24 óra után nyitvatartó kocsma kit alkalmaz, nem releváns egy éjfélig bezáró üzlet terasza esetén.
Egyébként annyit reagáltam erre írásban, chat-ben, hogy nem véletlenül nem adtunk meg számot, azért került ebben a formában a Munkacsoport elé, hogy meg lehessen vitatni, bármit írtunk volna a férőhelyekre a teraszok kapcsán, úgyis belekötöttek volna egyébként, a „van rajta sapka” minősített esete a lakók delegáltjának számomra érthetetlenül ellenséges hozzáállása, aki csak annyit tudott írni szűkszavúan, hogy „politizáltok, az együttműködés, és a problémák megoldása helyett”...
Beigazolódott az is, amit előre sejtettem, hogy a Munkacsoport megpróbálja a kákán is csomót keresve ízekre szedni a javaslat lényegi részét, azaz az egységesített teraszzárást is. Mivel még n+1000-edik alkalommal elismételtem, amit ezúttal talán sikerült megértenie mindenkinek, hogyha az üzlet üzemeltetőjére terjed ki a rendelet személyi hatálya, akkor a nyitvatartási időt minden további nélkül lehet szabályozni a fővárosi kezelésű útszakaszokon is, és, hogy így csinálják más kerületek is, de:
Szabados Tamás, és Ujvári-Kövér Mónika egybehangzó álláspontja szerint „csak a FÖRI [Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság] ellenőrizhet”, igaz, a Munkacsoport vezetője azért megkérdezte Sedlák Tibort, Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának igazgatóját, aki tanácskozási joggal szintén tagja a Munkacsoportnak, és aki részletesen elmondta többek között azt is, hogy Józsefvárosban van most egy olyan 4 oldalú megállapodás, hogy a fővárosi kezelésű útszakaszokon a FÖRI ellenőriz mindent, ahogy a rendészeti igazgató fogalmazott „faltól falig”. De pl. ha ők, tehát az ERI mondjuk azt látja a Nagykörúton, egy kerületi kocsma előtt, hogy a terasz esetleg szabálytalanul, vagy közterület-használati engedély nélkül van ott, akkor legfeljebb jelezni tudják a Fővárosi Önkormányzat kereskedelmi hatóságának. Már most is van négyoldalú megállapodás a Főváros és a VII. kerület között, és Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának az eddigieknél nagyobb területen van intézkedési jogosultsága, pl. az Erzsébet körút Dohány utca és Rákóczi út közötti szakaszán, így tehát bizonyos fővárosi útszakaszok tekintetében már most sem lenne probléma az ellenőrzéssel, de vannak olyan területek, melyeket Sedlák Tibor szerint egyelőre „nem ad át” a Főváros.
Jeleztem, hogy tudomásul vettem, és értettem, amit Sedlák Tibor rendészeti igazgató mondott, ugyanakkor elmondtam azt is a többiek kedvéért, hogy bármely Rákóczi úti, Erzsébet körúti, de VII. kerületi üzletet megállapodástól függetlenül eddig is az ERI (illetve a hatósági csoport) ellenőrzött, hogy megfelelnek-e a kritériumrendszernek, akkor ugyanígy, a helyi önkormányzati rendelet alapján a teraszok nyitvatartási ideje is kerületi hatáskor. Következésképpen attól, hogy egy erzsébetvárosi kocsma fővárosi kezelésű útszakaszon elhelyezett teraszának közterület-használati engedélyét nem a kerületi rendészet ellenőrzi, ha azt észlelik, hogy 22 óra után (ha nincs engedélye éjfélig) vendéglátó tevékenységet folytatnak a teraszon, akkor közigazgatási bírság ugyanúgy kiszabható a VII. kerületi üzlet üzemeltetőjére a VII. kerületi önkormányzat szabályozása alapján, amely akár kétmillió Ft összegű is lehet, és a kerületet gazdagítja, nem a Fővárost.
