2021. március 16-án lesz a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport következő ülése, természetesen online videokonferencia formájában. Sajnos augusztusban végül elmaradt, így most úgymond „egységes szerkezetben” küldtem el újra az egyesület korábbi - illetve az új javaslatait, figyelemmel az egyesületnek írásban eddig elküldött lakossági észrevételekre is.
Nem lesz rövid, de akit foglalkoztat a téma, annak szerintem még tolerálható hosszúságú.
I. Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rend. (Kritériumrendelet) „finomhangolásához”:
1. A „24 óra és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedély” szövegrész helyébe a „24 óra és 2 óra közötti külön nyitvatartási engedély” szöveg lépjen. Az engedély kizárólag pénteki, szombati napokon adható
-
a „zenés, táncos szórakozóhely” üzlettípusú vendéglátóhely
-
„italüzlet bár”, üzlettípusú, erotikus szolgáltatást is nyújtó vendéglátóhely (éjszakai bár)
kivételével minden egyéb üzlettípusú* vendéglátóhelynek.
(*Bővebben: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rend. 4. melléklete)
2. A vendéglátó-teraszok nyitvatartását ne külön önkormányzati rendelet, hanem a Kritériumrendelet szabályozza:
A teraszok zárórája a hét minden napján főszabályként 22 óra, nem csak a Belső-Erzsébetvárosban található, hanem egész Erzsébetvárosban, valamennyi terasszal rendelkező kerületi üzlet esetében*: és a terasszal rendelkező üzlettel érintett társasház, és a környező társasházak többségi határozatával (tulajdonosi döntésével) max. 24 óra.
(*A rendelet hatálya az üzlet üzemeltetőjére terjed ki, ezért lehetséges a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken található, de VII. kerületi üzlethez tartozó teraszok Nyitvatartásának szabályozása.)
3. Az éjszakai nyitvatartási engedély további feltételei
3.1. a vendéglátó-üzletet magában foglaló, és a környező vendéglátó-üzlettel szomszédos lakóépületek tulajdonosi többségének hozzájárulása közgyűlési határozattal.
Ha az üzemeltető igazolja, hogy kezdeményezte a hozzájárulások beszerzését, de 30 napon belül nem hívtak össze közgyűlést, vagy nem döntöttek, akkor mellőzhető a hozzájárulás.
3.2. Ha az üzemeltető szakértői véleménnyel igazolja, hogy maximális terhelés mellett is csak a határérték alatti zajkibocsátásra képes a hangrendszere, az ezt igazoló szakértői vélemény, és a környezetvédelmi hatóság (jegyző) zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó határozata elegendő.
Minden egyéb esetben csúcslimiter szükséges.
A zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó határozatot mindenki köteles az üzletben tartani, és ellenőrzés során felmutatni.
3.3. Az üzletben található / üzlethez tartozó üzemi zajforrások (pl. szagelszívó, klíma) is meg kell, hogy feleljenek a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéknek.
3.4. Nyilatkozat, hogy (az üzemeltető) mindent tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy
-
az üzlet bejáratától számított 20 méteres sugarú körben kocsmatúrák (pub crawl) találkozási pontja ne legyen,
-
az üzletbe jelmezbe, „egyenpólóba” öltözött csoportok ne jöjjenek be, kocsmatúrák ne jöjjenek se be, se ki. Az erre vonatkozó tájékoztatást az üzlet bejáratánál jól látható helyen kihelyezi, közösségi oldalán, weboldalán közzéteszi.
3.5. Vendéglátó-üzlet szabadtéri területén
-
kerthelyiségben - ideértve még a nem lakás céljára szolgáló épületben működő üzletek belső udvarát, kertjét, bármely egyéb, nem fedett helyiségét, vagy az ú.n. „tetőteraszt” is),
-
az üzlet előtti közterületen (ideértve annak az ingatlannak a külső homlokzatát is, amelyben az üzlet üzemel),
-
az üzlet előtti közhasználat céljára megnyitott magánterületen (ideértve annak az ingatlannak a külső homlokzatát is, amelyben az üzlet üzemel, és amennyiben rendelkezik terasszal, úgy annak területét is)
szabadidős zajforrás üzemeltetése, zeneszolgáltatás, hangosító eszköz (minden olyan műszaki berendezés, amely a hallható hang tartományába eső hanghullámok kibocsátására alkalmas, így különösen hangszóró, hanghordozó eszközök lejátszó berendezése, műsorközvetítő hangforrás stb.) használata 22.00 óra után tilos.
