Ahogy az előzményekből is kiderült, amit mindenképpen ajánlott elolvasni, 2021. dec. 9-én lesz (előreláthatólag) online videókonferencia formájában a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport következő zárt, egyeztető ülése, ahol a több, mint egy éves, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI. 25.) Kritériumrendelet „finomhangolása” is napirenden lesz.

Aktuális javaslatok a Kritériumrendelet finomhangolásához:

A lakosság jelentős többsége számára optimális megoldás az lenne, hogy

 az egész kerületben 22.00 órai zárás legyen a főszabály,

a kritériumrendszer marad, maximum 24.00 óráig kaphatnak engedélyt az üzletek.

Ezáltal a lakók között is létrejönne a jogegyenlőség, a vállalkozások között pedig az egyenlő versenyhelyzet. És kb. end of story... lenne..., az eddigi legrövidebb bejegyzésem és javaslatcsomagom... De:

 A realitásokat figyelembe véve, további javaslatok is kellenek, mert van rá némi esély, hogy ezt nem támogatják, így először a javaslatok, majd végül alatta a részletes indoklás, magyarázat, kommentár (már amihez/akinek szükséges), de előre szólok, hogy nagyon hosszú lesz...

 I.

Területi hatály, nyitvatartási idő, főszabály

 

1. Főszabály, engedélyek

1. 1. 22.00 órai zárás legyen a főszabály az egész kerületben, 22.00 óra után külön engedéllyel lehetne nyitvatartani.

1. 2. Az 1. „alap” nyitvatartási engedély 22.00 órától adható 24.00 óráig valamennyi kerületi üzletnek.

1. 3. A 2. „külön” nyitvatartási engedély - meghatározott területen/ingatlanokra, erről majd a területi hatálynál - 24.00 órától  02.00 óráig pénteki és szombati napokon.

(Megj.: muszáj lesz már most hangsúlyozni, hogy Egyesületünk a területi megkülönböztetéssel, diszkriminációval egyébként nem ért egyet.)

1. 4. A nonstop üzleteknek is meg kell felelnie legalább az alap nyitvatartási engedélyben foglalt kritériumoknak, egyébként nyitva tarthatnak, de a 22.00 és 06.00 óra közötti szeszes ital-árusítás tilalma továbbra is vonatkozna rájuk természetesen.

1. 5. A közterületre, utcára, ablakon keresztül történő ital/étel-árusítás nem végezhető 22.00 óra után egyetlen üzletnek sem.

 

2. A 24.00 óra utáni külön nyitvatartási engedély területi hatálya

2. 1. Az esetleges rendeletmódosító hatályba lépésekor azokra az ingatlanokra vonatkozna, amelyek fel lennének sorolva akár egy (később egy tollvonással eltörölhető...) mellékletben, amelyekben - a 2. 1. 1. és  a 2.2. pontokban foglalt eltéréssel - már működik korábban kiadott külön nyitvatartási engedéllyel vendéglátó-üzlet, nem pedig Belső-Erzsébetváros teljes területére. („Éjfél utáni kocsmastop”.)

Kivéve:

2. 1. 1. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (4 ilyen van csak a - jelenleg - 24 óra után nyitva tartó helyek között összesen, amiből pl. a Kazinczy u. 21. sz. alatti ingatlanban működő 1400 férőhelyes, 730 fős zenés, táncos rendezvényt tartó, semmilyen kulturális értéket nem képviselő, a lakókat a zenével annál jobban irritáló mélynyomós diszkóra nem biztos, hogy szükség van...)

2. 1. 2. Nevelési, oktatási intézmények (iskolák, óvodák, bölcsődék) bármely bejáratától számított legalább 100 méteres,

2. 1. 2. 1. templomok, zsinagógák bármely bejáratától számított legalább 50 méteres

sugarú körben található ingatlanok.

(Esetleg lehetne annyit pontosítani majd, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rend. szerinti étterem üzlettípusú, főzőkonyhával is rendelkező vendéglátóhelyek továbbra is kaphatnak engedélyt, de szórakozóhelyeknél...)

2. 2. A területi hatály további pontosítása, szűkítése:

Külön nyitvatartási engedélyt csak világörökségi területen belül lehet kapni. Így a Belső-Erzsébetváros világörökségi területen kívüli, a Király utca - Csányi u. - Klauzál tér - Klauzál u. - Dohány u. - Károly körút - Rákóczi út - Erzsébet körút által határolt területén található ingatlanokra, illetve az ezekben az ingatlanokban található vendéglátó üzletekre nem adható külön nyitvatartási engedély.

 

II.

A Kritériumrendszer

 

1. A 22.00 és 24.00 óra közötti, alap nyitvatartási engedélyhez szükséges kritériumok

Az üzemeltető általi vállalás teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban (Vállalás a továbbiakban), hogy:

1. 1. 22.00 óra után nyitott nyílászárókkal nem szolgáltat zenét (a közlekedés céljára szükséges ideig nyitva tartott bejárati ajtók kivételével),

1. 1. 1. a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó határozatát (azaz gyakorlatilag az engedélyt a zeneszolgáltatásra) az üzletben tartja, és hatósági ellenőrzés esetén felmutatja,

1. 2. a közterület takarítására vonatkozó, külön jogszabályban előírt kötelezettségét teljesíti (rendszeresen takarít maga előtt)

1. 3. 22.00 óra és 8.00 óra között nem végez göngyölegmozgatást.

2. Az üzemi zajforrások (klíma, szagelszívó stb.) nem léphetik át a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket.

 

2. A 24.00 óra utáni külön nyitvatartási engedélyhez szükséges kritériumok

2. 1. Alap nyitvatartási engedély,

2. 2. a világörökségi területen a jegyző által a kereskedelemről szóló tv. szerint kiadott 24.00 óra utáni speciális nyitvatartási engedély.

2. 3. Zeneszolgáltatást nyújtó üzlet esetén (azzal az eltéréssel, hogy a kis üzletek kivételével, ahol a hangrendszer szakértő által megállapíthatóan maximális hangerőn sem képes átlépni a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket)

2. 3. 1. befogadóképességtől függetlenül

2. 3. 1. 1. katasztrófavédelmi szempontból megfelelő zsilipes ki- és beléptetőrendszer,

2. 3. 1. 2. az összes utcai, külső homlokzati nyílászárónak hangszigeteltnek kell lennie.

2. 3. 2. Amennyiben az üzlet belső udvarral, kerthelyiséggel, vagy tetőterasszal rendelkezik, úgy Vállalás, hogy

2. 3. 2. 1. ezeken a nyitott, vagy részlegesen nyitott területeken 22.00 óra után nincs zeneszolgáltatás, - ideértve még a közterületről közvetlenül megközelíthető kerthelyiséggel rendelkező üzleteket is - továbbá

2. 3. 2. 2. az összes belső nyílászárónak is hangszigeteltnek kell lennie, és Vállalás, hogy nem tarthatja nyitva zeneszolgáltatás esetén azokat sem, amelyek a belső udvarra, tetőteraszra néznek.

2. 3. 3. 24.00 óra után már a közlekedés céljára szükséges ideig nyitva hagyott ajtók mellett SEM lehet zenélni. Ez a belső udvarokra, tetőteraszokra nyíló nyílászárókra is vonatkozik.

2. 3. 4. Az üzlet külső homlokzatán hangosító eszköz, hangszóró, bármilyen egyéb szabadidős zajforrás nem helyezhető el illetve üzemeltethető, függetlenül attól, hogy a homlokzat közterülettel, vagy közhasználat céljára átadott magánterülettel határos. (Gozsdu Udvar...)

2. 4. Az üzlet tényleges, a katasztrófavédelem által megállapított befogadóképessége (Tényleges Befogadóképesség a továbbiakban) nem haladja meg a 200 főt.

2. 5. Vállalás, hogy megfelelő számú biztonsági személyzetet alkalmaz, az üzlet Tényleges Befogadóképességéhez igazítva, a

 2. 5. 1. közterületen a szeszesital (és ételek) a vendégek által az üzletből való elvitelének - ide nem értve az üzlethez tartozó vendéglátó terasz területét, annak nyitvatartási idejében - megakadályozására, valamint

2. 5. 2. a hangoskodó csoportosulások kialakulásának, kiabálásnak, szemetelésnek megakadályozása az üzlet bármely bejáratától számított 100 méteres sugarú körben - ezt a szomszédos üzletekkel közösen is csinálhatják („csendbohóc”, „vibe manager”) -, tájékoztatás nyújtása a közösségi együttélés szabályairól, és jogsértés esetén a hatóságok értesítése.

2. 6. Vállalás, hogy kocsmatúrákat nem fogad, nem szervez, és nem indít, és

2. 6. 1. az utcai szeszesital fogyasztás tilalmára is vonatkozó egységes formátumú tájékoztatón magyar és angol nyelven is mindenki számára közérthetően feltünteti, valamint az internetes közösségi oldalán, honlapján közzéteszi, hogy kocsmatúrákat nem fogad, nem szervez, és nem indít.

2. 7. Vállalás, hogy a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Ügyfélszolgálati Irodája hatósági csoportjának, valamint Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának munkatársait is a nyitvatartási időben bármikor (szó szerint) soron kívül beengedi az üzletébe, annak bármely részébe, magánterületre is, a kritériumrendszerben foglaltak ellenőrzésére, az esetleges jogsértések dokumentálására stb.

2. 8. Vállalás, hogy szexuális, erotikus szolgáltatást nem nyújtanak az üzletben.

2. 9. Legfeljebb 50 fős befogadóképességtől az üzletben elhelyezett, de közterületről is jól látható digitális forgalomszámláló.

2. 10. Hozzájárulás a 24.00 óra utáni nyitvatartáshoz társasházi közgyűlési határozattal az üzlettel közvetlenül érintett társasház, és az üzlet bármely bejáratától számított 100 méteres sugarú körben található társasházak tulajdonosi többsége által. 

2. 10. 1. Amennyiben az üzlet nem lakás céljára szolgáló épületben működik, úgy az üzlet bármely bejáratától számított 100 méteres sugarú körben található társasházak tulajdonosi többsége általi hozzájárulás közgyűlési határozattal szükséges a 24.00 óra utáni nyitvatartáshoz. 

 (Megj.: itt is csak azokat soroltam fel, és ez minden esetben igaz, amelyek változást jelentenének a Kritériumrendelet jelenleg hatályos állapotához képest, így értelemszerűen amit nem említek külön - pl. csúcslimiter - ugyanúgy a kritériumrendszer része maradna.)

 

3. A kritériumok megsértésére vonatkozó szankciórendszer

Mind az alap, mind a külön nyitvatartási engedély esetén hasonló lenne ahhoz, ami jelenleg a Kritériumrendeletben van, néhány eltéréssel:

3. 1. A fokozatosság elvére figyelemmel, maradna, hogy első alkalommal figyelmeztetés (illetve bírság, ha egyszerre több kritériumot is megsért az üzemeltető), mulasztás pótlására való kötelezés, második alkalommal bírság + kötelezés, harmadik alkalommal (legkésőbb) az engedély visszavonása, de nem „visszavonható”, hanem „vissza kell vonni”, ha

3. 1. 1. a limiterrel szórakozott bárki az üzletben - az üzemeltetőé a felelősség -,

3. 1. 2. a rendőrségre, az ERI-hez, vagy a hatósági irodához, jegyzőhöz bejelentés érkezett, és  az megalapozottnak bizonyult zeneszolgáltatás, vagy a vendégek hangoskodása miatt (zajméréstől függetlenül).

3. 2. Egyéb esetekben maradhat az engedély nem 5, hanem legfeljebb 3 alkalommal való szüneteltetése a bírságok/kötelezések mellett, de csak akkor, ha azok a kritériumok, amelyeket megsért az üzemeltető, a lakosok pihenésére nincsenek hatással (pl. ingyenes illemhely-használat megtagadása nem fogyasztó vendégeknek).

 

4. A külön engedély visszavonása

4. 1. Ha valaki elbukta az alap vagy a külön engedélyt, abban az esetben egy éven belül az adott ingatanban működő bármilyen üzletre nem adható ki alap vagy külön nyitvatartási engedély, elkerülve az üzemeltetőváltással (akár azonos tulajdonossal, vezető tisztségviselővel de más nevű céggel, illetve üzlettel) való trükközést.

 

 III.

Teraszok

 

1. A szabályozás beépülne a Kritériumrendeletbe, és az üzlet üzemeltetőjére terjedne ki, így a nyitvatartási idő(!) korlátozása a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken elhelyezett, valamint a közhasználat céljára átadott magánterületen található teraszokra is kiterjedne, amennyiben az üzlet, amihez a terasz tartozik, a VII. kerületi Önkormányzati közigazgatási területén belül található.

2. A főszabály 22.00 órai zárás lenne, de ha az üzlettel közvetlenül érintett, és az üzlettől 15 méteres sugarú körben található társasházak közgyűlési határozattal (tulajdonosi döntéssel) megengedik, akkor maximum 24.00 óráig nyitva lehetnének.

3. Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló 46/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül kell helyezni (fölöslegessé válna az új szabályozás után).

 

 IV.

Zártkörű rendezvények

 

1. Az erre vonatkozó szabályozás szerint akkor zártkörű egy üzletben tartott rendezvény, ha

1. 1. csak előre meghatározott körbe tartozó személyek léphetnek be, amit nyilvánosan hirdetnek meg az nem tekinthető zártkörűnek,

1. 2. az előre meghatározott vendégkört megfelelő számú biztonsági személyzetnek kell beléptetni, aki meggátolja, hogy mások belépjenek az üzlet területére, a belépésre jogosultakról név szerinti listát kell a helyszínen tartani, amit hatósági ellenőrzés esetén fel lehet (és fel kell) mutatni,

1. 3. a rendezvény zártkörű jellegét az üzlet homlokzatán jól látható módon jelezni kell, magyar és angol nyelven, illetve amennyiben honlappal, közösségi oldallal is rendelkezik az üzlet, úgy ott is feltüntetni,

1. 4. üzlettől függően, a Kritériumrendelet rendelkezéseinek, és/vagy az alap és külön nyitvatartási engedély feltételeinek a rendezvény idején is meg kell felelni, így nyitott nyílászárók mellett nem lehet zenélni stb.,

1. 5. nem zártkörű a rendezvény, ha üzletszerűen, nyereség elérése érdekében végzik,

 1. 6. a rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan tulajdonosának minden rendezvényhez eseti hozzájárulást kell adni az ingatlan üzlettől eltérő hasznosítási módja miatt.

1. 7. Önkormányzati bérleményben nem lehet zártkörű rendezvényt tartani.

1. 8. Legalább egy héttel előre be kell jelenteni a rendezvényt

1. 8. 1. a Hatósági és Ügyfélszolgálati Irodának,

1. 8. 2. Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának, és

1. 8. 3. a BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányságának.

 

2. Aki megsérti a zártkörű rendezvényekre vonatkozó rendelkezéseket - esetlegesen az egyéb jogszabályban foglalt jogkövetkezmények mellett - az a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, és akár

2. 1. 500 ezer Ft-os helyszíni, vagy

2. 2. 2 millió Ft közigazgatási bírsággal sújtható.

2. 3. Ehhez a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I.25.) önkormányzati rendelet (2/2013. (I. 25.) önkormányzati rend.) módosítására is szükség lesz/lenne.

 

 

 V.

Dohányboltok

(Ez a pont valójában kakukktojás abban az értelemben, hogy mindenképpen a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletben kellene szabályozni, nem pedig a Kritériumrendeletben, de ha a Munkacsoport ügyrendje lehetővé teszi, akkor szerintem feltétlenül érdemes tárgyalni erről is.)

 

1. A 2/2013. (I. 25.) önkormányzati rend. kiegészülhetne egy olyan rendelkezéssel, hogy a kerületi dohányboltoknak szeszes-italt a társasházi közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatával lehetne csak forgalmazni.

1. 1. Jogutódlás esetén pedig az új jogosultnak kellene beszereznie a hozzájárulást. 

2. Amennyiben az 1., 1. 1. pontokban foglaltakat megszegi a dohánybolt üzemeltetője, megsérti a közösségi együttélés szabályait, közigazgatási szabályszegést követ el, és akár 2 millió Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

 

Részletes(ebb) indoklás...

 

 

Nyitvatartási idő, engedélyek

A 22.00 órai zárástól - mint főszabály - korábban a Munkacsoport elnöke, Ujvári-Kövér Mónika sem zárkózott el, csak azt mondta, hogy nem időszerű még erről beszélni, de talán most már igen.

A 22.00 óra utáni nyitvatartásnak is kell, hogy legyenek minimális, a lakosság pihenését biztosító feltételei, ezért is szükséges az alap, este 10 és éjfél közötti engedély, amibe biztos nem rokkanna bele egyetlen kerületi vendéglátós sem, még külön beruházásra sincs szükség, és aki eddig is tisztességes módon üzemeltette az üzletét, azt végképp nem érinti semmilyen szinten.

Azt, hogy a 24.00 óra utáni külön engedély ne a körúton belüli valamennyi ingatlanra vonatkozzon, már nyáron javasoltam volna.

Először fél éve írtam egy közérdekű javaslatot, ami szükséges lett volna egy esetleges finomhangoláshoz, megpróbáltam többször is, de hiába, a VI-VII. kerület országgyűlési képviselőjét sem érdekelte az a kormányrendelet, amely nem tette, és (még 2022. január 1-jéig legalább, vagy amíg hatályát nem veszti), nem is teszi lehetővé a nyitvatartási szabályok szigorítását az önkormányzatok számára. Pedig, ha elérte volna az Országgyűlés ingerküszöbét - eljutott volna a Parlamentig - ez az országos szinten amúgy nem annyira jelentős, de annál ostobább, és értelmetlenebb szabályozás korrigálása, már jobb lenne (lehetne) a helyzet (Golden Pineapple, La Movida, Stifler Ház...)

 

Ennek amúgy részben az lenne a lényege, hogyha - teoretikusan - cukrászdaként, vagy akármiként is funkcionált egy üzlet a Zsidónegyedben, akkor aki kocsmát akarna nyitni a helyén, az legfeljebb éjfélig lehet nyitva, így vagy nem növekszik tovább a kocsmaszám, vagy ha mégis nyílik egy új, legalább nincs nyitva éjfél után, lényegében értelmezhető egyfajta kocsmastopként is.

Technikailag ehhez hasonló szabályozás - konkrét ingatlanok felsorolása - egyébként Zuglóban is van, az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendeletben, tehát jogi szempontból sem hiszem, hogy ne lehetne megvalósítani.

Egyébként is túl sok a kocsma, amivel a vendéglátósok egy része is egyetért, és ahogy említettem, egy év alatt a világjárvány ellenére is csaknem 30 új üzlet kapott éjfél utáni engedélyt, ezek egy része lehet, hogy átgondolta volna, megnyit-e, ha van egy ilyen korlátozás.

Az, hogy a nevelési, oktatási intézményektől legyen egy minimális távolság, szerintem nem szorul külön magyarázatra.

Hogy egy bölcsődétől néhány tíz méterre több száz fős igénytelen szórakozóhelyek, itatók is működhetnek, aztán reggelre telehányják a környéket a kultúrlények + fecskendők, óvszer, tolerálhatatlan és megengedhetetlen, így ezzel mindenképp kezdeni kell valamit, de a templomok, Zsinagógák esetében is indokolt a „távolságtartás”...

 

ha Meggátolni itt sem lehet a működést, de legalább éjszaka ne legyenek nyitva, ami esetlegesen - a lakókörnyezet számára is előnyösebb - profilváltásra ösztönözheti az üzemeltetőt.

Az ingatlanok/24.00 óra után nyitva tartó üzletek világörökségi területre való korlátozásának is vannak előnyei (de, ahogy utaltam rá, ez is csak egy kényszermegoldás, és diszkriminatív, ellenben jobb, mint a jelenlegi szabályozás).

 

A világörökségi terület a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. tv. 2. § 5. pontja szerint a „világörökségi helyszín és annak védőövezete”, azaz - Erzsébetvárosban a  Király utca - Károly körút - Dohány u. - Klauzál u. - Klauzál tér - Csányi u. által határolt terület).

Ha a Belső-Erzsébetvárosban működő, de a világörökségi területen kívül eső üzletek nem kaphatnának 24.00 óra után külön nyitvatartási engedélyt, úgy azonnal jelentősen csökkenne a 24 óra után nyitva tartó kocsmák száma, több, mint 70-nel, a befogadóképesség pedig közel 9 ezer fővel.

Kimaradna az éjfél utáni buliból az Instant-Fogas, Füge Udvar, Havana Salsa, Nomad Travellers' és sokan mások.

Amíg nincs rendkívüli felmondás, addig is jóval kevésbé kellene aggódni amiatt is, hogy az esetlegesen megvalósuló Klauzál Gasztro Market, illetve a Vásárcsarnok földszinti részére vonatkozó használatbavételi keretmegállapodás 600 négyzetméteren rendezvénytartásra, az alapozóbulikról szólna.

 

Sajnos így is maradnának bőven világörökségen innen is, de ez azért lenne igazságos(abb, bár még mindig diszkriminatív a lakókra nézve), mivel egy erősen kivételezett terület még az ún. „bulinegyeden” belül is, ez a nem „világörökségi” rész, azaz: az Erzsébet körút - Király utca - Csányi u. - Klauzál tér - Klauzál u. - Dohány u. - Károly körút - Rákóczi út által határolt terület, ahol

- nem kell 24 óra után felügyeleti díjat fizetni a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. alapján a köztisztasági és közbiztonsági többletfeladatokra

- a közbiztonságra gyakorolt hatás miatt nem szükséges a rendőrség szakhatósági állásfoglalása sem a 24 óra utáni nyitvatartás engedélyezéséhez (ez a speciális, jegyző által kiadott 24 óra utáni engedély világörökségi területen - az V. kerületnek 100%-a ilyen - akkor is szükséges, ha egyébként az önkormányzat rendeleti úton nem korlátozza a nyitvatartást, mivel ezt magasabb szintű jogszabály írja elő).

Tehát nem biztos, talán még egyes vendéglátósok szerint sem, hogy rendben van így, hogy a vállalkozások között is létrejött egy „versenytorzító” hatás Belső-Erzsébetváros területén belül...

 

A maximális nyitvatartási időhoz:

Az akár reggel 6-ig nyitvatartás az elfogadhatatlan, a Kritériumrendelet mellett is kb. állandó, és a rendvédelmi szervek által kontrollálhatatlan, egyszerre több utcában történő, a pihenést ellehetetlenítő, vagy jelentősen zavaró éjszakai, hajnalig tartó vonulást, ordibálást, rongálást eredményez (most a mélynyomókat, kocsmazenét zárójelbe téve), ennél kb. minden jobb..

Az ideális(abb) megoldás - a fentiekhez kapcsolódóan inkább az lenne, ha az éjfél nem opció, hogy az érintett ingatlanokban működő üzletek is legfeljebb éjjel 2-ig kaphassanak külön nyitvatartási engedélyt, és ezt is a hétvégi (pénteki, szombati) napokon.

Éjjel 2 után már amúgy is csak a balhéért van itt az idelátogatók többsége, normális turista nem bulizik bedrogozva, atomrészegen reggel 6-ig, aki valóban kíváncsi a fővárosra is, ők azok, akik nem 12-14-16+ órakor térnek magukhoz másnaposan, vagy még akkor is fenn vannak az előző este fogyasztott kábítószertől...

 

Nem valid érv az sem, hogy az utcán folytatják, egyrészt azért sem, mert most is ott vannak már reggelig, másrészt az a réteg, aki egész éjjel őrjöngene, azért és úgy jön ide, hogy ezt (még) megteheti. Éppen ezért az új nyitvatartási rend után nem kell attól tartani, hogy tömegével jönnének ide szálláshelyeken, vagy az utcán bulizni.

A kulturális negyeddé válás folyamatának lényegi eleme az aljaturisták, igénytelen, deviáns (éjfél-éjjel kettő után is) őrjöngők kiszorítása.

Már ez is óriási kompromisszum lenne a jogfosztott lakosok részéről, és a vendéglátósoknak is ki kell bírniuk. A VI. kerületben a jelenlegi nyitvatartási rend átlagban hasonló, hétközben éjfél, hétvégén átlagosan(!) éjjel 1-2 körül zárnak a helyek, tehát túl lehet élni. Akinek nem, azoknak kívül tágasabb, vannak, akik önként is belátták (BRKLYN, Lärm...)

 

Egyéb, új szabályok:

A kritériumrendszerrel is részben összefügg, de az utcára történő árusítás, és az ételek üzletből elvitelének megakadályozására tett törekvés a szabályozásban az utóbbi időben - egyébként a vendéglátósok egy része szerint is - egyre több gondot okozó, hát „street food” visszaszorítása, korlátok közé szorítása miatt szükséges.

 

 

Kritériumrendszer

 

A Kritériumrendszer, illetve azzal összefüggésben a Kritériumrendelet szigorítását talán nem kell különösebben indokolni, de az egyik kulcskérdés, a befogadóképesség - digitális forgalomszámláló, zsilipes be- és kiléptetőrendszer lespórolása - kapcsán is visszaélésekre ad okot a Kritériumrendelet, szintén említettem az előző bejegyzésben, hogy közel 25 üzlet lehet, ha nem több, amelyek ezzel visszaél(het)tek.

Itt drasztikus szigorítás kell, amit az V. kerület az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 23/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendeletében alkalmaz, pl. hogy a zsilipes ki- és beléptetőrendszert sem kötik a férőhelyek számához.

A szankciórendszert is megindokoltam, ha az engedély egy alkalommal való szüneteltetése is elhúzódhat fél évig, ha nem tovább, számtalan lakossági panasz után, akkor jelentősen le kell rövidíteni azt az időt, amíg el lehet jutni a visszavonásig. Igazából már egy alkalom is bőven sok lenne...

 

 Teraszok

A teraszokat sem ragoznám túl, mivel számtalan alkalommal volt már szó erről, pl. ebben a bejegyzésben, Garai Dóra fáradhatatlanul harcol azért is, hogy átmenjen az az előterjesztés, hogy egységes szabályozás legyen a teraszokra. Legutóbb már tartózkodott az összefogás-párti többség, úgyhogy, ami késik nem múlik...

Legalábbis illene, hogy így legyen, ha már a kerületvezetés lassan két éve, a 64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozat értelmében egységesen(!) 22 órakor bezáratta volna az összes fővárosi útszakaszra (Károly körút, Rákóczi út, Erzsébet körút) eső VII. kerületi kocsmához tartozó teraszt, ahhoz képest az Élhető Erzsébetváros Egyesület javaslata megengedőbb, mint amit az összefogás akart, illetve a testületi többség megszavazott (csak a járvány első hulláma után valahogy feledésbe merült), hiszen az ÉEE javaslata alapján az érintett társasházak hozzájárulásával 22.00 óra után legfeljebb éjfélig nyitva lehetnének a körúti teraszok is.

Egyesületünk tehát azt látja a legjobb megoldásnak, ha a szomszédos kerületek szabályozásához hasonlóan a teraszok nyitvatartási ideje - mint az üzletek kibővített fogyasztóterei - a  Kritériumrendeletbe lenne beépítve, ezáltal a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken elhelyezett teraszok nyitvatartási ideje(!) is korlátozható lenne (amennyiben az üzlet, amelyhez a terasz tartozik, a VII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén belül található), ahogy a közhasználat céljára átadott magánterületeken található teraszoké is. Tehát 22 órai zárás minden teraszra, az érintett társasház(ak) engedélyével max. éjfél.

 

Zártkörű rendezvények

A zártkörű rendezvényekhez sem kell különösebb indoklás, az esetleges visszaélések miatt ezekre is egyértelmű szabályokat kell alkotni, több települési önkormányzat megtette már, így a kerületben sem késő, mert kezdenek elpofátlanodni bizonyos üzletek e tekintetben is, így ha továbbbra is keresik a kiskapukat, itt is indokolt a magas összegű, akár kétmilliós bírság, hogy észhez térjenek, nem csak a Nagykörúton belül, hanem a kerület bármely részén.

 

Trafikok

 A dohányboltok kapcsán viszont, hogy kivételesen a szórakozóhelyek üzemeltetői is örüljenek, van egy (legalábbis rész)megoldás a trafikok generálta problémákra.

Kőbányán már alkottak idén egy erre vonatkozó szabályozást/korlátozást, a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem volt törvényességi felhívás a kormányhivatal részéről, pedig több, mint fél éve hatályban van.

A lényeg, hogy dohánybolt szeszes-italt a társasházi közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatával tud forgalmazni, vagy jelentős összegű, akár 2 millió Ft-os közigazgatási bírságra számíthat.

 

Fontos, hogy itt a felhatalmazást a képviselő-testületnek többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény adja, ezért is tudta meglépni a X. kerületi önkormányzat, ez nem a kereskedelmi tevékenység jogellenes korlátozása lenne.

 

Dióhéjban ennyi.

Nincsenek illúzióim sajnos, hogy ebből hány %-ot támogatnak majd, de remélem, hogy nem fogják csuklóból lesöpörni a javaslatokat, a korábbi konszenzusos megállapodásnak már vége, több, mint egy év eltelt, itt az idő az újabb, remélhetőleg a lakóknak ezúttal jobban kedvező konszenzusra...

 

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos

 

2021. dec. 9-én lesz (előreláthatólag) online videókonferencia formájában a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport következő egyeztető ülése, ahol a több, mint egy éves, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) Kritériumrendelet „finomhangolása” is napirenden lesz. Ez eléggé időszerű lenne, ugyanis...

Annak ellenére, hogy a COVID-19 világjárvány, és azzal összefüggésben a kormányzati intézkedések miatt, a korábbi évekhez képest visszaesett az idegenforgalom, mégis szubjektív benyomás alapján legalább annyira élhetetlen állapotok uralkodnak a Zsidónegyedben, mint akár 2019-ben az éjszakai zaj, és a köztisztaság vonatkozásában is.

 

 Mindez részben köszönhető annak is, hogy az idelátogató „itt mindent szabad”-bulizók, akik lehetnek külföldiek, de magyarok is, egyre deviánsabban viselkednek, romkocsmákból távozó/romkocsmákba érkező, önmagukból kivetkőzött részegek, drogosok ordítvahörgése akár reggel 6-ig, rongálások, szinte folyamatos, szűnni nem akaró üvöltvevonulás egész éjjel a kocsmák között, és önmagában az üzletek zajszennyezése (akár a zene, akár a kint ordibáló vendégek tekintetében) egyre több gondot okoz, a korábbinál is alacsonyabb színvonalú, és adott esetben zajosabb kocsmák, itatóhelyek, lebujok, drogelosztók, mélynyomós diszkók nyílnak (Golden Pineapple, Madam Urban Music Hall, Nomad Travellers' Bar, Stifler Ház stb.), turistalehúzós éjszakai bárok, piroslámpásodás, drogkereskedelem, romló közbiztonság, tömény igénytelenség... nyilván tisztelet a kivételnek természetesen, az idelátogatók, és a vendéglátóhelyek esetében is.

Ezt a felvételt mindenképpen érdemes megtekinteni, aki még nem tette volna meg, akár az érintett területen lakik, akár nem, aztán eldöntheti, hogy Garai Dóra önkormányzati képviselőnek (Élhető Erzsébetváros Egyesület), vagy Niedermüller Péternek, Erzsébetváros polgármesternek van igaza, megbukott-e, vagy eredményes az akár korlátlan nyitvatartást továbbra is lehetővé tevő „kritériumrendszer”....
(A felhasznált kép-, és hanganyagok kivétel nélkül 2021-ből vannak, és, ahogy mondani szoktam, ez csak a „jéghegy csúcsa a teljesség igénye nélkül”, de aki itt lakik, az tudja, miről van szó.)

A kritériumrendszer úgymond „szigorúságáról” önmagában az is sokat elmond, hogy tavaly 141 éjfél után nyitvatartó vendéglátóhely volt a Zsidónegyedben, világjárvány ide, lezárások oda, idén ez a szám megközelíti a 170-et, az üzletek teljes befogadóképessége kb. 18 ezer főről 21 ezer főre nőtt...

 

Ha már számok, mert az Önkormányzat valószínű ezzel fog takarózni, számháborúzik majd kínjában, pedig véleményem szerint már a hivatalos statisztikák is vállalhatatlanok.
Sajnos azóta sem árulták el a közmeghallgatásra feltett kérdéseimre, hogy mely kocsmákra érkeztek a bejelentések, így újabb közérdekű adatigénylést kellett benyújtanom, de  

csak Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságára (ERI, vagy közterület-felügyelet) idén október végéig, a lezárások ellenére is 89(!) bejelentés érkezett a kocsmák pihenést zavaró, zajos, jogsértő működése miatt.

A 112-re érkező hívásokról még nincsenek adataim, de becslés alapján 3-5-tel, sőt, akár 10-zel meg lehet szorozni a fenti számot, sok lakó sajnos „reflexből” a rendőrséget hívja, és mivel a rendőröket egy ún. Tevékenység-irányító Központ küldi ide, sokszor nem VII. kerületi járőrök érkeznek ki, és nem biztos, hogy tisztában vannak a helyi szabályozással, pedig jó lenne, ha ezek a jegyzőkönyvek, jelentések is eljutnának a kereskedelmi hatósághoz (amely alaphelyzetben a jegyző, de a kerületben átruházott hatáskörben a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda).

 Emellett az ERI munkatársai 156(!) esetben tettek feljelentést a jogsértően üzemelő kocsmák miatt, azonban fontos, hogy ezt a számot nem szabad összehasonlítani, illetve összemosni a 89 bejelentéssel, ugyanis a Kritériumrendeletnek is számos olyan rendelkezése van, amely a pihenést nem zavarja, de ez így is akkora szám, hogy nem lehet azt mondani, hogy a közterület-felügyelet nem végzi a dolgát.

És akkor néhány szó a kereskedelmi hatóságról, ahol már azért vannak kételyek...

Tehát összegezve, az ERI feljelentései alapján, a kereskedelmi hatóság által alkalmazott jogkövetkezményekből a közigazgatási bírság (aminek 2 millió a felső határa, de van konkrét információm 50 ezer Ft-ról is, amit főleg röhögve kifizet a kocsmáros), és a tevékenység végzésétől való eltiltás, ami „érdemi szankciónak” tekinthető, a „figyelmeztetés” jóval kevésbé, így

A közterület-felügyelők kocsmákkal kapcsolatos, igen nagy számú feljelentéseinek mindössze ~13.46(!)%-ának lett a semminél, vagy az alig több, mint a semminél („figyelmezetés”) komolyabb következménye, ami több kérdést felvet, de nem a rendészet, hanem inkább a kereskedelmi hatóság részéről.

Ahogy az is, hogy az elvileg közhiteles hatósági nyilvántartásokban az adatok néha köszönőviszonyban sincsenek a valósággal... Itt alapvetően két probléma lehet, a kocsmás hazudik, és/vagy a hatósági iroda nem veszi komolyan az egészet, bár túl sok az „elgépelés”....

 Fontos továbbá megemlíteni azt is, hogy mintegy 25(!) üzlet esetében áll fenn a gyanúja annak, hogy valótlan adatot szolgáltattak a befogadóképességről, akár -1 fős, akár jóval nagyobb eltérésekkel, de azonos, vagy majdnem azonos alapterülettel, az üzlet(helyiség), a Kritériumrendelet hatályba lépése előtti paramétereihez képest, vélhetően azért, hogy lespórolják a Kritériumrendelet 7. § (1) bek. b) pont ba) alpontja szerinti, 100 főt elérő, vagy meghaladó befogadóképesség esetén a zsilipes be- és kiléptető rendszert, és/vagy a bb) alpont szerinti, 150 főt elérő, vagy meghaladó befogadóképesség esetén digitális kijelzővel rendelkező, online is elérhető, befogadóképesség ellenőrzésére hivatott forgalomszámlálót (digitális forgalomszámláló).

Néhány példa erre is:

És így tovább, vannak még, random választottam ki a fenti üzleteket.

Hogy szándékosan adtak meg valótlan adatot, vagy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet ad akkora mozgásteret, hogy ezt szemrebbenés nélkül megtehetik, nem lehet tudni, ugyanakkor ez rávilágít arra, hogy ezen a ponton (is) mindenképpen finomhangolni kell a Kritériumrendeletet, de arról majd egy következő bejegyzésben.

Ennyit a kereskedelmi hatóságról, de nem hiszem, hogy (csak) rajtuk múlik, szvsz. a Kritériumrendelet szankciórendszere is egy rossz vicc, feltételes módban szerepel a 15. §-ában, hogy a külön engedélyt a hatóság legfeljebb 5 alkalommal szüneteltetheti hétvégi napokon.

Egy konkrét esetről/üzletről hallottam eddig, személyes adatok, név, egyéb nélkül, amikor született a kereskedelmi hatóság részéről egy, a külön engedély szüneteltetésére vonatkozó határozat, amelyet úgy 4 hónappal a lakossági bejelentések (éjjel 2 után is), társasházi panasz, hangos zene, vendégordibálás, határérték- túllépés, limiter-megpiszkálás, zajmérés után hoztak, de itt is fellebbezést nyújtott be az üzemeltető, és még majdnem 2 hónap, mire a képviselő-testület elé jutott az ügy, tehát csaknem fél évig kell szenvednie a lakóknak, hogy esetleg egy nyomorult szüneteltetés lehessen, amivel talán hétvégén tudnak aludni. Vicc. Természetesen itt sem egy minden törvény fölött álló romkocsmáról volt szó, hanem egy sima, éjfél után nyitvatartó kocsmáról a kb. 170-ből...

Ezt is alaposan át kell majd gondolni egy finomhangolás során, mennyire van szükség a figyelmeztetéses bohóckodásra az engedély visszavonása helyett.

 A végére hagytam a poént, amit már most lelövök a konkrét javaslatok előtt, bár nem hinném, hogy bárki is meglepődne ezen.

 A Jegyzői Iroda tájékoztatása alapján:

„Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet alapján kiadott 24 és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedély visszavonására ez idáig nem került sor.”

  

 

 

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos

 

Személyi változások

Vattamány Zsolt mandátumát Ripka András képviselő vette fel, a régi/új képviselőt a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságba (PKB) delegálták, a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság (MKSZB) elnöki pozícióját pedig Veres Zoltán vette át.

 

Szolgálati lakások

A szolgálati lakások bérlésének racionalizálásával mostantól a bérleti jogviszony a szolgálati lakásra csak a szolgálati jogviszony fennállásáig tart.

 

„Kommunikáció”

 

Meglepően sok hatáskör összpontosul a „kommunikációs kabinetnél” :

Az előterjesztés szövegében leírt indokok a változtatásra, az a Főépítészi és Vagyongazdálkodási Iroda hatáskörének kibővítése, és a sorszámozási adminisztratív elírások javítása, ehhez képest tucatnyi egyéb módosítást olvashattunk. Persze ha jogosak a változtatások, ez nem probléma, de azt nem annyira szeretem, ha az előterjesztés szövegezése másról szól, mint ami a ténylegesen megszavazandó anyag.

Az ülésen elmondott felvetéseim a következők voltak:

Az előterjesztés látszólag elvonja a hatáskört az Erzsébetvárosi Újság szerkesztőitől. A kiadásért felelős személy eddig a jegyző volt, most a 3.4.7.9. pont alapján a kiadói feladatok is átkerülnek a kommunikációs kabinet alá. Kinek a neve fog az impresszumban szerepelni Kiadó és felelős szerkesztőként?

A választ gondolom a következő újság hátulján megtaláljuk...

Emellett látni még olyat, hogy „segíti a képviselő testület munkájának nyilvánosságát”, vagy hogy kommunikációs tanácsadást és képzést biztosít a képviselőknek. (Amit amúgy érdeklődéssel várok, akkor is így van-e, ha valaki nem a koalíció része...).

A 3.7.4.17 pont alatt szerepel az önkormányzati tulajdonban álló reklámfelületek értékesítése. Ez nem pénzügyi vagy városüzemeltetési hatáskör véletlenül?

Mostantól a kommunikációs kabinet szervezi az alpolgármesterek hivatali tevékenységével összefüggő feladatait, ellátja az alpolgármesterek tevékenységével kapcsolatos előkészítő, szervező ügyintézői, ügyviteli, adminisztrációs és nyilvántartási feladatait. Kérdés, hogy akkor mi a feladata az alpolgármesteri referenseknek, ha már az önkormányzat közpénzből biztosítja a referensek javadalmazását.

Bár erre a kérdésemre kaptam választ, nem mondanám hogy nagyon meggyőzött, a válasz az volt hogy a referensek azt csinálják amit eddig is...

 

Klauzál téri Vásárcsarnok (bulicsarnok, gasztropiac?)

 

A testület végül - a  Fidesz-frakció tartózkodásával - hatályon kívül helyezte azt a július 2-ai határozatot, amely alapján közbeszerzési eljárás nélkül is lehetett volna gépészeti beruházás, természetesen én is megszavaztam a hatályon kívül helyezést, a közbeszerzés hiányával kapcsolatos aggályokat pedig július 2-án is jeleztem a testületi ülésen, a döntés előtt. Így egyelőre marad a kivárás, és a beruházó-bérlők részéről a fenyegetőzés.

 

A vészhelyzet margójára

 

A testületnek egyben kellett volna jóváhagynia polgármester 2020. és 2021. évébekben, vészhelyzet alatt saját hatáskörben meghozott összes határozatát. A „Saláta” határozati javaslat több, mint 500 rendelkezést tartalmazott, amikről persze csak egyben lehetett szavazni.

Igaz, hogy vannak ezek között a határozatok között olyanok, amivel egyetértettem én is, de számos olyan, amivel meg semmilyen körülmények között sem. Mivel az általam nem támogatott határozatokat nem akarom legitimálni egy igen szavazattal, és mivel az egészről egyben kell szavazni, ami többszáz határozat, így ezt nem támogathattam. Zárójelben tenném hozzá, hogy a napirend szövegében az szerepel, hogy minden vészhelyzet alatt saját hatáskörben meghozott döntésről online egyeztetésen mondhatott véleményt minden képviselő. Szeretnék pontosítani, hogy nem minden meghozott határozat került előzetesen a képviselők elé, hogy csak egy példát mondjak volt olyan Wesselényi 17-et érintő illetve más önkormányzati vagyont érintő határozat is, ami nem szerepelt a napirendek között. Erre azért emlékszem, mert ezt akkor szóvá is tettem a határozat megismerését követő online ülésen.

De, hogy csak egy olyat említsek, ami igazán lehetetlenné teszi számomra a salátában való megszavazást, hogy szerepel itt egy olyan döntés is, amelyet polgármester úr a pénzügyi bizottságtól elvont hatáskörben hozott meg, nevezetesen a Klauzál csarnok bérletidíj tartozásaival kapcsolatban, ami lehetőséget biztosított volna a súlyosan rossz szerződések felbontására, de ehelyett a jelenleg fenyegető levéllel próbálkozó üzleti kör részletfizetési engedményt kapott a tartozásaik rendezésére.

 

Közvélemény-kutatás

 

Akárhányszor közbeszerzést is érintő javaslatok kerülnek napirendre, a mellékletek között valahogy mindig szemet szúr a közbeszerzési tervünkben feltüntetett „közvélemény-kutatás első negyedév"-című tétel. Már az online ülések alkalmával is jeleztem, hogy szeretnék tájékoztatást kapni, miféle közlemény-kutatásról van szó, mik az eredményei a kérdéseknek, és természetesen a mintavétel egyéb aspektusai is érdekelnek. A mai ülésen ismét érdeklődtem.

 

„Nagyban takarítunk”

Az előterjesztés azt a problémát célozta megoldani, hogy a fővárosi kezelésű területeken (is...) rendkívüli mértékű a kosz és a szemét, és az önkormányzat ezen területek takarítását önként és térítésmentesen átvállalná a Fővárostól.

Ez remélhetőleg nagyban hozzájárul majd ezen útszakaszok tisztábban tartásához, és az erzsébetvárosiak közérzetének javulásához, azonban néhány érdekes körülményt érdemes megemlíteni:

Ezek közül az egyik, hogy az előterjesztés kapcsán a kerület felvette a kapcsolatot a Fővárossal. Az előterjesztés részletezi, hogy a Főváros közlése alapján ezeken az útszakaszokon a Főváros nem végez takarítást. Számomra ez már önmagában meglepő, hogy a Főváros egész egyszerűen közli hogy nem végzi el a ráeső rész takarítását, arra pedig hogy szükségünk van e tulajdonosi hozzájáruláshoz a takarítás átvállalása érdekében, nem érkezett még válasz tőlük. Meglep a nemtörődömség a Főváros részéről.

 

Mikromobilitási pontok

 

Nagyon előremutatónak találom, hogy lépünk végre valamit a rollerek, és lakossági parkolóhelyek ügyében, amit egyébként már 2019. év végén próbáltam napirendre vetetni, és igazán dícséretes, hogy ezúttal volt lakossági fórum a napirendet megelőzően.

Itt jeleztem az új feladatkörökkel bővült kommunikációs kabinetnek, hogyha az elkövetkezendőkben az önkormányzat lakossági fórumot hirdet, arra legyenek kedvesek a képviselő testület minden tagjának meghívót küldeni, hiszen egy Facebook poszt nem mindig elég ahhoz, hogy értesüljünk róla.

Két külön határozati javaslat van, az egyik a rollertárolós:

Van egy négyrésztvevős tárgyalás a Fővárossal, Terézvárossal, a rolleres cégekkel, és velünk, aminek az a vége, hogy:

Összesen 34 rollergyűjtő pont lesz, amiből 30 Belső- Erzsébetvárosban kerül kialakításra, 4 pedig fővárosi területen.

 Emellett a teljes projekt költségeit Erzsébetváros állja, még azt is, ami a fővároshoz tartozik.

Az előterjesztés szerint a Fővárosnak erre semmi fedezete nincs, és a fővárosi részre eső mobilitási pontok létesítésének költsége a résztvevő önkormányzatokat terhelné. Ehhez képest azt is teljes egészében csak mi fizetnénk ki.

Kérdés, hogy akkor mi szerepe van ebben Terézvárosnak.

Kérdés, hogy a rolleres szolgáltató cégek által előidézett probléma közös orvoslásakor hogyhogy a szolgáltató cégek egy fillért nem tesznek bele ebbe a közös projektbe?

Nyilván a közel 15 millió forint plusz áfa nem fogja megrogyasztani a kerületi költségvetést, de a főváros által írt szakvéleményben a Klauzál tér 7-nél létesítendő mobilitási pont a későbbiekben felülvizsgálatot igényelhet, ami további költségeket ró kizárólag Erzsébetvárosra.

Miért van szükség Belső-Erzsébetvárosban 30(!) rollertároló helyre, hiszen a kerület gyalog is 5 perc alatt keresztülsétálható, nem lett volna elég kevesebb is?

Főleg, hogy ezzel 28 parkolóhelyet szüntetünk meg, és parkolóhelyeknek igazán híján vagyunk.

Természetesen értem, hogy emellett bejön a lakossági parkolóhelyek rendszere, de fontos, hogy még így is nagyon szűkében vagyunk a parkolóhelyeknek, emellett pedig meggyőződésem, hogy ha már parkolóhelyet vonunk el, akkor annak legalább egy részére a klímastratégia jegyében inkább fákat kellene ültetni, mert fuldoklunk a betonban. Számtalan jó példa van erre, hogy csak egyet említsek, a Király utca, Deák tér felé eső részén van egy-két nem planténeres fa, egy-egy parkolóhely kárára. Lehetne egy két fát ültetni néhány mobilitási pont javára, és akkor tán a parkolóhelyek elvonása sem fájna ennyire, hiszen ugye azért kényszerülünk ezt csinálni, mert a sharing járműveket szolgáltató cég nem tudja a használatból eredő problémákat orvosolni, ami így a mi nyakunkba hárul.

Mint megtudtam, bár ilyen szerződés még nincs, és a tárgyalások csak most folynak, az önkormányzat közterület-használati díjat kíván beszedni a mikromobilitási pontokat használó szolgáltató cégektől.

Itt felmerül a kérdés hogy ha a létrehozás után a tulajdonjogot átadjuk a Fővárosnak, akkor milyen jogon hajtjuk mi be a közterület használati díjat.

Dr. Kispál Tibor alpolgármester elmondása szerint a nem kijelölt pontokon elhelyezett rollereket Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága (ERI) elszállítja. Könnyednek szánt felvetésemre, hogy hogyan tűnhet az kívülről, hogy az ERI tucatnyi működő riasztóberendezésű sípoló rollert szállít a kerületen át - hiszen ezek a rollerek mozgatásra riasztani kezdenek -, az alpolgármester úr némi önérzetes megbántottsággal reagált, pedig semmi rosszhiszeműség nem volt a kérdésemben. Emellett az hogy hova szállítják a rollereket hol tárolják a rollereket és ennek milyen költségei vannak, még nem került tisztázásra.

Lakosság számára kijelölt parkolóhelyek tekintetében a tervezet szerint az erzsébetvárosi parkolóhelyek 30%-a este 6 és reggel 7 között kizárólag a lakosság számára lesznek igénybe vehetőek.

Így tehát a lakossági parkolást abszolút támogatom, a mobilitási pontokat is, mert arról a holtpontról, ahol most vagyunk, el kell mozdulni, de azért fenntartásaim vannak és remélem hogy utólag jól fog elsülni.

 

 

Molnár Antal Zeneiskola reloaded

 

Ismét napirenden volt a Damjanich utca 4 épületének bérbeadása.

Mint ismeretes, bár a Tankerület megnyerte a pályázatot, a KLIK nem írta alá a szerződést, így a Zeneiskola ismét nem kaphatta meg az épület használati jogát. Az ülés ezen napirendjénél vendégként részt vett a Zeneiskola igazgatósága, és néhány diák, az igazgató úr pedig felszólalásában ismertette az intézményük kétségbeejtő helyzetét.

A KLIK nem akar fizetni, az önkormányzat nem akar engedni, a helyzet vesztesei pedig a Zeneiskola diákjai. A pályázatot újra kiírjuk.

 

Az a bizonyos „családi ezüst”...

Összesen 7 db beépítetlen tetőtér és 4 db építési telek értékesítéséről kellett szavazni.

A teljesség igénye nélkül:

Megítélésem szerint az önkormányzati vagyonra gondos gazdaként vigyázni kell, nem pedig kiárusítani.

A következő aggályaim merültek fel:

- A kérdéses házak lakóival akár lakógyűlésen, akár más módon volt-e ezügyben bármi egyeztetés, mert ezen önkormányzati vagyonrészek eladásával előfordulhat, hogy esetleg a társasház nyakára hozhatjuk bizonyos kellemetlen befektetői magatartás következményeit, amit nyilván el kellene kerülni, ha fontosak számunkra az erzsébetvárosi lakóink.

- Ezen tetőterek egy részéből egész bizonyosan, de különösen a Holló utca tekintetében szálláshely lesz, és aligha minőségi. Akarjuk ezt?

- A módosító tartalma számomra meglepő. Annak idején a Verseny utcai tömbrehabilitációt úgy fogadtuk el, hogy az önrésznek a költségvetésben elméletileg volt fedezete. Erre most ebből a módosítóból az derül ki, hogy igazából azért adjuk el ezeket a tetőtereket, mert mégsem volt meg a fedezet? Vagy hogyan alakul az, hogy elkészül egy ilyen javaslat, és utólag derül ki, hogy mire kell költeni. Ráadásul ugyanazzal az utólagos módosítással, a kettő napirend együtt több, mint másfél milliárd. Kérdésem, hogy a tömbrehabilitáció önköltségi része pontosan mennyi, és amennyiben a vagyoneladásokból származó bevétel több, mint az önrész, akkor az hogyan kerül elszámolásra?

A 2018. október 10-ei támogatási szerződés szerint a VEKOP projekt összköltsége kerekítve 830 millió forint.

Szerencsére ezt a napirendet nem sikerült elfogadtatni, rendhagyó módon a Momentum sem támogatta ezen előterjesztéseket. Nemmel szavazott még a Fidesz-frakció, és én is, az Élhető Erzsébetváros Egyesület nevében. Ezúttal, e két előterjesztés esetében meglepetésként ért, hogy a Momentum-frakció szavazatait nem a koalíciós engedelmesség szabta meg, hanem az önálló vélemény. Remélem több ilyen példát is fogunk látni a jövőben.

A testületi ülés megtekinthető az Önkormányzati TV oldalán.

 

Garai Dóra

 

HALADÉKTALANUL MEGKEZDIK A TERÜLETHASZNÁLATOT, így talán HETEKEN, HÓNAPOKON BELÜL tarthatnak akár zenés, táncos, repoharas „rendezvényeket”, Instant-Fogas alapozóbulikat több ezer embernek minimum a Csarnok alsó szintjén...?

Ha „rövid időn belül nem kerül megnyugtató módon lezárásra” a „bizonytalan helyzet”...

 

Emellett „nagyságrendileg 200 millió forintos eddig okozott kárról” beszélnek egy ügyvédi levélben (amely oldalanként itt olvasható: 1., 2., 3., 4.), és további esetleges károk önkormányzattal szembeni érvényesítésével fenyegetőznek, zsarolnak:

A Szini Béla és Nádas Patrik érdekeltségébe tartozó PONTOONKA Group Kft. és Andrássy 52 Bar Kft. képviseletében eljáró ügyvédi iroda azért kereste meg írásban Niedermüller Péter polgármestert 2021. augusztus 12-én, mert Rókay Attila, a Piacüzemeltetési Kft. ügyvezetője nem írta alá július 31-ei határidővel a háromoldalú megállapodás-tervezetet, amelyhez a képviselő-testület 6 tagja (Devosa, Kispál, Molnár, Nagy, Niedermüller, Szücs) a 652/2021. (VII.02.) sz. Kt. határozat „igen”-szavazattal való támogatásával hozzájárult, és ami többek között arról is szól, hogy a Csarnok felső szintjén -  közbeszerzési eljárás mellőzésével - a „beruházó-bérlők” „értéknövelő” gépészeti beruházásokat végezhessenek, amit aztán jórészt a bérleti díjból valószínűleg „lelaknának”, így 23 órai „konyhazárással”, de éjfélig nyitva tartó „színvonalas éttermek” működhetnek (az alsó szint pedig maradna rendezvényhelyszínnek, 18.00-tól 24.00-ig, 600 m²-en).

A 2021. júl. 2-ai testületi ülésről, Gasztropiacról is beszél Garai Dóra önkormányzati képviselő ebben a videóban:

 

Az önkormányzati meghátrálás, kivárás, időhúzás oka - az esetleges büntetőjogi következmények mellett - valószínűleg helyi lakók, illetve az Élhető Erzsébetváros Egyesület képviselője, Garai Dóra által kifejtett úgymond lakossági, civil „nyomásgyakorlás”, tiltakozás lehetett, sok lakó hangot adott annak, hogy nem kér a „Gastro Piacból”, ami két éve húzódik, még az előző ciklusban indult, és most egyébként mindenfajta lakossági egyeztetés, és konzultáció nélkül, zárt ajtók mögött a bérlő-beruházó üzletemberekkel tárgyalva, egy testületi ülésre az utolsó pillanatban behozva egy az önkormányzat számára még a korábbiaknál is előnytelenebb módosításokkal „játszaná át” a Csarnokot a jelenlegi vezetés, és nyitná meg az utat az Instant-Fogasban, illetve több más kerületi, botrányosan környezetszennyező vendéglátóhelyet üzemeltető cégekben is üzleti érdekeltséggel rendelkező vállalkozóknak.

Garai Dóra - még a törvényben meghatározott határidőn belül - javaslatot adott át a polgármesteri vétó lehetőségéről a 2021. júl. 2-ai testületi ülésről távol maradó Ujvári-Kövér Mónika alpolgármesternek, az Egyesület által készített, a két alpolgármester asszonynak szánt nyílt levelet számos lakó aláírta. A polgármestert is megkereste az Egyesület (1., 2.), de hiába. (Fontos megemlíteni azt is, hogy az ÉEE már egy éve közzétette a honlapján a szerződéseket, valamint a Vásárcsarnok jövőjéről, a tervezett Gasztro Piacról is készült részletes tájékoztató videó 2020. októberben.)

Azonban, függetlenül attól, hogy nem írták alá a megállapodás-tervezetet, a Vásárcsarnok alsó szintjén az alapozóbulikat(?), zenés „rendezvényeket”, vélhetően gépészeti beruházás nélkül is meg lehet valósítani, illetve tartani, ezért is fenyegetőznek ennyire ügyvéden keresztül Szini Béláék és Nádas Patrikék, és fennáll a veszélye, hogy a rendezvényekkel nagy valószínűséggel nem várnának 2022. márciusig (a Gasztropiac „eredeti ütemterv és koncepció” szerinti befejezésééig), akár aláírja Rókay Attila, akár nem.

A polgármester ismét megszegte a korábbi ígéretét, augusztusban, a Vásárcsarnok kapcsán nem tartottak újabb lakossági fórumot, az önkormányzat hallgat, mint a sír, a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság (PKB), valószínűleg - legalábbis részben - a Sziniék és Nádasék fenyegetőzései miatt csendben összehívott 2021. 08. 23-ai ülésének jegyzőkönyve egyelőre elérhetetlen holnapon, a 08. 30-ainál ugyancsak nem érhető el.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az aug. 23-ai PKB-ülés 4. napirendi pontjához tartozó előterjesztés szerint részlegesen próbáltak engedni Sziniék és Nádasék zsarolásának, a bérletidíj-mentesség helyett bérletidíj-halasztást biztosítottak volna nekik az aláírásig, de „legkésőbb október 31-ig”. Időközben kiderült, hogy végül nem ment át a PKB-n, augusztus 30-án sem, a 105/2021. (VIII.30.) sz. PKB határozat nem kapott többséget.

Az önkormányzat szorult helyzetben volt, ha aláírják, esetlegesen megvalósulhat a 2012. évi C. tv. (Btk.) szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés 6 képviselő esetében legalább.

*A jogi háttérről, szerződésekről bővebben Garai Dóra, és dr. Sima Ákos helyi lakos is beszélt a 2021. júliusi, K11-ben tartott lakossági fórumon, cáfolva a polgármester állításait:

Ezért végül UTÓLAG, a döntést követően a Közbeszerzési Hatósághoz fordultak - hiába jelezte Garai Dóra már a testületi döntés (szavazás) előtt, az előterjesztés szövege így valótlanul állítja, hogy csak a döntést követően merültek fel „közbeszerzéssel kapcsolatos aggályok”.

Mivel a Hatóság szerint a szerződés egyes elemei építési koncessziónak minősülnek, ezért nagy valószínűséggel a 2021. szept. 15-én tartandó képviselő-testületi ülésen hatályon kívül helyezik a 652/2021. (VII.02.) sz. Kt. határozatot, így a gépészeti beruházásokat nem tudják megvalósítani a befektetők. (Legalábbis egy ideig)...  Ettől még könnyen lehet, hogy érvényt próbálnak szerezni Sziniék és Nádasék az általuk jogosnak vélt, százmilliós nagyságrendű kárigénynek, és mindezt úgy, hogy ezzel párhuzamosan legalább a rendezvényeket, bulikat nagy valószínűséggel elkezdenék az alsó szinten, beengedve a sokszáz (sokezer?) fős embertömeget, amennyiben pedig ügyelnek arra, hogy a bérletidíjakat, használati díjakat fizetik, és látványosan nem sértik meg a szerződésekben foglaltakat, akkor rendkívüli felmondásra sem lesz lehetőség, hiszen az alá nem írt megállapodás-tervezettől, illetve esetlegesen hatályon kívül is helyezett kt. határozattól függetlenül van érvényes bérleti-/használatbavételi szerződésük:

Niedermüller Péter polgármester esetében egyébként esetlegesen az is felvethet (jogi) kérdést, hogy miért nem élt korábban a rendkívüli felmondás lehetőségével, amikor többmilliós tartozásuk volt, és mégis engedményeket biztosított a Szini-Nádas érdekeltségébe tartozó vállalkozásoknak a veszélyhelyzet alatt 2021-ben is.
 

Valahol az is szórakoztató, hogy miközben majdnem teljesen élhetetlenné válhat az ott élők többségének a Klauzál tér és környéke is, a megmentő szerepében tetszelegnek ezek a vállalkozások - diszkréten hallgatva arról, hogy a Piac részben azért sem rentábilis, és azért nincs „vásárlóerő”, mert elüldözték a lakosság jelentős részét, amelyben a közvetlen, vagy közvetett működésével talán „jelentéktelennek nem mondható részt” vállalhatott pl. akár a híres/hírhedt - Nádas Patriktól nem teljesen függetleníthető - Instant-Fogas komplexum is (illetve korábban a Fogasház)...

Az Akácfa u. 49-51. sz. alatti ingatlanban található vendéglátóhelyek 24 óra utáni működése a Csarnoktól néhány méterre önmagában nem teszi túl hitelessé a „gasztropiac” koncepciót, hiába van ott a Mazel Tov is a szomszédban...:

 

Folytatása következik...


Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület VII. kerületi önkormányzati képviselője, Garai Dóra több alkalommal nyújtott be rendeletmódosító előterjesztést a vendéglátó-teraszok éjszakai nyitvatartásával kapcsolatban, hogy a lakosság egészséges környezethez való alapvető joga érdekében legyen egységes szabályozás, és szűnjenek meg azok az anomáliák, hogy pl. az olyan VII. kerületi vendéglátóhelyekre, ahol a vendéglátó-terasz fővárosi kezelésű útszakaszra esik, nem vonatkozik a teraszokra semmilyen külön záróra, addig tarthatnak nyitva, ameddig az üzletek, akár hajnalig:

A 2020. augusztus 25-ei testületi ülésen - ahogy az a fenti videóból is látható - nem (sem) támogatta a testületi többség a rendelettervezetet, udvariasan tartózkodott a polgármester is, pedig jogi szempontból is 100% rendben volt.

Az ÉE Egyesület önkormányzati képviselője által a testületi ülésen elmondottak mellett az előterjesztéséből illetve a rendelettervezetéből kiderül, hogy működne pontosan a szabályozás.

 

Mi a probléma azzal többek között, hogy rendre elutasítja az összefogás, valamint a „függetlenek” az Élhető Erzsébetváros Egyesület rendeletmódosítóját?

Joggal vetődhet fel a kérdés, különösen annak ismeretében, hogy a 2020. február 19-én tartott képviselő-testületi ülés 10. napirendi pontja Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester részéről egy olyan előterjesztés volt, amelynek gyakorlatilag az a lényege, hogy Erzsébetváros polgármestere kezdeményezze a főpolgármesternél, hogy egységesen 22 órakor zárjon be minden olyan VII. kerületi vendéglátóhely terasza, amely esetében az üzlet terasza a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületen található.

Az előterjesztő alpolgármester asszony szóbeli kiegészítésként egyebek mellett ezt is elmondta a testületi ülésen:

„Teljesen mindegy, hogy Erzsébet körút, Rákóczi út, vagy bármiről beszélünk, attól, hogy az fővárosi fenntartású, ugyanúgy erzsébetvárosi, kerületi lakók laknak ott. Hogyha rájuk az a szabályozás vonatkozik, hogy a fővárosi területeken a teraszok ... lehetnek nyitva akár a hajnali órákig, akkor a közterületen addig nem tud rend lenni.”

A határozati javaslatot, a „joghézag” korrigálását a lakók éjszakai pihenéshez való jogának biztosítása, és a „vendéglátó egységek üzemeltetői között” fellépő „piaci versenyt torzító hatás” megszüntetése, vagy legalábbis mérséklése érdekében végül egyhangúan elfogadta a képviselő testület.

Arról, hogy az összefogás szabályozási elképzelése megvalósítható-e fővárosi szinten, vagy sem, a 64/2020. (II.19.) sz. Kt. határozatban foglaltak szerint Niedermüller Péter köteles lett volna beszámolni 2020. április 30-ig.

Erzsébetváros polgármestere a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a mai napig sehol, semmilyen fórumon nem ejtett szót erről, és az önkormányzat honlapján sem volt egy árva hang ezzel kapcsolatban, ezért nem zárható ki, hogy az egyeztetés nem történt meg, és nem is beszélt Niedermüller Péter Karácsony Gergellyel a teraszok nyitvatartásáról.

 Talán nem romlott meg a baráti viszony a 2019-es önkormányzati választási kampány után, hogy ne lehessen egyeztetni ebben a kérdésben, de most már lényegében mindegy is, mert amit viszont biztosan lehet tudni, hogy

Karácsony Gergely főpolgármester 2020. május 26-án ezt nyilatkozta egy interjúban a fővárosi útszakaszra eső, de VII. kerületi vendéglátóegységekhez tartozó teraszok nyitvatartási idejének szabályozásáról:

„Természetesen a helyi szabályozást, a helyi kerület alkotja meg. ... Én ebben azt gondolom, hogy a polgármester úr ezzel a programmal nyert választást, tehát, én azt gondolom, hogy tőle joggal lehetne számonkérni azt, hogy ha ezt nem csinálná meg - jogosabban, minthogyha ezt mégis megcsinálja - ebben azt gondolom, hogy a helyi önkormányzat az illetékes, ezért mi ebben semmilyen módon nem szeretnénk okosabbak lenni a helyi vezetésnél. Mi azon gondolkodunk, hogyan tudunk a fővárosi közterületekből többet átadni vendéglátás céljára, és az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat megtesszük, de nem írjuk fölül a helyi szabályozást.”

 

„Mindenképpen rendezendő joghézag” ide, „lakosság éjszakai pihenéshez való joga” oda, Karácsony Gergely főpolgármester is mondhat bármit, nem számít az egyesület rendeletmódosítója, és a szomszédos kerületek rendeletei sem...

A Fővárosi kezelésű útszakaszok tekintetében pedig  a „piaci versenyt torzító hatás” sem foglalkoztatta már őket annyira. Zavartalanul nyitva lehetett továbbra is minden terasz az üzlet bejelentett nyitvatartási idejéig, akár 0-24-ben, ami elég éles kontraszt ahhoz képest, hogy 2020. februárban még egységes 22 órai zárást akartak volna ezen teraszok esetében.

A „pandémia okozta nehéz gazdasági helyzet” sem indok arra, hogy a kerületvezetés lélegeztetőgépen tartson egy elavult, több sebből vérző, sem a lakosság, sem a vállalkozók egy részének érdekét nem szolgáló ősrégi „szabályozást”, homlokegyenest szembe menve minden korábbi ígérettel, kezdeményezéssel.

 

Ha képesek lennének félretenni az országos pártpolitikai megfontolásokat, és elsődlegesen a helyi lakosság jogos érdekeit tartanák szem előtt, nem pedig a vállalkozások, vagy az újranyitás után idelátogató hazai bulizó fiatalok (a 2022-es országgyűlési választások vonatkozásában: választópolgárok...) kedvében járás lenne az alapvető szempont -

Ugyanis nem csak a szabályozás hiánya probléma, hanem a nem megfelelő rendeleti szabályozás sem jó, a Kritériumrendelet vonatkozásában is igaz, hogy:

„Az alapjoggal kapcsolatos visszásságot jelent az olyan szabályozás ... amely lehetőséget biztosít ... a folyamatos zavarásra, az éjszakai, hétvégi pihenés megakadályozására.”

- Dr. Fülöp Sándor AJB-állásfoglalásából (Ügyszám: JNO-525-1/2011.)

 Az április 14-ei testületi ülést helyettesítő "egyeztető megbeszélés" néven futó zoom meetingre képviselőnk ismét benyújtotta a javaslatot, melyet a testület elutasított, arra hivatkozva, hogy nem volt róla politikai egyeztetés.
Így Garai Dóra a májusi ülésre még aznap újra benyújtotta, illetve a képviselőknek csatolta körlevélben a rövid összegzést és magát az előterjesztést. A mai napig senki nem reagált, valahogy nincs tülekedés a politikai egyeztetés megvalósítására.

 

 

 

 

A következő két, egymással szorosan összefüggő kérdést tettem fel Erzsébetváros polgármesterének, Niedermüller Péternek a tegnapi online fogadóóráján az egykori „bulinegyeddel” kapcsolatban:

(Viszonylag hamar választ is kaptam, kultúrált stílusban, ám, hogy ez a válasz mennyire volt „érdemi”, azt mindenki döntse el maga...)

„Tisztelt Polgármester Úr! Az Ön személyes véleménye érdekelne, Érintett Lakóként, Nem Munkacsoport tagjaként kérdezem, bízom abban, hogy érdemi választ kapok:

 

1.) Ha a kormány nem korlátozza majd a nyitvatartást, akkor a Reggel 6 órai, vagy akár Nonstop nyitvatartásnak, „tombolós vendéglátóhelyeknek” milyen létjogosultsága van egy kultúrális negyedben, melyektől Tavaly Is Szenvedtek a Lakók, a lényegesen Kevesebb Vendég Ellenére [*] ... (többet tudnék név szerint mondani, hadd ne tegyem most)?

 

2.) A maximum éjjel 2 órai zárás miért nem elég? A legtöbb hely, ami a lakókat zavaró kocsmatúrákban érdekelt, vagy - hogy a vendégek szemszögéből nézzem - rasszista „face controlt” alkalmaz (a gyakorlatban olykor származás alapján döntenek, kit engednek be) hajnali 5-6 óráig tart nyitva.

Terézvárosban az üzletek többsége 1-2 óráig bezár hétvégén is. Nem lehetne Legalább ezt lemásolni (Tehát, hogy Maximum 2-kor zárjanak a vendéglátóhelyek), ha már az egységes éjféli zárást nem szeretné a kerületvezetés**?”

(**Itt a hangsúly a „HA már”-on van, mert nem változott az álláspontom a „valódi” éjféli záróráról...)

[*] Idáig olvasta a kérdésemet Kovács M. Veronika kommunikációs vezető, a másodikra sajnos nem került sor, tehát csak az elsőre tudott reagálni Niedermüller Péter, a válaszát a korrektség kedvéért teljes terjedelmében, szó szerint idézem:

„Hogy őszinte legyek, kicsit értelmezési nehézségem van ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hiszen ugye nálunk van egyfajta közös, a munkabizottság keretein belül elfogadott rendelkezés, amely azt mondja, hogy éjféli záróra van, és éjfél után csak azok a vendéglátóhelyek lehetnek amelyek bizonyos, szigorú kritériumoknak megfeleltek. Ez továbbra is így van, tehát, hogyha oda jutnánk, hogy a kormány mindenféle-fajta korlátozást felold, akkor ez értelemszerűen ismét életbelép, tehát az nincs, ami korábban volt, ezt a rendeletet elfogadtuk, ez a rendelet él, most, a kormányzati rendelkezések értelmében, nyilván nem lehet őket érvényesíteni, dehát most nem is lehet egész éjszaka dorbézolni.”

„MOST [még] nem is lehet egész éjszaka dorbézolni.”

A válaszból az derült ki számomra, hogy a kerület első emberének nincs különösebb kifogása a 0-24-es nyitvatartás ellen, illetve a felelősséget arra a Munkacsoportra hárítja, amelyben erősen felülreprezentáltak a - VII. kerületi működésük szempontjából másfél éve még Niedermüller Péter által sem favorizált - „tombolós vendéglátóhelyek” szavazati joggal rendelkező delegáltjai...

Pedig nem feltétlenül szerencsés az „egész éjszakai dorbézolás”, és az erre lehetőséget biztosító, 200-300-tól kezdődően az akár 1700+ fős kapacitást is elérő, vagy meghaladó, kocsmatúrákban érdekelt, és/vagy stag partys, egyéb garázda külföldi (vagy belföldi) részeg, drogos, őrjöngő vandálok ezreit a városrészre szabadító és/vagy háztömbökkel arrébb is hallható „zenét” ordíttató „szórakozóhelyek” (éjjeli) működése egy kultúrális negyedben, Zsidónegyedben, illetve Lakóövezetben...

Szerencsére a  kerületi vendéglátosok közül sem tapsol mindenki lelkesen a korlátlan nyitvatartásnak, és a tömegszórakozóhelyek belvárosi működésének.

 A választási ígéretekben egy árva hang sem volt arról, hogy a 0-24-es nyitvatartás „érvénytelenítése” után egy olyan rendeletet fogad el a testület, amely lehetővé teszi ugyanezt és (majdnem) ugyanúgy gyakorlatilag mindenkinek „akár reggel 6-ig”, viszonylag - főleg a nagyobb helyek esetében - könnyen megugorható feltételek teljesítése esetén, amelyek továbbra sem biztosítják a lakók éjszakai pihenését és/vagy könnyen kijátszhatóak.

 A maximális nyitvatartási idő (és ezzel összefüggésben a befogadóképesség és egyes vendéglátóhely-üzlettípusok) tekintetében megelőző jelleggel a szigorítás fontos volna már most, hogy még önkormányzati rendeleti úton se legyen biztosított a lehetősége annak a zenés, táncos 0-24-es emberkísérletnek, ami az elmúlt években (ha kisebb intenzitással, de 2020-ban is) éjszakánként „bulinegyed” címszóval folyt - akár szó szerint - a VII. kerület utcáin...

Végül, de nem utolsósorban: a fogadóórán szóba került a labdarúgó EB is, ami problémákat okozhat Belső-Erzsébetváros vonatkozásában a polgármester szerint, és már egyeztettek illetve egyeztetnek a BRFK-val is. Remélhetőleg lesz lehetőség (és szándék is) érdemben korlátozni önkormányzati rendeletalkotás útján az éjszakai nyitvatartást, amennyiben, akár csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek, de látogathatóak lesznek egész éjjel a szórakozóhelyek...

 

Novák Gergely

 

 

 

 

 

 

Futótűzként terjedt a hír múlt héten a Facebookon, ami egy Kazinczy utcai romkocsmához köthető oldalon jelent meg, nevezetesen, hogy Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága - a romkocsmárosok szerint - „felsőbb utasításra” büntette meg a Szimplát az üzlet előtt elhelyezett „FÁK” miatt.

Az országos médiumok pártállástól függetlenül azonnal a „népszerű szórakozóhely” védelmére keltek, már-már olyan képtelen marhaságot kreálva egy állampolgári bejelentés miatti sima közigazgatási bírságból, hogy a közterület-felügyelet, az ERI nevű helyi lumberjack-kommandó a „vendéglátó-szektor” totális kivéreztetése mellett pártutasításra pusztítja a Kazinczy utcai esőerdőket, Budapest tüdejét.

A lényeg, hogy...

1.) Bejelentésre intézkedtek a közterület-felügyelők, nem „felsőbb utasításraˮ, ahogy hazudják még most is egyes online sajtótermékekben, illetve Facebook-oldalakon.

2.) A helyszíni közigazgatási bírság maximális összege természetes személyek esetében 50 ezer Ft, jogi személyek esetében 500 000 Ft. (Lsd. a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvénv 11. § (6) bekezdését.)

3.) Nem valószínű, hogy 15 ezer Ft-on múlik egy 2019-ben 2.08 milliárd Ft-os nettó árbevételű, és közel 692 millió forintos nyereségű vállalkozás jövője, ami nagyságrendekkel több, mint egy hasonló kaliberű romkocsma esetében. Brutális „sarcolásˮ tényleg.

4.) Visszataszító, hogy egy rendészt, aki csak a munkáját végezte, névvel, azonosítószámmal „meghurcolnakˮ a közösségi médiában.

Kicsit tágabb kontextusban, egy szerintem rendkívül káros, és antidemokratikus jelenségről:

Az egykori „bulinegyedˮ romkocsmáit ért vélt, vagy valós érdeksérelem esetén könnyen lehet alantas módon hergelni akár a közterület-felügyelet - de olykor a helyi lakosság - ellen a haveri, bulibarát médiumoknak, kocsmákhoz köthető szennyblogoknak, továbbá gyakorlatilag zsarolni a kerületvezetést, hogy ne nagyon ugráljon, különben számos szórakozni vágyó fiatal szavazatát bukhatja jövőre az összefogás.

Jóllehet, az önkormányzat tavaly valóban túllőtt a célon, amikor a magasabb szintű jogszabályban foglaltak ellenére beszedte volna a közterület-használati díjakat, olyan normális kis vendéglátóhelyeket is sújtva ezzel, akik a lakókörnyezettel harmóniában tudnak működni, de

1.)  már a 2020-as újranyitáskor voltak „figyelmeztetőˮ cikkek, a kerületvezetéssel alapvetően nem ellenséges médiában, így 2020. júliustól a '22-es o.gy. választásokkal kapcsolatos aggodalmak (is) lehettek a háttérben a teraszok nyitvatartási idejének meghosszabbításánál +2 órával a hétvégi napokra akár éjfélig, a lakók megkérdezése nélkül.

2.) 2021. februárban, „tanulvaˮ a korábbi „hibákbólˮ, már „önkéntes alaponˮ(?) történt a vendéglátó-teraszokra vonatkozó közterület-használati díj radikális csökkentése, és lehetne említeni a Munkacsoport által (egyedül az ÉE Egyesület részéről nem) támogatott, a 24 óra utáni nyitvatartási engedélyek kivétel nélkül minden üzlet számára automatikus, +1 éves meghosszabbítása mellett egy sor egyéb dolgot...

Ez pedig a főleg helyi lakók által választott, és elsődlegesen az itt élők érdekeit képviselni köteles kerületvezetés részéről szereptévesztés.

Összegezve:

 Jó, de „megérteˮ-e a Szimplának?

A 15000 Ft miatti médiafelhajtás kétségkívül jó reklám volt a Kazinczy utcai „közkedveltˮ szórakozóhelynek, úgyhogy végeredményben jobb is nekik, hogy nem sikerült „lepapírozniˮ...

Amit tényleg nem kellett volna:

Nyilván egyes kocsmárosoknak az lenne a legjobb, ha a jogsértő módon működő, a lakók pihenését zavaró üzleteikre, az ordítozó, utcán italozó vendégeikre ki sem hívnák a rendészetet, akiket már a XX. századi tömeggyilkos diktatúrák védőosztagaihoz hasonlítanak a bulipárti újságírók...

 

Bulibáró

 

A Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport 2021. március 16-én tartotta a zárt, egyeztető ülését online videokonferencia formájában.

A világjárvány miatt kialakult helyzet értékelése, és az ezzel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása volt az ülés fő témája.

A Munkacsoport vezetője, Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester javaslata az volt, hogy - jóllehet, a jelenleg hatályos, 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rend. (Kritériumrendelet) 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a külön nyitvatartási engedély legfeljebb egy év időtartamra szól - a 24 óra utáni nyitvatartási engedélyt kérelem nélkül automatikusan újabb egy évvel meg lehessen hosszabbítani, amint lejár valakinek, a világjárvány által okozott gazdasági nehézségekre tekintettel.

Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága részéről Sedlák Tibor rendészeti igazgató elmondta, hogy a 2020. májusi újranyitástól novemberig összesen 89 bejelentés érkezett hozzájuk. Ezek között voltak valótlan bejelentések, illetve előfordult az is, hogy mire a helyszínre értek a közterület-felügyelők, megszűnt a bejelentésben jelzett panasz. 31 alkalommal intézkedtek, ebből 27 esetben figyelmeztetéssel éltek, továbbá helyszíni bírságot szabtak ki, illetve szabálysértési feljelentést tettek az ERI munkatársai. Az üzletekkel kapcsolatban elsősorban a zeneszolgáltatással volt probléma, emellett az üzlet előtti italozást, a vendégek közterületi hangoskodását emelte még ki Sedlák Tibor, de történt intézkedés a kereskedelmi hatóságnak bejelentett nyitvatartási idő túllépése miatt is. Ugyanakkor nem derült ki, hogy időbeli eloszlásban hogy alakult az intézkedések száma. Gondolok itt arra, hogy a Kritériumrendelet vonatkozó rendelkezéseit csak 2020. aug. 27-től kellett betartani a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek a 60 napos „türelmi idő” miatt.

 

Mégis közel 140 üzlet kapott éjfél utáni nyitvatartásra engedélyt, azok is szép számmal, melyekre akár hosszú évek óta folyamatos lakossági panaszok voltak, és gyakorlatilag ugyanazzal az éjszakai nyitvatartási renddel üzemeltek tovább, mint korábban, egészen szeptember 21-ig, akkor a 431/2020. Korm. rendelet szerinti korlátozás miatt 23 órakor be kellett, hogy zárjanak a vendéglátóhelyek, de azt tudni kell, hogy az önkormányzati Kritériumrendelet szerinti külön nyitvatartási engedéllyel rendelkező helyeknek a 23 órai zárás ellenére is meg kellett (volna...) felelniük a rendeletben foglaltaknak, amit „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban” vállaltak.

 

Csüllög Szilvia, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Iroda vezetője elmondta, hogy az iroda munkatársai korábban végigjárták a 24 óra utáni nyitvatartáshoz engedélykérelmet benyújtó üzleteket, mindegyiket ellenőrizte a hatósági csoport. Állítása szerint valamennyi hely eleget tett a kritériumoknak, mindenki megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mielőtt megkapta a külön nyitvatartási engedélyt a jegyzőtől. Csüllög Szilvia említette azt is, hogy összesen 2 lakossági bejelentés érkezett hozzájuk, és végeztek helyszíni zajmérést is.

Az engedély meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban jeleztem a Munkacsoportnak, hogy mind az éjszakai bejárásokon tapasztaltak, mind a lakossági panaszok alapján számos hely a lakók éjszakai pihenését zavaró módon működött 2020-ban is, a járvány első hulláma után  kb. folyamatosan. Említést tettem arról, hogy a rendőrségre érkezett hívások, rendőri intézkedések számáról nem hangzott el semmi, ezekkel együtt valószínűleg még lesújtóbb lenne a kép, mivel véleményem szerint már az a 89 közterület-felügyelethez érkezett bejelentés is rendkívül sok (a tizede is bőven, ha valós a probléma), és utaltam arra, amit több lakó panaszolt, hogy nem nagyon látják, hogy lenne bármilyen eredménye az intézkedéseknek, illetve a kritériumrendszer hatékonyságát is megkérdőjelezték, a szórakozóhelyek továbbra is zajosak, ha történik is intézkedés, később folytatódik tovább a hangzavar stb. Többek között ezzel kapcsolatban is szerepelt az egyesület írásban elküldött javaslatai között között az, hogy az engedélyben foglaltak megsértése esetén első alkalommal közigazgatási bírság (adott esetben nyilván az egyéb jogszabályokban meghatározott szankciók mellett), második alkalommal az engedély visszavonása. Osztom azoknak a lakóknak a véleményét, akik szerint a pusztán szóbeli figyelmeztetésnek nem sok értelme, eredménye, illetve elrettentő ereje van.

 

 Szavazni nem kellett, mivel rajtam kívül senki, így a Munkacsoport további hat, szavazati joggal rendelkező tagja sem kifogásolta, így gyakorlatilag 6:1 arányban elfogadták valamennyi üzlet esetében az éjfél utáni engedélyek év végéig történő automatikus meghosszabbítását.

Megjegyeztem azt is, hogy a Munkacsoport ügyrendje szerint nem a vállalkozások megsegítése a cél, hanem elsődlegesen egy olyan szabályozás kialakítása, finomhangolása az üzletek éjszakai nyitvatartása tekintetében, ami a lakók pihenését szolgálja.

Lugosi András, a Munkacsoport tanácskozási jogú tagja, az Új Erzsébetvárosért Demokrata Kör - Kulturális Egyesület elnöke egyetértett azzal az önkormányzati törekvéssel, hogy a vállalkozások nehéz anyagi helyzetére tekintettel támogatni kell a vendéglátóhelyeket, továbbá a költségvetés szempontjából is, hogy legyen bevétele az önkormányzatnak. Szerinte az is egy támogatható igény, hogy a lakók pihenni tudjanak éjszaka, de nem ez az elsődleges feladata a Munkacsoportnak.

Később kiegészítettem az általam korábban elmondottakat a Munkacsoport ügyrendjének vonatkozásában, hogy a „bulinegyed" kulturális negyeddé alakítása is fontos célkitűzés.

Lugosi András - egyetértve ezzel - azt mondta, hogy amíg nem jönnek nagyobb számban a turisták -  úgy 4 éves távlatban gondolkodva, addig kell elmozdítani a Zsidónegyedet a „kulturális" irányba, és ebben a civileknek komoly szerepe van.

Dr. Kispál Tibor alpolgármester, a Munkacsoport választott tagja szerint nincs olyan megoldás, hogy „csak az egyik félnek jó", és az önkormányzatnak nem kell „semmelyik oldalra sem állnia".

Ezzel az egyesületünk nem ért egyet, álláspontunk szerint mindig a lakók jogos érdekei kell, hogy legyen az elsődleges szempont, és csak utána jöhet minden más, így a vállalkozások is.

Zsendovits Ábel, a Munkacsoportnak a 24 óra után nyitva tartó vendéglátóhelyek részéről delegált tagja azt mondta, hogy mivel a fiatalok vannak az oltási lista végén, ezért egy ideig nem lehet jelentős forgalomra számítani, és japán turistából(...) sem lesz sok a kerületben. Ők is a tartalékaikat élik fel, nem tudják, mi lesz. Véleménye szerint a helyek legalább 40%-a tönkrement, illetve az újranyitás után nem sokkal lesznek még további üzletek, amelyek nem lesznek képesek folytatni, mert a hazai vásárlóerő nem olyan jelentős, és a magyaroknak is apadnak az anyagi forrásai.

Ujvári-Kövér Mónika elmondta, hogy egyes, vendéglátó-terasz elhelyezésére kiadott közterület-használati engedéllyel rendelkező üzleteknek „raktározási kedvezményt” is biztosított az önkormányzat, és azt is megemlítette, hogy a közterület-használat díját a vendéglátó-teraszok tekintetében 100 Ft/négyzetméter/napra csökkentették, valamint, hogy csak azoktól szedik be már most is a díjat, akik jelenleg is használják a közterületet. A Munkacsoport vezetője szerint olyan „alaptalan hírek” keringenek a sajtóban, hogy az önkormányzat esetleg a vendéglátóhelyek ellen lenne. Én sem értettem ezeket a cikkeket egyébként, mert most csak a közterület-használatnál maradva: ahogy írtam is korábban, akár milliós veszteség is érheti a kerületet havonta, a vendéglátó-teraszok közterület-használati díjának csökkentése miatt.

Türi Árpád, a BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányságának vezetője nem tudott részt venni az egyeztető ülésen, de amint lehetséges, akár már a következő alkalommal csatlakozna, és folyamatosan részt venne a Munkacsoport munkájában.

Dr. Kispál Tibor említette, hogy amióta zárva vannak a vendéglátóhelyek, egyre több házibulit tartanak a kerületben. Hogy ez számszerűen mennyit jelent, arra nem derült fény, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenképpen érdemes hívni a rendőrséget, intézkednek csendháborítás esetén is, és nagyon hamar kiérnek, ha sok hívás érkezik hozzájuk egyszerre, akkor is legfeljebb 15 perc alatt, de inkább rövidebb időn belül. Egyetértve dr. Kispál Tiborral, később megjegyeztem, hogy ezt csak megerősíteni tudom, valóban érdemes értesíteni a rendőrséget akár csendháborításnál, mert rövid időn belül kijönnek, és intézkednek. A házibulik kapcsán említésre került az a sajnálatos baleset is, amikor egy fiatal hölgy kizuhant egy VII. kerületi, emeleti „lakásból”.

Itt később annyit pontosítottam, hogy egy önmagára szállodaként hivatkozó hostel („aparthostel”) épületében történt az eset a Szövetség utcában, ahol valamennyi „apartman” egyéb szálláshelyként van nyilvántartva, „papíron” mintha egy olyan lakóházról lenne szó, amelyben minden lakást rövidtávú lakáskiadásra hasznosítana ugyanaz a cég, pedig hasonló adottságokkal rendelkező kerületi hosteleket közösségi szálláshelyként tart nyilván a kereskedelmi hatóság. Javasoltam, hogy az önkormányzat próbáljon nagyobb hangsúlyt fektetni a szálláshelyek ellenőrzésére is.

Szabados Tamás, a Munkacsoport lakosság részéről delegált tagja jelezte, hogy egyre több a herbálos, és herbál-dealer a „bulinegyedben”, majd feltette a kérdést, hogy ez egyébként feltűnt-e bárkinek az önkormányzat részéről?  Szabados szerint jó lenne az is, ha a „bulinegyed” utcáin végig lehetne menni úgy este, hogy „nem kötnek bele az emberbe”.

Szóba került a köztisztaság kérdése is.

 Szabados Tamás itt egy Főv. Kgy. rendeletre hivatkozott, hogy az ingatlanok előtti járdaszakaszt az ingatlanok tulajdonosainak (üzlettulajdonosoknak, lakóknak) kötelessége takarítani, és Szabados szerint az önkormányzatnak (a szemetes járdák kapcsán) maximum annyi lenne a feladata, hogy ellenőrizze, eleget tesznek-e a jogszabályi kötelezettségüknek a tulajdonosok.

 

Ujvári-Kövér Mónika említette, hogy örömmel beszélne velem kicsit részletesebben az egyesület javaslatairól, melyeket elküldtem e-mailben a Munkacsoport címére.

Ezek ismertetésére, megtárgyalására már csak a terjedelem okán sem lett volna lehetőség, illetve alig fél nappal az ülés előtt sikerült sajnos csak elküldeni. Ugyanakkor azt fontosnak tartottam elmondani a Munkacsoport ülésén, hogy valamennyi javaslat önkormányzati rendeletalkotás útján megítélésem szerint megvalósítható, a lakosság éjszakai pihenése mellett, Belső-Erzsébetváros tekintetében a Munkacsoport ügyrendében is szereplő „kulturális negyeddé válás folyamatát” segítené elő.

Hamarosan sor kerülhet erre a beszélgetésre, és elképzelhető, hogy lesz olyan a javaslatok között, amit támogathatónak tart a Munkacsoport vezetője, és akár napirendre is kerülhet a következő ülésen. 

 

 

Novák Gergely

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület civil delegáltja a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoportban, Belső-erzsébetvárosi lakos