Erzsébetváros Polgármestere, Niedermüller Péter, a képviselői jogokat korlátozva annyira nem tudott mit kezdeni Egyesületünk képviselője, Garai Dóra január 31-én elküldött, a február 17-i ülésre szóló előterjesztésével, hogy nem túl demokratikusan, önhatalmúan arról döntött, hogy ne is vegyék napirendre, igaz, már átment a jegyzői irodán, korrekción, és számtalan egyeztetésen.
Bár Garai Dóra egyeztetett az illetékesekkel, ahogy máskor is, bőségesen a határidőn belül elküldte a módosítót, még januárban, akkor azt az ígéretet kapta, hogy napirendre veszik, sőt, a Jegyzői Iroda még törvényességi szempontból is mindent rendben talált (bár később, a távozni készülő, jogilag szelektíven éles látású Tóth László aljegyzőnek volt még egy „törvényességi észrevétele” - tényleg kár, hogy a mulasztásos törvénysértések tekintetében, jogszabálysértő önkormányzati rendeletek esetében jogilag nem volt mindig ilyen sasszemű aljegyző úr, de erről később -, egyébként ez sem lett volna akadálya annak, hogy napirendre vegyék.
Tehát, miután megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a honlapon már elérhető meghívóban nem szerepel a napirendi pontok között az Egyesület eléterjesztése, Garai Dóra kérdésére válaszolva, dr. Laza Margit jegyző szerint
Niedermüller gyakorlatilag „utasításba adta”, hogy ne vegyék napirendre az Élhető Erzsébetváros Egyesület előterjesztését. Mert csak.
Ilyen az Erzsébetvárosi Önkormányzat történelmében, hogy egy, a kerületvezetéssel sok kérdésben nem egy platformon lévő képviselőtársuknak önkényesen, indoklás nélkül, pártállami időket idézve még csak napirendre sem veszik az előterjesztését (ami után még ugyanúgy leszavazhatják), tudomásom nem fordult elő az elmúlt évtizedekben.
Miről szól, és miért fájhat ennyire Niedermülleréknek ez a módosító?
Egyesületünk lassan 2 év kitartó próbálkozás után, a 2022. február 17-én tartandó képviselő-testületi ülésre is beadta azt a rendeletmódosítót az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelethez (Kritériumrendelethez) mely végre rendezhetné (legalább) a vendéglátó-teraszok nyitvatartásának helyzetét a kerületben, a lakók pihenéshez való joga érdekében, valamennyi terasz - így a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, de a VII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén működő kocsmához tartozó vendéglátó-terasz - esetében főszabályként 22 órai zárórával, ha a környező,100 méteres hatásterületen belül lévő társasházak közgyűlési határozattal (tulajdonosi döntéssel) megengedik, akkor éjfélig nyitva lehetnek.
Ez szükségszerűen magával vonta volna, hogy a diszkriminatív (és jogszabálysértő*), az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rend. hatályát veszti, hiszen az Egyesület módosítója annál (jóval...) szigorúbb.
Minden más kerületben hasonló a szabályozási elv, hogy a vendéglátóhelyek nyitvatartásáról szóló rendelet szabályozza a teraszok nyitvatartását is, Józsefvárosban még szigorúbb is,ott este 10 után engedéllyel is csak 11 óráig lehetnek nyitva a teraszok (a Rákóczi úti üzleteknél is, függetlenül attól, kié a közterület), számtalan alkalommal volt erről szó, hogy jogilag miért megvalósítható a záróra a fővárosi útszakaszokon található, de a kerületi kocsmákhoz tartozó teraszokra, többek között itt is tájékozódhat arról mindenki, akinek esetleg még nem világos.
Eddig is rendre leszavazták Egyesületünk önkormányzati képviselőjének módosítóit, pedig az összefogás 2020-ban még egységesen 22 órakor bezáratta volna a teraszokat a fővárosi útszakaszokon is.
Ezt a testület egyhangúan megszavazta, mégsem történt semmi, Niedermüller Péter, bár legkésőbb 2020. ápr. 30-ig kötelessége lett volna a 64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozat szerint, nagy valószínűséggel egyáltalán nem beszélt Budapest Főpolgármesterével, Karácsony Gergelyel a teraszokról, aki maga ismerte el 2020. május 26-án egy interjúban azt a tényt, amit több fővárosi kerület is világosan tud, hogy a kerület hatásköre a szabályozás, de nem hatotta meg Niedermülleréket ez sem, tehát nem elég, hogy, Tóth László aljegyző örömére(?), vagy közönyére egy Nagykörúti teraszon* nincs (sincs...*) záróra, és addig lehet ordibálni, ameddig nyitva van a kocsma, azaz akár reggel 5-6-ig, vagy 0-24-ben, még fokozatosan enyhítettek a 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeleten, azzal, hogy pénteken és szombaton azok a teraszok is nyitva lehettek éjfélig, melyek esetében a társasházak nem járultak hozzá a 22 óra utáni nyitvatartáshoz, Pedig nem kellett volna ezt sem... mivel:
5 évvel ezelőtt a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendeletet, mely 2017. március 1-jén vesztette hatályát, az akkor hatályba lépő, jelenleg is hatályos, a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II. 17.) önkormányzati rend. (Közter. ör.) hatálybalépésével egyidejűleg.
Mit jelent ez?
Azt, hogy minden olyan vendéglátóhely üzemeltetője esetében, ahol a vendéglátó-terasz, amely 2017. március 1-je után, már a Közter. ör. 9. § o) pontjában foglaltak alapján kapott közterület-használati engedélyt a Városüzemeltetési Bizottságtól, arra nem vonatkozott a 22 órai záróra, mivel a Terasz ör-t mulasztásos törvénysértést megvalósítva nem szinkronizálták a 2017-es Közter. ör.-rel, így a Terasz ör. hatálya, egy már 5 éve hatályon kívül helyezett, 2013-ban alkotott jogszabályra vonatkozik, és mivel a Terasz ör. „unortodox”, a főváros valamennyi kerületéhez képest egyedülálló módon a közterület-használati engedély vonatkozásában állapítja meg a rendelet hatályát a nyitvatartási idő kapcsán, ezért
Gyakorlatilag az önkormányzat mulasztásos törvénysértése miatt 5 éve NINCS SEMMILYEN ZÁRÓRA EGYETLEN KERÜLETI TERASZRA SEM, PONTOSABBAN MIND ADDIG LEHET NYITVA, AMEDDIG A KOCSMA. NEM CSAK A KÁROLY KÖRÚTON, DE A DOHÁNY UTCÁBAN IS. MINDENHOL.
Azaz, úgy 5 éve minden egyes szankció, amit a Terasz ör. (46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben), a nyitvatartási idő túllépése vonatkozásában alkalmazott a kereskedelmi hatóság, minden egyes kiszabott közigazgatási bírság jogsértő volt azoknál a kocsmáknál, ahol a terasz 2017. március 1-je után, már az új Közter. ör. szerint kapott engedélyt.
Igaz, hogy 2019. október 13-ig legalább ez még dr. Gotthard Gábor jegyzőék „sara” volt, de az összefogás, illetve Niedermüller Péter is sokat beszélt a „jelenlegi rendelkezések” betartatásáról, vagy a 22 órai teraszzárásról, a néhány hét múlva bekövetkező pozitív változásokról a „bulinegyed” vonatkozásában már 2019. októberében is.
Azt gondolhatta volna mindenki, hogy a zárórát nem csak szavakban ígérő, helyben beágyazott, esélyes civilekre (Élhető Erzsébetváros Egyesület) ráinduló Pártösszefogás felkészült jogászgárdájának mindenre is lesz válasza és megoldása. De nem.
Ezzel több tízmilliós károkat okozhatnak a lakóknak, mert ez sem a polgármester, az alpolgármesterei, vagy a busásan megfizetett jogászaik zsebéből menne, amiért (is) a felelniük kell, ha a kocsmások elkezdenek pereskedni,
így
nem kellett volna csak azért, hogy szívassák a civileket, inkább hatályban tartani egy jogszabálysértő rendeletet, ami az eddig közpénz-tízmilliókat felmarkoló, önkormányzat által fizetett egyetlenegy illetékesnek sem tűnt fel, akit azért fizetnek, hogy ezt észrevegye.
Nem ez volt az első alkalom, amikor az Egyesület hívta fel a figyelmet, és nyújtott jogi megoldást egy hasonló mulasztásos törvénysértésre, akkor éppen a közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet vonatkozásában, amikor Garai Dóra módosítója többek között egy egy éve fennálló, már az összefogás által generált joghézagot is orvosolt.
Bár ez az esetleges károkozás, ha perre mennek a kocsmárosok, még mindig elenyésző ahhoz képest, amit pl. az összefogás, és az álfüggetlenek tényszerűen okoztak a lakóknak (amiért majd a lakók mehetnek perre), amikor össze-vissza vetítettek a záróráról, ami gyakorlatilag nem valósult meg, és az éjszakai nyitvatartás következményei miatt ennél a kocsmaszámnál még visszafogott idegenforgalom mellett is permanensen sérül a Belső-Erzsébetvárosban élők jelentős részének pihenéshez való alapvető joga.
U. i. Bár csak részben tartozik a témához, de ide kívánkozik, hogy a 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet szerinti kritériumrendszer NEM záróra így akár ún. „mulasztásos alkotmánysértést” is megvalósíthattak, megszeghették a képviselői esküjüket is - hogy csak egy példát hozzak, a 37/1992. (VI. 10.) AB. határozat szerint, ilyen akkor történhet meg, ha mondjuk egy jogszabály (jelen esetben az üzletek nyitvatartását (nem) szabályozó önkormányzati rendelet) megfosztja az állampolgárokat az alkotmányos joguk érvényesítéséről (lsd. pihenéshez való jog), és a jogalkotó (jelen esetben a képviselő-testület) nem gondoskodik az új jogszabály megalkotásáról ( köztudott az is, hogy közel egy évig tartották hatályban a 9/2013. (II.22.) önkormányzati rendeletet - aminek az érvénytelenítését a legelső intézkedések egyikeként ígérte a polgármester - , melynek 2. melléklete dr. Bándi Gyula ombudsman szerint is (AJB-4206-3/2017. sz. jelentés) alapjogi visszásság gyanúját veti fel, ha ott nincs korlátozva a nyitvatartás, ahol szinte egymást érik a vendéglátóhelyek, ezt a zárórát hamisan beígérő összefogásnak tudnia kellett volna, főleg, ha a teraszoknál már ők is „joghézagról” beszéltek (lsd. fentebb a 2020. februári előterjesztést), de számos egyéb AB-határozatból, Kúriai döntésből megállapítható, hogy a nyitvatartás korlátozásának hiánya, vagy nem megfelelő szabályozása az alapvető jogok sérüléséhez, vagy teljes ellehetetlenüléséhez vezet.
