Niedermüller Péter 100 napja megválasztott polgármester.

1.

• az európai mintáknak megfelelően létrehozzuk a kerület open data oldalát, ahol minden, az önkormányzatot, annak döntéseit érintő adat, szerződés mindenki számára elérhető lesz.

• gondoskodunk arról, hogy ezek az adatok vak és gyengén látó polgártársaink számára is elérhetők legyenek;

• az önkormányzati honlapon belül internetes alkalmazást és mobiltelefonos applikációt hozunk létre, ahol a polgárok javaslatokat, fényképes bejelentéseket tehetnek az önkormányzat működésével, a kerületben, illetve közvetlen lakóterületükön belül tapasztalható problémákkal kapcsolatban, és nyomon tudják követni bejelentés sorsát, a hozott intézkedéseket

• biztosítani fogjuk, hogy a polgárok a neten keresztül is nyomon tudják követni bejelentésük, panaszuk, ügyük intézésének menetét, annak pillanatnyi állását, s közvetlen kapcsolatba léphessenek az ügyintézésért felelős tisztviselővel.

• elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi polgármester, a jegyző, a kerület és az önkormányzati cégek vezetői a kerületi lakók számára láthatatlanok, elérhetetlenek. Fogadóórákat nem tartanak, hozzájuk bejutni az egyszerű polgár számára lényegében lehetetlen. Ezért folyamatos és intézményes lehetőséget teremtünk az itt élők számára, hogy rendszeresen és közvetlenül személyesen találkozhassanak a polgármesterrel, a kerületi önkormányzat és a cégek vezetőivel.

• a belvárosban nem engedhető meg, hogy egy kerületi önkormányzat du. 17 órától reggelig, illetve péntek 14 órától hétfő reggelig zárva van, és nincs intézkedni képes ügyelet. Központi telefonos ügyfélszolgálatot hozunk létre, ahol a polgárt útba tudják igazítani, hogy az adott ügy melyik hivatali részlegre tartozik, egyúttal rögzítve is a problémáját egy központi rendszerben és továbbítva azt a megfelelő részlegnek.

• létrehozzuk tanácsadói, javaslattételi és véleményezési jogkörökkel a civil önkormányzatot, amely fórumnak a helyi, legalább száz támogatóval rendelkező civil szervezetek képviselői automatikusan a tagjai lehetnek, ily módon segítve az önkormányzat munkáját
  sort kerítünk az önkormányzati cégek teljes körű átvilágítására azzal a céllal, hogy növeljük ezek hatékonyságát.

• biztosítani fogjuk, hogy az önkormányzati takarító és a közterületi növényzetet kezelő cégek lássák el végre szerződéseiknek megfelelően a feladatukat.

• megteremtjük az önkormányzati cégek lakosság általi minősítési rendszerét és rendszeres értékelési lehetőségét
  a lakossággal közvetlen kapcsolatba kerülő önkormányzati cégeket kötelezni fogjuk, hogy a nekik küldött lakossági levelekre, panaszokra, bejelentésekre érdemi vizsgálatot követően azonnal hatállyal válaszoljanak.

2.

• prioritásként kezeljük a társasházak felújítását, energetikai korszerűsítését, hangszigetelését, amelyek csökkentik a lakhatási költségeket és javítják az ott élők életminőségét
  a kerületben üresen álló több száz önkormányzati lakás felújítására és kiadására azonnali lépéseket fogunk tenni. Ezeket a lakásokat elsősorban szociális rászorulóknak, fiatal családok, pályakezdők, egyetemisták részére kell elérhetővé tenni.

• az üresen álló önkormányzati lakásokat, azok paramétereit egy, mindenki számára elérhető honlapon kell elérhetővé tenni, megteremtve ezzel a mindenki számára átlátható pályáztatási rendszer alapjait.

• a pályázati rendszeren belül hangsúlyosan figyelembe kell venni a pályázó által vállalt önerős felújítást, amelynek költségeit a tényleges megvalósulás esetén be kell építeni a bérleti díjba.

• reális tervet kell készíteni az önkormányzati tulajdonban lévő lakások számának további növelésére. Az új ingatlanfejlesztéseknél a lakások egy meghatározott részét a piaci árnál alacsonyabb összegért az önkormányzatnak kell megvennie, hogy ezek a lakások beépülhessenek az önkormányzati lakásállományba.

• kidolgozzuk annak a rendszerét és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az ingatlantulajdonosok hosszabb vagy rövidebb időre szóló szerződést kössenek az önkormányzattal lakásuk önkormányzati bérlakásként való kiadásáról.

• kiemelt figyelmet fordítunk a lakásfenntartási támogatásra, amelynek az a célja, hogy segítse a rászoruló lakókat a közműszámlák kifizetésében, hogy közüzemi tartozás miatt senki ne veszítse el a lakását.

• megkülönböztetett figyelmet fordítunk a fogyatékos gyermekeket nevelő családok lakáskörülményeire
  külön programot dolgozunk ki arra vonatkozólag, hogy élhetőbbé tegyük a kerületet az itt élő fogyatékos polgártársaink számára. A kerület egészére kiterjedő átfogó akadálymentesítési programot hirdetünk
  speciális programot dolgozunk ki a kerületben élő fogyatékos polgártársaink foglalkoztatására
  felmérést készítünk a kerületi gyermekszegénységről, és a szükségletnek megfelelő azonnali intézkedési tervet készítünk.

• ösztöndíjat alapítunk nehéz sorsú családokban élő, jó tanuló, tehetséges gyerekek számára, különös tekintettel a nyelvtanulásra, a számítástechnikára, a művészeti képzésre.

• a kerületben működő karitatív szervezetekkel közösen átfogó programot dolgozunk ki a hajléktalanság megelőzésére, kezelésére.

• mivel az állami fenntartású Péterfy kórház az állami finanszírozás elégtelensége miatt állandó problémákkal szembesül, az önkormányzat követelni fogja a kormánytól, hogy már a kórházak felújításának első körében kerüljön sor a Péterfy utcai kórház teljes körű felújítására, mivel a kórház meghatározó fontosságú a kerületben élők egészségügyi ellátása szempontjából.

3.

• minden rendelkezésre álló eszközzel növelni kell a zöld közterületeket. Ahol lehet fákat kell ültetni, a társasházi közösségekkel együttműködve, őket ösztönözve belső udvarokat zöld felületté szeretnénk átalakítani, a tűzfalakat megfelelő növényzettel szeretnénk befuttatni.

• új ingatlanfejlesztésre csak akkor kerülhet sor, ha az együtt jár zöld felületek létrehozásával az ingatlanon belül vagy annak környezetében.

• különös figyelmet fordítunk, folyamatosan gondozzuk, tisztán tartjuk a kerületi parkokat, ahol szükséges padokkal, nagyobb méretű és gyakrabban ürített szemétgyűjtőkkel, ivókutakkal látjuk el
  ahol mód van rá, a parkokba mindenki számára elérhető sporteszközöket helyezünk el.

• a parkokban mindenütt betiltjuk a dohányzást, szigorúan ellenőrizzük és érvényesítjük az alkohol fogyasztásának tilalmát.

• a meglévő játszótereket, az ott lévő eszközöket folyamatosan korszerűsítjük, tisztán tartjuk, ahol szükséges füvesítünk.

• a játszótereket úgy alakítjuk át, illetve ki, hogy azokat fogyatékos gyermekek is használni tudják
  gondoskodunk a parkok és játszóterek védelméről, őrzéséről, éjszakai zárhatóságáról.

• megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a kerületben lévő üres telkeken, azok egy részén az itt élők részére sportpályákat alakítsunk ki.

• rendezzük az Almássy téri szabadidőközpont évek óta megoldatlan problémáját.

• különös gondot fordítunk a kerület tisztaságára, a járdák rendszeres mosására, az önkormányzati tulajdonban lévő házak takarítására, a pincék rendben tartására, a patkány, rágcsáló és kártevőírtásra.

• rendszeresen szervezünk lomtalanítást, de nem az eddig ismert, „mindent dobáljunk ki az utcára” módon, hanem konténerek segítségével. Emellett létrehozunk egy hulladékudvart, ahová a kerületi lakosok bármikor bevihetik a fölösleges lomot.

• a Liget ugyan közigazgatásilag nem része a kerületnek, de a kerület lakói számára fontos terület a szabadidős aktivitások szempontjából. Ezért a fővárosi közgyűlésben biztosítani fogjuk, hogy a kerület lakóinak véleménye meghallgatásra kerüljön és érvényre jusson a Liget átépítése során.

• a kerületi önkormányzatban külön Városliget-biztost fogunk kinevezni, akinek feladata lesz az önkormányzat, illetve a kerület lakóinak érdekképviselete minden a Városligettel kapcsolatos döntés kapcsán.

4.

• a jelenleg érvényes, a kerület számára hátrányos, idén lejáró parkolási szerződést nem hosszabbítjuk meg, a parkolást külső alvállalkozók nélkül, saját önkormányzati cégen keresztül bonyolítjuk le

• a BKK bevonásával teljes forgalomtechnikai korszerűsítést hajtunk végre a kerületben.

• Belső-Erzsébetvárosból, pontosabban a Dohány utca, Károly krt, Király utca, Kertész utca határolt területről a mentők, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a BKV, valamint az ott lakók kivételével fokozatosan kiszorítjuk az átmenő forgalmat. Ezt a területet parkosított sétálóutcák hálózatává alakítjuk át, ezzel is javítva az itt élők életminőségét.

• folyamatosan és megfontoltan csökkenteni fogjuk a nem a kerületben lakók számára elérhető parkolási lehetőségeket.

• ennek első lépéseként bevezetjük, hogy este 19 és reggel 8 óra között csak a kerületben élő, parkolási engedéllyel rendelkező lakók parkolhatnak a kerületi utcákban.

• csökkenteni, korlátozni fogjuk az önkormányzat hatáskörében lévő hivatali autók számát, s áttérünk az elektromos meghajtású járművek használatára.

• növelni fogjuk a kerületen belül a kerékpárok és rollerek bérlőhelyeit, megfelelő parkolóhelyeket alakítunk ki a saját kerékpárok számára.

5.

• Amennyiben engem választanak meg polgármesternek a legelső feladataim egyikének fogom tekinteni, hogy más budapesti kerületekhez hasonlóan, Belső-Erzsébetvárosban is bevezessük a vendéglátóhelyek nyitvatartásának korlátozását. Az új testületnek érvénytelenítenie kell azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a 0-24 közötti nyitvatartást.

• Ezzel párhuzamosan az itt élő lakók és civil szervezetek bevonásával létre fogunk hozni egy olyan kritériumrendszert, amelynek betartása esetén egyes vendéglátóhelyek külön nyitvatartási engedélyért folyamodhatnak. Ezeknek az engedélyeknek az elbírálásába, az érintett vendéglátóhelyek működésének ellenőrzésébe bevonjuk az itt élőket és a civil szervezeteket.

• Amennyiben engem választanak meg polgármesternek, akkor elsődleges feladatomnak fogom tekinteni, hogy a Rendészeti Igazgatóság végre megfelelő módon lássa el a feladatát, szigorúan tartassa be a jelenleg is meglévő előírásokat, rendeleteket, biztosítsa a köztisztaságot és közrendet.

• Polgármesterként zéró toleranciát fogok hirdetni a közterületi alkoholfogyasztás, a kábítószerterjesztés, a szemetelés, a tilalmi időszakban történő alkoholárusítás, az engedélyezett nyitvatartási időszakon túli teraszok, a botrányos közterületi viselkedés ügyében.

• Magáncégek bevonásával biztosítani fogjuk a közterületek eddigieknél olcsóbb, de gyakoribb tisztántartását.

• Állandó egyeztető fórumot, részönkormányzatot fogok létrehozni az önkormányzat, az érintett képviselők, a vendéglátóhelyek üzemeltetői, a civil szervezetek, az itt élők, a rendőrség, valamint a biztonsági szolgálatok részvételével.

• Követelni fogjuk a rövid távú szálláskiadás (Airbnb) egységes szabályozását, pontosan ellenőrizhető rendszerének a kialakítását.

• Minden rendelkezésünkre álló eszközzel követelni fogjuk a kormánytól, hogy a „bulinegyedből” származó bevételének az 50 százalékát juttassa vissza a kerületnek, hogy azt az itteni társasházak energetikai korszerűsítésére, zajszigetelésre, modernizálására lehessen fordítani.

