HTML doboz

Erzsébetvárosi blog

Erzsébetváros a legkisebb, és egyben legsűrűbben lakott fővárosi kerület. Legalábbis a leírásokban így szerepel. Csakhogy a hetedik kerület az utóbbi pár évben rohamosan veszíti el lakóit. Mi ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Kik, és hogyan irányítják a kerületet? Ezzel a bloggal igyekszem megkapargatni a felszínt, hogy a színfalak mögé lássunk.

Erzsébetvárosról a Facebookon

Friss topikok

Vendéglátás 24 óráig. PONT.

2020.02.18. 20:27 Novak Gergely

 

nyp.jpg

 fogas_instant.jpg

 

Előszó

 

Jelen írás egyebek mellett azokra a kérdésekre próbál választ találni, hogy vajon tényleg csak a mennyiségi, olcsó 1-2 eurós hajnali (le)itatást előtérbe helyező üzleti konstrukcióval lehet nyereségesen vendéglátóhelyet üzemeltetni Belső-Erzsébetvárosban, valóban a nemzetgazdaság csődjét jelentené, ha éjféli zárás lenne a Zsidónegyedben, ahogy azt egyes vállalkozók vizionálják, illetve  mennyire és kinek „éri meg” a 24.00 óra utáni nyitvatartás...

 

Fontos, hogy nem célja a bejegyzésnek bármely vendéglátóhely népszerűsítése, tekintettel arra is, hogy az éttermek működéséből is adódhatnak „kellemetlenségek” (szagelszívó, klíma, szemét, csótányok, patkány, zeneszolgáltatás stb.), ezekről nincsenek konkrét adataim, az azonban az akusztikai szakvélemények, zajtérképek alapján - de az egyetlen éjszaka ezres nagyságrendben elkövetett rendzavarások, rongálások, köztisztasági szabálysértések, garázdaságok, csendháborítások tekintetében, vagy akár az AJBH 2017-es állásfoglalását figyelembe véve is

tényként kijelenthető, hogy Erzsébetvárosban az éjszakai (kocsma)nyitvatartás elviselhetetlen terhet ró a lakókörnyezetre, a befogadóképesség, illetve az idelátogatók számának emelkedésével minimum egyenes, de inkább exponenciális arányban teszi élhetetlenné a belső kerületrészt.

 

Belső-Erzsébetváros világörökségi területén (a Király utca - Kiskörút - Dohány u. - Klauzál u. - Klauzál tér - Csányi u. által határolt részen) található, 24.00 óra után nyitva tartó, mintegy 150 üzlet teljes befogadóképessége meghaladja a 15 ezer főt (és a teljes kapacitás közel 18%-át mindössze három(!) darab  tömegtartózkodásra alkalmas ingatlanban működő, zenés, táncos szórakozóhely, romdiszkó adja), a b*linegyed egészét tekintve pedig, csak a 200 fő fölötti befogadóképességű szeszes italt kimérő, és árusító, éjfél után nyitva tartó vendéglátó-üzletek össz. kapacitása átlépi a 12 ezer főt, ebből a rendezvénytartási engedélyhez kötött, zenés, táncos rendezvények („diszkók”) teljes befogadóképessége 3668 fő (a világörökségi részen 2730 fő). Ez még rövid távon is fenntarthatatlan egy 0.8-0.9 négyzetkilométeres lakóövezetben, és nem csak az itt élők szempontjából, de erről majd később...  

 

 

 

Gasztroforradalom?

 streetfood.JPG

 

A tévedés, elírás jogát fenntartva akkor tehát a 2018.* évi adatok egyes VII. kerületi vendéglátóhelyekről... (a képek nagyíthatóak)

