A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése szerint:
„Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 18. §-a szerint
„(1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője
a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el,
az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
(2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 18. §-a szerint
„(1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője
a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el,
az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
(2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.”
A Kat. 46. § (4) bekezdéséből nem az következik, hogy az Mötv. II. fejezetében felsorolt valamennyi - így a helyi közügyeket is érintő - feladat- és hatáskör gyakorlására kizárólag a polgármester jogosult veszélyhelyzetben, illetőleg az Mötv. 18. § (2) bekezdéséből következően csak akkor nem utasíthatja, vagy bírálhatja felül a polgármester döntéseit a képviselő testület, ha a polgármester államigazgatási ügyben jár el.
Az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése szerint:
„Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.”
Az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése szerint:
„A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.”
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint:
„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.”
Az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint:
„Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.”
Az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint:
„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”
„Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.”
Az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése szerint:
„A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.”
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint:
„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.”
Az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint:
„Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.”
Az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint:
„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”
A Kat. az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint jogszabálynak minősül az értelmezésem szerint, amennyiben a Kat. 46. § (4) bekezdése az Mötv. államigazgatási feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezésein túli - így helyi közügyekkel összefüggő rendeletalkotási - joggal ruházná fel a polgármestert, akkor a Kat. az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint ellentétes lenne az Alaptörvénnyel, amely 32. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy
„Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.”
Az Mötv. 42. § 1. pontjából következik az is, hogy a rendeletalkotás a képviselő testület hatáskörébe tartozik, és át nem ruházható:
„42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;”
Szerintem az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló rendelet megalkotása helyi közügynek számít, függetlenül attól, hogy egyébként a veszélyhelyzetre tekintettel is erősen indokolt lenne az egységes 22 óra és 06 óra közötti zárvatartást elrendelő önkormányzati rendelet megalkotása, figyelembe véve különösen a Belső-erzsébetvárosi helyi sajátosságokat a vendéglátóüzletek száma, befogadóképessége, és az idelátogatók összetétele tekintetében.
A Kat. sajnos nagyon nem egyértelmű, ez az újságcikk is foglalkozik azzal, hogy pl. Komló jegyzője is állásfoglalást kért a Belügyminisztériumtól és a kormányhivataltól is:
Szinte elképzelhetetlen, hogy a jogalkotónak az lett volna a szándéka, hogy gyakorlatilag bármit megtehessen a polgármester a veszélyhelyzetre hivatkozva.
Ezt az írást is érdemes elolvasni (https://regi.tankonyvtar.hu/ hu/tartalom/tamop425/2011_ 0001_548_Alkotmanyjog/ch16s05. html), Dr. Trócsányi László, korábbi igazságügyi miniszter nevéhez is fűződik, és ebben világosan leírják, hogy mi a különbség az önkormányzati- és az államigazgatási feladat- és hatáskörök között.