• A 6. pontban nem számon kérhető, hosszú távú tervek voltak kizárólag.

 

Egyenleget vonva:

• 28 aminek semmi jele, nem valósult meg, vagy az ellenkezője történt, elutasították.

• 10 ami 100 nap után még nem számon kérhető. Igaz nagyon jelek sincsenek rá.

• 8 aminél nagyon vajszívűen azt mondom, megvalósult, de a zöme inkább olyan valami elkezdődött.

• A bulinegyeddel kapcsolatban teljesen az ellenkezője van mint amit ígért.

 

Január 23-án, 18 órakor tartotta az Élhető Erzsébetváros Egyesület szókimondó beszámolóját a Wesselényi utcai Erőművház közösségi termében.  A terem befogadóképessége korlátozott volt, kb  30- 40 ember fért be, negyed órával a kezdés után pedig már tele is lett a kis közösségi tér az érdeklődőkkel.

 

Az esemény első felében Szikszai Sándor, az egyesület munkacsoporti delegáltja tartott beszámolót, a sebtében megszavazott "bulinegyed munkacsoport" ülésein eddig történtekről, a beszélgetés második felében pedig Garai Dóra az egyesület színeiben bejutott önkormányzati képviselő mesélte el, milyen civilként egy pártok által dúlt csatatéren pártatlannak lenni.

Ahogyan az esemény ismertetője is ígérte, a beszámolók valóban szókimondóak és őszinték voltak, megdöbbentő volt hallani, sok esetben milyen kevéssé szól az önkormányzati munka a kerületről, és milyen sokszor a politikai helyezkedésről, pártok kiszorítósdijáról. És valóban, az előadók és a résztvevők cenzúrázatlanul osztották meg néhol szomorú, néhol keserűen vicces történeteiket. Tanulságos volt, és egyben rámutatott, milyen fontos lenne, hogy minél több ilyen szókimondó rendezvény kerüljön megtartásra, mert a politikában és közéletben nem jártas választópolgároknak gyakran elképzelésük sincs az önkormányzatokban zajló helyezkedésekről, és a testületi üléseken alkalmazott hatalmi technikákról, vagy épp a döntési mechanizmusokról. Röviden említésre került az az írás is, melyet Szikszai úr készített a polgármester választási ígéreteinek egyenlegéről, és ami bejárta a médiát is.

Szikszai Sándort az esemény végén kérdeztem a tegnap esti tapasztalatairól, aki lelkesen reagált: 

"Nagyon örültem az érdeklődőknek, nagyon pozitív, jó élmény volt. A hangulat kötetlen volt, formalitások helyett családias, beszélgetős, akik ott voltak, azokon látszott, hogy mélységében érdekli őket a téma, ezért sajnálom, hogy a munkacsoportban nincs meg az a fajta nyitottság, amit ezek az emberek igényelnek. A munkámat a továbbiakban is apait-anyait beleadva folytatom, mivel a szavazati arányok miatt másra nagyon nem számíthatok, ezért az a célom, hogy a munkacsoportban levő képviselőket sikerüljön a lakosság mellé állítani."

Garai Dóra a rá jellemző vehemenciával értékelte a rendezvényt, elmondása szerint eltökélt, hogy a szókimondó beszélgetésekből rendszer legyen, mert csak így lehet a civileket értő, felelősségteljes résztvevőjévé tenni a kerületi közéletnek, a pártpolitikának ugyanis a legkevésbé sem érdeke a lakosság politikailag felnőtté válása.

Az egyesület minden rendezvényének állandó résztvevője, Novák Gergely, aki komoly részt vállal a beadványok, előterjesztések elkészítésében, és a vizuális anyagok szerkesztésében kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy részt vegyen az egyesület rendezvényein, hiszen kerületi lakosként elszenvedője a belső-erzsébetvárosi állapotoknak. Kiábrándítónak találja a helyi pártpolitika működését, a civilekhez való viszonyát. Dühíti, hogy a testület mszp-dk-momentum tömörülése szavazati többségüket kihasználva levetetik napirendről még az olyan előterjesztéseket is, melyek egyértelműen a lakosság érdekeit szolgálnák, csak azért, mert azt a civil képviselő adja be. A munkacsoportról lesújtó véleménnyel nyilatkozott, bár elmondása szerint illúziói nem voltak, meglátása szerint:

"Elfogadhatatlan a helyi lakók, és a nyilvánosság kizárása, nevetséges indokkal, és az is, hogy a lakókkal ellentétben Szabados Tamás, és a "24 óra előtt bezáró" Györkefalvi "Fogasház" Péter jelenléte nem zavarja a munkacsoport alpolgármester tagjait, miközben egyesek szerint a csoportban jelen lévő két vendéglátós által képviselt helyek is a "tűzbiztonsági, és zajszennyezés szempontjából egyaránt fenntarthatatlan körülmények között működő" kategóriába tartoznak. "

Egy érdeklődő hölgyet kérdeztem, volt-e már az egyesület rendezvényein korábban, mire elmondta, ez az első alkalom, de nagyon örül, hogy eljött:

"Örömmel tapasztaltam, hogy a termet az Erőmüvházban, ahol a fórumot tartották, azt az egyesület igénybe veheti rendezvényeire. Sokan voltunk, láttam kedves ismerősöket a megjelentek közül. Mindig érdeklődéssel követtem a lakóhelyem történéseit. Tegnap több esetben megdöbbentett, hogy mi itt élő emberek mennyire nem vagyunk tisztában azzal, ami a képviselő-testületben, a kerületben zajlik. Feltettünk kérdéseket a fórumot tartó személyeknek és mindenre érthető, egyértelmű válaszokat kaptunk. Bár nem agitáltak, de csatlakozni szeretnék az egyesülethez és megpróbálom én is segíteni az ügyek jobbra fordulását, mert nagyon bíztatónak tartom, hogy a fiatal képviselő hölgy tökéletes kendőzetlenséggel, szabad lélekkel nyilatkozott a testületi tapasztalatairól előttünk, a nyilvánosság előtt."

A szervezők nagyon örültek a rendezvényt övező érdeklődésnek, és ígéretük szerint nem ez volt az utolsó.
Kíváncsian várom a következőt!

A most elfogadott javaslat minimum 4 hónap további szenvedés a lakóknak, és további milliárdos bevétel a vendéglátóhelyek tulajdonosainak. A lakosság kérését, hogy január 1-től töröljék el a diszkrimináló rendelet mellékletét a testület félresöpörte, pedig a polgármester és koalícós partnereinek határozott választási ígérete így szólt:

„első dolgom lesz bevezetni az éjféli zárórát, visszavonni a rendelet problémás mellékletét, és ezzel párhuzamosan konzultációt kezdeményezni.” – a sorrend a lakosság szemszögéből nem elhanyagolható.

Ugyanakkor a polgármester előterjesztése csak akkor került elő, miután Garai Dóra beadta a rendelet módosító javaslatot, a civil képviselő azt mondja, az ülésen nem tárgyalták volna a nyitva tartás kérdést, ha ő nem mozgatja meg az állóvizet. Beadványa végül a szavazásig el sem jutott, mert az összefogás képviselői levették napirendről, még mielőtt szavazni lehetett volna róla.

Az érintett lakosok nem bíznak a konzultáció sikerében, tekintettel arra, hogy a polgármester rendelete azt tartalmazza, a lakosság közül egy ember vehet részt, míg a vendéglátósok közül két ember. Ez a döntés annak a fényében érthetetlen, hogy a polgármester a lakosságtól kapott felhatalmazást, és az ő érdekeiket kellene hangsúlyosabban szerepeltetni.

A civil képviselő a polgármester beadványához módosítót nyújtott be, melynek tartalma annyit változtatott volna a polgármester előterjesztésén, hogy a konzultáció azonnali megkezdését követő egy hónapban bevezetésre kerüljön a záróra, hiszen a konzultáció attól még folytatódhat, de közben a lakosság alapvető jogai nem sérülnének tovább. Emellett javasolta a konzultációk nyilvánossá tételét, és hogy minden ülésről jegyzőkönyv készüljön. Ezt, és a transzparenciára vonatkozó javaslatot is az összefogás képviselői leszavazták.

Garai aggasztónak tartja, hogy a konzultációs folyamat végén minden tárgyalástól függetlenül végül egy egyszemélyi döntés áll majd, hiszen a bizottság csak javaslatot tesz majd, de a polgármester egyszemélyben dönt arról, mit bocsát szavazásra. Ha pedig a testület nem szavazza meg az általa javasoltakat, a beígért záróra további hosszú hónapokkal elcsúszik.

Jelen írás Garai Dóra erzsébetvárosi önkormányzati képviselő, a 2019. november 25-ei képviselő-testületi ülésre beadott, a vendéglátóegységek éjszakai nyitvatartására vonatkozó rendeletmódosító előterjesztéssel, a 14. napirendi ponttal kapcsolatosan tartalmaz néhány gondolatot, illetve a nyilvánosság mellett ajánlom az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete valamennyi tagjának figyelmébe is.

 

Az előzményekkel, és a belső-erzsébetvárosi helyzettel egy korábbi cikk részletesen foglalkozik, melyre válaszul tavaly a helyi népszavazás szabályai szerinti irreálisan magas, 50%-os érvényességi küszöb mellett megkérdezték egész Erzsébetvárost, több, mint 40000, többségében nem érintett lakót, van-e annyi joga pihenni a lényegében helyrajzi szám alapján diszkriminált Zsidónegyed alig tízezer (egyes becslések szerint még 5000- nél is kevesebb életvitel-szerűen ott élő) lakójának, mint a kerület többi részén élőnek, valamint, hogy legyen-e végre egy olyan rendelet 5 év után, ami nem ellentétes az Alaptörvénnyel.

Az eredmény borítékolható volt. Azonban most úgy tűnik, ennek orvoslására, lassan 7 év után, de végre (talán) lehetőség nyílhat...

Garai Dóra civil képviselő által beterjesztett rendeletmódosító javaslat támogatása minimum 6 önkormányzati képviselő számára rögtön hitelességi kérdés, mivel 2017. okt. 3-án az egységes éjféli zárást már egyszer megszavazták:

Devosa Gábor, dr. Kispál Tibor László, Molnár István József, Nagy Andrea, Szücs Balázs, Ujvári-Kövér Mónika Katalin részére szinte „kötelező” a kibúvók és kiskapuk nélküli záróra rendelet megszavazása.

 

Említést érdemel, hogy Molnár István 2019-es választási programjában benne volt, hogy „térben, időben, órában” a legszigorúbb záróra-javaslatot támogatja (mert tűrhetetlen, hogy „10 ezer Belső-erzsébetvárosi lakó szenved a hét 168 órájából 168-at”). Nem valószínű, hogy túl nagy nézetkülönbségeik lennének Nagy Andrea frakciótársával, így az ő döntésük tiszta sor.

Folytatva: Borbélyné Bárdi Zsuzsanna Judit frissen kinevezett alpolgármester és Niedermüller Péter a teljes kampány alatt zárórával kecsegtették a lakosokat,

Bárdi Zsuzsanna szerint, a szórakozásnál, és a vállalkozásnál való jognál előrébb való a lakók pihenéshez való joga:

„Magánemberként is úgy gondolom, és ezért képviselőjelöltként sem mondhatok mást, mint hogy

A helyben lakók tiszta, rendezett lakókörnyezetre, és háborítatlan éjszakai pihenéshez való joga mind jogi, mind morális értelemben MEGELŐZI MÁSOK SZÓRAKOZÁSHOZ VAGY VÁLLALKOZÁSHOZ VALÓ JOGÁT. Meggyőződésem, hogy van jó megoldás: be kell vezetni az éjféli zárórát”

Tehát Bárdi Zsuzsanna hitelességének abszolut jót tenne, ha nem a kibúvók és kivételek keresése kötné le, hanem mindenekelőtt a lakók pihenéshez való jogának megteremése.

Kétlem, hogy Garai Dóra előterjesztésének a támogatása, bármilyen, akár „morális” akadály lehet a Momentum-frakció részéről. Ha a lakosság egészséges környezethez való joga szerinte is előbbre való, ha az egységes, kivételezés nélküli 24 órai zárásnál a polgármestert nem számítom, akkor (természetesen Garai Dóra mellett) így is 7 képviselő, akinek erősen „illene” megszavazni az Egységes zárást. Lehet folytatni a sort Bónus Évával, és Sáli Annamáriával, akik, bár nem nyilvánultak meg ebben a kérdésben, hiszen nem érinti a probléma választókerületüket (még...?), mégis egy frakciót alkotnak Bárdival. Bónus Éva és Sáli Annamária - ahogy az összefogás valamennyi tagja, így Bárdi Zsuzsanna, Borka-Szász Tamás, Devosa Gábor, Kispál Tibor, Niedermüller Péter, Szücs Balázs, Ujvári-Kövér Mónika is - írásbeli nyilatkozatot tettek arról, hogy nincs és nem is lesz üzleti érdekeltségük az ú.n. „bulinegyedben”, sem vendéglátóegységek, sem a szálláshelyek vonatkozásában.

Önmagában csak a nyilatkozat alapján meg kellene, hogy legyen a többség a(z egységes) záróra mellé. 
A Fidesz és a hitelesség az megint egy „érdekes” kérdés, annak tükrében, hogy mit ígértek a népszavazáskor, Benedek Zsolt és Vattamány András Zsolt is azt mondta, hogy érvénytelenség esetén is figyelembe veszik a népszavazás eredményét, azóta nem nyilvánultak meg ebben a kérdésben, és számtalan kérdés az ígéreteire vonatkozóan megválaszolatlan maradt, most meglesz a lehetőség végre egyértelműen állást foglalni. Ahogy lehetősége lesz Veres Zoltán Jánosnak is, aki korábban egy 2017. decemberi bizottsági ülésen - a „bulinegyed” kapcsán - arról beszélt, hogy „a képviselőnek minden esetben a lakosság érdeke az, ami elsődleges”.

És mégis...

A polgármester, bár napirendre vette a civil képviselő előterjesztését, azt mintegy figyelmen kívül hagyva benyújtott egy másik előterjesztést, ami arra tesz javaslatot, hogy jöjjön létre egy n+százegyedik kerekasztal-tanácskozás, ahol majd közös „megegyezés” születik, és majd aztán, csak akkor lehet beszélni a záróráról. Az alpolgármesterséggel és egyéb pozíciókkal megvásárolt frakciók pedig előreláthatóan megszavazzák majd ezt, félresöpörve a valódi rendeletmódosító, minden szempontból támadhatatlan lakosság által támogatott előterjesztést.

Ez a lépés merőben cinikus.

Miközben egyre tarthatatlanabb állapotok uralkodnak Kiskörút és a Nagykörút közötti részen a zajszennyezés és a köztisztaság szempontjából is (elég megnézni a legújabb képeket, videókat a lakossági csoportokban, pl. ezt, vagy ezt, esetleg ezt, vagy személyesen meggyőződni róla), ami ellen „zéró toleranciát hirdettek” a Belső-erzsébetvárosi egyéni választókerületekben indulók, és a polgármester is, a kampányígéret felett messze eltekintve újra a türelmünkkel játszanak, időhúzással, ígérgetéssel.
A lakosságnak nincsenek újabb hónapjai fölösleges „megbeszélésekre”, azonnali intézkedések kellenek, ezt várják el. 

Azért a záróráról (azaz a Nyitvatartási Idő korlátozásáról), néhány gondolat, akik az olyan apokaliptikus víziók lelkes hívei, hogy az összes üzlethelyiség azonnal kiürül, és hajléktalanok, kábítószerfüggő lumpen elemek tízezrei költöznek be: a 24 órai zárás nem bezárás, hanem egy, a lakosság részéről, a vállalkozásoknak tett gesztus, a kereskedelmi jogszabályok alapján ugyanis este 10-től is lehetne zárás, a 24 órai zárással rögtön 2 órát, azaz 25%-ot nyernek a vállalkozók a pihenési idő rovására, megfordítva: rendeleti szabályozás nélkül egy kereskedelmi egység a nap 24 órájából 24 órát tarthat nyitva. Ha csak a 24 óra és 6 óra közötti nyitvatartásában korlátozzák, az éppen a napi nyitvatartási idő 25%-a (gy. k. 18-at lehet nyitva, 6-ot nem), szemben a törvényben maximálisan elérhető 33.34*%-kal. Alapvetően, ahogy arról már volt szó, rendeleti szabályozás hiányában is a vállalkozó dönti el, hogy milyen üzleti profillal, nyitvatartással üzemelteti az üzletét, vendéglátóegységet, és hogy mennyire nem csak 24 óra után lehet nyereségesen, és a lakókörnyezetet nem, vagy jelentékeny mértékben zavarva működni, néhány random példa:

Dobrumba (nincs kocsmatúra, az akusztikai szakvélemények alapján nem releváns, 24 ÓRAKOR ZÁR): 147 négyzetméter alapterület, 60 fős befogadóképesség, 2018-ban: 217.6 millió Ft nettó árbevétel, 23.5 milliós nyereség

vs.

Fogasház-Instant komplexum (Infinity Party Hostel, Fogasház, Instant, Robot, Lärm, Liebling Budapest Szoba, botrányos zajszennyezés a 2018-as akusztikai szakvélemények szerint is, az Instant 40(!!) méterről 64.6 dB, kocsmatúrák, taxik, kamudrog-árusok, korlátlan nyitvatartás, több ezres utcai tömeg): 1692 négyzetméter teljes alapterület , 1578 fő befogadóképesség +11 szoba, 91 ágy, 2018-ban: 1.25 milliárd Ft nettó árbevétel mellé mindössze 22.8(!) millió nyereség ...

(Tényleg szükséges ez a főváros legnagyobb népsűrűségű kerületének mértani közepére? Hányszáz rendőr és közterület-felügyelő kell, hogy 45 dB alatt maradjon az éjszakai zajszint? Költői kérdések.)

Vagy

Kőleves Vendéglő (nincs pub crawl, az akusztikai szakvélemények alapján nem releváns, ÉJFÉLKOR ZÁR): 510 négyzetméter alapterület, 200 fős befogadóképesség, 2018-ban 389.94 millió Ft nettó árbevétel, 84.8 millió nyereség

vs.

ELLÁTÓház (kocsmatúra, állandó éjszakai ordítozás - az akusztikai szakvélemények alapján a leghangosabb hely a kerületben - 72.5(!) dB, kocsmatúrák, taxik, kamudrog-árusok, korlátlan nyitvatartás, óriási utcai tömeg):
1000 négyzetméter alapterület, 542 fős befogadóképesség, 2018-ban: 221.4 millió Ft nettó árbevétel, 15.97 millió Ft nyereség (de 2015-2017. között 31.39 millió Ft veszteséget ért el összesen)

 

(Egy átlagos, 70 dB fölötti éjszaka a Dob-Holló utca sarkon. Normális ez egy lakóövezetben?)

Kb. két és félszer nagyobb területen két és félszer több embert itatnak egész éjjel, mégis majdnem ötödannyi nyereséget realizál a mögötte álló vállalkozás, közel feleakkora árbevétel mellett, csak az egyik közvetlen közelében nem (sem) lehet élni, persze ezek a „hivatalos” adatok...

  A végtelenségig lehetne hozni a példákat, a kisebb helyeknél is hasonló a helyzet, higgye el mindenki, az égvilágon semmi nem igazolja, hogy kifejezetten a 24 óra utáni nyitvatartásnak lenne bármilyen létjogosultsága, vagy érdemi jelentősége akár „nemzetgazdasági szempontból” is a VII. kerületi vendéglátóegységek vonatkozásában, ahhoz képest, amennyit az arra specializálódott üzletmenettel működő helyek ártanak a szűk Belső-erzsébetvárosi utcákon a lakókörnyezetnek, úgy a vendégeik, mind akár a zeneszolgáltatás tekintetében, de mindezekkel részletesen foglalkozik Garai Dóra előterjesztése is.

A bejegyzés nem tér ki az ingatlanhelyzetre, őszintén remélem, hogy egyetlen képviselő sem érvelne olyannal, ami esetlegesen a képviselői esküjével sem lenne összeegyeztethető, éppen ezért csak érdekességként említem meg azt, amit ennek kapcsán a valóságban tapasztal a még a Zsidónegyedben élő lakók többsége. Érdemes ezt, vagy ezt a független szakértők által írt, nem ingatlanbefektetők, vendéglátósok megrendelésére készült írást elolvasni. Esetleg megtekinteni ezt a felvétel-részletet egy Szücs Balázs által szervezett korábbi rendezvényről, ahol kb. 14:30-tól Olt Gergely szociológus beszél arról, mennyire „jó üzlet” elköltözni a „bulinegyedből”....

 

Belső-Erzsébetvárosban a lakosság alapjogainak érvényre juttatása érdekében elkerülhetetlen a vendéglátó-üzletek éjszakai nyitvatartásának korlátozása, ez remélhetőleg most már vitán felül áll valamennyi képviselőnek, aki megtisztelt azzal, hogy idáig elolvasta figyelmesen. A tények, adatok ismeretében remélem az is érthető, hogy belátható időn belül nem lehet olyan „kritériumrendszert” kialakítani, amivel a deviáns szórakozóhelyek jogkövető módon tudnának üzemelni, vagy pedig találni maguknak egy másik helyszínt, ahol kevésbé zavaró a működésük (lehetőség szerint a barnamezős területeken).

A Belső-erzsébetvárosi lakóknak minden perc számít, a csendrendeletet még Niedermüller Péter hivatalos választási programjában is, mint legelső intézkedések egyike - szerepel.

Tisztelettel arra kérem a képviselőket, hogy támogassák Garai Dóra előterjesztését.

 

Számomra, és a zsidónegyed többi, zajtól szenvedő lakója számára a testületi ülés 4. napirendi pontjának első és második határozati javaslata ebben a formában több, mint elfogadhatatlan, nem erre kaptak felhatalmazást, hogy újabb hónapokat (talán egy évet is?) hallgathassák tovább az őrjöngést az itt élők. (Senki sem állította, hogy önmagában elhozza a megváltást a nyitvatartás korlátozása, de a jelenlegi helyzetnél - a lakosságnak - csak jobb lehet.)

„Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az üzlethelyiségek nyitvatartása terén támogatja Belső-Erzsébetvárosban az éjféli záróra bevezetését egy objektív kritériumrendszer kidolgozását követően, mely teljes körűen szabályozná, hogy milyen feltételek teljesítése esetén maradhat egy vendéglátóhely tovább nyitva.”

Egyebekben pedig a „széleskörű társadalmi egyeztetés, konzultáció” megtörtént, a helyhatósági választások formájában, a lakosság, mint elsődleges „érintett fél”, már elmondta a véleményét, mit szeretne, „zaj helyett zárórát”. Mégis, mire és mennyit várjanak még az itt élők?

 

 

Bízom benne, hogy „valóban” a lakók érdekei fontosak, és „nem valami egészen más”.

(Hogy egy ismert politikust idézzek, aki tagja lett az önkormányzat képviselő-testületének..)

 

 

 Ezúton is köszönöm Garai Dórának azt az emberfeletti munkát, amit belefektetett: http://7ker.hu/rendeletmodosito-eloterjesztes-az-uzletek-ejszakai-nyitvatartasarol/

 

 

 

 

I. Az előzmények

 

Erzsébetvárosban az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 9/2013-as önkormányzati rendelet valójában egységes éjféli zárás, csak tettek bele egy-két kiskaput, a legveszélyesebb a rendelet 2. melléklete, amely egész egyszerűen kiveszi Belső-Erzsébetvárost a rendelet hatálya alól. A nyakatekert általános indoklás szerint a vállalkozáshoz való jog, és a lakosság pihenéshez való joga közötti egyensúly megteremtése, illetve a szórakozóhelyek Nagykörúton kívüli túlterjeszkedése miatt döntöttek így. Ezzel valóban sikerült elérni, hogy többé-kevésbé biztosított legyen az Erzsébet körút és Dózsa György út közötti területen élő erzsébetvárosiak éjszakai pihenése, azonban Belső-Erzsébetvárosban, ahol a „romkocsma-kultúra” már a kétezres évek közepétől virágzott, és 2013-ban több, mint 100 vendéglátóegység működött a rendkívül szűk területen, úgymond „bedobták a gyeplőt a lovak közé”, egy olyan helyzet állt elő, hogy a vállalkozás joga gyakorlatilag korlátlanul érvényesül az egészséges környezethez való alapvető jog kárára, sorra nyíltak a szórakozóhelyek, a lokációra alapozott siker, és a gyors meggazdagodás reményében számos vállalkozó próbált szerencsét.

Bár a kereskedelmi törvény úgy fogalmaz, hogy

a nyitvatartási időt alaphelyzetben a kereskedő határozza meg, a vásárlási szokások, valamint a  „lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével”,

ez hidegen hagyta a vállalkozások jelentős többségét: egy több, mint tízezer ember által lakott területen, amely elsődleges funkciója lakóövezet, aligha lehet a lakók érdeke, hogy majd minden társasház aljában található nem lakás célú helyiségben nyíljon egy kocsma. Ahogyan az sem, hogy több száz fős, adott esetben ezer fő fölötti befogadóképességű szórakoztató-komplexumok működjenek önálló épületben, a szűk utcákon, műemlék-épületek között.

A Belső-erzsébetvárosi éjszakai szórakozóhelyek közönségét elsősorban az olcsó lerészegedésre vágyó, zömében brit „bulituristák” teszik ki, akiknek több szempontból is vonzó a főváros.

Egyrészt itt számos olyan dolgot megtehetnek, amit a hazájukban nem, némi túlzással, de a kiemelt bűncselekmények kivételével lassan már szinte minden megtörténhet. Másrészt, mivel a szórakozóhelyek reggel 6-ig is nyitva tartanak, a vendéglátósok ehhez igazították az üzletmenetüket: a rendkívül olcsó,(legalábbis a külföldiek számára) mennyiségi leitatásra.

A tömeg nagyságából következik, hogy a közterületi zajproblémák nem kevés részben köszönhetőek a bulizóknak, ezért a vendéglátósok ilyenkor azonnal elkezdik a felelősség áthárítását, hogy „az már közterület” (Itt azért érdemes megemlíteni zárójelben, hogy a Kúria 3/2014. számú közigazgatási elvi határozata szerint a vendégek hangoskodása is
(„nem mesterségesen keltett szabadidős tevékenység zaja”) veszélyes mértékű zajként értékelhető, tehát a jegyzőnek joga van korlátozni a vendéglátást folytató üzlet működését, még az érkező vagy távozó vendégek okozta utcai zaj miatt is. - Kérdés, hogy az elmúlt 4-5 évben miért nem történt emiatt bármilyen szankció?

A vállalkozók szerint (a közvetve általuk, azaz a vendégkörük által okozott), jelentős mértékű  rongálást, köztisztasági szabálysértést, csendháborítást oldják meg a rendőrök, vagy a „közteresek”, úgy, ahogy akarják. Ha a napi több tízezer turistának csak a tíz százalékával lenne gond, az is ezres nagyságrend, ennyi embert kb. lehetetlen kezelnie a hatóságoknak. 

De hogyan vélekednek a kialakult helyzetről a rendőrségi/rendészeti szakértők?

 

Fehér István r. alezredes, hivatalvezető, BRFK VII. kerületi Rendőr-kapitányság (közbiztonsági témájú lakossági fórum Erzsébetvárosban, 2019. május):

„...több tízezer ember megfordul esténként Belső-Erzsébetvárosban. Önmagában a jelenlétük az olyan fokozott hanghatással jár, amiket ráadásul a bérházak meg a szűk utcák fel is erősítenek .. Alkoholt fogyasztanak, külföldiek, hangosan beszélnek, kiabálnak, alapvetően azonban se bűncselekményt, se szabálysértést nem követnek el. ... Önmagában a sok ember hangos beszéde az nem ad okot rendőri intézkedésre. Az egyenruhások jelenléte, a figyelmeztetés, „rájuk szólás”, javíthat valamennyit a helyzeten, de ezek a kellemetlen hatások nem szűrhetők ki.”

 

Dr. Somogyi Csaba rendészeti igazgató, Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága (közbiztonsági témájú lakossági fórum Erzsébetvárosban, 2019. május):

„Fizikálisan ilyen fős csoportokkal szembeni intézkedést nem lehet végigvinni. ... 50 főt kordában tartani, a helyszínen tartani, visszatartani, leigazoltatni, szankcionálni nem lehet. .. Ha csak 5 percet számolunk egy intézkedésre ... akkor ez órákat vesz igénybe.
Az arányosságról már nem beszélhetünk, és igazából be sem fejezhető ennyi intézkedés.”

 

A rendészeti igazgató az Élhető Erzsébetváros 2017. júliusában, óriási lakossági érdeklődés mellett zajlott, a Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központban tartott lakossági fóromon pedig így fogalmazott:

„Ez az állapot, ami most kialakult a Belső-Erzsébetvárosban, ez az elmúlt három-négy évnek a terméke. ...

Egyszerűen ezt az irdatlan tömeget nem tudjuk, nem lehet kezelni. Becsélések szerint hétvégenként olyan 150-200 ezer ember fordul meg a Belső-Erzsébetvárosban.”

(2017-es becslések szerint...)

Ekkora embertömegnél már csak olyan módon lehetne rendet teremteni, amiért a jogvédők azonnal tiltakoznának, de még ahhoz is rengeteg pénzre lenne szükség, és a jelenlegi hatósági (rendőrségi/rendészeti) létszám olyan mértékű emelésére, ami valószínűleg drágább lenne, mint az úgynevezett „bulinegyedből” származó éves bevétele a központi költségvetésnek.

II. A zajszennyezés

 

A vendéglátóhelyek által okozott közvetlen (zeneszolgáltatásból származó), vagy közvetett (vendégkör) okozta zajterhelés elviselhetetlen terhet ró a lakosságra.

Az akusztikai szakvélemények önmagukért beszélnek, 2018-ban 150 mérési pontból 91(!) db hely zajszennyezése volt 60 dB fölött.

 

A „legcsendesebb” az UdvarROM-szórakozóhely, de 45.4 dB mellett még az is éppen meghaladta a külön jogszabályban meghatározott 45 dB-t, - tehát

nem volt olyan szórakozóhely tavaly sem, amely zajszennyezése ne haladta volna meg a törvényben meghatározott maximális zajszintet,

 

ami az előírás a nagyvárosias beépítésű lakott területre. (A legzajosabb hely az ELLÁTÓház volt -  72.5 dB.) Fontos megjegyezni, hogy ezek átlagértékek.

Azért a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány konkrét 2018-as - mégegyszer hangsúlyozom átlagos - érték különféle mérési pontokon Zsidónegyedben tapasztalható, vendéglátóhelyek és/vagy azok vendégeinek okozta zajszennyezésre vonatkozóan:

 

Kakas Plusz (5 m): 59.9 dB

Központ (15 m): 60.2 dB

Ördög Katlan (20 m): 60.7 dB

Ziccer! TrollFoci Sport Pub (10 m): 61 dB

Szimpla Kert (5 m): 61.7 dB (belső udvari mérés a Kazinczy utca 12-ben: 45 dB)

Síp utca 27. utcai zaj: 61.9 dB

4-es 6-os Wesselényi (15 m): 62.1 dB

Blue Bird (belső udvari mérés, Holló utca 8.): 64 dB

Fogasház (20 m): 64.3 dB

Instant (40 m): 64.6 dB

Liebling (10 m): 64.7 dB

Robot (10 m): 64.7 dB

Salvatore Bar (2 m): 65.6 dB

Blokk (5 m): 66.3 dB

Rico Bar (Gozsdu Udvar, belső udvari mérés, Dob utca 14. I. em. 32.): 67 dB

4-es 6-os (fel nem tüntetett távolság): 67.7 dB

Gozsdu Udvar Dob utca felőli rész (3 m): 67.7 dB

Routin Bar (5 m): 68.6 dB

Telep (3 m): 69.7 dB

La Bodeguita (belső udvari mérés, Kertész utca 32. III/5.): 72 dB

HiVE / ELLÁTÓház (5 m): 72.5 dB

 

Aki komolyan gondolja, hogy itt százas nagyságrendű vendéglátóhely esetén pusztán egy, a feladatát hatékonyan végző jegyző, és/vagy hangszigetelt nyílászárók képesek lennének megoldani a problémát, úgy az ordítozások, mint a zeneszolgáltatás tekintetében, annak ajánlom figyelmébe az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.), 2018-as, a Vendéglátóhelyek környezeti zajkibocsátásának kiegészítő minősítéséről - lakóhelyiségek védelméről szóló irányelv-tervezetét - a számomra legfontosabbat kiemelve (amely tervezetben szakértőként többek között az a Zs. János működött közre, aki a Belső-Erzsébetvárosi akusztikai szakvéleményekért is felelős volt):

„A vendéglátóhelyeken alkalmazott zeneszolgáltatás már önmagában is mélykiemelést tartalmaz az esetek többségében, és az épületszerkezetek hanggátlási spektruma miatt a védendő helyiségekben kialakuló terhelés tovább tolódik az alacsonyfrekvenciák irányába. A lakóhelyiségek és a vendéglátóhelyek közötti épületszerkezetek aluláteresztő szűrőként értelmezhetők. Ennek megfelelően a vendéglátóhelyek működése mellett - az épületszerkezetek frekvenciafüggő hangszigetelése és az alacsonyfrekvenciás komponenseket bőven tartalmazó zeneszolgáltatás miatt - a szomszédos védendő terekben gyakran egy speciális, szinte csak alacsonyfrekvenciákat tartalmazó terhelés alakul ki.”

„A vendéglátóhelyek esetén mind a zeneszolgáltatás, mind a vendégek beszélgetése, nevetése, kiabálása okozta zajok egy időben erősen változó, akár jelentős zajcsúcsokat is tartalmaző gerjesztést jelentenek. Az egyenértékű szintekre vonatkozó követelmények teljesülése mellett gyakran előfordul, hogy

egy-egy kiugró zaj olyan mértékű terhelést okoz a védendő helyiségben, amely az éjszakai pihenést zavarja, akár az alvási fázist is megszakítja. A jelenlegi szabályozásban megfogalmazott követelmények hajlamosak 'elkenni' az időben jelentősen változó zajok okozta problémát...”

Közterületen, a szűk utcákon pedig, ezek a hangok felerősödnek:

„A földfelszín hatása erősen függ a talaj minőségétől. Beton, ill. a gyárak környékén a döngölt földfelület által okozott „hanggyengülés” -3 dB (azaz erősödés lép fel), míg pl. a fűvel borított talaj esetében az erősen frekvenciafüggő hanggyengülés széles tartományban változhat.

Az épületek fala jó hangvisszaverő felületként viselkedik. Ennek megfelelően a „gyengülés” értéke -3 dB, azaz erősödés lép fel.”

(Forrás: Bozóki Zoltán: Zaj és rezgésvédelem)

 

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a  Polgári Törvénykönyvről Szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott birtokláshoz, tulajdonhoz való joga is sérülhet a lakóknak: 

 

„5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”

 

A Ptk. 5:13 § (2) bekezdésében említett birtoklás, használat joga sérül azokban az esetekben (jellemzően utcafronti lakásoknál), ahol a hálószoba közvetlenül az utcára néz, de pihenésre az utcai/vendéglátóhelyről származó zaj miatt kevésbé alkalmas. Számos olyan esetre volt példa, hogy a lakástulajdonos(ok), amennyiben a lakás kialakítása ezt lehetővé tette, kénytelen(ek) volt(ak) az utcafronti szoba használata helyett egy kisebb, belső szobát használni a pihenéshez, tehát ezáltal az ingatlantulajdon rendeltetésszerű használata „problémássá” vált, például egy nagypolgári lakás, akár 20-30 m²-es hálószobája helyett egy kisebb, ablaktalan helyiséget volt kénytelen igénybe venni a lakó, hogy éjszaka pihenni tudjon. HA a lakás kialakítása folytán ez lehetséges. Az alapvető jogok biztosának az AJB-3836/2014. számú ügyben tett jelentéséből idézve: 

„A birtokvédelem mai jogunkban a környezetvédelem egyik eszközévé vált, nem tagadva meg kapcsolatát a tulajdonjoggal. ... a birtoklásban való zavarást az ítélkezési gyakorlat is tág értelemben fogja fel, nemcsak a dolog feletti hatalom gyakorlásának akadályozását érti rajta, hanem számos olyan magatartást is, amely a birtokost az uralma alatt lévő dolog rendeltetésszerű használatában akadályozza.”

Az Alaptörvény, a XXII. cikk (1) bekezdése szerint:

„Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”

 

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala) 2017-es állásfoglalásában szintén megállapításra került az a tény, hogy az utólagos jegyzői kontroll kb. semmit nem ér

„Nem vitás előttünk, hogy a szórakozóhelyek működése rendkívüli (elsősorban esti, éjszakai) zajterheléssel jár, továbbá az igen nagyszámú látogató viselkedése, közterületi magatartása is sok esetben kifogásolható.”
...a belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek oly nagy számban működnek, hogy a jegyző hatósági jogkörei adta lehetőségek, azaz pusztán az utólagos szankcionálás nem hoz kellő eredményt”

 „Az a szabályozási megoldás pedig, amely szerint a kerületnek épp azon részében nincs korlátozva az éjszakai nyitva tartás, amelyben szinte egymást érik a vendéglátó üzletek, felveti az alapjogi visszásság gyanúját.”

 

Az alváshiány ismert káros hatásaira vonatkozóan el lehet olvasni az Egészségügyi Világszervezet (WHO - World Health Organization) „NIGHT NOISE GUIDELINES FOR EUROPE” c. ajánlásait, de számos tudományos cikk foglalkozik ezzel.

Az Alaptörvény  XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való alapvető joga vitathatatlanul sérül a Belső-erzsébetvárosi lakók többségének, köztük kisgyermekeknek is:

 „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

Azok számára, akik szerint pedig semmilyen rendeleti korlátozás nem szükséges, elgondolkodtató lehet, hogy a KÚRIA Önkormányzati Tanácsa, a  Köf.5.037/2016/4. számú határozatában elutasított egy - vendéglátó üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről szóló rendelet tövényellenességének megállapítására, és megsemmisítésére vonatkozó indítványt - az indoklásban többek között ez
szerepelt:

„...a Kúria lényegében a vállalkozáshoz való jognak adna abszolút teret, egy olyan jogi helyzetet hozna létre, amelyben az ott lakók pihenéshez, egészséges környezethez való joga nem érvényesülhetne”

Egy ideig bizonytalanság volt azzal kapcsolatban, hogy a világörökségi helyszínen egyáltalán lehet-e szabályozni a nyitvatartást a helyi önkormányzatnak, erre a Fővárosi Törvényszék 2017-es végzése (2.Kpk.670.453/2017.4.), illetőleg a Kúriának az azt helyben hagyó Kpkf.37.135/2018/2. számú határozata tett pontot végérvényesen, és egyértelműsítette, hogy a helyi önkormányzat élhet a nyitvatartás-korlátozás eszközével, idézet a törvényszéki végzésből:

„...a Kertv. 6.§ (4) bekezdése az üzletek 22.00 és 6.00 közötti nyitva tartásának rendeletben való szabályozását az önkormányzati képviselő-testületre delegálja, ezzel szemben a Kertv. 6.§ (8) bekezdése a világörökségi területen működő üzlet 24.00 és 6.00 közötti nyitvatartásának engedélyezéséhez ad felhatalmazást a jegyzőnek.

A 6.§ (8) bekezdés jogszabályba valóbeemelésére azért került sor, mert a világörökségi területbe tartozó kiemelt jelentőségű területeken az általánostól eltérően szigorúbb szabályozás érvényesül a nyitva tartás szempontjából, azonban ez a speciális törvényi rendelkezés nem vonja el a képviselő-testülettől a rendeletben történő szabályozás lehetőségét.

A törvényszék egyetért a kérelmezett azon álláspontjával, hogy a jegyzőre a Kertv. 6.§ (8)bekezdése által delegált jogkör csak abban az esetben bír érdemi jelentőséggel, amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete nem kíván a Kertv. 6.§ (4) bekezdés a) pontja szerinti rendeletalkotási jogosultságával élni. A Kertv.-be később beiktatott 6.§ (8), (9) és (10) bekezdések nem a képviselő-testület rendeletalkotási jogát hivatottak korlátozni.” 

Az „erősen világörökségi” Terézvárosban is hosszú évek óta szabályozzák a vendéglátó-üzletek éjszakai nyitvatartását, a kereskedelemről szóló törvény 2013-as módosítása sem hozott változást, ha nem így lenne, a 2018-as erzsébetvárosi helyi „népszavazást” sem lehetett volna kiírni, amely gyakorlatilag arról szólt, hogy a nyitvatartás kérdését, a felelősség áthárításával a képviselő-testület, a Belső-Erzsébetváros lakosságának a döntő többségének alapvető jogainak szempontjából (is) erősen aggályos, illetve „kifogásolható” módon „népszavazásra” bocsátotta.

A probléma megnyugtató rendezése most az új testület kezében van, kérdés, hogy valóban szándékában áll-e az új polgármesternek és koalíciós partnereinek a lakók érdekeit szolgálni.

Érdekes, -bár abszolut előrelátható fordulat- hogy a vasárnap tartandó önkormányzati választásokra már boldog-boldogtalan a "bulinegyeddel" kampányol.

 

Persze várható volt, és még talán némileg örömteli is, hogy ami az elmúlt két évben teljesen süket fülekre talált, most hirtelen mindenkinek központi téma lett. Igaz, nem minden választási szereplő örül ennek, a legtöbben csupán politikai szükségszerűségből ültek fel erre a vonatra.

Mint ismeretes, a Fidesz egyáltalán nem kampányol semmivel, abszolut semmilyen álláspontot nem képvisel, nem csak "bulinegyed" ügyben, de általánosságában véve semmi kerületi témában. Az összefogás ugyanakkor elképesztő zsonglőrködéssel igyekszik maga mellé állítani azt is, aki pártolja a kialakult helyzetet, és azt is, aki évek óta ellene reklamál, egész egyszerűen azzal, hogy mindenkinek azt mondja amit az adott ember akkor és ott épp hallani akar. Ebből pedig egyértelműen kirajzolódik egy kizárólagosan sikerhez rendelt hozzáállás, melynek fókuszában nem egy képviselni kívánt idea, vagy meggyőződés áll, hanem a térfél elfoglalása, méghozzá bármi áron. Ez a hozzáállás könnyedén tetten érhető, ha megfigyeljük, hogy a saját magát még márciusban alkalmatlannak minősítő DK-s polgármesterjelölt sosem nyilvánított egyértelmű véleményt ezügyben, hol szerepeltetnek egy "lebegve hagyott" zárórát, hol nem, és mindig arra hivatkoznak vissza referenciaként, amelyik adott helyzetben épp szükséges. Nincs mese, egy fenékkel két lovat nem lehet megülni. Aki pedig erre felhívja a figyelmet, az vagy személyében, magánéletében kerül össztűz alá, vagy megkapja a rendkívül demokratikus "fideszbérenc" jelzőt.

Meglátásom szerint a kerületi politizálásnak bőven több dologról kellene szólnia,

 

mint a "fidesz leváltása", már csak azért is, mert az elmúlt 5 évben a testületben ellenzéki többséggel irányították a kerületet, és mégsem vagyunk előrébb semmivel. Sajnos azt látom, hogy bár a jelenlegi polgármester leváltása egy ideális perspektivikus cél, ennek esélyeit nagyban rontja az ellenzék azon hozzáállása, hogy a cél számukra nem a Fidesz leváltása, hanem a Fidesz leváltása KIZÁRÓLAG SAJÁT MAGUKRA. És ha ez nem jön össze, akkor inkább bukjon mindenki, maradjon a Fideszes polgármester, és a bűnbakról pedig már jó előre gondoskodtak. A bűnbak természetesen mindenki más, aki nem lépett vissza ezeknek a pártkatonáknak a javára. Persze az nem merülhet fel semmilyen diskurzusban, hogy régóta sikerülhetne a hőn áhított váltás, ha az ellenzék sokszor már leszerepelt, de mégis újra és újra csatasorba állított káderei egyszer az életben hátralépnének, és valóban beállnának a helyben ismert és elismert jelöltek mögé. Ez az, ami miatt sokan már nem hisznek az összefogás életképességében:  mert olyan pártok, és politikusok is benne vannak, akik teljesen hiteltelenek. Ha létezne egy nem mismásoló, ütős, határozott elképzelésekkel teli program, és kampány egy hiteles csapattal, abszolút nem számítana hogy "ráindul-e" más ellenzéki jelölt, vagy nem.

Mivel azonban ilyen erényekkel az ellenzék ezen része nem büszkélkedhet,

így történhet az, hogy bármelyik másik független, vagy civil induló jelölt alternatíva lett azok számára, akiket a fentebb kifejtett súlyos defektusok zavarnak.

Ezt látva pedig a kevéssé hiteles formáció már a kampány kezdetén legyártja magának a bűnbakokat: azokat a ténylegesen változást preferáló szereplőket, akiknek valójában érintőlegesen sincs köze az erkölcsi és morális problémákkal küzdő pártok bukásához. Személyes véleményem, hogy a már korábban említett politikailag nem  hiteles összefogás tisztességtelenül nehezményezi, hogy mennyi szavazatot veszítenek például a civilek indulása miatt, mikor ez alapvetően a kapzsi hozzáállásuk eredménye, hiszen az egyetlen mérhető támogatással rendelkező civil egyesületet szándékosan hagyták ki az egyenletből. 

Jobb lenne végre megbékélni a gondolattal, hogy az Élhető Erzsébetváros tagjai és vezetése már akkor kiállt a kerületi élhetetlen állapotok ellen, amikor ez az ellenzék még javában torpedózta a zárórát és a szigorításokat. Jobb lenne, ha mindenki meg tudna barátkozni a ténnyel, hogy az Élhető Erzsébetváros Egyesület távol áll az "ellenzék gyengítésére tervezősztalon kitalált ál-civil szervezetektől", mint ahogyan azt a közelmúltban megjelent MSZP-DK közeli harmadvonalbéli, szerzői név felvállalása nélkül készült blogok hirdetik.

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület egy hiteles, nagypárt-szkeptikus, valódi közéleti tevékenységet folytató, főként középosztályhoz tartozó civil tömörülés, akik a pártpolitika működését látva csalódtak a kerületvezetésben, és szabadidejük és aktivitásuk hozzáadásával egy szerethető, átélhető civil alternatívát kínálnak a hasonlóan gondolkodóknak.

Ebből következik, hogy akik a civilekre szavaznának, azoknak a Fidesz, vagy az összefogás nagyjából egy és ugyanaz, így arra vonatkozó következtetéseket levonni, hogy kitől is "vesznek el" szavazatot, merőben spekulatív lenne.

Az mindenesetre biztos, hogy a környező kerületek hamar megérezték a választói akarat szelét, és programjukba emelték a szigorú szabályozás ígéretét.

Innen pedig természetszerűleg adott a kérdés: azok a politikai szereplők, akik abban gondolkoznak, hogy a "bulinegyed" problémáinak megoldását az jelenti, ha Budapest szerte "széthúznák a turisztikai attrakciókat" - értsd: máshol is lehetne éjfél után szórakozni - hogyan gondolják ezt megvalósítani, mikor a környező kerületek azon melegében megérezték a lakosaik tiltakozását, és elkötelezték magukat a szabályozás szigorú betartatása mellett, a megengedőbb hozzáállás legcsekélyebb jele nélkül?

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnökeként és jelöltjeként feladatomnak érzem, hogy elsősorban a lakosság érdekét tartsam szem előtt, a helyi ügyeket; azokra a problémákra fókuszáljak, melyek túlmutatnak a pártpolitikai sakkjátszmákon, mindennapi gondjainkat orvosoljam, és pragmatikus hozzáállással, konstruktív együttműködéssel szolgáljam azokat, akik nekünk adnak bizalmat, és bizony azokat is, akik esetleg másnak.
Mert míg a választás egy kétpólusú szekértábor-állóháborúvá silányodott, a helyhatósági képviselet a civileknek merőben mást jelent: szolgálatot azokért, akik közül ők maguk is egyek.

És ha átbukdácsoltunk az aknamezőn, bebizonyíthatjuk végre, milyen kézzelfogható előnyei vannak a társadalompolitikának a pártpolitikával szemben.

Szeretettel ajánlom tehát csupa helyi, erzsébetvárosi civil jelöltünket, akik nem csak szakmai, de emberi szempontok alapján is jó választásnak ígérkeznek minden ember számára, aki képes, és mer a konvenciókon kívül gondolkodni.

1983-ban épült Jakab Zoltán és Straub Éva tervei alapján az Almássy téri Úttörő- és Ifjúsági ház, Szabadidőközpont. A belsőépítészet Somogyi Pál tervezői műve volt. Az épület teljes alapterülete 4970 m², az ötemeletes komplexum két klubteremmel, három előadóteremmel, kilenc szakköri helyiséggel, az első emeleten egy négyszáz fő befogadására alkalmas nagyteremmel, egy teázóval, egy százhúsz fős kamarateremmel, és egy huszonöt méteres uszodával is rendelkezett az alagsori szinten. A módszerváltás után, 1990-től az intézményt Almássy Téri Szabadidőközpontnak nevezik.

2007. április 20-án a Hunvald György vezette Önkormányzat zárt ülésen határozott az Almássy tér 6. szám alatti, 33733-as helyrajzi számú, 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírásáról.

Sipos Anett, és Zolnay János, a Beszélőn megjelent, „INGATLANPANAMA” c. írása alapján végül 2007. szeptemberében került eladásra 650 millió Ft-ért az Almássy-Hat Kft-nek, "több, mint gyanús” körülmények között.

Az úszásoktatás 2007. december 31-ével megszűnt, az Omnipotent Kft. (Az Almássy-Hat Kft. egyik tulajdonosa, az offshore hátterű Gatsby Continental Ltd. mellett) négycsillagos szállodává akarta alakítani az épületet, a gazdasági válság miatt ez meghiúsult.

(A kép forrása: FŐVÁROSI BLOG)

 

2010-ben újranyitották az épületet, az ArtVitae Kft. a kereskedelmi hatóság 1050/A-1-es nyilvántartása szerint az „ALMÁSSY HALL MŰVELŐDÉSI KÖZPONT”-ot működtette az épületben, 2010. áprilisától, 2000 m² alapterületen, és 1300 fős befogadóképesség mellett, szombaton 0-24-es bejlentett nyitvatartással, élőzenével. 2012-ben azonban ez is lehúzta a rolót, lényegében azóta üresen áll az ingatlan.

A 2007-ben (ellenzéki képviselőként) még felelőtlen ingatlangazdálkodásról beszélő Vattamány András Zsolt polgármester nem tett lépéseket, hogy ez változzon.

Ha bejutok az önkormányzatba, a Belső-erzsébetvárosi élhetetlen állapotok normalizálása mellett kiemelten fogom kezelni az épületek ügyét is, célom, ami valamennyi erzsébetvárosi lakónak érdeke, hogy legyen végre a kerületben egy uszoda, azonban számos megválaszolatlan kérdés van, amire kívülről kevés a rálátása egy hétköznapi embernek, kezdve a valódi tulajdonos céggel, érdemes lehet megvizsgálni az ingatlan elidegenítésről szóló szerződést is, szakértők bevonásával fel kell mérni az épület műszaki állapotát etc.

Amióta belekeveredtem ebbe a közéletnek nevezett  majálisba, mindig úgy éreztem, valami nem stimmel, valami furcsa, valami nincs a helyén, de nem tudtam mi az. Itt van ez a két oldal, a jobb és baloldal, a különböző izmusok, az ideológiák, és bár egyenként mindegyikben van valami felvállalható, mégis az emberek többsége boldogan skatulyázza be magát valamely meghatározásba, önként aggatják magukra a címkét, és teszik ezt az országot a két szekértábor csatamezejévé. Ha pedig nem értesz egyet, vagy nem vagy hajlandó bekategorizálni magad, akkor természetesen az "ellenség" ügynöke vagy, függően attól, épp melyik tábor képviselőjével beszélsz, lehetsz Orbán és Tarlós ügynöke, vagy Gyurcsány és Karácsony ügynöke. Így két év után kezdem látni, hogy állunk a céllövöldénél, és a megberhelt, félrehordó puskával próbáljuk eltalálni a műanyag kacsákat, és elnyerni a bazi nagy plüssmackót. A két keresztapa, Orbán és Gyurcsány meg  -ahogy ma divatos mondani-  csak kér egy kávét.

 

És hogy miért írom le ezt pont most?

 

Mert az ajánlásgyűjtés ideje alatt civil egyesületemmel, az Élhető Erzsébetváros Egyesülettel azon kevés közéletben aktív civil közé tartozom, akik nem előre összegyűjtött adatbázisból dolgozva, hatalmas erőforrásokkal a háta mögött, vagy fizetett diákmunkásokkal szedte össze az aláírásokat. Mi rommá jártuk a lábainkat a kerület utcáin, bekopogtattunk minden lakásba a szó klasszikus értelmében támogatást kérve a lakóktól. A tapasztalataim pedig megerősítettek abban, hogy amit a kerületben kufárkodó pártok művelnek, az a legkevésbé teszi őket alkalmassá a kerületi polgárok képviseletére. Szerintem az Erzsébetvárosban politizálni vágyó pártkatonák nem csak pályát tévesztettek, de sajnos bolygót is. 

Elég vegyes érzelmekkel gazdagodtam. Értek nagyon kellemes, és kellemetlen  tapasztalatok, volt, ahol már vártak minket, megismertek, volt, ahol pedig épp ellenkezőleg. És ez így is van rendjén, egészen addig, amíg olyan furcsaságokba nem botlottunk, mint hogy egymástól függetlenül több lakó is mondta, hogy már jártak nála a mi nevünkben ajánlást gyűjteni, és hogy már aláírtak nekünk. "Hogy mi?" -kérdeztem akkor egészen meglepődve, bár most már tudom, hogy a Hunvald-lista jelöltjei civilekként mutatkoztak be az embereknek, így sokszor a lakók ezen jelölteket velünk, -a kerületben több éve valós jelenléttel bíró civilekkel- összekevertek.  Aztán persze voltak még olyan lakók, akik elmondták, hogy egyes pártok nevében kopogtatók gondosan figyelmeztették őket, hogy csak egyetlen ajánlásuk van, és nehogy másnak is adjanak, mert akkor érvénytelen lesz mindegyik. Így utólag már sajnálom, hogy nem vettem fel ezeket a "vallomásokat", de hát mégis kik azok az aktivisták, akik csőre töltött telefonos hangfelvevő alkalmazással járnak kopogtatni? Segítek, nem mi :)
Aztán persze ott vannak a rommá rakott postaládák. Az egyoldalú politikai kommunikáció siralmas mementói. Erről akkor egy facebook poszt is született.

Kis kitérőként ide kívánkozik, hogy egy éve pár aktivistával bejártuk a körzeteket a belső kerületrészben, hogy lássuk, milyen arányban élnek életvitelszerűen lakók. Az eredmény a lesújtó átlagosan 23 százalék volt. A mostani kopogtatásnál ugyanezekben az utcákban egy társasházban átlagosan már csak 3-4 lakásban találtunk életvitelszerűen lakót. Hatalmas és döbbenetes lakosságvesztés történt, amire már felhívtuk a figyelmet egy  korábbi blogbejegyzésben is. Mégsem rezdült erre sem a kormánypárti polgármester, sem a kerületi ellenzékkel bábozó 6.-7. kerületi országgyűlési képviselő.

 

Mert mit is tesznek hozzá a pártok az önkormányzatisághoz?

 

Szerintem semmi érdemlegeset. Amit biztosan nem tesznek: nem ügyek mentén politizálnak. Számukra mindig első a pártérdek, a megszerezhető pozíciók maximalizálása, és lehet erre akármilyen szépeket mondani akár a Fidesz, akár a DK-MSZP-Momentum épp futtatott kádereinek, a tetteket tessék megnézni, és máris kiderül az igazság: úgy osztogatták el a kerületeket és a körzeteket egymás közt, mint a feudalizmus idején az uradalmakat. Csak nekünk nem a földbirtokos szerepét szánták, hanem a jobbágyokét.

...[az összellenzéki jelöltek] többek között arról beszéltek, hogy az őszi önkormányzati választásokon hiteles helyi jelöltek mögé állva miként tudják majd közös erővel lenyomni a Fideszt, a háttérben valójában már javában folytak az érintettek pártjai közötti titkos egyeztetések ennek pont az ellenkezőjéről.

Hogyan akadályozza meg az MSZP-Fidesz-polip, hogy minden nagyobb településen egy elismert helyi ellenzéki álljon szembe a fideszes jelölttel? - Ez a címe annak a cikknek, ami pontos leírást ad erről a jelenségről, amit mi itt a hetedik kerületben is a saját bőrünkön tapasztalunk. Állati hosszú, de megéri elolvasni. És erre a csodás hullámvasútra váltott most jegyet a Momentum is, önként álltak be a DK-szoci darálóba, holott nem olyan rég még ezt írták:

Ehhez képest a Momentum jelöltjei most mindenhol azt nyilatkozzák, aki nem az "összefogással" van, az a Fidesszel van. Na ezt hívják elvtelenségnek kedves Momentumosok. A függetlenéget és elvek mentén politizálást adtátok cserébe pár megszerezhető pozícióért :(

Persze a Momentum esetében nem ez az egyetlen visszásság, Erzsébetvárosban például 2 éve még az Élhető Erzsébetvárossal akartak vonulni az éjszakai tüntetésén, meglovagolandó a helyiek problémáját - természetesen momentumos zászlóval, amit pártpolitika semlegességünk miatt nem engedtünk- majd teli szájjal kampányoltak a lakossággal szemben az éjféli zárás ellen tiltakozva, míg most, hogy kell a helyiek szavazata, inkább gyorsan beígérik a zárórát is, csak meglegyen a fránya szavazatszám.
Sokat elárul, mikor a szintén bulinegyed pártján álló Hont András és Puzsér Róbert is egyetért az általuk "sodrófás nyuggereknek" titulált helyiekkel, -azaz velünk -abban, hogy a momentum úgy cserélgeti a meggyőződéseit, mint más az alsónadrágot, dehát ezt biztos a jó öreg "leszerepelt ellenzéki pártoktól" tanulták...
Ilyen a pillanat, mikor rájössz, hogy a Himnuszban mit jelent a balsors.

De itt még nincs vége, azt hiszem sosem fogom elfelejteni, ahogy az ajánlásgyűjtési időszak első hétvégéjén a bulinegyed párti Momentum jelöltje Bárdi Zsuzsanna aktivistájával kipakoltatta a Klauzál téren a miénk mellé  a kitelepülő pultját, nyomott egy szelfit Niedermüllerrel (aki aztán egy hellóka után tiplit vett), majd megpróbálta elmagyarázni nekem, hogy mi Fideszt segítő pártpolitikusok vagyunk, miközben ő és a momentum egy tisztán civil szerveződés. 
Pár perc próbálkozás után feladtam, hogy vitatkozzak a politikai sharknado-val :D

És mégis mi szól ebben a kerületi ügyekről? Hát persze, hogy semmi. A pártoknak nem az ügyek a célja, hanem a másik leváltása, persze csak most, csak ezen a választáson... de ez megy már évek óta, miközben ez egy örök körforgássá válik, ahol a kormánypárti elitet mindig hatalmon tartja a hiteltelen ellenzék, és a hiteltelen ellenzéket udvari pozícióban tartja a feudális kormány. Színjáték a küzdelem a jelenlegi "ellenzék" és a kormány között. Látszatpankráció. Megy a ringben a koreográfia, a közönség pedig két szekértábororra oszlik, és megpróbál a nyertesre tenni, mert hát az ember gyarló, szeretne mindig a győztes táborba tartozni. A Pepsit vagy a Cocát iszod? Hm? Lóversenyt szeretjük?

Csakhogy vagyunk jópáran, akik nem így gondoljuk. És nem is vagyunk kevesen. Mit tehetünk mi?

A legfontosabb, hogy kitartunk amellett, hogy ügyek mentén, igazi civilekként politizálunk. Ez az egyetlen viselkedési norma, politikai kultúra, amivel sikerülhet meghaladni a szekértáborok közötti örökös csatát.

Amíg az egyetlen és fő érv mindkét oldalon a másik leváltása, addig esély sincs ennek a káros állóháborúnak a befejezésére, örökös csata marad, egy rossz átok. Mivel a pártok esetében a politikai kultúra a másik leváltása, és nem ügyek és problémák megoldása, így már saját híveik szemében is elvesztették a hitelüket. Sajnos azonban a szekértábor-mentalitás, a másik iránti gyűlölet olyan erős az emberekben, hogy inkább "befogott orral" leszavaznak a kisebbik rosszra.

Mi civilek vagyunk, és elutasítjuk a rossz dilemmát! Rossz, és kisebb rossz közül kéne választani, de mi tudjuk, hogy van ennél sokkal jobb alternatíva. Az ügyek mentén politizáló, hiteles civil alternatíva. Rajtunk múlik.

Civilizáljunk :)

 

A „civil társadalom” kifejezésnek közvetlen megfelelője van a latinban (societas civilis) és közeli megfelelője az ógörögben (politike koinona). A rómaiak és a görögök számára ez valamiféle „politikai társadalmat” jelentett, ahol az aktív állampolgárok alakítják az intézményrendszert és a politikát.

Az Élhető Erzsébetváros Egyesületet két éve született, csupa helyi lakó közös munkája révén, hogy tegyünk valamit magunkért, és szomszédainkért. Azóta is erényünkként őrizzük pártpolitikamentességünket, és hitelesen állunk ki amellett, amit a kezdetektől fogva képviselünk. És hogy mindezt hogyan "jutalmazták" a kerületi pártok? Lássuk csak :) 

A fideszes polgármester 3 hónap után fogadott, megkérdezte akarunk-e népszavazást, mondtuk, hogy NEM, majd egy hónapon belül népszavazást írt ki. A Fidesz-frakció minden "bulinegyedet" érintő kérdésben egységesen tartózkodással szavazott. Jelenleg sem javunkra, sem ellenünkre nem kampányolnak, leginkább mélységesen elhallgatnak minket.

Oké, mondhatnánk, hiszen mit is vártunk tőlük, na de lássuk a híres ellenzéket, akiknek most legfőbb kampányígérete a mi jólétünk :) Vizsgáljuk meg először a

szavahihetőséget:

Tavaly az ellenzék fennen hirdette, hogy az őszi helyhatósági választásokon helyben beágyazott jelöltek mögé fognak beállni. Áprilisban tehát az egyesülettel bejelentettük egy mindenki számára nyilvános rendezvényen, hogy indulni fogunk az önkormányzati választáson. Na és mit reagált erre az ellenzék? 

Semmit.

Időnként néhány (bér?)kommentelő a közösségi oldalakon a szemünkre veti, hogy dehát milyen későn jelentettük be, Moldován László majdnem utolsóként szólt az indulásáról... Igenám, csakhogy az Élhető Erzsébetváros Egyesület még áprilisban bejelentette az indulását, és NEM indított polgármester jelöltet! Moldován László függetlenként indul a polgármesterségért, mi pedig mint egyesület szimpátiánkról biztosítottuk, így az, hogy ő mikor jelentette be az indulását, teljesen független tőlünk!
Az ellenzéki pártok tehát teljesen tisztában voltak a mi eltökélt szándékunkkal az indulást illetően, mégsem kerestek meg minket, vagy ültek le velünk, hogy egyáltalán beszéljenek az egyetlen kerületi közélettel foglalkozó civil egyesülettel. Vajon miért nem? Talán ismét az a fránya pártérdek...
Kiderült ugyanis, hogy a nagyarányú lakossági elvándorlás miatt kettővel kell csökkenteni a választókörzetek számát. Így nyilván még kevesebb pozíció marad az osztozkodásra, tehát szóba sem jöhetett, hogy bármiről is lemondjanak a közjó érdekében. De hol van itt a kerület érdeke? Hm...

És akkor milyen jelölteket állítottak?

Hát először is, érdemes megemlíteni azt a mellékszálat mely szerint az MSZP és a DK között volt egy megállapodás, mely szerint az országgyűlési választásra a DK, a helyhatóságira pedig az MSZP ad jelöltet. (A felrúgott alkukról több érintett is mesél, itt és itt). Azon túl, hogy ez már megint egy olyan megállapodás, aminek köze sincs a korábban beígért "helyben esélyes jelölteket fogunk támogatni"-hoz, a DK egy jellemzően fideszes vircsafttal jól áthajította szövetségesét a palánkon, és önkényesen idevezényelte azt a Niedermüller Pétert, akit brüsszeli állásában Gyurcsány neje váltott, az meg ugye mégsem járja, hogy ne kapjon valami állást, ha már vége az EP-s éveknek, a sleppet el kell tartani. Ezután napról-napra jöttek a cikkek, hogy Niedermüller itt született. Majd másnap már hogy több évtizedet töltött itt, és minden problémánkat betéve ismeri, jelenleg meg már azt sulykolják a köztudatba, hogy mindig is itt lakott. A tények persze sosem zavarták a DK propaganda gépezetét... 

CSAKHOGY!

Napvilágot látott egy idén márciusi interjú Niedermüller Péterrel, ahol az ellenzéki jelölt elmondja, hogy esze ágában nincs polgármesterjelöltnek lenni, hiszen az csupán bohóckodás lenne, nem tartja magát alkalmasnak a posztra.

Majd áprilisban bejelentették őt, mint polgármesterjelöltet, és meg is indult a média úthenger, hogy lebetonozza a fejekben amit gondolni kell, azaz hogy Niedermüller Péter nem akart Brüsszelben maradni, egész életében Erzsébetváros volt a múzsa, és erre a polgármesterségre készült már évek óta.
Égbekiáltó, bődületes dolog ez, de az emberekhez alig-alig jut el, hiszen a lakájmédia elzárkózik a kiegyensúlyozott tájékoztatástól, amint az érdekei ellen levő dolgot kéne bemutatni. A jelenleg ellenzékiként számon tartott médiák semmivel nem különbek a "királyi tv"-nél, ugyanazt a szelektív tájékoztatást alkalmazzák, csak nyilván a nekik megfelelő tartalommal. Mindenesetre egy húsbavágó írás a történtekről itt olvasható.

Eztán sikerült csupa olyan jelölttel megtölteni a mezőnyt, akiket Csepelről, Pesterzsébetről, Budáról, és még ki tudja honnan importáltak a kerületbe. A dolog külön pikantériája, hogy a belső körzetbe, a "bulinegyed" részre olyan jelöltet találtak, aki a "bulinegyed párti" momentum kötelékében hinti az igét. Szép kilátások...
Arról a jelöltről meg inkább szót se ejtsünk, akit eddig Csepelen futtatott a DK, és elnyerte az igazán megtisztelő "ország leglustább politikusa" címet.
És hogyan kommentálja mindezt a megjelenésében jámbor ellenzéki polgármesterjelölt, aki márciusban még azt nyilatkozta hogy nem akar polgármesterjelölt lenni Erzsébetvárosban mert alkalmatlan a feladatra? Leginkább sehogy, csupán azt hangoztatja, ő csak jót akar, és mindent meg fog tenni. 

Kérdés persze, hogy kiért. Mert lehet valaki akármilyen sima modorú, egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: Niedermüller Péter a DK alelnöke. Nem ma jött le a falvédőről. 

No de biztosan van egy jó programjuk, nem?

Hát nem... A programjuk kezdetben olyan dolgokat tartalmazott, amin mi, akik évek óta ismerjük a helyi problémákat csak keseregni tudtunk. Vagy sírva nevetni. A programról sütött a tájékozatlanság. Egyszerűen üvöltött, hogy Niedermüllernek és importcsapatának FOGALMA SINCS a helyi problémákról és tennivalókról. Olyan ékességekkel indult a kampány, minthogy meg kell vizsgálni a teraszok nyitvatartását, illetve hogy a bulinegyed érték, amit nem szabad korlátozásokkal ellehetetleníteni, és persze a jó öreg ligetvédelem. Amivel csak egy a gond. Sem Niedermüller, sem egyetlen tagja a  csapatából nem ült a buldózerek előtt a ligetben soha. Meggyőződésem, hogy a ligetvédelmet azért lehetett így kiüresíteni, mert az ilyen politikusok csupán kampányeszköznek használták az egész ügyet, minden adandó alkalommal, mikor épp azt kívánta az érdekük.

De mutasson már nekem valaki egyetlen erzsébetvárosi közéleti ügyet, amiben találkozhattunk Niedermüller Péterrel az elmúlt 10 évben! Megjelent valaha is bármi hír, amiben a neve és Erzsébetváros akárcsak véletlenül is egy lapon szerepel? Volt bármilyen kezdeményezése Erzsébetvárosban az elmúlt években? És ez sajnos vonatkozik a jelöltjeire is. Nos, minket állati nehéz lenne megetetni azzal, hogy igen, mert itt voltunk, mi tényleg itt éltünk, és láttuk, hogy NEM VOLT.

Ekkor jött a lakossági felzúdulás, és láss csodát, körülbelül egy hét leforgása alatt megjelent egy másik program, mely kísértetiesen és részletekbe menően hasonlít arra a programra, amelyet az Élhető Erzsébetváros Egyesület még július 19-én hozott nyilvánosságra, mikor még senki másnak nem volt programja, ahogy erről a bevezető is tanúskodik:

Fontos látni a különbséget a civil, és a párt alapvető működése között 

Míg a civil saját idejét, pénzét, erőforrásait használja egy közös cél elérése érdekében, addig a párt a köz pénzét, és erőforrásait használja saját céljainak elérése érdekében.

A civilnek fontosabb az ügy, mint a siker. A pártpolitikusnál azonban a sikerhez tartozik az ügy, megnézik mit akarnak hallani az emberek, mire szavaznának szívesen, és ahhoz társítanak ügyet. A civil nem cserélgeti az ügyeket, és ezen keresztül az elveit, csak azért, hogy választást nyerjen.  Erre iskolapélda a fentebb már megemlített momentumos és dk-s "megvilágosodások".

Meggyőződésem, hogy ha az ellenzék hozzáállása nem ilyen lett volna a tavalyi országgyűlési választáson is, akár még kormányt is lehetett volna váltani. De így sajnos nem sok remény mutatkozik erre, hiszen ezt a rendszert a többek közt az ellenzék erkölcsi nívója és romlottsága segítette kiépíteni, és hatalmon tartani. Ha valóban változást akarnának, akkor arra lenne szükség, hogy meghaladják a Fidesz erkölcsi minőségét, de amíg a parkolási mutyik, és egyéb összefonódások fémjelzik az ellenzék vezetőit, nem sok jóra számíthatunk.

Miért nem hallunk ezekről a dolgokról a médiában?

 

Az, hogy az egyesületünk létezik, és folyamatosan exponálja magát a közéletben, az egyetlen oka annak, hogy a pártok most mind a mi célkitűzéseinkkel kampányolnak. Ha mi nem lennénk, a belső-erzsébetvárosiak búcsút inthettek volna a záróra reményeknek, a középső-, és külső részen lakók pedig retteghetnének, hogy mikor ömlik a nyakukba a buligettó. Már ezzel az eredménnyel többet tettünk le az asztalra érdekérvényesítés tekintetében, mint a kormány-, és ellenzéki frakcióban ülő képviselők az elmúlt öt évben együttesen. Mégis küzdenünk kell minden megjelenésért. Vajon miért?

Az ellenzéki média szisztematikusan elhallgat minket, semmilyen megjelenési lehetőséget nem kapunk, úgy csinálnak, mintha nem lennénk, miközben az összeborulás jelöltjeit orrba-szájba promózzák. Az ATV , RTL és egyéb csatornák jelzésünket, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében hívjanak meg minket is, egyszerűen válaszra sem méltatják. Sajnos ez egyértelmű, csak meg kell nézni, melyik orgánum milyen tulajdonosi kezekben mozog. 

Emellett pedig a kormánymédia arra sem veszi a fáradságot, hogy ő maga üsse az ellenzéket, hiszen nem érdeke. A rendszerük addig van biztonságban, amíg ilyen háztáji ellenzékük van. 

Néha napján kapunk lehetőséget megszólalni kormánymédiában, ahova persze csak azért hívnak, hogy felhasználjanak minket, úgymond velünk csépeltetik a csalánt. Erre válaszul pedig az ellenzéki propaganda gépezet lesújt ránk:
"lám, ezek a fideszes médiába járnak, fideszbérencek!" - miközben tudván tudják, és tesznek is róla: nem juthatunk szóhoz máshol.

Ha Neked is eleged van az elvtelenségből, ha az erkölcsi meghaladásra szavaznál, ha elutasítod a rossz és kisebb rossz dilemmáját, válaszd a CIVILSÉGET! Mert ez az ellenzék soha nem fog kormányt váltani, hiába ígérik ezt minden alkalommal. Az összefogósdi csupán egy kiváló alkalom az ellenzéknek arra, hogy a "választási matekra" és stratégiai okokra hivatkozva nyíltan, a szemünk láttára végezhessék a kerületeken, körzeteken és pozíciókon való piszkos osztozkodást!

 

Ha van olyan ügyed, amiben hiszel, amire áldoznál az életedből és erőforrásodból, vagy csak támogatnád, ne a pártokban bízz, hogy majd megoldják helyetted - NEM FOGJÁK.

Kezdj el érte dolgozni!

 

Keresd meg azokat a civileket, akikkel közös a célod, mert így kezdődik a valódi képviseleti demokrácia, nem pedig Budapest kerületeinek és körzeteinek fentről történő szétosztogatásával!

Mi segítünk, itt vagyunk, Érted vagyunk!

"Van még tennivaló a Bulinegyedben"

- olvashatjuk a NAV hivatalos oldalán, a nav.gov.hu-n. A legutóbbi razziában a NAV, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a VI. és VII. kerületi önkormányzat szakemberei vettek részt a belvárosi szórakozóhelyek és üzletek ellenőrzésében. 

 

Mint ismeretes, a 2018-ban tartott népszavazást megelőzően a vendéglátós érdekkör áldozat szerepében járta be a médiát, amiért "több tízezer munkavállalójuk külföldre menekül", ha a bulinegyed szabályozása a lakók alkotmányos jogait helyezi előtérbe. Már-már hullottak a könnyeink, midőn elolvastuk a NAV beszámolóját, ahol a jövedéki csalások, pancsolt alkoholos italok, más üvegbe töltött termékek mellett beszámolnak róla, milyen hirtelen vált szükségessé a "nemzetgazdaság motorjának" sürgősen bejelenteni 230 munkavállalót. 
Miközben ez az érdekkör álságosan a munkavállalók érdekeiért kampányolt tavaly, kikövetkeztethető a feketén dolgozók aránya, és az elkerült adó, amit ezek a vállalkozások ilyen módon nyernek, törvénytelenül.

De nem szabad megfeledkezni a hirtelen megugrott nyugták számáról, ami ugyancsak alátámasztja ezen vállalkozások illegitim működését: egy hét alatt 20 ezerrel nőtt a kiadott nyugták száma!
Érdemes figyelembe venni, hogy a NAV-os razziák, rendőrségi razziák megléte a 2017. óta nyilvánosságot látott lakossági nyomásnak köszönhető. Ezen ellenőrzésekkor pedig rendre ugyanazok az eredmények születtek, most is, immár 3. alkalommal.  Felmerül a kérdés, hogy ha a razziák semmi eredményt nem hoznak a becsületes üzletmenet elősegítésében, úgy ezek a konzekvensen adókerülő, mondjuk ki: csaló vállalkozások miért is vehetnek részt továbbra is a gazdaságban, ráadásul pont egy olyan privilegizált terepen mint Erzsébetváros, ahol nyilvánvaló gazdasági előnyt élveznek Budapest többi kerületével szemben?

Önkormányzatunk megválasztott képviselői, és a kerületi jegyző felelősek azért, hogy ezek a helyek továbbra is fosztogathatják az állam bevételét, és természetesen a kerületünket.

És még egy: a legutóbbi ellenőrzéskor a NAV megüzente, az ellenőrzés alatt zárva tartók "kiemelt figyelemre számíthatnak". (Azt nem tudni, hogy az 500 - 20 ezer fölötti össz. kapacitású - vendéglátóhelyből hány tartott nyitva, és amelyek nyitva voltak, mennyiben volt ellenőrzés.) Mit takar pontosan ez a kiemelt figyelem? Ez a legutóbbi razziát követően is elhangzott, mégsem értesültünk róla, volt-e folytatása, vagy bármilyen következménye ennek a kiemelt figyelemnek.
Javaslom a továbbiakban a kiemelt figyelem azonnali bezáratásban manifesztálódását. Érdekét szolgálná ez az államnak, a kerületnek, a tisztán vállalkozó vendéglátósoknak, és természetesen a lakosságnak.

Végezetül nézzünk meg tehát néhány tényt, és a felmerülő kérdéseket: mégis mekkora kárt okoz a "bulinegyed?"

 

TÉNYEK:

 

1.) A „bulinegyed” nem spontán alakult ki, hanem kezdetben a szabályozás szándékos hiánya, majd 2013-tól egy alkotmányos aggályokat felvető helyi, önkormányzati rendelet, illetve az országos, vállalkozóbarát és maximálisan lakosságellenes törvények segítségével.
A kerületi jegyző cselekvésképtelenségét, és a hatóságok tehetetlenségét kihasználva nagyon is tervezetten, egy szűk befektetői- politikai érdekcsoport elvárásainak megfelelően hozták létre, és soha az életben nem kérdezték meg -vagy tájékoztatták- a helyi lakosságot előzetesen erről.

2.) A „bulinegyedbe” látogatók nem hagyományos értelemben vett turisták, hanem úgynevezett „bulituristák”, akik elsődlegesen az olcsó lerészegedés miatt jönnek Budapestre, és hogy a kiemelt bűncselekmények kivételével elég sok mindent megtehetnek, hiszen nincs akkora állománya a rendvédelmi szerveknek, hogy biztosítani tudja az ott élők nyugalmát napi 80-100 ezer „turista” mellett. Csoportos garázdaságok, rongálások, szabálysértések ezrei történnek egyetlen éjszaka, (fél)anarchikus állapotok uralkodnak Belső-Erzsébetvárosban.

3.) A lakosság alapvető, egészséges környezethez való joga súlyosan sérül, a Kúria Köf.5.037/2016/4. számú határozatát figyelembe véve kijelenthető, hogy a nyitvatartás korlátozása elkerülhetetlen, Belső-Erzsébetvárosra hatványozottan igaz, hogy „az egyedi esetekben igénybe vehető közigazgatási hatósági út nem adott megfelelő választ az üzletek éjszakai működéséből eredő helyi társadalmi feszültség kezelésére.”  

4.) A 3-as pontból következően nincs szükség éjszakai polgármesterre sem, a jelenlegi jogszabályok alapján a probléma helyi önkormányzati szinten is kezelhető, ráadásul Vattamány Zsolt polgármester gyakorlatilag ígéretet tett a nyitvatartás korlátozására:

„Akár meglesz a népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékot meghaladó részvételi arány, akár nem, ha „az Erzsébet körút, a Király utca, a Károly körút és a Rákóczi út által határolt területen élők egyértelmű és világos döntést hoznak, azt valóban iránymutatásként fogja a kerületvezetés értelmezni.” 

Az ott élők közel 80%-a az éjféli zárásra szavazott, amelyből még „iránymutatásként” sem következhet más, mint az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének korlátozása helyi, önkormányzati rendelettel.

„Beszédes”, hogy lassan egy éve nem tudott reagálni erre a VII. kerület polgármestere, egyáltalán nem válaszolt a lakossági kérdésekre, ahogy ezzel a felvétellel sem tudott mit kezdeni Vattamány Zsolt.

 

KÉRDÉSEK:

 

Az „előnyök” szempontjából a sokat emlegetett 2016-os „6.6 milliárd” forintnyi éves állami bevétel mellett van még néhány lényeges kérdés (a teljesség igénye nélkül), hogy ezek után vajon mennyire pozitív a mérleg, úgy az ország, mint a főváros szempontjából:

-Hány lakó szenvedett maradandó egészségkárosodást a „bulinegyed" okozta megnövekedett zajszennyezéstől? (Különös hangsúllyal vonatkozik ez a kérdés a gyermekekre, és az idősekre.)

-Mennyibe került az egészségügyi ellátásuk?

-Hány ember halálozott el a várható élettartamnál korábban a „bulinegyed” által okozott egészségkárosodás miatt?

-Hányan veszítették el az állásukat, vagy mennyien teljesítenek gyengébb hatásfokkal a munkahelyükön a zaj okozta kialvatlanság következtében, és mekkora kár érte a nemzetgazdaságot emiatt?

-Mekkora a rongáló „turisták” által okozott kár összege? (például: parkoló gépkocsik, közparkok, játszóterek, műemlék-épületek, templomok, zsinagógák külső homlokzata - elsősorban, de nem kizárólag a vizelet miatt- ablakbetörések, közlekedési táblák kidöntése, szemetesedények tönkretétele stb.)

-Mekkora az épített környezetben okozott kár összege? (például: rövid távú lakáskiadás céljára hasznosított ingatlanok átalakítása esetén, vagy kocsmaportálok kialakításakor szétvert főfalak, repedezett födém a veszélyes mértékű környezeti rezgés, mélynyomók miatt stb. )

-Hány milliárdot emészt fel a „bulinegyed” által okozott köztisztasági, közbiztonsági többletkiadás? (takarítás, takarítógépek, a közterület-felügyelet létszámának emelése, a rendőrség túlórapénze, és egyéb módon történő támogatása, magánbiztonsági-cégekre fordított kiadások, a hatósági iroda dolgozói létszámának emelése stb.)

-Hány lakó járt úgy, hogy az ingatlanját a statisztikai árnál lényegesen kevesebbért tudta kényszerből eladni, ezért alacsonyabb komfortfokozatú lakóingatlanba tudott csak költözni? - Hiába magyaráznak különféle „független elemzők” , meg „szakértők”, arc nélküli internetes trollok, hivatásos ingatlanhiénák a milliós négyzetméter-árakról, amikor a lakó szembetalálkozik a sok esetben négyzetméterenként alig 3-400 ezres rideg valósággal. 
Hányan jártak úgy, hogy központi helyen fekvő (ahol minden könnyen megközelíthető, színházak, kultúrális intézmények stb.), a „bulinegyed” előtt csendes, környéken lévő nagypolgári lakásaikat áron alul adták el, és a külső kerületekbe kellett menekülniük az elviselhetetlen zajból és mocsokból - és így az utazgatással több óra megy el a napjukból (ezáltal kevesebb időt tudnak tölteni a családjukkal)?

-Az elmenekülő lakókkal kapcsolatosan is: mennyi, nem vendéglátás (azon belül is kocsma) főprofillal működő, elsősorban a helyi lakosságot kiszolgáló üzlet, kereskedés ment tönkre és húzta le a rolót a „bulinegyed” miatt „megváltozott igényeknek” köszönhetően?

-Hány olyan ember van, aki, ha akarna se tudna elköltözni, mert önkormányzati lakásban él, vagy mert idős, és túlságosan megterhelő lenne számára egy költözés ? (Az egyébként 30-60 éve megszokott,  lakóhelyéről, melyet pár év alatt tettek élhetetlenné.)

-Mennyivel jutott volna több forrás a költségvetésbe, ha minden vállalkozás 100%-ban törvénytisztelő módon működne, tisztességes adózás -helyi adók is-, valamennyi munkavállaló bejelentése etc.? Ugyanez a lakáskiadókra, mennyivel jelentene/jelentett volna több pénzt, ha nem lennének illegálisan működő szálláshelyek, és betartanák a vonatkozó jogszabályokat minden esetben?

-Mennyivel több bevételhez jutna a főváros, és az állam, valamint a kerület(ek) is, ha a -rövidtávra kiadott ingatlanok jelentős térnyerése, és az életvitelszerűen ott élők számának jelentős csökkenése ellenére is- sűrűn lakott belvárosból az igénytelen tömegszórakozóhelyeket, nagy befogadóképességű klubokat nyugati mintára a külvárosba telepítenék, és a mennyiségi helyett a minőségi vendéglátásra helyeznék a hangsúlyt? (Az olcsó legénybúcsú-és pub crawl turizmus, az azt kiszolgáló vendéglátóhelyekkel együtt meg oda kerülne, ahová való: Ember (és állat) által lakott területeken kívülre.)

 

A képek forrása: Élhető Erzsébetváros