3.6. 22.00 óra előtt szabadtéri területen, a 3.5. pontban felsorolt területeken akkor lehet zenét szolgáltatni, szabadidős zajforrást üzemeltetni, hangosító eszközt használni, ha az üzemeltető szakértői véleménnyel igazolja, hogy azok zajkibocsátása nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket a környező lakóingatlanokban, továbbá az üzemeltető vállalja az online zajszintmérő beszerelését is.
4. A külön nyitvatartási engedélyben foglalt, a lakosság pihenését biztosító feltételek megsértése esetében nincs helye figyelmeztetésnek:
Megalapozott lakossági panaszra, bejelentésre, melyre pl. a közterület-felügyelet által a helyszínen rögzített jelentés okirati bizonyítékként szolgál
(de az érintett, panaszos lakók által készített kép- és hangfelvételek is felhasználhatóak bizonyítéknak: ezt már a 2018-as közmeghallgatáson feltett egyik kérdésemre is megerősítette Csüllög Szilvia Márta, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője):
-
első alkalommal közigazgatási bírság,
-
második alkalommal közigazgatási bírság És az engedély visszavonása.
A csúcslimiterrel, hangrendszerrel való bármilyen trükközés esetén első alkalommal bukja az engedélyt az üzemeltető a közigazgatási bírság mellett.
5. A külön engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha az üzemeltető megsértette a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelet (Közösségi együttélés ör.) valamely rendelkezését, és ezért vele szemben helyszíni vagy közigazgatási bírság kiszabására került sor.
5.1 A göngyölegmozgatást a Közösségi együttélés ör.-ben lenne célszerű szabályozni (hogy ne csak az éjszaka nyitvatartó helyek kötelezettsége legyen, mivel máshol is voltak ilyen lakossági panaszok), ezért is van az a javaslat - többek között - , hogy a Közösségi együttélés ör. rendelkezéseinek megsértése esetén is vissza lehessen vonni az engedélyt, ez végeredményben inkább szigorítana, mint puhítana a Kritériumrendeleten.
5.2. Az engedély visszavonása helyett legfeljebb a kisebb súlyú, az éjszakai pihenést nem zavaró feltételek megsértésénél lehet 3 nappal, legfeljebb 2 alkalommal „szüneteltetni”, a 4. pontban foglaltak szerint a lakók pihenését biztosító feltételek megsértése esetén (legkésőbb) második alkalommal vissza kell vonni.
(Megfontolandó az is, hogy a VI-VIII. kerületekhez hasonlóan - főszabályként mindenhol 22 órai zárás legyen, és este 10 után kelljen az üzleteknek külön engedélyt kérni (a körúton túl éjfélig, a körúton belül 2-ig, a hétvégi napokra, egyébként éjfél), mert a göngyölegmozgatás mellett is számos olyan kritérium van, amelyeknek nem ártana, ha a 22 óra után nyitva tartó, de max. 24 óráig bezáró helyek is megfelelnének.) Ezt korábban a Munkacsoport vezetője sem utasította el kategorikusan, illetve nem zárta ki teljesen a lehetőségét, hogy 24 óra helyett 22 óra legyen a főszabály, de nem tartotta időszerűnek.)
II. A Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport ügyrendjéhez
1. A Munkacsoport üléseiről szó szerinti jegyzőkönyv készüljön, amely mindenki számára nyilvános (a személyes adatok kivételével, amelyeket a vonatkozó jogszabályok szerint felismerhetetlenné kell tenni).
2. A vendéglátó-üzletek részéről a 24 óra előtt bezáró vendéglátóhelyek delegáltja helyett a 24 óra után bezáró, „alacsony befogadóképességű” helyek delegáltja legyen a másik személy a megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtése után, aki a Belső-Erzsébetvárosban működő, maximum 100 fős befogadóképességű üzlet üzemeltetője/tulajdonosa.
A pozíciót nem töltheti be olyan személy, aki egyben Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási területén belül működő bármely 100 főnél nagyobb befogadóképességű vendéglátó üzlet üzemeltetője/tulajdonosa/alkalmazottja is.
Indoklás:
Itt szeretném leszögezni, hogy az egységes, legkésőbb éjféli záróra a vállalható kompromisszum a még megmaradt Belső-Erzsébetvárosban élő lakosság évekig pihenni nem tudó többsége részéről. Minden más visszalépés, és az alapjogi visszásság gyanúja továbbra is fennáll akár csak a területi diszkrimináció tekintetében, ez (nem biztos, hogy csak az én) személyes véleményem.
Ugyanakkor a „realitásoknál” maradva, visszatérve a javaslatokhoz:
I.
1. Többé-kevésbé a szomszédos Terézváros nyitvatartási rendjéhez, az üzletek átlagos nyitvatartási idejéhez igazodva Belső-Erzsébetvárosban a hétvégén 2 óráig tartó maximum nyitvatartási idő több, mint elegendő kell, hogy legyen.
Az „akár minden nap reggel 6-ig mindenkinek” indokolatlan, védhetetlen és elfogadhatatlan a pihenni nem tudó lakók szempontjából, de nem opció akkor sem, ha kulturális negyedet akar a kerületvezetés.
A diszkók, éjszakai bárok 24 órai zárásáról:
A 210/2009. (IX.29.) Korm. rend. 31. §-a alapján legkésőbb 2021. március 31-ig el kell döntenie a vendéglátósoknak, hogy az általuk üzemeltetett hely milyen üzlettípusba tartozik. A
kerület szempontjából leginkább releváns:
-
étterem
-
italüzlet, bár
-
zenés, táncos szórakozóhely
Ez új lehetőségeket biztosít a települési/fővárosi kerületi önkormányzatok számára a rendeleti szabályozás szempontjából.
Március 31-ét követően nem csak a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rend. (Lex. West Balkán) szerinti tömegszórakozóhelyek minősülnek zenés, táncos szórakozóhelynek, hanem 300 fős kapacitás alatt is minden olyan hely, amely „zenés szolgáltatást nyújt, tánctérrel rendelkezik”, és a fő terméktípusa a szeszes ital.
A Munkacsoport céljával, „a „bulinegyedet” ... az itt élő emberek érdekeinek is megfelelő, a városrész hagyományait figyelembe vevő kulturális negyeddé való átalakítási folyamattal” összhangban:
A zenés, táncos szórakozóhelyek, ahogy az elmúlt 5-10 év során, úgy 2020. nyarán, a jelentős mértékben csökkent idegenforgalom ellenére is komoly problémákat okoztak a lakóknak:
-
Akár csak a zene hangereje, csúcslimiterrel való szórakozás, erős basszus tekintetében, ami önmagában bőven elég, hogy zavarja sok lakó pihenését.
-
A távozó vendégekről nem is beszélve, itt nem 10-20 vendégről van szó (1-2 fő is elég, ha ordítozik), hanem akár (több)százról „helyenként”, még kevesebb idelátogató esetében is.
- A digitális forgalomszámlaló ezen nem segít, hanem csak ronthat a helyzeten, hogy az utcán mégnagyobb sorban hangoskodhatnak. Tényleg nem kellene erőltetni a több száz fős helyeket egy ilyen sűrűn beépített területen, ha hamarabb bezárnak - hiszen a működésük nem lehetetlenül el, éjfélig nyitva lehetnek, ezért jogi úton is erősen kétséges, hogy beleköthetnek a szabályozásba - legfeljebb kevesebb ideig kell tűrnie a lakóknak a basszust, és az ordítozást. Hogy közép- vagy hosszú távon ennek mi az esetleges következménye (kiköltözés pl.) az már nem az önkormányzat kompetenciája. A vállalkozás jogától így sem fosztja meg őket senki.
Az éjszakai bárokra is több lakossági panasz volt az elmúlt időszakban, hol a hangos zene (főleg a környező házakban, akár belső udvari lakásban is zavaró basszus), hol a hely működésével összefüggő egyéb problémák, több lakó panaszkodott, hogy zavarja őket, hogy az alkalmazottak fennhangon szólítgatják le a férfiakat, egyéb közbiztonságra gyakorolt negatív hatások stb.
Egy európai színvonalú kulturális negyed, történelmi Zsidónegyed arculatába, illetve a „városképbe” nem (sem) illenek bele ezek a típusú „vendéglátóhelyek”.
Senkinek sem érdeke, hogy „piroslámpás” negyeddé váljon a kerület, valószínűleg ezzel a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek jelentős többsége is egyetért.
2. A teraszok nyitvatartásának egységes szabályozására vonatkozó javaslatot már 2020. májusában is elküldtem, a Munkacsoport első és eddig egyetlen olyan ülése után, ahol részt vehettem: ez a lakosság pihenésének biztosítása mellett, a vállalkozások között is segít megteremteni az egyenlő(bb) versenyhelyzetet.
Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője több előterjesztést, módosító indítványt nyújtott be ebben a tárgykörben (is) 2020-ban a képviselő-testület üléseire, sajnos eddig leszavazták, bár a legutóbbinál már udvariasan tartózkodtak... Talán egyszer sikerül...
3. Az, hogy közgyűlési határozattal dönthetnek a társasházi lakók (tulajdonosok) az üzletek eltérő nyitvatartásról (ahogy a szomszédos Terézvárosban is), még úgy sem jelent rosszat, hogy a „valódi” lakók száma kevés, néhány dolgot fontos világosan látni:
-
A tisztességes lakáskiadóknak nem érdeke a konfliktus a lakókörnyezettel, ezért nem fognak támogatni egy nyilvánvalóan zajos üzletet, ami nem utolsósorban akár az ő vendégeiket is zavarhatja (volt erre is több példa).
-
Persze vannak kivételek sajnos, de:
-
A Kritériumrendelet szerint jelenleg automatikus az engedélyek kiadása, tehát nem változna semmi, 30 nap után, ha nem hívnak össze közgyűlést, nem születik döntés, vagy a kocsmák mellé áll a tulajdonosi többség, még akkor is meg kell felelni a Kritériumrendeletben foglalt egyéb feltételeknek, kritériumoknak, hogy megkaphassa az engedélyt az üzlet.
-
Ha csak egy társasház lakói is jobban tudnak aludni emiatt, már megéri, de rosszabb biztos nem lehet senkinek.
Az üzemi zajforrások, így a klíma és szagelszívó is lehetnek zajosak, amelyek már zavarják a lakók pihenését, a VI. kerület már évek óta alkalmazza ezt a szabályozást, a külön engedély kritériumaként.
A kocsmatúrák elleni fellépés szükségessége talán nem szorul magyarázatra...
A közhasználat céljára megnyitott magánterületen, vagy vendéglátó-üzletek nyitott helyiségében folytatott zeneszolgáltatásra is megoldást kell találni, ezek a járványhelyzet miatti korm. rendeletekben foglalt korlátozásokig, illetve az újranyitás időszakában is állandó lakossági problémák voltak.
A tavalyi évben is számos olyan lakossági probléma volt, hogy hiába hívják a rendészetet egy-egy üzlettel kapcsolatban (akik intézkedtek is, tehát nem rajtuk múlt), ha végeredményben mégsincs komolyabb szankciója, részben a Kritériumrendeletben hagyott kiskapu, a „figyelmeztetés” lehetősége miatt.
Túlságosan megengedő a rendelet a külön nyitvatartási engedélyben foglaltak megsértésével kapcsolatban, ezért is szükségszerű a radikális szigorítás az engedély visszavonása tekintetében.
II.
Alapvető elvárás, az átláthatóság, transzparencia megteremtése érdekében, a lakosság, de a vendéglátóhelyek üzemeltetői/alkalmazottjai részéről is, hogy a Munkacsoport ülésről készült jegyzőkönyvek szó szerintiek, és nyilvánosak legyenek - a személyes adatok kivételével.
A vendéglátó-üzletek tekintetében a 24 óra előtt bezáró helyek delegáltját célszerű lenne egy olyan 24 óra utáni bezáró hely delegáltjával váltani - mivel a Kritériumrendeletben meghatározott ú.n. „kritériumrendszer” a 24 óra utáni külön nyitvatartásra vonatkozik - és a 24 óra után nyitvatartó vendéglátóhelyeket, egy nagy befogadóképességű, zenés, táncos rendezvényt tartó üzlet társtulajdonosa képviseli, ezért indokolt lenne, hogy a másik személy alacsony befogadóképességű 24 óra után bezáró hely üzemeltetője/tulajdonosa legyen, hiszen a vendéglátósoknak eltérőek lehetnek az érdekeik, a Munkacsoport jelenlegi személyi összetételével erősen a nagy befogadóképességű szórakozóhelyek irányába billent az egyensúly.
Ahogy eddig is, az elhetoerzsebetvaros@gmail.com email-címre lehet küldeni javaslatokat, illetve a poszt alá, kommentben.
P.s.: akármikor is nyitnak ki az üzletek, és akármennyi is marad talpon, ezen javaslatok egy része már egy részleges újranyitásnál is aktuális, illetve a 2020-as évben, az újranyitás alatt tapasztalt régi/új lakossági problémákra is választ kívánnak adni, emellett preventív jelleggel is azt a célt szolgálják, hogy ne térhessenek vissza azok az elviselhetetlen és élhetetlen állapotok, amelyek az egykori „bulinegyedre” jellemzőek voltak, és emberi lakhatásra alkalmas legyen a környék, úgy, hogy ezzel a normális vállalkozások sem lehetetlenülnek el, és nem „szlömösödik el” a környék.
Novák Gergely
Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos
