2017-ben a lakossági tiltakozások lépéskényszerbe hozták az Erzsébetvárosi Önkormányzatot az ú.n. „bulinegyed” szabályozásának kérdésében.  A helyzet 2013. óta súlyosbodott évről évre, amikor a -még jelenleg is regnáló- fideszes Vattamány Zsolt vezette önkormányzat megalkotott egy alkotmányos aggályokat felvető helyi rendeletet, amely buligettósította Belső-Erzsébetvárost, azáltal, hogy a kerület 2/3-án szigorú, általános éjféli zárást rendelt el, kivéve a Király u. - Károly krt. - Rákóczi út - Erzsébet krt. által határolt, már akkor is jelentősen romkocsma-szennyezett, külföldi befektetők tulajdonában álló, romos, életveszélyes épületekben működő szórakozóhelyekkel teli területet (ez utóbbi javarészt a jogerősen börtönre ítélt, korábban az MSZP-SZDSZ közös jelöltjeként 2002. óta kétszer is választást nyert Hunvald György egykori polgármesternek, Gál Györgynek és bandájának is köszönhető, ahogy a „pezsgő, élettel teli” Gozsdu Udvar is).

Mivel ma a kereskedelmi jogszabályok alapján egy kocsma megnyitásához elég egy bejelentés, nincs előzetes engedélyezési eljárás, a jegyzőnek csak utólagos kontrollra van (korlátozott) lehetősége, az igénytelen, elsősorban brit partyturisták számára alacsony árak, a lokáció, a sok vendéglátóhely egymáshoz való közelsége miatt, ez újabb vendéglátóhelyek százainak megtelepedését eredményezte a körúton belüli területen. A nagy kérdés, ezek után mennyire tekinthető „spontánnak” a szórakozónegyed alakulása. Ezt nyilvánvalóan előre kellett volna, hogy lássák a döntéshozók, akik persze hivatalosan arra hivatkoztak, hogy a lakók pihenéshez való joga és a vállalkozáshoz fűződő jog közötti „egyensúly” megteremtése miatt alkották meg ebben a formában a 9/2013-as önkormányzati rendeletet (és hogy megvédjék a Középső- és Külső-Erzsébetvárosiakat a szórakozóhelyek túlterjeszkedéstől).

A zajproblémák, amelyek néhány éve még egy-egy utcaszakaszt érintettek, teljes Belső-Erzsébetvárosra kiterjedtek, napi 10 ezer, üvöltöző turista, stag partyk, csoportos garázdaságok, rongálások, nyakig érő szemét, hajnalig üvöltő basszus a kocsmákból, prostitúció, drogkereskedelem, ami lehet valódi, vagy kamu, amikor pl. sütőport kokainként eladva húzzák le a bulizni vágyókat, ez elsősorban a szórakozóhelyeknek okoz gondot, ugyanis kevesebbet tud költeni náluk az utcán megrövidített turista.

„How much in Euro?” - Itt bizonyára színházjegyek értékesítéséről lehetett szó a minőségi tartalmat kereső, kultúrturisták számára:

Emellett az elmúlt 3-4 évben felfutó, rövid távú szálláshely-szolgáltatásból adódó problémák, lépcsőházban ordítozó, lakáshostelben bulizó angol vadbarmok viselkedése az életvitel-szerűen ott élők többsége számára élhetetlenné tette Belső-Erzsébetvárost. Erre szokták cinikusan azt mondani az írott- és elektronikus média (pártállástól függetlenül, túlnyomórészt fekvehányás-párti többsége) által félretájékoztatott átlagemberek, vagy nagyon is tudatosan, a vendéglátóipari- és ingatlanlobbi képviselői, hogy egekben az ingatlanárak, röhögve el lehet költözni onnan. (Vagy mégsem: Kováts Bence kiváló, „Néha a professzor téved” című írása erről az index.hu oldalon. Ezt azért már elég nehéz leugatni, nem is sikerült eddig a „szakértőknek” sem.) 

Az önkormányzat a lakossági tiltakozások miatt 2017. őszére rendkívüli ülést hívott össze, melyet végül október 3-án tartottak meg. Ezzel kapcsolatban kiadtak egy elég érdekes közleményt.

Az a kisebbik gond, hogy a népszavazási kezdeményezés egy árva szóval nem szerepel a közleményben. 

Ami ennél nagyobb probléma, hogy egyrészt a később kiírt népszavazás csak és kizárólag az éjféli zárást érintette, az összes többi ígéretet (visszavonható az engedély, aki naponta többször nem takarít, nyitott nyílászárók mellett tilos a zeneszolgáltatás stb.) attól még rendeletbe kellett volna foglalni a népszavazás eredményétől függetlenül. (Egyébként, ha betartotta volna az ígéretét Vattamány Zsolt polgármester, és dr. Bajkai István korábbi alpolgármester, már rég éjféli zárás lenne, annak ellenére is, hogy nem volt meg az érvényességhez szükséges 50%.)

A lakók (és nem a távol maradó, ide bejelentett befektetők) döntöttek, éjféli zárást akarnak:

De, mi valósult meg a 10 pontból, csak hogy mindenki értse, milyen állapotok uralkodnak jelenleg az erzsébetvárosi bilinegyedben:

1. Nagyon jó, hogy nem lehet többé az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban vendéglátóhelyet nyitni, csak éppen 2018-ban is ipari mennyiségben adtak el önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, 1-2 ellenzéki képviselő kivételével nagykoalícióban, az éjféli zárást leginkább elutasító Hutiray Gyula alpolgármester (aki egyes, meg nem erősített értesülések szerint egy II. kerületi, budai társasházban él, és a 70. születésnapját a Mazel Tov vendéglátóhelyen ünnepelte 2017. szeptemberében, amely hely egyébként éjfél után is nyitva szokott tartani) és Olajos János, az önkormányzati vagyonkezelő, az EVIN Zrt. vezérigazgatója szerint nem kell megkérdezni a lakókat erről, „ebben a hangulatban” nem járulnának hozzá, tehát tudták nagyon jól, hogy az eladott üzlethelyiségek egy (jó) részében (melyekre így nem érvényes a „kocsmastop”), „vajon mi” fog nyílni. Nyilván rendelkeztek információval a vevőkről a képviselők (vagy most már inkább „képviselők”) is, és nem agyatlan szavazógépként támogatták a tömeges önkormányzati ingatlaneladásokat, úgy tűnik, ennyit számítanak nekik a lakók, akik egyben az őket megválasztó szavazók is.

2. Valóban kikerült néhány nagyobb szemetesedény:

(A kép forrása: Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport)

És még ehhez is egy év kellett, pedig legkésőbb a 2018-as „idegenforgalmi szezon” elejére illett volna, ilyenkor fontos a közbeszerzés, meg hogy „szabályosan” történjen minden.

Ugyanakkor nem szabad elhallgatni, hogy a vendéglátósok saját költségükre, elmondásuk szerint százmilliós összegből elhelyeztek gusztustalan, városkép-romboló kék szeméttárolókat, amelyek egyre több helyen gyakorlatilag közterületi kocsmaasztalként funkcionálnak, ez is egy újabb parasztvakítás volt, hogy ők mennyi mindent tesznek (abből, ami egyébként is törvényi kötelességük lenne, például a vendégkörük által okozott mocsok eltüntetése).

Vendéglátós-„kukák” 2018-ban, Legjobbkocsma-módra:

(Forrás: Élhető Erzsébetváros)

 Nem baj, hadd hízzanak a patkányok addig, ahogy korábban is:

Több tonnányi vendéglátósszemét, így nézett ki a „bulinegyed” 2017-ben (de tavaly nyáron sem volt érdemi változás):

3. Így lett, nincs mit vitatni ezen, megemelték a takarításra szánt forrásokat. Ez világörökségi területen (a partytrágy@-negyed körülbelül 70%-a, azaz a Károly krt. - Dohány u. - Klauzál utca, Klauzál tér, Csányi u. - Király u. által határolt terület) közel 400(!) millió forintjába került az önkormányzatnak, és ebben az összegben a takarítógépek még nincsenek is benne, a 2018-as köztisztasági kiadások összege eléri a 800 millió Ft-ot.

(Összehasonlításként, felügyeleti díjból, vagy romkocsma-adóból éves szinten nagyságrendileg alig 15-20 millió Ft folyik be többszáz vendéglátóhely után, felügyeleti díjat a világörökségi területen található szórakozóhelyek fizetnek, a számítási alapja 20 Ft * a kocsma befogadóképessége * a 24 óra után nyitva tartó napok számával. Negyedévente kell fizetni az önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára. Van viszont egy plafonszabály, amely alapján a vállalkozás iparűzési adóalapjának 0.5(!)%-át nem haladhatja meg, emiatt ilyen kevés a beszedett pénz, illetve amiatt, hogy számos hely eleve be sem fizeti, ahogy az önkormányzat legfrissebb nyilvántartásából kiderül az elmaradásokból, ebben az esetben a jegyző a kereskedelmi törvény szerint ideiglenesen akár be is zárathatná a vendéglátóhelyeket. A plafonszabály eltörlésével, 80-100 milliós is lehetne évente ez az összeg, ami persze még mindig sokkal alacsonyabb a takarítás költségénél. A kocsma- és ingatlanlobbi ilyenkor szokta verni a nyálát, hogy ott van a 2018-ban egymilliárdos összegű idegenforgalmi adó, ami mellett, ha mondjuk a közterület-felügyeletre áldozott újabb százmilliókat nézzük, már nem annyira rózsás a helyzet, ráadásul azt hajlamosak elfelejteni, hogy az elsősorban a nagyobb szállodák, panziók után folyik be, nem a rövid távú szálláshely-szolgáltatás a mérvadó ennél sem, Vattamány Zsolt fideszes polgármestert, a vendéglátósok jelenlegi nagy kedvencét idézve 2017-ből: „akkor is rengeteg bevételünk lenne ebből, hogyha nem lenne ekkora nyüzsgés.”)  Ezen kívül építményadóból, és a vendéglátóteraszok után fizetett közterület-használati díjból van közvetlen bevétele az önkormányzatnak, ha azonban a köztisztasági, közbiztonsági kiadások mellé hozzávesszük, mekkora károkat okoznak a partyvéglények, pl. a közparkok, játszóterek, autók rongálásával, közlekedési táblák kidöntésével, ablakok betörésével, műemlék-épületek, templomok lehugyozásával, stb. egyértelműen kijelenthető hogy hatalmas ráfizetés az önkormányzatnak is az erzsébetvárosi vigalmi fertő. A vendéglátósok, amikor elfogytak az érveik, olykor próbálják a hajléktalanokra fogni a vendégkörük által okozott problémát, „Azér' a Rákóczi út árkádjait is a csövesek szarják össze.” Ami (valamennyire) igaz, csak azt az egyébként köztudomású tényt hagyják figyelmen kívül, hogy ahol sok vendéglátóhely van, ott arányaiban lényegesen több a hajléktalan, mint a város egyéb részein, tehát részben ez is a kocsmáknak, éttermeknek „köszönhető”. Az utcákon, parkoló autók között, elsődlegesen turistáktól származó embersz@r-kupacokról pedig diszkréten hallgatnak a vendéglátósok.

Nagy kutya lehetett.. :

(Forrás: Élhető Erzsébetváros)

4. A takarítógépek kapcsán csak részlegesen sikerült, egyébként lásd 2-es pont, „kissé” megkésve

(Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy egy Huvald Györgyhöz köthető Facebook-oldal a fentebb látható, „bulinegyed” nappal 2017 c. videót egy éve nemes egyszerűséggel lelopta a YouTube-ról, és saját alkotásként kampányoltak vele, mondván ők is „ezellen küzdenek”, aztán valószínű a szerzői jogok megsértése miatt ez lekerült a közösségi oldalról. Egyébként kb. az égvilágon semmit nem tett az MSZP az elmúlt években a lakosságért ( talán egy-egy kampányfotó erejéig felszedtek néhány kutyaürüléket), sőt, Hunvald emberei, dr. Kispál Tibor és Devosa Gábor pl. az 1400 fős Tesla technoklubot is szemrebbenés nélkül szavazták meg a Fidesszel együtt néhány éve, pontosabban az Elektrotechnikai Múzeum hátsó udvarán található épület „gazdasági célra történő hasznosítását”. Az álellenzék számos ingatlaneladásnál, kocsma céljára történő bérbeadásnál, vendéglátóteraszoknál együtt szavaz a Fidesszel, ezért lehet, hogy a 2014-től egy fős ellenzéki többség ellenére is gördülékenyen ment tovább a kerületrombolás.)

Hunvaldnak egyébként komoly gyakorlata van a takarításban, a Fidesznek őt kellett volna alkalmazni (ha már a 2/3 ellenére a független igazságszolgáltatásnak köszönhetően erkölcsi bizonyítványa is van, bár takarítani büntetett előélettel is lehetne), talán csökkentek volna a köztisztasági kiadások, már amennyiben nem lopt- adta el a takarítógépet is azóta:

(Az önkormányzati pártlapban jelent meg ez a fotó, körülbelül 12-13 éve) 

5. A „megkezdi”-szót elég tágan lehet értelmezni, a Klauzál téri wc meg el is készült, úgyhogy itt talán túlvállalták magukat, kár, hogy csak este 6-ig van nyitva (vagy még addig sem). 

6. Semmi nem lett belőle

7. Megemelték a közterület-felügyelők létszámát, de a lakosság szubjektív véleménye alapján nem javult a hatékonyság, ugyanúgy nem lépnek fel a pub crawl-okkal szemben például, az idegen nyelven beszélő rendészekről sem lehet sokat tudni

Így néz ki egy teljesen átlagos pub crawl, vagy más néven kocsmatúra, amely az önkormányzat szerint „nem létező jogi kategória” (Kb. 30 másodperctől durvul el nagyon, és mindez egy lakóövezet közepén.): 

8. Érdemben itt sem tapasztalható semmilyen változás, hiába lett több hivatali munkatárs, továbbra is veszélyes mértékű környezeti zajjal dübörög többek között a Telep, a Központ, vagy a Gozsdu Sky Bar, meg persze az Ellátóház nevű kupleráj is, hogy csak néhány hely legyen említve. Ha a hatósági iroda munkatársainak létszámán múlt, hogy mennyire tudják ellenőrizni a vendéglátóhelyeket, az több problémát felvet, például, hogy a kereskedelmi hatóság korábban nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályi kötelezettségének, és hivatalból nem (vagy csak jóval ritkábban) ellenőriztek kocsmákat (és valószínű, azt is délután 2-kor). A másik probléma, ami a bejegyzés alapkérdését érinti,ha dr. Gotthard Gábor, a kerület jegyzője úgy érzi, hogy nincsen eszköze ahhoz, hogy érvényt szerezzen a jogszabályoknak, és nem tudja biztosítani a lakosság alapvető jogait, akkor vagy javasolnia kellett volna a képviselő testületnek (noha ez nem kötelessége), hogy vezessenek be egy általános zárórát, mert nem bír ennyi kocsmával a kereskedelmi hatóság, vagy pedig a jegyzőnek le kellett volna mondania. (Amit sohasem késő megtennie..)

 A Madách Imre úton (sem) mindig csak a vendégek hangosak:

9. Nyáron valóban több rendőr volt a kerületben, de nem minden területen, ahová nem jutott rendőr, oda jogkör nélküli valtonosok kerültek súlyos 10 milliókért, akik még egy hangosan vonuló csürhével sem tudnak mit kezdeni.

Ennyit tehet egy valtonos biztonsági őr közterületen, a „bulinegyedben”. Még jó, hogy az önkormányzat 10 milliós nagyságrendű összeggel támogatta őket 2017-ben, és 2018-ban is:

Azt az apró, nem elhanyagolható tényt azért érdemes megemlíteni, hogy a (sokszor külső kerületből érkező, helyismerettel nem rendelkező) rendőröket a BRFK küldte ide, az V-VI-VII. kerületet bilinegyedtől függetlenül, egy összefüggő területként kezelik, mint „belváros”, így ennek semmi köze Vattamányékhoz, egyáltalán nem a kerületvezetés érdeme, hogy több rendőr teljesített szolgálatot az utcákon.

10. Nem írták a közterület felügyelők vonatkozásában, hogy ez állandó utcai jelenlét, viszont járőrautót valóban lehetett látni több helyen, nagyobb gyakorisággal 2018-ban, ezért hívásra valószínű hamarabb ki tudtak érni, de „posztos” rendész sehol sem volt , enyhe jóindulattal elmondható, hogy ezt a vállalást teljesítették.

A -gyakorlatilag megígért- nyitvatartás korlátozásáról egy árva szó nem esett azóta sem, a lakossági panaszokra az önkormányzat, nem-, vagy alig reagál, de érdemben sosem cselekszik, a Belső-erzsébetvárosi lakók menekülnek, a kocsmák és vendégeik pedig zavartalanul terrorizálhatják a lakókörnyezetet. Ilyen egy fejlett nyugati nagyváros közepén, kevesebb, mint egy négyzetkilométeren, több ezer ember által lakott területen, amely rendeltetése alapján mindig is lakóövezet volt, egész egyszerűen elképzelhetetlen,

A VII. kerületben az önkormányzat és egyes vállalkozók, befektetők szerint természetes, West Balkán ide- vagy oda, hogy 2000 fős befogadóképességű diszkók vannak szűk, belvárosi utcákon (nem ritkán taxishiénákkal, dealerekkel, prostituáltakkal a környékükön):

 (Érdekesség, hogy hat éve még ennél jóval kevesebbért is be akart záratni egy helyet az erzsébetvárosi jegyző, hát.. alaposan kitolódott az ingerküszöbe azóta.)

A VIII. kerületben teljesen más a hozzáállása a helyi önkormányzatnak, ott már két nyomorult kocsma is kiverte a biztosítékot (Józsefvárosban a csendháborítást, a garázdaságot nem tekintik alapvető jognak, merthogy nem is az, ellentétben a lakosság egészséges környezethez- így a pihenéshez - való jogával.):

Pedig semmi különös nincs abban amit dr. Sára Botond józsefvárosi polgármester és a VIII. kerületi önkormányzat csinál, pusztán betartja (vagy legalábbis próbálja betartani) a jogszabályban előírt kötelezettségeit, ami Erzsébetvárosban legalább 10-15 éve nem sikerül az önkormányzatnak, akár a romkocsmák alapjainak lefektetésében, és ingatlanpanamákban közvetve (vagy még közvetlenebbül) érintett, milliárdos kárt okozó, a zsidónegyed építészeti örökségében felbecsülhetetlen pusztítást végző „gennyes tus”, akár a vendéglátósok által sakkfiguraként irányított, a lakosságot levegőnek néző, Alaptörvény-ellenes rendeletekhez áldását adó gitárművész „redvás szendvics” vezetése alatt áll a kerület.

Bulibáró