*Hogy miért nem 2019-esek? Nos - mivel a vállalkozások eredménykimutatásáról szóló beszámolókat általában a következő naptári év 2-3. negyedévében küldik meg, ezért - a tavalyi eredményekről sajnos leghamarabb 2020. nyarán lehetnek érdemi információk, időközben persze történtek változások az „üzletek” vonatkozásában is, hogy egyet említsek, az üzleti szempontból nem túl sikeres, ám a lakosságot, de még a Miniszterelnökséget védő objektumőröket is irritáló Tesla Klub, jelenleg Hétkert néven működik, elvileg új tulajdonossal.. Az összehasonlítások bal oldalán szereplő vendéglátóegységeket (majdnem) teljesen véletlenszerűen választottam ki, egyetlen megkötés volt csak, hogy legkésőbb 24.00 óráig be kell, hogy zárjanak, így kimaradt pl. a Mazel tov  étterem, vagy a Kőleves (a kerthelyiség miatt), melyekkel egyébként még kedvezőtlenebb lenne a kép az itatóhelyekre nézve... Aztán több vendéglátóhely volt pl. akár a Nagykörúton, ahol nem adtak le 2018-ra vonatkozó beszámolót, egyes partyhosteleket, illetve a Gozsdu Udvar vendéglátóhelyeit ezúttal nem nagyon erőltettem, 0-1 fős bejelentett alkalmazott-szám / vállalkozás, indokolatlanul alacsony bevétel, és számos egyéb „anomália”, ami tovább gyengítette volna a kocsmák nem annyira fényes szereplését - de nem szaladok ennyire előre (még az is nehezítette a dolgom, hogy néhány üzletet a kereskedelmi hatóság egyáltalán még csak nyilvántartásba sem vett, ezek közül vannak, amelyek évek óta működnek, ami önmagában több érdekes kérdést felvet), ha nem lenne egyértelmű, azt is hangsúlyozom, hogy a vállalkozások székhelye nem minden esetben a VII. kerület, de fizikailag ott működnek a vendéglátóhelyek.. következzenek a számok:

01_kalap_versus_dzzs.jpg

 

 02_olimpia_versus_humbak.jpg

03_halkakas_versus_blokk.jpg

04_barack_versus_telep.jpg

 

05_macesz_versus_ziccer.jpg

06_fricska_versus_doboz.jpg

07_frici_versus_kozpont.jpg

08_faustos_versus_tesla.jpg

09_chess_versus_mika.jpg

 

10_dobrumba_versus_udvarrom21.jpg

11_spinoza_versus_negyeshatos.jpg

12_cirkusz_versus_brklyn.jpg

13_getto_versus_ellato.jpg

14_vintage_versus_fuge.jpg

15_szimpla_versus_instant.jpg

16_nyc_versus_szimlpa.jpg

 

Kik nyer(észked)tek?

 

15 random éjfélig bezáró vendéglátóhely, étterem, kávézó, bisztró

vs.

16, éjfél után nyitva tartó kocsma, zenés romszórakozóhely

(közöttük a két, legnagyobb forgalmat, és bevételt generáló romkocsma)

 

Nettó árbevétel:

 

5.25 milliárd Ft vs. 4.65 milliárd Ft

(+13%)

 

Befogadóképesség:

 

1189 fő vs. 8122  

 

Bejelentett alkalmazottak:

404 fő vs. 275

(+46.9%) 

 

Nyitvatartási órak évente átlagosan:

 

3861 óra vs. 4558 óra

 

24.00 utáni nyitvatartási órák évente:

 

a teljes nyitvatartási idő 0.00%-a vs. a teljes nyitvatartási idő 30.5%-a átlagosan

 

Nettó árbevétel / nyitvatartási óra átlagosan:

 

79 080 Ft vs. 60 265 Ft

(+31.2%) 

 

A 24 óra után nyitva tartó helyek átlagos éjszakai zajszennyezése*:

 

60 dB, 10.5 m-ről, 15 dB-lel az éjszakai LTH = 45 dB határérték fölött

(*Mérési pont hiányában a Humbák- és a Tesla Klubot leszámítva, illetve a Doboz esetén megengedően 5 m-es távolsággal kalkulálva)

 

Csak egy(-kettő) maradhat?

 

A nagyobb szórakozóhelyek esetében a Szimpla és az Instant-Fogas mellett a többi, hasonló kapacitású hely labdába se rúghat (amely utóbbi a kereskedelmi nyilvántartások alapján is minimum 3 külön vendéglátó-üzlet [Fogas, Instant, Robot], illetve különálló üzemeltető vállalkozás , de én jóindulatúan egyetlen szórakozóhelynek számítottam az Akácfa u. 49-51. sz. ingatlanban ( „társasházban”) működő vendéglátóhelyeket), a Szimpla mögött álló vállalkozás, a lakosság teljes mellőzésével történő „úttörő közmegegyezés”, illetve az azt nem sokkal követő, az üzletek éjszakai nyitvatartását szabályozó, önkormányzati - a kocsmáknak a Király u. - Kiskörút - Rákóczi út - Nagykörút által határolt területen korlátlan nyitvatartást biztosító, az ezen kívül eső kerületrészben egységes 24 órai zárást elrendelő - 9/2013-as Alaptörvény-ellenes gettórendelet után kezdett jelentős mértékben növekedni, ami azért érdekes, mert a Kazinczy utcai romkocsma befogadóképessége (hivatalosan...) nem változott, 15 éve 560 fő, az általuk a vendégszámról közölt adatok alapján, és bármely arra járó szubjektív tapasztalata szerint is, minimum „erős a gyanú”, hogy lényegesen több ember szórakozik ott, mint a vendéglátóhely valós, a katasztrófavédelem által megállapított kapacitása, főleg hétvégenként, az idegenforgalmi szezonban, természetesen ez az Instant-Fogasra is ugyanúgy igaz.

Megtévesztő lehet továbbá többek között a Telep, vagy a Központ nevű vendéglátóegységek névleges befogadóképessége, ezek a kisebb helyek az üzlet előtti közterületet egyfajta korlátlan befogadóképességű fogyasztótérnek tekintik, szemet hunyva afölött, hogy a vendégeik egyébként szabálysértést követnek el a közterületi alkoholfogyasztás tilalmának megszegésével. (A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 200. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 6/2017. (II.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Közter. ör.) 30. § (1) bekezdése.) Bár ez általánosan érvényes a legtöbb kocsmára sajnos.

telep.jpg 
kozpont.jpg
 

Hány óra?

 Köztudomású tény, hogy egy nap 24 órából áll, a kereskedelmi jogszabályok jelenleg a vállalkozáshoz fűződő jog igen szűk időintervallumban történő korlátozását teszik lehetővé egy fővárosi kerületi (települési) önkormányzat képviselő-testülete számára az üzletek, így a vendéglátást folytató üzletek nyitvatartási idejének szabályozása tekintetében is. Csak az éjszakai, 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban van lehetőség a kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét korlátozni,
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (4) bekezdése szerint

„(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat
képviselő-testülete ... rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét”

A 22 óra és 06 óra közötti időszakra esik (esne...) a lakosság többsége éjszakai pihenésének 100%-a, miközben ez a nyolc óra egy nap huszonnégy órájának a 33.33*%-a, azaz az egyharmada. A 24 óra és 06 óra közötti zárvatartás már eleve egy kompromisszum, a lakosság pihenési idejének 25%-a az a 22 és 24 óra közötti 2 óra, tehát 75%, azaz 6 óra marad a lakosságnak, vállalkozni a nap 24 órájában (rendeleti tiltással is 16-18 órájában, azaz 66.66*-75%-ában) lehet.

 

A főváros legnagyobb népsűrűségű kerületének alig harmadrészén, egy még mindig emberek ezrei által lakott területen mégsem biztos, hogy az az ideális üzleti konstrukció, amely egyes helyek esetében a teljes nyitvatartási idő alig egyharmadában hozza a bevétel négyötödét (ha igaz, amit a vállalkozók állítanak ezzel kapcsolatban), éppen a lakosság éjszakai pihenésének 75-100%-ára eső időszakban. 

 

 

Éjszakai ga(rá)zdaság

 

Az éjszakai nyitvatartás káros következményeivel több külföldi cikk, tanulmány, elemzés is foglalkozott, egyik ilyen a 2013-ban az ausztráliai, Új-Dél-Walesi Egyetem pszichológiai tanszékén oktató Timothy P. Shcofield, és Thomas F. Denson által írt, „Alcohol Outlet Business Hours and Violent Crime in New York State” c. elemzés, amely az alkoholt árusító üzletek nyitvatartási ideje, és az erőszakos bűncselekmények közötti összefüggéseket kereste:

 

2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban található New York államban, csak az éjjel 01 óra után nyitvatartó alkoholt árusító üzletek (pl. pubok, bárok, klubok) éjszakai működésével összefüggésbe hozható, alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett bűncselekmények okozta gazdasági kár (az orvosi ellátás költségei, rendészeti kiadások, a nemzetgazdaságra gyakorolt káros hatások, kiesett munkaórák stb.) összege meghaladta a 194 millió dollárt (akkori árfolyamon ez megközelítőleg 42.5 milliárd forint körüli összeget jelent),

 

ez még akkor is riasztó számadat, ha New York lakossága több, mint tízszerese Budapestnek. Ugyanakkor azt is megállapította a tanulmány, hogy

a nyitvatartási idő 2-3 órával előbbre hozása önmagában 33.7%-kal csökkentené a bűncselekmények számát.

 

Néhány nemzetközi példát is említenek:

- Egy brazíliai városban a korlátlan nyitvatartással működő üzletek 23.00 órai zárásának elrendelése után szignifikánsan csökkent az emberölések, és a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.

- Egy 18 norvégiai várost érintő tanulmány megállapította, hogy a nyitvatartási idő csökkentése az erőszakos bűncselekmények csökkenését, ezzel szimmetrikusan, a nyitvatartás meghosszabbítása az erőszakos bűncselekmények számának növekedését eredményezi.

- Az éjszakai, garázda cselekmények elkövetői elsődlegesen a 18-34 év közötti korosztály tagjai közül kerülnek ki.

 

Mégegyszer, az elemzés csak az erőszakos bűncselekményekre vonatkozik.

 

 

Az éjszakai vendéglátás a gazdaság (Euro 1-es dízel)motorja?

 

Jó lenne egyszer Budapest, azon belül is különösen Belső-Erzsébetváros vonatkozásában a fentiekhez hasonló kutatásokat végezni, szerintem sokakat érdekelne az is (lehetőleg minél részletesebben, szórakozóhelyenkénti lebontásban, különös hangsúlyt fektetve a nagy kapacitású, több száz fős vendéglátóegységekre), hogy:

 

- Hány lakos szenvedett maradandó egészségkárosodást a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek okozta zajszennyezéstől, mennyibe került az egészségügyi ellátásuk?

fogas_shhhhh_not_for_subwoofer.jpg 

 

- Hányan veszítették el az állásukat, vagy mennyien teljesítenek gyengébb hatásfokkal a munkahelyükön a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek által generált zajszennyezés okozta kialvatlanság következtében, és mekkora kár érte a nemzetgazdaságot emiatt?

 bulifejlesztes.jpg

- Mekkora a 24.00 óra után nyitvatartó szórakozóhelyek érkező vagy távozó vendégeinek rongálása által okozott kár összege? (Például utcabútorok, parkoló gépkocsik, közparkok, játszóterek, műemléképületek, zsinagógák külső homlokzatának levizelése, ablakbetörések, közlekedési táblák kidöntése, szemetesedények tönkretétele.... és így tovább.)

 001_barbarturizmus.jpg

 

- Mekkora az épített környezetben okozott kár összege, akár a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyeknek, vendéglátóegységnek helyet biztosító ingatlanokban, a kocsmaportálok kialakításakor - szétvert főfalak, repedezett födém a veszélyes mértékű környezeti rezgés, mélynyomók miatt stb.?

 tiszta_utca.jpg

- Hány milliárdot emészt fel a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működéséből adódó köztisztasági, közbiztonsági többletkiadás? (takarítás, takarítógépek, a közterület-felügyelet létszámának emelése, a rendőrség túlórapénze, és egyéb módon történő támogatása, magánbiztonsági-cégekre fordított kiadások, a hatósági iroda dolgozói létszámának emelése stb.)

fogas_szemet.jpg

- Hány lakos járt úgy a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működéséből közvetlenül, vagy közvetve adódó környezeti zajszennyezés miatt, hogy a nagypolgári lakását mélyen a piaci ár alatt kényszerült eladni, és egy külső kerületbe kellett menekülnie, alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű ingatlanba?

 komfortos_ingatlan.jpg

- A 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek működésének egyik közvetett következményeként mennyi, nem vendéglátás (azon belül is kocsma) főprofillal működő, a helyi lakosságot (is) kiszolgáló üzlet, kiskereskedés ment tönkre és húzta le a rolót?

csakkocsmalegyen.jpg

 (Ezutóbbiról spoilerként néhány adat: csak az Erzsébet körút páros oldalán a 12. és a 40-42. között 32 üzlet ment tönkre 2014. október és 2019. augusztus között, könyvesbolt, műszaki cikket árusító üzletek, játékboltok, cipőboltok, ruhaboltok, több volt közöttük, amely másfél-két évtizede működött, mielőtt elérték a „spontán, természetes piaci folyamatok”...)

   

 

 A szórakozóhelyek üzemeltetői köztudottan több tízmillió forintot invesztálnak abba, hogy egyetlen hang se hagyja el az épületet, ahogy ezen a felvételen is hallható. (A BRKLYN zajszennyezése azóta is botrányos, még zárt nyílászárók mellett is háztömbökkel arrébb hallatszik a basszus egész éjjel.)

 

Éjjel 01 óra utáni csendéletkép az ELLÁTÓháznál. Ők egészen bizonyosan a Gettó Gulyás távozó vendégei lehettek, vagy azt tudom még elképzelni, hogy délután a Cirkuszból tódultak ki az utcára, és 10 órán át abba sem hagyták az őrjöngést. Ja mégsem. 

 motor.jpg

Az egyeurós éjszakai vendéglátás, a gazdaság egyik (Euro 1-es dízel)motorjaként majdnem teljesen kiürítette Belső-Erzsébetvárost..

 

Önkéntes vállal(koz)ások

 

Önmagában az eredménykimutatások, beszámolók alapján is érthetetlen, hogy miért feszítik a húrt a végsőkig a Belső-Erzsébetvárosban hajnalig nyitvatartó, különösen a lakosság szubjektív tapasztalatai mellett a zajtérképek alapján is elviselhetetlen, a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket meghaladó zajszennyezésű kocsmákat üzemeltető vállalkozók, és főleg az őket kiszolgáló önkormányzati képviselők, ha nem is süllyed még a (party)hajó, azért már megfigyelhetőek olyan jelenségek, melyekből az következhet, hogy a belvárosi buliőrület nem tart örökké, lásd az érinthetetlennek hitt Instantot, ahol az ingatlanbefektető szállodát akar, de a tulajdonosok nem álltak meg itt, ezért végül a szórakozóhely hol máshol, mint Erzsébetvárosban lelt ideiglenes új otthonára (A költözést követően nem sokkal a földdel tették egyenlővé a Nagymező utcai épületet. Sajnos. Kár az ingatlanért.), de lehetne említeni a Kuplungot, az Ellátókertet, vagy újabban az Anker'tet is, és ki tudja, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a vége, mikor következik be az, amikor az egykori romkocsmák helyére épült szállodák, apartmanházak, illetve a belvárosi egyéb szálláshelyek, hostelek befogadóképessége olyan mértékben haladja meg a vendéglátóhelyekét, hogy még a West-balkáni körülmények között sem lesznek képesek kiszolgálni az idelátogatókat, ugyanakkor ettől függetlenül az elmúlt 6-7 év egyértelművé tette, hogy emberek által lakott területen a szórakozónegyed-funkció, az éjszakai nyitvatartás, és a helyi lakosság döntő többségének (de adott esetben akár az itt működő, nem buliturista-leitatásból élő vállalkozásoknak) alapvető jogai és érdekei összeegyeztethetetlenek.

 

bilinegyed_168ora.jpg

 

 Lehet, hogy mindössze az volt a gond, hogy nem olvasták el a törvényeket, azok a 22-24 óra után nyitva tartó szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozók, akik nem hallottak a Kertv. 6. § (1) bekezdéséről, mely szerint 

Az üzlet NYITVATARTÁSi idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a LAKÓKÖRNYEZET ÉRDEKEInek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.”

 

, a nyitvatartási időben bekövetkezett változást (tehát a 24.00 órai, vagy annál korábbi zárást) itt tudják bejelenteni (ezen belül: „Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés”).

 

 

Régen minden jobb volt?

 

Rövid visszatekintés 35 évvel ezelőttre, idézet egy, még az ú.n. „rendszerváltás” előtti időkben íródott fővárosi folyóiratból, 1985-ből (Budapest, XXIII. évfolyam, 7. szám), ahol egy interjúban az illetékes főhatósági elvtárs a következő elgondolkodtató megállapításokat tette a budapesti vendéglátás kapcsán:

Sokszor kérnek engedélyt kávézóra, teázóra, ilyen-olyan büfére. A legfőbb érv mindig ugyanaz: fontos lakossági és idegenforgalmi igényt elégítünk ki, de adjanak szeszárusítási engedélyt. Ahogy a teázóban vagy a büfében kibontják az első karton kőbányait, ki lehetne tenni a kocsmacégért.
A rántott szeletet panírozni, sütni, tálalni kell. A haszna minimális. A sörösüveget csak ki kell nyitni. ... ezek a vendéglátósok nem megélni akarnak az üzletből, hanem minél gyorsabban meggazdagodni.

 

 Ma a b*linegyed esetében a „fontos lakossági és idegenforgalmi igényt” kielégítő kocsmáknál a „kávézót, teázót, ilyen-olyan büfét” ki lehet egészíteni, illetve behelyettesíteni, „kulturális befogadótérre, alkotótérre, kortárs művészeti galériára, művésztelepre” stb.

corvinus_elheto_erzsebevaros_facebook_1.jpg

 „Kávézó” 2018-ban.

 

Amíg vannak kiskapuk, addig ki is használ(hat)ják azokat a vállalkozások, ezért, ha maguktól nem hajlandóak a változtatni, kerületi szintű, rendeleti szabályozásra van szükség, a még megmaradt lakosság érdekeit figyelembe véve a helyi önkormányzatnak, éjféli zárás, és az igénytelen, nagy befogadóképességű, zajos vendéglátóegységeket, zenés szórakozóhelyeket, pedig a nyitvatartási idő akár még radikálisabb, 22.00 és 06.00 óra közötti megtiltásával megkísérelve kisöpörni Erzsébetvárosból, vagy profilváltásra kényszeríteni, hogy ne a lakófunkcióval összeegyeztethetetlen legyen a működésük. Ahogy a számok is mutatják, szerencsére nem csak az olcsó, tömeges 24.00 óra utáni (le)itatásból lehet boldogulni a vállalkozóknak. A kulturáltabb éttermek, kávézók, bisztrók, gastropubok 23-24 órai zárással elég jól megélnek már most is, és az erre vonatkozó hiteles statisztikák hiányában is valószínűsíthető, hogy nem Manchester külsőről érkezett stag partysokból áll a vendégkörük jelentős többsége.

 

 

Kocsmatúrák helyett nemzeti dohánybolt-túrák?

 

Az, hogy egyes vállalkozók szerint a záróra bevezetése után a zenés, táncos tömegszórakozóhelyek helyét a (helyi önkormányzati rendelettel jelenleg nem korlátozható) nemzeti dohányboltok vennék át, már csak azért is kétséges, mert a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény  6. § (2) bekezdése szerint:

„...dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a

a) kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy,

b) kétezer főt meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy

jogosult” (végezhet)

 a jelenleg rendelkezésre álló, 2020. februári adatok szerint a VII. kerület teljes közigazgatási területén összesen 30 dohánybolt működik (a lakosságszám alapján az én értelmezésem szerint 25 lehetne...), melyek talán összesen nem tudnának egyszerre annyi embert szétitatni, mint mondjuk az Akácfa utca 49-51-ben, vagy a Dob utca 19-ben, ráadásul a trafikok területi eloszlása is arányosabb, a Szabs. tv-ben, illetőleg a Közter ör-ben foglalt közterületi alkoholfogyasztás tilalmának megszegése miatt is sokkal könnyebben fel tudnak lépni a hatóságok (közterület felügyelet, rendőrség), mint egy ilyen helyzetben, ahol ezrek vannak az utcán. Tehát ez csak egy ahhoz hasonló alaptalan vendéglátós-riogatás, mint, hogy „AirBnB-apartmanokban” tartanak majd házibulikat (ami beláthatatlan következményekkel járna, a rendőrség csendháborítás esetén hívásra most is kijön, az utcai, vonuló tömeggel ellentétben itt eredményesebben fel tudnak lépni, továbbá rövid távon is önbíráskodáshoz vezethetne, ha ezt megkísérelnék a befektetők, de ezt tudják nagyon jól a hatóságok, és szerintem azok is, akik ilyenekkel rémisztgetik a lakókat, hogy mi lehet az esetleges következménye a zárórának), az sem életszerű, hogy zárás után az utcán ordítoznak még 6 órán át, egyrészt a bulizók oda mennek majd, ahol tovább tartanak nyitva a szórakozóhelyek, másrészt a rendvédelmi szervek vezetőinek szakmai álláspontja szerint sokkal könnyebben kezelhető az utcai tömeg egységes zárás esetén. (Ha nem is mondták ki szó szerint, de azt gyakorlatilag elismerték, hogy a jelenlegi állapotok, turistaszám, pub crawlok, állandóan vonuló, nagylétszámű, garázda, alkoholos befolyásoltság (és/vagy kábítószer hatása) alatt álló, szélsőségesen deviáns csoportok esetében - melyek már csak a nagy számok törvénye, és a 24 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek befogadóképessége, árfekvése, általános „minőségi standard”-jei miatt sem ritkák -  kb. Lehetetlen úgy fellépni, hogy eközben a lakosság éjszakai nyugalmát is biztosítsák, és ezzel párhuzamosan az intézkedéseknek legyen kellő visszatartó ereje, a létszámhiány mellett a jogszabályi keretek nem adnak lehetőséget olyan fellépésre, melyet a lakosság joggal várna el, mert azonnal rikácsolnának az úgynevezett „jogvédők”, azok, akik egy árva hangot nem adnak ki akkor, amikor gyermekek alszanak el az iskolában, a többnyire a 24.00 óra után nyitva tartó szórakozóhelyek által közvetve, vagy közvetlenül generált éjszakai zajszennyezés okozta kialvatlanság miatt.)

 

 

Mi lesz a Zsidónegyeddel a topmenedzserek, diplomaták, külföldi, jól kereső szakemberek, spanyol nyugdíjascsoportok nélkül, akik (állítólag) a romkocsmák 24 óra utáni vendégkörének nagy többségét alkotják?

 

kulturalis_negyed_1.jpg

Magasan kvalifikált kutató éjjel 01 óra után a  „bulinegyedben”.

 

A budapesti turizmus évről évre rekordszintű növekedésen megy keresztül, nem tűnik túl valószínűnek az sem, hogy a népszerű turisztikai desztinációk rangsorában a sereghajtók közé kerülne Budapest, ha elterjed a híre, hogy az 525,13 km²-es fővárosban éppen a vigalmi negyednek legkevésbé alkalmas, sűrűn beépített, szűk utcákkal, 100+ éves műemlék-épületekkel teli, alig 0.8-0.9 km²-es történelmi városrészben nem tart nyitva éjfél után egyetlen kocsma sem, és emiatt a „turisták” elkerülik a fővárost, mert a Széchenyi, a Halászbástya, a Bazilika, a Budai Vár stb. után nem tudnak beülni egy VII. kerületi romkocsmába, ahová természetesen csak és kizárólag 24.00 óra után mennek.. , nyilván ezért is van, hogy pl. a Kazinczy u. 14-ben található vendéglátóhely napi nyitvatartási idejének alig több, mint 21%-át teszi ki az éjfél utáni időszak... 

 

 

Csak (6*)60 percet!

 

Az éjféli záróránál maradva, újabb időutazás, ezúttal 103-104 évvel ezelőttre.

 

A m. kir. minisztérium 1916. évi 4.470. M. E. számú rendeletének 2. §-a szerint

 

„A nyilvános étkező és

szórakozó helyiségeket

 

(vendéglők, korcsmák, italmérő vagy elárusító helyek és más hasonló üzletek, színházak, mulatóhelyek, kávéházak stb.), ha reájuk a hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva,

 

Budapesten éjféli 12 óránál, egyebütt

éjjel 11 óránál tovább nem szabad

nyitva tartani,

 

és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapit meg, reggeli öt óra előtt nem szabad kinyitni.”

 

Bár nem örültek a vendéglősők (pedig ez nem egy fővárosi kerületet, hanem az egész országot érintő általános zárás volt), mégis mindössze 60 percet szerettek volna (és nem 4-5-6 órát), de azt is csak a nyári időszámítás miatt, idézet az Országos Vendéglős Újság 1917. márciusi számából, a ko(r)csmárosoknak a belügyminiszterhez írt, „Csak egy órát kérünk!” c. nyílt leveléből:

 

 „... Értsük meg egymást, Kegyelmes Uram! ... olyan óráról, olyan hatvan percről van szó, mely csak névleg viseli majd a tizenkét óra nevet, lévén voltaképen csak tizenegy óra. Hiszen jól tudja, Kegyelmes Uram, hogy a nyári időszámítás alapján egy órával korábban kezdünk el élni. ... ha tizenkét órakor zárunk, voltaképen tizenegy órakor huzzuk le a redőnyt ... De nem csupán a vendéglők, hanem az éttermeket látogató, vendéglőben, korcsmában étkező közönségre is nem kis megpróbáltatásként nehezedik a tizenegy órás zárási idő. ... a vendéglősök sorvadt erszényét lapítja meg ösztövérebbre, mert ez által annyira megcsappan a forgalmuk, hogy voltaképen nem is tizenegy órakor zárnak, hanem tiz órakor. Ha pedig — tegyük fel — a véletlen úgy akarja, hogy féltizenegy és tizenegy óra között benépesül valamelyik vendéglő, akkor a háborús létszámra apadt személyzettel dolgozó étteremben teljes a zavar, lévén egy pincérnek vagy pincérleánynak csak két keze és nem száz.

Mindezek az anomáliák egy tollvonással megsemmisíthetek. EGY TOLLVONÁSSAL, MELY HELYREÁLLÍTJA A TIZENKÉTÓRAI ZÁRÓRÁT. És ennek, Kegyelmes Uram, semmi akadálya nincs, a nyári időszámítás megoldja a kecske és a káposzta problémáját, mert az idén is életbelépő uj időszámítás szerint a tizenkétórai záróra voltaképen tizenegyórai záróra. És különben is végeredményben a magyar vendéglősipar csak egy órát kér, Kegyelmes Uram, csak hatvan percet!

emke_1914.png
A XXI. századi ko(r)csma- és ingatlanlobbi képaláírása lehetne: „világvárosi pezsgés - jelmezes stag party a Rákóczi út 42. sz. ingatlanban található EMKE Technoklub előtt”

 

Az erzsébetvárosi lakosság nem 60 percet kér, hanem legalább 360-at, a 24 és 06 óra közötti 6*60 percet. Nem országosan, nem fővárosi szinten, hanem csupán erre az alig 2.1 (0.8-0.9 + 1.2 - 1.3) négyzetkilométerre, amely a főváros területének mindössze 0.16-0.39%-a, az e bejegyzésben vázolt okok miatt érthető, és jogos elvárás.