Ezen a ponton nem volt vita, ugyanakkor a Munkacsoport vezetője, pestiesen szólva továbbra is kötötte az ebet a karóhoz abban az értelemben, hogy mivel a jogsértéseket (hangoskodás, egyéb szabálysértés) a Fővárosi tulajdonú közterületen - eltérő, 4 oldalú megállapodás hiányában - valóban a FÖRI (illetve a rendőrség) szankcionálja, továbbá a teraszok közterület-használatát is a fővárosi közterület-felügyelet ellenőrzi, ezért, ha el is fogadna a testület a teraszokra egy nyitvatartás-korlátozást, akkor az Ujvári-Kövér Mónika szerint „kifelé jól kommunikálható lenne”, de nem érne sokat az ellenőrzések hiánya miatt (Nyilván az ERI és a FÖRI között olyan rossz az együttműködés, hogy nem tudnak kommunikálni sem egymással. Ja mégsem.), tehát felelősség-hárítás, kifogáskeresés, a közterület használat, és a nyitvatartási idő szándékos összemosása...
Itt azért annyit mindenképpen muszáj megjegyezni, bár ebből a már hivatkozott bejegyzésből jórészt kiderül, illetve ismert már:
Ez a testület 2020. február 19-én egyhangúan elfogadott egy határozatot (64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozat), hogy Erzsébetváros polgármestere, Niedermüller Péter kezdeményezzen egyeztetést Budapest főpolgármesterével, Karácsony Gergellyel, hogy egységesen 22 órakor(!) zárjon be a Főváros minden teraszt az összes olyan kocsmánál reggel 6-ig, ahol az üzlet VII. kerületi, de a terasz fővárosi kezelésű útszakaszra esik. 2020. április 30-ai határidővel kellett volna Erzsébetváros polgármesterének beszámolni erről.
De azóta sem lehetett erről hallani, illetve Karácsony Gergely egy interjúban megszólalt 2020. májusában ebben a konkrét kérdéskörben, és egyértelművé tette, amit eddig is tudtunk:
„Természetesen a helyi szabályozást, a helyi kerület alkotja meg. ... Én ebben azt gondolom, hogy a polgármester úr ezzel a programmal nyert választást, tehát, én azt gondolom, hogy tőle joggal lehetne számonkérni azt, hogy ha ezt nem csinálná meg - jogosabban, minthogyha ezt mégis megcsinálja - ebben azt gondolom, hogy a helyi önkormányzat az illetékes, ezért mi ebben semmilyen módon nem szeretnénk okosabbak lenni a helyi vezetésnél.”
Ennyi. Az már csak költői kérdés, hogy vajon ki ellenőrizné a teraszokat, ha megvalósult volna az összefogás elképzelése, csak nem a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság? Ami csak az ÉEE javaslata esetében probléma, más esetben nem lett volna... érdekes kettős mérce, bár szerintem abban reménykedtek, hogy mindenki szépen elfelejti, a veszélyhelyzet ebből a szempontból, ha lehet így fogalmazni, természetesen nagyon-nagyon erősen idézőjelben, de „jól jött” Erzsébetváros polgármesterének. Ebből a szempontból.
Bár az elfogadott határozati javaslathoz tartozó előterjesztés „piaci versenyt torzító hatásról”, „joghézagról”, az érintett lakosság nyugalmáról beszél, mégis, ehhez képest a „helyi kerület” továbbra is hatályban tartotta a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati Teraszrendeletet, amely hatálya diszkriminatív módon nem terjed ki sem a fővárosi tulajdonú közterületen, sem a magánterületen elhelyezett teraszokra (itt tehát addig lehetnek nyitva, ameddig az üzlet, akár hajnali 4-5-ig, vagy 0-24-ben), sőt, 2020. júl. 22-én azt az enyhítést is elfogadták a Teraszrendelet kapcsán, hogy az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken, ahol egyáltalán van záróra a teraszra, a pénteki és szombati napokon akkor is nyitva lehetnek éjfélig a teraszok, ha a 15 méteres távolságban lévő társasházak, és az üzlettel érintett társasház nem járult hozzá a 22 óra utáni terasznyitvatartáshoz közgyűlési határozattal (az esetek többségében nyilván nem véletlenül...).
Csöndesen mondom, hogy ez az enyhítés az egész kerületre érvényes az önkormányzati tulajdonú közterületek esetében, tehát a Nefelejcs utcában ugyanaz a szabály a teraszokra, mint a Rumbach Sebestyén utcában.
Érdemes szót ejteni arról is, hogyan lett a javaslatban a 15 méteres távolságból 100 méter:
Itt hangsúlyoztam, hogy volt egy olyan jogos lakossági felvetés, hogy a szemközt üzemelő terasz is legalább annyira zavaró lehet, mint az ablak alatti, és sok utcában 30-40 méteres távolságok is vannak, a Nagykörúton akár 70 méter is lehet, és ha kellő hangerővel ordibálnak, éppen elég a lakossági zavaráshoz, tehát indokolt ilyen nagyságú hatásterület meghatározása, hogy az érintett társasházaknak legyen beleszólásuk, a 15 méter még viccnek is rossz, említettem még a XIII. kerület egészére, így a nem falusias lakóterület-jellegű Újlipótvárosra is vonatkozó szabályozását a helyi zajrendeletben, amely szerint:
„Lakóház 100 m-es körzetében lévő vendéglátó-terasz az éjszakai időszakban (22 és 06 óra között) nem üzemelhet.”
Ehhez képest (is) lényegesen enyhébb Egyesületünk javaslata.
Természetesen, és sajnos hiába hoztam fel bármilyen érvet, a válasz az volt, hogy a 100 méter „gyakorlatilag a fél kerület”, és nem reális. Pont.
Jó hír is van azért, Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, hogy a külön, 22 óra utáni teraszengedélyekről vezetett nyilvántartást támogatja a javaslatcsomagból.
Ugyanakkor, dacára minden korábbi önkormányzati törekvésnek, szomszédos kerületi szabályozásnak, Garai Dóra előterjesztésének, és kitartó küzdelmének a képviselő-testületben, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a fővárosi tulajdonú közterületeken elhelyezett, de VII. kerületi kocsmák teraszain továbbra is mehet a hajnali őrjöngés, sőt, a „kedvező tapasztalatokra” hivatkozva ismét meghosszabbítanák az elavult, több, mint 9 éves rendelet pénteki és szombati napokra vonatkozó engedményeit (értelemszerűen az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken).
Ezek is bizonyára kiragadott esetek, hangulatkeltés, és minden rendben van a fővárosi útszakaszokon is...
Mivel nagyon sietősen zárták le az ülést, így már csak írásban tudtam jelezni a chaten, hogy teljesen világos legyen:
Egyesületünk semmilyen formában nem támogatja a 46/2012. (XII. 17.) teraszrendelet hatályban tartását, amint a koronavírus elleni védekezésről, egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló jogszabályok lehetővé teszik, hatályon kívül kell helyezni, a teraszok nyitvatartási idejének szabályozását pedig beépíteni az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló rendeletbe, és nyilván elfogadhatatlan a pénteki és szombati napokra vonatkozó nyitvatartási engedmény éjélig a társasházak engedélye nélkül.
Hogy mit hoz a jövő, még nem lehet tudni, az biztos, hogy Egyesületünk továbbra is kitart amellett, hogy minden lakót azonos mértékben megillessen a pihenéshez való jog, és be fogjuk adni a képviselő-testületi ülésre újra a teraszok nyitvatartását szabályozó módosítót, ami ha kis lépés is, mondjuk egy egységes éjféli kocsmazáráshoz képest, mégis segíthet valamennyit a fővárosi kezelésű útszakaszokkal érintkező társasházakban élőknek. Semmilyen racionális, és jogi érv nincsen rá, hogy miért ne lehessen támogatni, (nem első alkalommal) menne brutálisan szembe a választási ígéreteivel, a saját testületi határozataival, végül, de elsősorban pedig az érintett lakossággal az összefogás párti többség, ha nem támogatná, legalább a teraszok esetében a diszkrimináció megszüntetését, és az észszerű, más kerületekéhez képest még enyhébb nyitvatartás-korlátozást...
A Munkacsoport következő ülése előreláthatóan február 9-én lesz, téma a zajos, vonuló tömeg.
Novák Gergely
Élhető Erzsébetváros Egyesület