 

Végül, a személyes véleményem, hogy - pártállástól, frakciótól függetlenül - az az önkormányzati képviselő, vagy akár a polgármester, aki jelen bejegyzésben ismertetett tények tudatában (nem feltétlenül kell elolvasni, mert több eleme triviális, illetve eddig is ismert) továbbra is kiáll a 24.00 óra utáni fapados őrjöngésért, az vagy korrupt, kilóra megvették a vállalkozók, befektetők, vagy rendelkezik a kerületben üzleti (szórakozóhely-, egyéb szálláshely-, (party)hostel)érdekeltséggel, esetleg örömet okoz neki, ha szenvednek a lakók, mindegyik esetben felmerül a súlyos alkalmatlanság, a képviselői eskü megszegése, hogy más vádat ne fogalmazzak meg egyelőre, aminek akár (jog)következménye is lehet(ne) megítélésem szerint  - elméleti síkon persze, az elmúlt 5-9-13-17 év alatt Belső-Erzsébetváros „organikus” - a természeti erők, a buldózerek, és a több aktatáskányi, bőröndnyi (kamionnyi) bankjegy(?) által formált „fejlődése” vonatkozásában nem sok képviselőt, hivatalnokot, hatósági személyt vontak felelősségre, pedig talán lett volna miért... Nem lehet a végtelenségig visszamutogatni, pláne úgy, hogy jó néhány jelenlegi képviselő tagja volt a 2014-2019-es ciklus képviselő-testületének, és finoman fogalmazva sem sokat tettek a „bulinegyedben” uralkodó tarthatatlan állapotok normalizálásáért, pedig elvileg többségben volt az „ellenzék”, ám inkább csendben asszisztáltak az előző kerületvezetésnek, ha a kocsmák érdekeiről volt szó (tisztelet a kivételnek). Nem tudom tényleg, mi kell még nekik, az AJBH-állásfoglalás nem elég, a Kúria egyes határozatai nem meggyőzőek, a zajtérképek, akusztikai szakvélemények nem elegendőek, a tömegszórakozóhelyeknél a - befogadóképességhez, az általuk a kerületre szabadított turistatömeghez, hiénataxi-karavánokhoz, drogdealerekhez viszonyítva különösen - megkérdőjelezhető „nemzetgazdasági” teljesítmény tökéletesen rendben van, vagy a járványveszély-közeli állapotot előidéző, konténerekben, társasházak kukáiban, utcára kihajigált fekete zsákokban felhalmozott, több tonnányi, csótány- és patkánytenyésztő vendéglátósszemét, pub crawl, stag, kontrollálhatatlan, még normális beszédhangerőn is elviselhetetlen zajszennyezést okozó, nagy létszámú, az utcákon a lakók ablakai alatt vonuló tömeg, (többnyire) illegális egyéb szálláshelyeken, lépcsőházakban őrjöngő, liftbe ürítő, hostelek ablakán tv-ket az utcára hajigáló, hajnalban kapucsengőt nyomkodó, belső udvari apartmanból a folyosóra kisz@ró, a gangon hányvadohányzó, az utcára egy pohár vizet kiöntő lakókat habzó szájjal fenyegető „bulizók”, partyturisták, több ezer elmenekült lakó, helyi vállalkozók által megrendelt(?), lakosság ellen uszító „cikkek” internetes hírportálokon, tehetetlen, a zajterrornak kiszolgáltatott önkormányzati lakásban élő bérlők, vagy egy költözést nem biztos, hogy túlélő idős emberek, túlnyomórészt rózsadombi hirdetési, de Hős utcai eladási ingatlan-négyzetméterárak etc. sem okoznak fejtörést, hogy pestiesen szólva itt valami durvára nincs rendben, és valamit nagyon elszabták a Mikrovoks szavazórendszer segítségével a párt- és kocsmafegyelem szerint Belső-Erzsébetváros elsiófokosodását előidéző, gombnyomogató, 9/2013-as szériaszámú (bio)robotok? Mi a cukros fánk kell még, hogy felfogják a választást nem kevés részben a civilektől nyúlt záróraígéretekkel nyerő összefogás-párti képviselők, hogy egyrészt a nagy befogadóképességű, elviselhetetlen környezetszennyezést okozó, és tűzbiztonsági szempontból sem biztos, hogy teljesen makulátlan tömegtartózkodásra alkalmas ingatlanban működő szórakozóhelyek nem belvárosi környezetbe valók, és úgy általában a 24 óra utáni nyitvatartásnak semmilyen létjogosultsága nincsen Erzsébetvárosban (az éjfél előtt, vagy legkésőbb 24 óráig bezáró vendéglátóhelyek eredménykimutatásai önmagukért beszélnek), valamint, hogy a „kulturális negyed” inkompatibilis a „bulinegyeddel”, és a kettő paralel módon sohasem fog tudni működni?

 

Legyen mindenkinek jó!

 

midnight.jpg

 

 

Novák Gergely

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hetedhetker.blog.hu/api/trackback/id/tr9515473820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása