HTML doboz

Erzsébetvárosi blog

Erzsébetváros a legkisebb, és egyben legsűrűbben lakott fővárosi kerület. Legalábbis a leírásokban így szerepel. Csakhogy a hetedik kerület az utóbbi pár évben rohamosan veszíti el lakóit. Mi ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Kik, és hogyan irányítják a kerületet? Ezzel a bloggal igyekszem megkapargatni a felszínt, hogy a színfalak mögé lássunk.

Erzsébetvárosról a Facebookon

Friss topikok

CIVILizáció

2019.09.14. 13:06 Garai Dóra

291748214_e802741000_z.jpg

Amióta belekeveredtem ebbe a közéletnek nevezett  majálisba, mindig úgy éreztem, valami nem stimmel, valami furcsa, valami nincs a helyén, de nem tudtam mi az. Itt van ez a két oldal, a jobb és baloldal, a különböző izmusok, az ideológiák, és bár egyenként mindegyikben van valami felvállalható, mégis az emberek többsége boldogan skatulyázza be magát valamely meghatározásba, önként aggatják magukra a címkét, és teszik ezt az országot a két szekértábor csatamezejévé. Ha pedig nem értesz egyet, vagy nem vagy hajlandó bekategorizálni magad, akkor természetesen az "ellenség" ügynöke vagy, függően attól, épp melyik tábor képviselőjével beszélsz, lehetsz Orbán és Tarlós ügynöke, vagy Gyurcsány és Karácsony ügynöke. Így két év után kezdem látni, hogy állunk a céllövöldénél, és a megberhelt, félrehordó puskával próbáljuk eltalálni a műanyag kacsákat, és elnyerni a bazi nagy plüssmackót. A két keresztapa, Orbán és Gyurcsány meg  -ahogy ma divatos mondani-  csak kér egy kávét.

 

És hogy miért írom le ezt pont most?

 

Mert az ajánlásgyűjtés ideje alatt civil egyesületemmel, az Élhető Erzsébetváros Egyesülettel azon kevés közéletben aktív civil közé tartozom, akik nem előre összegyűjtött adatbázisból dolgozva, hatalmas erőforrásokkal a háta mögött, vagy fizetett diákmunkásokkal szedte össze az aláírásokat. Mi rommá jártuk a lábainkat a kerület utcáin, bekopogtattunk minden lakásba a szó klasszikus értelmében támogatást kérve a lakóktól. A tapasztalataim pedig megerősítettek abban, hogy amit a kerületben kufárkodó pártok művelnek, az a legkevésbé teszi őket alkalmassá a kerületi polgárok képviseletére. Szerintem az Erzsébetvárosban politizálni vágyó pártkatonák nem csak pályát tévesztettek, de sajnos bolygót is. 

Elég vegyes érzelmekkel gazdagodtam. Értek nagyon kellemes, és kellemetlen  tapasztalatok, volt, ahol már vártak minket, megismertek, volt, ahol pedig épp ellenkezőleg. És ez így is van rendjén, egészen addig, amíg olyan furcsaságokba nem botlottunk, mint hogy egymástól függetlenül több lakó is mondta, hogy már jártak nála a mi nevünkben ajánlást gyűjteni, és hogy már aláírtak nekünk. "Hogy mi?" -kérdeztem akkor egészen meglepődve, bár most már tudom, hogy a Hunvald-lista jelöltjei civilekként mutatkoztak be az embereknek, így sokszor a lakók ezen jelölteket velünk, -a kerületben több éve valós jelenléttel bíró civilekkel- összekevertek.  Aztán persze voltak még olyan lakók, akik elmondták, hogy egyes pártok nevében kopogtatók gondosan figyelmeztették őket, hogy csak egyetlen ajánlásuk van, és nehogy másnak is adjanak, mert akkor érvénytelen lesz mindegyik. Így utólag már sajnálom, hogy nem vettem fel ezeket a "vallomásokat", de hát mégis kik azok az aktivisták, akik csőre töltött telefonos hangfelvevő alkalmazással járnak kopogtatni? Segítek, nem mi :)
Aztán persze ott vannak a rommá rakott postaládák. Az egyoldalú politikai kommunikáció siralmas mementói. Erről akkor egy facebook poszt is született.

Kis kitérőként ide kívánkozik, hogy egy éve pár aktivistával bejártuk a körzeteket a belső kerületrészben, hogy lássuk, milyen arányban élnek életvitelszerűen lakók. Az eredmény a lesújtó átlagosan 23 százalék volt. A mostani kopogtatásnál ugyanezekben az utcákban egy társasházban átlagosan már csak 3-4 lakásban találtunk életvitelszerűen lakót. Hatalmas és döbbenetes lakosságvesztés történt, amire már felhívtuk a figyelmet egy  korábbi blogbejegyzésben is. Mégsem rezdült erre sem a kormánypárti polgármester, sem a kerületi ellenzékkel bábozó 6.-7. kerületi országgyűlési képviselő.

 

Mert mit is tesznek hozzá a pártok az önkormányzatisághoz?

 

Szerintem semmi érdemlegeset. Amit biztosan nem tesznek: nem ügyek mentén politizálnak. Számukra mindig első a pártérdek, a megszerezhető pozíciók maximalizálása, és lehet erre akármilyen szépeket mondani akár a Fidesz, akár a DK-MSZP-Momentum épp futtatott kádereinek, a tetteket tessék megnézni, és máris kiderül az igazság: úgy osztogatták el a kerületeket és a körzeteket egymás közt, mint a feudalizmus idején az uradalmakat. Csak nekünk nem a földbirtokos szerepét szánták, hanem a jobbágyokét.

...[az összellenzéki jelöltek] többek között arról beszéltek, hogy az őszi önkormányzati választásokon hiteles helyi jelöltek mögé állva miként tudják majd közös erővel lenyomni a Fideszt, a háttérben valójában már javában folytak az érintettek pártjai közötti titkos egyeztetések ennek pont az ellenkezőjéről.

Hogyan akadályozza meg az MSZP-Fidesz-polip, hogy minden nagyobb településen egy elismert helyi ellenzéki álljon szembe a fideszes jelölttel? - Ez a címe annak a cikknek, ami pontos leírást ad erről a jelenségről, amit mi itt a hetedik kerületben is a saját bőrünkön tapasztalunk. Állati hosszú, de megéri elolvasni. És erre a csodás hullámvasútra váltott most jegyet a Momentum is, önként álltak be a DK-szoci darálóba, holott nem olyan rég még ezt írták:

56444248_10211187322517980_5702768669805772800_o.jpg


Ehhez képest a Momentum jelöltjei most mindenhol azt nyilatkozzák, aki nem az "összefogással" van, az a Fidesszel van. Na ezt hívják elvtelenségnek kedves Momentumosok. A függetlenéget és elvek mentén politizálást adtátok cserébe pár megszerezhető pozícióért :(


Persze a Momentum esetében nem ez az egyetlen visszásság, Erzsébetvárosban például 2 éve még az Élhető Erzsébetvárossal akartak vonulni az éjszakai tüntetésén, meglovagolandó a helyiek problémáját - természetesen momentumos zászlóval, amit pártpolitika semlegességünk miatt nem engedtünk- majd teli szájjal kampányoltak a lakossággal szemben az éjféli zárás ellen tiltakozva, míg most, hogy kell a helyiek szavazata, inkább gyorsan beígérik a zárórát is, csak meglegyen a fránya szavazatszám.
Sokat elárul, mikor a szintén bulinegyed pártján álló Hont András és Puzsér Róbert is egyetért az általuk "sodrófás nyuggereknek" titulált helyiekkel, -azaz velünk -abban, hogy a momentum úgy cserélgeti a meggyőződéseit, mint más az alsónadrágot, dehát ezt biztos a jó öreg "leszerepelt ellenzéki pártoktól" tanulták...
Ilyen a pillanat, mikor rájössz, hogy a Himnuszban mit jelent a balsors.


De itt még nincs vége, azt hiszem sosem fogom elfelejteni, ahogy az ajánlásgyűjtési időszak első hétvégéjén a bulinegyed párti Momentum jelöltje Bárdi Zsuzsanna aktivistájával kipakoltatta a Klauzál téren a miénk mellé  a kitelepülő pultját, nyomott egy szelfit Niedermüllerrel (aki aztán egy hellóka után tiplit vett), majd megpróbálta elmagyarázni nekem, hogy mi Fideszt segítő pártpolitikusok vagyunk, miközben ő és a momentum egy tisztán civil szerveződés. 
Pár perc próbálkozás után feladtam, hogy vitatkozzak a politikai sharknado-val :D

És mégis mi szól ebben a kerületi ügyekről? Hát persze, hogy semmi. A pártoknak nem az ügyek a célja, hanem a másik leváltása, persze csak most, csak ezen a választáson... de ez megy már évek óta, miközben ez egy örök körforgássá válik, ahol a kormánypárti elitet mindig hatalmon tartja a hiteltelen ellenzék, és a hiteltelen ellenzéket udvari pozícióban tartja a feudális kormány. Színjáték a küzdelem a jelenlegi "ellenzék" és a kormány között. Látszatpankráció. Megy a ringben a koreográfia, a közönség pedig két szekértábororra oszlik, és megpróbál a nyertesre tenni, mert hát az ember gyarló, szeretne mindig a győztes táborba tartozni. A Pepsit vagy a Cocát iszod? Hm? Lóversenyt szeretjük?

Csakhogy vagyunk jópáran, akik nem így gondoljuk. És nem is vagyunk kevesen. Mit tehetünk mi?

A legfontosabb, hogy kitartunk amellett, hogy ügyek mentén, igazi civilekként politizálunk. Ez az egyetlen viselkedési norma, politikai kultúra, amivel sikerülhet meghaladni a szekértáborok közötti örökös csatát.

Amíg az egyetlen és fő érv mindkét oldalon a másik leváltása, addig esély sincs ennek a káros állóháborúnak a befejezésére, örökös csata marad, egy rossz átok. Mivel a pártok esetében a politikai kultúra a másik leváltása, és nem ügyek és problémák megoldása, így már saját híveik szemében is elvesztették a hitelüket. Sajnos azonban a szekértábor-mentalitás, a másik iránti gyűlölet olyan erős az emberekben, hogy inkább "befogott orral" leszavaznak a kisebbik rosszra.

Mi civilek vagyunk, és elutasítjuk a rossz dilemmát! Rossz, és kisebb rossz közül kéne választani, de mi tudjuk, hogy van ennél sokkal jobb alternatíva. Az ügyek mentén politizáló, hiteles civil alternatíva. Rajtunk múlik.

Civilizáljunk :)

 

A „civil társadalom” kifejezésnek közvetlen megfelelője van a latinban (societas civilis) és közeli megfelelője az ógörögben (politike koinona). A rómaiak és a görögök számára ez valamiféle „politikai társadalmat” jelentett, ahol az aktív állampolgárok alakítják az intézményrendszert és a politikát.

Az Élhető Erzsébetváros Egyesületet két éve született, csupa helyi lakó közös munkája révén, hogy tegyünk valamit magunkért, és szomszédainkért. Azóta is erényünkként őrizzük pártpolitikamentességünket, és hitelesen állunk ki amellett, amit a kezdetektől fogva képviselünk. És hogy mindezt hogyan "jutalmazták" a kerületi pártok? Lássuk csak :) 

A fideszes polgármester 3 hónap után fogadott, megkérdezte akarunk-e népszavazást, mondtuk, hogy NEM, majd egy hónapon belül népszavazást írt ki. A Fidesz-frakció minden "bulinegyedet" érintő kérdésben egységesen tartózkodással szavazott. Jelenleg sem javunkra, sem ellenünkre nem kampányolnak, leginkább mélységesen elhallgatnak minket.

Oké, mondhatnánk, hiszen mit is vártunk tőlük, na de lássuk a híres ellenzéket, akiknek most legfőbb kampányígérete a mi jólétünk :) Vizsgáljuk meg először a

szavahihetőséget:

Tavaly az ellenzék fennen hirdette, hogy az őszi helyhatósági választásokon helyben beágyazott jelöltek mögé fognak beállni. Áprilisban tehát az egyesülettel bejelentettük egy mindenki számára nyilvános rendezvényen, hogy indulni fogunk az önkormányzati választáson. Na és mit reagált erre az ellenzék? 

Semmit.

Időnként néhány (bér?)kommentelő a közösségi oldalakon a szemünkre veti, hogy dehát milyen későn jelentettük be, Moldován László majdnem utolsóként szólt az indulásáról... Igenám, csakhogy az Élhető Erzsébetváros Egyesület még áprilisban bejelentette az indulását, és NEM indított polgármester jelöltet! Moldován László függetlenként indul a polgármesterségért, mi pedig mint egyesület szimpátiánkról biztosítottuk, így az, hogy ő mikor jelentette be az indulását, teljesen független tőlünk!
Az ellenzéki pártok tehát teljesen tisztában voltak a mi eltökélt szándékunkkal az indulást illetően, mégsem kerestek meg minket, vagy ültek le velünk, hogy egyáltalán beszéljenek az egyetlen kerületi közélettel foglalkozó civil egyesülettel.
Vajon miért nem? Talán ismét az a fránya pártérdek...
Kiderült ugyanis, hogy a nagyarányú lakossági elvándorlás miatt kettővel kell csökkenteni a választókörzetek számát. Így nyilván még kevesebb pozíció marad az osztozkodásra, tehát szóba sem jöhetett, hogy bármiről is lemondjanak a közjó érdekében. De hol van itt a kerület érdeke? Hm...

És akkor milyen jelölteket állítottak?

Hát először is, érdemes megemlíteni azt a mellékszálat mely szerint az MSZP és a DK között volt egy megállapodás, mely szerint az országgyűlési választásra a DK, a helyhatóságira pedig az MSZP ad jelöltet. (A felrúgott alkukról több érintett is mesél, itt és itt). Azon túl, hogy ez már megint egy olyan megállapodás, aminek köze sincs a korábban beígért "helyben esélyes jelölteket fogunk támogatni"-hoz, a DK egy jellemzően fideszes vircsafttal jól áthajította szövetségesét a palánkon, és önkényesen idevezényelte azt a Niedermüller Pétert, akit brüsszeli állásában Gyurcsány neje váltott, az meg ugye mégsem járja, hogy ne kapjon valami állást, ha már vége az EP-s éveknek, a sleppet el kell tartani. Ezután napról-napra jöttek a cikkek, hogy Niedermüller itt született. Majd másnap már hogy több évtizedet töltött itt, és minden problémánkat betéve ismeri, jelenleg meg már azt sulykolják a köztudatba, hogy mindig is itt lakott. A tények persze sosem zavarták a DK propaganda gépezetét... 

CSAKHOGY!

Napvilágot látott egy idén márciusi interjú Niedermüller Péterrel, ahol az ellenzéki jelölt elmondja, hogy esze ágában nincs polgármesterjelöltnek lenni, hiszen az csupán bohóckodás lenne, nem tartja magát alkalmasnak a posztra.

Majd áprilisban bejelentették őt, mint polgármesterjelöltet, és meg is indult a média úthenger, hogy lebetonozza a fejekben amit gondolni kell, azaz hogy Niedermüller Péter nem akart Brüsszelben maradni, egész életében Erzsébetváros volt a múzsa, és erre a polgármesterségre készült már évek óta.
Égbekiáltó, bődületes dolog ez, de az emberekhez alig-alig jut el, hiszen a lakájmédia elzárkózik a kiegyensúlyozott tájékoztatástól, amint az érdekei ellen levő dolgot kéne bemutatni. A jelenleg ellenzékiként számon tartott médiák semmivel nem különbek a "királyi tv"-nél, ugyanazt a szelektív tájékoztatást alkalmazzák, csak nyilván a nekik megfelelő tartalommal. Mindenesetre egy húsbavágó írás a történtekről itt olvasható.


Eztán sikerült csupa olyan jelölttel megtölteni a mezőnyt, akiket Csepelről, Pesterzsébetről, Budáról, és még ki tudja honnan importáltak a kerületbe. A dolog külön pikantériája, hogy a belső körzetbe, a "bulinegyed" részre olyan jelöltet találtak, aki a "bulinegyed párti" momentum kötelékében hinti az igét. Szép kilátások...
Arról a jelöltről meg inkább szót se ejtsünk, akit eddig Csepelen futtatott a DK, és elnyerte az igazán megtisztelő "ország leglustább politikusa" címet.
És hogyan kommentálja mindezt a megjelenésében jámbor ellenzéki polgármesterjelölt, aki márciusban még azt nyilatkozta hogy nem akar polgármesterjelölt lenni Erzsébetvárosban mert alkalmatlan a feladatra? Leginkább sehogy, csupán azt hangoztatja, ő csak jót akar, és mindent meg fog tenni. 

Kérdés persze, hogy kiért. Mert lehet valaki akármilyen sima modorú, egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: Niedermüller Péter a DK alelnöke. Nem ma jött le a falvédőről. 

No de biztosan van egy jó programjuk, nem?

Hát nem... A programjuk kezdetben olyan dolgokat tartalmazott, amin mi, akik évek óta ismerjük a helyi problémákat csak keseregni tudtunk. Vagy sírva nevetni. A programról sütött a tájékozatlanság. Egyszerűen üvöltött, hogy Niedermüllernek és importcsapatának FOGALMA SINCS a helyi problémákról és tennivalókról. Olyan ékességekkel indult a kampány, minthogy meg kell vizsgálni a teraszok nyitvatartását, illetve hogy a bulinegyed érték, amit nem szabad korlátozásokkal ellehetetleníteni, és persze a jó öreg ligetvédelem. Amivel csak egy a gond. Sem Niedermüller, sem egyetlen tagja a  csapatából nem ült a buldózerek előtt a ligetben soha. Meggyőződésem, hogy a ligetvédelmet azért lehetett így kiüresíteni, mert az ilyen politikusok csupán kampányeszköznek használták az egész ügyet, minden adandó alkalommal, mikor épp azt kívánta az érdekük.

De mutasson már nekem valaki egyetlen erzsébetvárosi közéleti ügyet, amiben találkozhattunk Niedermüller Péterrel az elmúlt 10 évben! Megjelent valaha is bármi hír, amiben a neve és Erzsébetváros akárcsak véletlenül is egy lapon szerepel? Volt bármilyen kezdeményezése Erzsébetvárosban az elmúlt években? És ez sajnos vonatkozik a jelöltjeire is. Nos, minket állati nehéz lenne megetetni azzal, hogy igen, mert itt voltunk, mi tényleg itt éltünk, és láttuk, hogy NEM VOLT.

Ekkor jött a lakossági felzúdulás, és láss csodát, körülbelül egy hét leforgása alatt megjelent egy másik program, mely kísértetiesen és részletekbe menően hasonlít arra a programra, amelyet az Élhető Erzsébetváros Egyesület még július 19-én hozott nyilvánosságra, mikor még senki másnak nem volt programja, ahogy erről a bevezető is tanúskodik:

Tisztában vagyunk vele, hogy azzal, hogy nyilvánosan vállaljuk a programunkat, megspóroltuk a kerületi pártoknak a munkát, hogy írjanak maguknak sajátot. De ahogy a mondás tartja:

A civil az, aki meg akarja oldani a problémát, a politikus meg az, aki megígéri, hogy megoldja a problémát. 

No de most örülnünk kéne, hogy az lesz, amit mi akartunk a programunkban, nem?

Nos, érthető felvetés, de sajnos nem így van. Mint ahogyan azt már korábban is kifejtettem, a tapasztalat azt mutatja, hogy a pártok az ilyen ígéretekkel csak a szavazatmaximalizálásra mennek, minthogy az elsődleges érdek a pozíciók megszerzése. A DK helyi vezetőjéről rendre derülnek ki összefonódásai a kormánnyal, miközben a cél egyértelműen a valódi civil kezdeményezések elhallgattatása azáltal, hogy célkitűzéseiket, jelmondataikat szemérmetlenül lemásolják, azzal a szándékkal, hogy a civil egyesületeket ilyen módon kiüresítsék. És a kiüresítés módja mindig ugyanaz:  "nincs már szükség rájuk, mert mi felvállaljuk a céljaikat". És itt jön a legnagyobb bravúr, annyira nem akarják a pártok, hogy civilek is rálássanak az önkormányzati munkára belülről, hogy azzal kampányolnak, hogy a civilek megerősödése csakis az önkormányzaton kívül, érdekképviseletekbe tömörülve lehet sikeres, így minden civil aki úgy érzi, a pártok egyeduralma az önkormányzatban hibás koncepció, és igenis képviselni akarja a lakók érdekét helyhatósági választáson, azt egész egyszerűen fideszbérencezéssel hiteltelenítik. És van aki ezt még meg is eszi :D Jó étvágyat :)

Apropó hitelesség!

Mivel az ellenzék lángoló pallosán fennen hirdeti a mi érdekeinket, vizsgáljuk meg a hitelességüket! Azt, hogy szinte egyikük sem köthető Erzsébetvároshoz, hagyjuk is, ez már rég nem újdonság.

Vagy esetleg ismét visszatérhetünk a polgármesterjelölt márciusi nyilatkozatára, melyben elmondja, hogy alkalmatlan lenne Erzsébetváros polgármesterének, és nem csinálna bohócot a politikából, majd rá alig pár hétre már közös polgármesterjelöltként tündököl, akinek mindigis ez volt célja, hogy Erzsébetváros polgármestere legyen. Olyannyira, hogy nem is számít ha nem győz, de töredékszavazatokkal akkoris behajózik a testületbe, hiszen még egyéni körzetben sem kell indulnia, egyszerűen csak a kompenzációs lista elegáns első helyén áll.

De ami igazán fontos, ami a hitelesség kérdésében pontot tesz a mondat végére: 

Ott volt vajon ezek közül a jelöltek közül bármelyik is, amikor lakossági fórumot tartottunk? 

NEM.

Talán esetleg beszálltak a terembérletek és hangosítás költségeibe?

NEM.

Ott voltak talán az éjszakai demonstráción?

NEM.

És a nappalin az önkormányzat előtt?

NEM.

Akkor talán a szemétszedéseinken ott voltak?

NEM.

És amikor a népszavazás volt?

NEM.

Mi két éve dolgozunk ezen. Saját időből, saját pénzből. És most jönnek ezek a megélhetési ejtőernyősök, és minket mernek hibáztatni, hogy miért is rontjuk az ő esélyeiket? Tényleg különb ez az "ellenzék" mint akit annyira leváltani akarnak? Szerintem sajnos nem. Elegünk van a hazudozásból, ígérgetésből, köpönyegforgatásból. A civilek rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy kimondhatják az igazat. Mert ügyekért harcolnak, nem pozíciókért. De nézzünk csak még pár "apróságot" az ellenzék elmúlt 5 évéből:

  • Az ellenzéki összefogás listáján rögtön 2 olyan képviselő is van, dr. Kispál Tibor László, és Devosa Gábor, akik 2015. márciusban, gondolom talán a „hangoskodás” mérséklése végett megszavazták a kormánypárti képviselőkkel együtt az önkormányzati bérleményben(!) működő, a kereskedelmi nyilvántartás szerint 1400 fős Tesla technoklubot, az „Elektrotechnikai Múzeum hátsó udvarán található épület gazdasági célra történő hasznosítása”-címszóval, talán úgy gondolhatták, elfér a többszáz kocsma mellé mégegy „kulturális”, a környéken élőket mélynyomóval, és részeg barom, rongáló, utcát összehányó, ordítozó vendégkörével terrorizáló létesítmény, amely mögött álló vállalkozás négy év alatt összesen 670 milliós árbevétele mellé 118 milliós veszteséggel zárt, amikor lehúzta a rolót 2018-ban. (Persze a buli nem ért véget, jelenleg Hétkert néven folytatódik.) Nem érte meg a Teslás Neongroupnak (hivatalosan...?), de a vállalkozás mindig kockázattal jár (a VII. kerületben leginkább a lakók egészsége szempontjából).
  • 2017. év végén Ujvári-Kövér Mónika képviselőasszony így fogalmazott a bulinegyed „problémái” miatt összehívott ideiglenes bizottság ülésén: „tudjuk, hogy elfogadhatatlan értékek vannak, meg mindenféle jogaik sérülnek a lakóknak” - mégsem javasolta az 5 év alatt egyszer sem a nyitvatartás korlátozását, ahogy egyik másik ellenzéki képviselő sem (leszámítva Moldován Lászlót!)
  • 2014-től Egy fős többsége van az ellenzéknek a képviselő-testületben, mégis számtalan esetben Vattamányékkal együtt szavaztak, szinte mindig volt(ak) átszavazó(k),megszavazták számos, az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, üzlethelyiség áron aluli(?) értékesítését, vagy bérbeadását „vendéglátás” -funkció céljára , és még lehetne sorolni a végtelenségig. Úgy tűnik, hogy a 2015-ös településfejlesztési stratégiában vázolt veszélyek, amennyiben ezt programként tűzték ki az elmúlt 5 évben, sikeresen valósággá váltak.
  • Vattamányékat az elmúlt 5 évben összesen kevesebbet támadtak a „demokratikus ellenzéki” oldalról is, mint most azokat a civileket, lakókat, helyi kötődéssel, konkrétumokat tartalmazó, számonkérhető programmal rendelkezőket, akik a „demokratikus összefogás” útjába állnak. 
  • Az egyik belső körzetbe olyan momentumos jelöltet indítottak, akinek a pártja úgy "állt ki" a lakók mellett, hogy kampányt folytattak a lakosság ellen a népszavazáskor. Igen, ő az a bizonyos Bárdi Zsuzsanna, akinek érvrendszere abban merült ki, hogy ők a momentummal civilek, mi meg fideszbérencek vagyunk. :)

A listát még hosszasan lehetne sorolni, de igazából felesleges. Egyszerűen csak fel kell tenni a kérdést:

Ki a hitelesebb, aki pártérdekek által vezérelve pozíciót akar szerezni és úgy váltogatja a kampányígéreteket és programpontokat, mint más az alsóneműt, vagy az, aki két éve konzekvensen ugyanazt képviseli, idejét, energiáját, pénzét teszi bele, és vállalja, hogy céltáblája legyen a bulibizniszben érdekelteknek?

Fontos látni a különbséget a civil, és a párt alapvető működése között 

Míg a civil saját idejét, pénzét, erőforrásait használja egy közös cél elérése érdekében, addig a párt a köz pénzét, és erőforrásait használja saját céljainak elérése érdekében.

A civilnek fontosabb az ügy, mint a siker. A pártpolitikusnál azonban a sikerhez tartozik az ügy, megnézik mit akarnak hallani az emberek, mire szavaznának szívesen, és ahhoz társítanak ügyet. A civil nem cserélgeti az ügyeket, és ezen keresztül az elveit, csak azért, hogy választást nyerjen.  Erre iskolapélda a fentebb már megemlített momentumos és dk-s "megvilágosodások".

untitled-1_1.jpg

untitled-1.jpg

Meggyőződésem, hogy ha az ellenzék hozzáállása nem ilyen lett volna a tavalyi országgyűlési választáson is, akár még kormányt is lehetett volna váltani. De így sajnos nem sok remény mutatkozik erre, hiszen ezt a rendszert a többek közt az ellenzék erkölcsi nívója és romlottsága segítette kiépíteni, és hatalmon tartani. Ha valóban változást akarnának, akkor arra lenne szükség, hogy meghaladják a Fidesz erkölcsi minőségét, de amíg a parkolási mutyik, és egyéb összefonódások fémjelzik az ellenzék vezetőit, nem sok jóra számíthatunk.

Miért nem hallunk ezekről a dolgokról a médiában?

 

Az, hogy az egyesületünk létezik, és folyamatosan exponálja magát a közéletben, az egyetlen oka annak, hogy a pártok most mind a mi célkitűzéseinkkel kampányolnak. Ha mi nem lennénk, a belső-erzsébetvárosiak búcsút inthettek volna a záróra reményeknek, a középső-, és külső részen lakók pedig retteghetnének, hogy mikor ömlik a nyakukba a buligettó. Már ezzel az eredménnyel többet tettünk le az asztalra érdekérvényesítés tekintetében, mint a kormány-, és ellenzéki frakcióban ülő képviselők az elmúlt öt évben együttesen. Mégis küzdenünk kell minden megjelenésért. Vajon miért?

Az ellenzéki média szisztematikusan elhallgat minket, semmilyen megjelenési lehetőséget nem kapunk, úgy csinálnak, mintha nem lennénk, miközben az összeborulás jelöltjeit orrba-szájba promózzák. Az ATV , RTL és egyéb csatornák jelzésünket, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében hívjanak meg minket is, egyszerűen válaszra sem méltatják. Sajnos ez egyértelmű, csak meg kell nézni, melyik orgánum milyen tulajdonosi kezekben mozog. 

Emellett pedig a kormánymédia arra sem veszi a fáradságot, hogy ő maga üsse az ellenzéket, hiszen nem érdeke. A rendszerük addig van biztonságban, amíg ilyen háztáji ellenzékük van. 

Néha napján kapunk lehetőséget megszólalni kormánymédiában, ahova persze csak azért hívnak, hogy felhasználjanak minket, úgymond velünk csépeltetik a csalánt. Erre válaszul pedig az ellenzéki propaganda gépezet lesújt ránk:
"lám, ezek a fideszes médiába járnak, fideszbérencek!" - miközben tudván tudják, és tesznek is róla: nem juthatunk szóhoz máshol.

Ha Neked is eleged van az elvtelenségből, ha az erkölcsi meghaladásra szavaznál, ha elutasítod a rossz és kisebb rossz dilemmáját, válaszd a CIVILSÉGET! Mert ez az ellenzék soha nem fog kormányt váltani, hiába ígérik ezt minden alkalommal. Az összefogósdi csupán egy kiváló alkalom az ellenzéknek arra, hogy a "választási matekra" és stratégiai okokra hivatkozva nyíltan, a szemünk láttára végezhessék a kerületeken, körzeteken és pozíciókon való piszkos osztozkodást!

 

Ha van olyan ügyed, amiben hiszel, amire áldoznál az életedből és erőforrásodból, vagy csak támogatnád, ne a pártokban bízz, hogy majd megoldják helyetted - NEM FOGJÁK.

Kezdj el érte dolgozni!

 

Keresd meg azokat a civileket, akikkel közös a célod, mert így kezdődik a valódi képviseleti demokrácia, nem pedig Budapest kerületeinek és körzeteinek fentről történő szétosztogatásával!


Mi segítünk, itt vagyunk, Érted vagyunk!

szavazz.jpg

Szólj hozzá!

Az „elmúlt 5 év” ellenzéke Erzsébetvárosban

2019.08.12. 20:04 Bulibáró

Jelen bejegyzés megírására többek között azért voltam kénytelen, mert, egyelőre csak Facebookon találkoztam ezzel a Moldován László független erzsébetvárosi polgármesterjelöltet támadó, rendkívül primitív, és színvonaltan lejáratóanyaggal, az „érvelés” elég hasonló ahhoz, amit dr. Oláh Lajos parlamenti képviselő használt, ezért élek a gyanúval, hogy ki(k) állhat(nak) a háttérben.
lejaratas.jpg
Néhány TÉNY, amivel jó, ha tisztában vannak azok, akik esetleg bedőlnének ennek az ótvar, hazug lejáratóanyagnak:
Az éjféli záróráért, pontosabban a 9/2013-as, az üzletek éjszakai nyitvatartását szabályozó helyi önkormányzati „rendelet” 2. mellékletének eltörléséért, illetve hatályon kívül helyezéséért a helyi lakók demonstráltak 2017. nyarán, az októberi rendkívüli ülésen a „D-verzió”, azaz az egységes 24 órai zárás Moldován László önkormányzati képviselő előterjesztése volt, de a jobbikos Stummer János, a Fidesz-KDNP képviselőivel együtt tartózkodott (kivéve Hutiray Gyula Árpád alpolgármestert, ő egyedüliként ment szembe nyíltan a lakossággal, és nemmel szavazott), tehát nem kapott többséget a D-javaslat, ahogy egyébként az A-B-C (6-4-2 órai zárás) sem.
ee_tuntetes.jpg
dday.jpg

A kérdést a felelősség alól kibújva a képviselő-testület „népszavazásra” bocsátotta, irreálisan magas (különösen helyi népszavazás esetén), 50%-os érvényességi küszöb mellett megszavaztatták az egész kerületet, több, mint 40000, többségében nem érintett lakót, van-e annyi joga pihenni a helyrajzi szám alapján diszkriminált Belső-erzsébetvárosiaknak, mint a kerület többi részén élőnek, valamint, hogy legyen-e végre egy olyan rendelet 5 év után, ami nem ellentétes az Alaptörvénnyel.

Alapjogokról egyébként sem lehet kiírni népszavazást, de ebben az írásban ezt inkább nem szeretném ennél jobban taglalni, röviden, ezt egy jogállamban nem lehetett volna megtenni, bár a VII. kerület belső része állam az államban, ahol valóban „mindent lehet” (kivéve a lakosságnak).

 

A fentiekből következően, a propagandaanyag érvelését” követve, ha 2014-től nem lett volna tagja a képviselő-testületnek Moldován László, tehát „együttműködik”, azaz „félreáll az útból” egy „esélyesebbnek” kikiáltott pártejtőernyős kedvéért, akkor nem is lett volna soha előterjesztés a záróráról, hiába kerültek volna többségbe a (kamu)ellenzéki pártok.
Az ellenzéki összefogás listáján rögtön 2 olyan képviselő is van, dr. Kispál Tibor László, és Devosa Gábor, akik 2015. márciusban, gondolom talán a „hangoskodás” mérséklése végett megszavazták a kormánypárti képviselőkkel együtt dr. Bajkai István (2014. és 2018. között a kerület egyik alpolgármestere) előterjesztését, az önkormányzati bérleményben(!) működő, a kereskedelmi nyilvántartás szerint 1400 fős Tesla technoklubot, az „Elektrotechnikai Múzeum hátsó udvarán található épület gazdasági célra történő hasznosítása”-címszóval, talán úgy gondolhatták, elfér a többszáz kocsma mellé mégegy „kulturális”, a környéken élőket mélynyomóval, és részeg barom, rongáló, utcát összehányó, ordítozó vendégkörével terrorizáló létesítmény, amely mögött álló vállalkozás négy év alatt összesen 670 milliós árbevétele mellé 118 milliós veszteséggel zárt, amikor lehúzta a rolót 2018-ban. (Persze a buli nem ért véget, jelenleg Hétkert néven folytatódik.) Nem érte meg a Teslás Neongroupnak (hivatalosan...?), de a vállalkozás mindig kockázattal jár (a VII. kerületben leginkább a lakók egészsége szempontjából).
tesla.jpg

 

A környezetében lakók többsége mellett a Miniszterelnökséget védő objektumőrök körében sem örvendett túlzott népszerűségnek a Tesla.
Az összefogás színeiben (az egyik Belső-erzsébetvárosi EVK-ban) ismét induló ellenzéki politikus, Ujvári-Kövér Mónika Katalin elérte, hogy 2015-től közpénz-tízmilliókból akusztikai szakvélemények, zajtérképek készüljenek az önkormányzat megrendelésére, ami önmagában üdvözlendő.. lenne, ha nem titkosította volna a jegyző, és nyilvánosságra hozták volna, akik „kiharcolták”, valamint levonhatták volna a konzekvenciát, azaz, hogy elkerülhetetlen a nyitvatartás korlátozása ilyen dB-értékek mellett, mindenhol van valamilyen szintű csendrendelet a belső kerületekben, a VII. kerületet kivéve, ilyen nagy számú vendéglátóhely esetén a jegyző, ha akarna, sem tudna érdemben fellépni, a tömeg meg olyan mennyiségben van jelen, hogy kb. a hadsereg kellene, hogy vissza lehessen szorítani annyira a jogsértő magatartást a közterületen, hogy legalább pihenni tudjanak a lakók. 2017. év végén a képviselőasszony így fogalmazott a bilinegyed „problémái” miatt összehívott ideiglenes bizottság ülésén:

„tudjuk, hogy elfogadhatatlan értékek vannak, meg mindenféle jogaik sérülnek a lakóknak”

Mégsem javasolták 5 év alatt egyszer sem a nyitvatartás korlátozását, hogy kicsit tompítsák a hangoskodást.
Terézváros és Erzsébetváros országgyűlési képviselője, az összefo*ás polgármester-jelöltjét támogató DK-s dr. Oláh Lajos (akinek testvére, Oláh Alexandr, Mészáros Lőrinccel üzletelnéhány hete - lassan másfél évvel a Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/4. végzése**, illetőleg a Kúria Kpkf.37.135/2018/2. számú határozatután is „bizonytalan jogi helyzetről” írt egy Facebook-csoportban:
olah_szorakoznak.jpg
Nem jutott el az Európai Bíróságig, de az AB-ig sem. Egyelőre..(?)
Dr. Oláh Lajos hasonló véleményen volt, csúnya kifejezéssel egy platformra került dr. Bajkai István korábbi alpolgármesterrel, valamint Vattamány András Zsolt polgármesterrel abban az értelemben, hogy ők ugyanezt hangoztatták, hogy világörökségi területen „nem lehet szabályozni a nyitvatartást”, a DK-s Oláh a Kormányhivatalra hivatkozva „bizonytalankodott”, hogy hárítsa a felelősséget, és ezzel gyakorlatilag, ha közvetve is, de bevédte a fideszes kerületvezetést, miközben a Kormányhivatal „szakmai álláspontját” kb. körberöhögte a Fővárosi Törvényszék és a Kúria is.
** „A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint a Kertv. 6.§ (4) bekezdése az üzletek 22.00 és 6.00 közötti nyitva tartásának rendeletben való szabályozását az önkormányzati képviselő-testületre delegálja, ezzel szemben a Kertv. 6.§ (8) bekezdése a világörökségi területen működő üzlet 24.00 és 6.00 közötti nyitvatartásának engedélyezéséhez ad felhatalmazást a jegyzőnek. A 6.§ (8) bekezdés jogszabályba valóbeemelésére azért került sor, mert a világörökségi területbe tartozó kiemelt jelentőségű területeken az általánostól eltérően szigorúbb szabályozás érvényesül a nyitva tartás szempontjából, azonban ez a speciális törvényi rendelkezés nem vonja el a képviselő-testülettől a rendeletben történő szabályozás lehetőségét. A törvényszék egyetért a kérelmezett azon álláspontjával, hogy a jegyzőre a Kertv. 6.§ (8) bekezdése által delegált jogkör csak abban az esetben bír érdemi jelentőséggel, amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete nem kíván a Kertv. 6.§ (4) bekezdés a) pontja szerinti rendeletalkotási jogosultságával élni. A Kertv.-be később beiktatott 6.§ (8), (9) és (10) bekezdések nem a képviselő-testület rendeletalkotási jogát hivatottak korlátozni.
(Mégiscsak lehet korlátozni a nyitvatartást, világörökségen innen, vagy túl.. Ahogy teszi ezt többek között Terézváros is)
Arra viszont nem adott választ Oláh (ahogy Vattamányék sem), hogyha szerinte igaza van a Kormányhivatalnak, akkor a Király utca - Csányi utca, Klauzál tér, Klauzál utca - Dohány utca - Károly körút - Rákóczi út - Erzsébet körút által határolt részre miért nem terjedt ki a csendrendelet hatálya Belső-Erzsébetvárosban, az ideiglenesen létező bilinegyed kb. 30%-át jelentő területre, amely a világörökségi védőzónán kívül esik (és teljesen véletlenül ott van a Fogasház-Instant nevű, közel 2000 fős, 40 m-ről is 60 dB fölötti átlagos zajszennyezésű, érdekesen adózó partykomplexum.)
Dr. Bándi Gyula ombudsman 2017-es állásfoglalására sincs a mai napig semmilyen reakció, sem a kormánypárt, sem az állítólagos ellenzéke részéről, mely szerint

alapjogi visszásság gyanúját veti fel, hogy éppen ott nincs szabályozva a nyitva tartás, ahol egymást érik a vendéglátó-üzletek”.

Pedig a 9/2013-at az elmúlt 5 év hangoskodása előtt szavazták meg, és 6.5 éve van hatályban.
Tehát összegezve:

2014-től a „hangoskodás”, az a Vattamány Zsolt-féle kerületvezetésnek, és az (ál)ellenzékének egyaránt köszönhető

(tisztelet néhány kivételnek, ideértve Moldován Lászlót is),

habár bizonyos ellenzékiek lehet, hogy egy -sokak szerint előre megrendezett 2017. október 3-ai színjátékon, ahol a lakosságot eláruló, minden korábbi ígéretével ellentétesen cselekvő jobbikos Stummer állítólag előre tudomására hozta a többi képviselőnek, hogy fog szavazni, így a pszeudóellenzék bátran meg tudta szavazni a zárást, hiszen tudták, hogy úgysem lesz belőle semmi, a Fidesz-KDNP, és az „ellenzéki” Jobbik miatt -, de erről nem készülnek szóróanyagok, és nem cikkez róla az elektronikus (szenny)média sem. A valóságban az udvari ellenzéket a kormánypárti képviselőkhöz hasonlóan nem nagyon érdekelték a Belső-erzsébetvárosi lakók (sem?), lásd a már említett technoklubot, a vendéglátóterasz-dzsungelek engedélyezését, minden négyzetmilliméter járdafelület elteraszosítását, pedig 5 éve még teljesen mást ígért az önkormányzat:

terasz2014.jpg
Az egyebek között a(z Erzsébetváros közigazgatási határán belül található) vendéglátó-teraszok engedélyezéséről is döntő Városüzemeltetési Bizottságot is nem meglepő módon ellenzéki képviselő, a törvények betartatását ígérő Ujvári-Kövér Mónika vezeti.

2014-től Egy fős többsége van az ellenzéknek a képviselő-testületben, mégis számtalan esetben Vattamányékkal együtt szavaztak, szinte mindig volt(ak) átszavazó(k),

megszavazták számos, az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, üzlethelyiség áron aluli(?) értékesítését, vagy bérbeadását „vendéglátás” -funkció céljára , és még lehetne sorolni a végtelenségig. Úgy tűnik, hogy a 2015-ös településfejlesztési stratégiában vázolt veszélyek, amennyiben ezt programként tűzték ki az elmúlt 5 évben, sikeresen valósággá váltak, egyébiránt a kerületnek hatalmas ráfizetés a bilinegyed, csak a takarítás 800 millió Ft volt tavaly, az eredményességét mindenki látja, a rendészeti kiadások is több százmillióba kerülnek, mégis folyamatos az őrjöngés, és ezt minden kerületi lakó fizeti, nem csak a Belső-erzsébetvárosiak. Az éjszakai nyitvatartás miatti köztisztasági és közbiztonsági „többletfeladatokra” fordítható felügyeleti díjból alig 15-20 millió forint folyik be évente, 150 „világörökségi” kocsma után, amivel Garai Dóraaz Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke nagyon részletesen foglalkozott még januárban, röviddel az egyesület megalakulása után , illetve az egyesületnek volt konkrét javaslata is erre, hogyan lehetne sokkal nagyobb, akár milliárdos nagyságrendű is ez az összeg, mindenféle kiskapu nélkül. 
.

5 éves terv. Köszönjük Vattamány Zsoltnak, és a hangoskodás ellen küzdő (népi) demokratikus álellenzékének.
belso_erzsebetvaros_ejszakai_zaj_2018_1.jpg
Ha már program nincs a fakeellenzéki oldalon sem (kivéve, ha az egyesület törvényjavaslatait kell lenyúl.. kölcsönvenni  olyan problémakörökben, melyekben 6 évig semmilyen Látható eredményt nem voltak képesek elérni), akkor marad a karaktergyilkosság, azt viszont jó lenne, ha végre világosan artikulálnák:

Kit akarnak valójában „leváltani”, a lakosságot, vagy a Fideszt?

Fontos kérdés (jóllehet, a fentebbi tények mellett egyre inkább költői):
Vattamányékat az elmúlt 5 évben összesen lassan kevesebbet támadtak a „demokratikus ellenzéki” oldalról is, mint most azokat a civileket, lakókat, helyi kötődéssel, konkrétumokat tartalmazó, számonkérhető programmal rendelkezőket, akik a „demokratikus összefogás” útjába állnak. 
(Értsd, lehet saját önálló elképzelésük a kerület jövőjét illetően, kihasználják az egyelőre még működő többpártrendszer adta lehetőségeket, nem valami ellen, hanem valami mellett politizálnak, ami nem egyezik a Belső-erzsébetvárosi lakosságot eláruló, egyoldalúan a vállalkozások, befektetők üzleti érdekeit képviselő, olykor törvényekre, jogszabályokra, és a képviselői esküjükre is köpő áljobboldali, és álbaloldali politikusok, szavazógépek és gazdáik terveivel, akik később vélhetően kiterjesztenék a 0-24-es szabályozatlan fekvehányást a teljes kerületre, legkésőbb, ha a „Liget projekt” célba ér. Persze, leígérik a csillagokat is az égről, hirtelen már az éjféli záróra is „meggyőződése” lett olyan politikusoknak, akiknek a pártja* a 0-24-es őrjöngést a lakosság alapvető jogai elé helyezte 2018-ban is. De a programjában kezdetben a záróráról hallgató, Oláh által dróton rángatott Niedermüller is, aki kezdetben úgy vélekedett, hogy „egyoldalú tiltásokkal” nem lehet megoldani semmit, hirtelen megvilágosodott: „Az új testületnek érvénytelenítenie kell azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a 0-24 közötti nyitvatartást.” - de nem kell aggódni, mert így folytatja a közösségi oldalán: „létre fogunk hozni egy olyan kritériumrendszert, amelynek betartása esetén egyes vendéglátóhelyek külön nyitvatartási engedélyért folyamodhatnak” - minden vállalkozás egyenlő, de egyes vállalkozások egyenlőbbek a többinél, nem kell aggódnia egyetlen vendéglátósnak sem, van az a pénz(?), amiért megkaphatják az engedélyt, eddig is volt(?), hogy ne ellenőrizzék őket, de sokkal valószínűbb, hogy nem lesz ebből se semmi, csak kellett valami, hogy fölöslegesnek láttassa Moldovánt, és a civileket, jelesül az Élhető Erzsébetváros Egyesületet a választók szemében, akik konzekvensen kiállnak az éjféli zárásért (ahogy a nagy befogadóképességű helyek lakóövezetből eltakarításáért is), hogy „lám, nekünk is ott van a programunkban a zárás” (külön engedéllyel ugyanúgy lehet reggel 6 is, ráadásul az egész kerületben, hogy örüljenek az Erzsébet körúton kívül lakók, és akár a diszkók is kaphatnak engedélyt...).
(*Az pedig egy külön írást megérne, hogy a lila politikai formáció a fővárosi programjában többek között ezt írja: „hosszú távon pedig szükség van egy új, rozsdaövezetben kiépített bulinegyedre egy nem lakott környezetben. A MODERN SZÓRAKOZÁSHOZ OLYAN TŰZ- ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI RENDSZEREK KELLENEK, AMIKET A BELVÁROSI ÖREG HÁZAKBAN ÉS SZŰK UTCÁKON NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI” - tehát lényegében elismerik, hogy az „öreg házakban és szűk utcákon” gyakorlatilag életveszélyben vannak a szórakozni vágyók (ezt elég nehéz máshogy értelmezni), mégis hosszú távon akarnak megoldást?)
Mindent megtesznek, hogy lejárassanak, vagy hogy kifogják a szelet a valódi ellenfeleik (vagy inkább ellenségeik?) vitorlájából - ami persze többnyire  üres, konkrétumok nélküli ígéretekkel, lózungokkal, számonkérhetetlen bullshitvállalásokkal, a felelősség kormányzati, fővárosi szintre áttolásával nehéz, ezért maradnak az online, és offline lejáratóanyagok, meg a „fideszbérencezés”, illetve fizetett cikkek, óriási médiafelület, és temérdek közpénz áll rendelkezésükre a rágalmak, hazugságok terjesztésére, csak a pozíció és a pénz a fontos, ebben az esetben semmi sem szent, és minden eszköz megengedett.
Az az „ellenzéki” hisztéria, amit Moldován László független polgármester-jelölt önkormányzati választásokon való indulásával kapcsolatban előadnak, hogy miért nem áll félre a brüsszeli ejtőernyős, Niedermüller Péter útjából, már a kormánypárti elfogultsággal igen nehezen vádolható Konok Péter történésznek is sok, úgy tűnik, ő még hisz a demokráciában:

Lehetne pedig ezt tisztességesen is, a helyi lakosság érdekeit szolgáló programmal, érvekkel, nem tudom, miért kell idáig süllyedni, ahogy néhány arcátlan, illetve arctalan, fizetett pártidióta fakeprofil szokta írni, ez erősen „fideszes, origós” tempó. 
Bulibáró

Szólj hozzá!

Címkék: 7ker Jobbik MSZP LMP Fidesz DK Momentum Erzsébetváros Niedermüller Péter Vattamány Zsolt Oláh Lajos Bulinegyed Élhető Erzsébetváros Moldován László

Mekkora kárt okoz gazdasági szempontból az erzsébetvárosi „bulinegyed”?

2019.07.25. 14:49 Bulibáró

"Van még tennivaló a Bulinegyedben"

- olvashatjuk a NAV hivatalos oldalán, a nav.gov.hu-n. A legutóbbi razziában a NAV, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a VI. és VII. kerületi önkormányzat szakemberei vettek részt a belvárosi szórakozóhelyek és üzletek ellenőrzésében. 

 

Mint ismeretes, a 2018-ban tartott népszavazást megelőzően a vendéglátós érdekkör áldozat szerepében járta be a médiát, amiért "több tízezer munkavállalójuk külföldre menekül", ha a bulinegyed szabályozása a lakók alkotmányos jogait helyezi előtérbe. Már-már hullottak a könnyeink, midőn elolvastuk a NAV beszámolóját, ahol a jövedéki csalások, pancsolt alkoholos italok, más üvegbe töltött termékek mellett beszámolnak róla, milyen hirtelen vált szükségessé a "nemzetgazdaság motorjának" sürgősen bejelenteni 230 munkavállalót
Miközben ez az érdekkör álságosan a munkavállalók érdekeiért kampányolt tavaly, kikövetkeztethető a feketén dolgozók aránya, és az elkerült adó, amit ezek a vállalkozások ilyen módon nyernek, törvénytelenül.

De nem szabad megfeledkezni a hirtelen megugrott nyugták számáról, ami ugyancsak alátámasztja ezen vállalkozások illegitim működését: egy hét alatt 20 ezerrel nőtt a kiadott nyugták száma!
Érdemes figyelembe venni, hogy a NAV-os razziák, rendőrségi razziák megléte a 2017. óta nyilvánosságot látott lakossági nyomásnak köszönhető. Ezen ellenőrzésekkor pedig rendre ugyanazok az eredmények születtek, most is, immár 3. alkalommal.  Felmerül a kérdés, hogy ha a razziák semmi eredményt nem hoznak a becsületes üzletmenet elősegítésében, úgy ezek a konzekvensen adókerülő, mondjuk ki: csaló vállalkozások miért is vehetnek részt továbbra is a gazdaságban, ráadásul pont egy olyan privilegizált terepen mint Erzsébetváros, ahol nyilvánvaló gazdasági előnyt élveznek Budapest többi kerületével szemben?

Önkormányzatunk megválasztott képviselői, és a kerületi jegyző felelősek azért, hogy ezek a helyek továbbra is fosztogathatják az állam bevételét, és természetesen a kerületünket.


És még egy: a legutóbbi ellenőrzéskor a NAV megüzente, az ellenőrzés alatt zárva tartók "kiemelt figyelemre számíthatnak"(Azt nem tudni, hogy az 500 - 20 ezer fölötti össz. kapacitású - vendéglátóhelyből hány tartott nyitva, és amelyek nyitva voltak, mennyiben volt ellenőrzés.) Mit takar pontosan ez a kiemelt figyelem? Ez a legutóbbi razziát követően is elhangzott, mégsem értesültünk róla, volt-e folytatása, vagy bármilyen következménye ennek a kiemelt figyelemnek.
Javaslom a továbbiakban a kiemelt figyelem azonnali bezáratásban manifesztálódását. Érdekét szolgálná ez az államnak, a kerületnek, a tisztán vállalkozó vendéglátósoknak, és természetesen a lakosságnak.

Végezetül nézzünk meg tehát néhány tényt, és a felmerülő kérdéseket: mégis mekkora kárt okoz a "bulinegyed?"

 

TÉNYEK:

 

1.) A „bulinegyed” nem spontán alakult ki, hanem kezdetben a szabályozás szándékos hiánya, majd 2013-tól egy alkotmányos aggályokat felvető helyi, önkormányzati rendelet, illetve az országos, vállalkozóbarát és maximálisan lakosságellenes törvények segítségével.
A kerületi jegyző cselekvésképtelenségét, és a hatóságok tehetetlenségét kihasználva nagyon is tervezetten, egy szűk befektetői- politikai érdekcsoport elvárásainak megfelelően hozták létre, és soha az életben nem kérdezték meg -vagy tájékoztatták- a helyi lakosságot előzetesen erről
.

2.) A „bulinegyedbe” látogatók nem hagyományos értelemben vett turisták, hanem úgynevezett „bulituristák”, akik elsődlegesen az olcsó lerészegedés miatt jönnek Budapestre, és hogy a kiemelt bűncselekmények kivételével elég sok mindent megtehetnek, hiszen nincs akkora állománya a rendvédelmi szerveknek, hogy biztosítani tudja az ott élők nyugalmát napi 80-100 ezer „turista” mellett. Csoportos garázdaságok, rongálások, szabálysértések ezrei történnek egyetlen éjszaka, (fél)anarchikus állapotok uralkodnak Belső-Erzsébetvárosban.

3.) A lakosság alapvető, egészséges környezethez való joga súlyosan sérül, a Kúria Köf.5.037/2016/4. számú határozatát figyelembe véve kijelenthető, hogy a nyitvatartás korlátozása elkerülhetetlen, Belső-Erzsébetvárosra hatványozottan igaz, hogy az egyedi esetekben igénybe vehető közigazgatási hatósági út nem adott megfelelő választ az üzletek éjszakai működéséből eredő helyi társadalmi feszültség kezelésére.”  

4.) A 3-as pontból következően nincs szükség éjszakai polgármesterre sem, a jelenlegi jogszabályok alapján a probléma helyi önkormányzati szinten is kezelhető, ráadásul Vattamány Zsolt polgármester gyakorlatilag ígéretet tett a nyitvatartás korlátozására:

„Akár meglesz a népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékot meghaladó részvételi arány, akár nem, ha „az Erzsébet körút, a Király utca, a Károly körút és a Rákóczi út által határolt területen élők egyértelmű és világos döntést hoznak, azt valóban iránymutatásként fogja a kerületvezetés értelmezni.” 

Az ott élők közel 80%-a az éjféli zárásra szavazott, amelyből még „iránymutatásként” sem következhet más, mint az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének korlátozása helyi, önkormányzati rendelettel.

„Beszédes”, hogy lassan egy éve nem tudott reagálni erre a VII. kerület polgármestere, egyáltalán nem válaszolt a lakossági kérdésekre, ahogy ezzel a felvétellel sem tudott mit kezdeni Vattamány Zsolt.

 

KÉRDÉSEK:

 

Az „előnyök” szempontjából a sokat emlegetett 2016-os „6.6 milliárd” forintnyi éves állami bevétel mellett van még néhány lényeges kérdés (a teljesség igénye nélkül), hogy ezek után vajon mennyire pozitív a mérleg, úgy az ország, mint a főváros szempontjából:

-Hány lakó szenvedett maradandó egészségkárosodást a „bulinegyed" okozta megnövekedett zajszennyezéstől? (Különös hangsúllyal vonatkozik ez a kérdés a gyermekekre, és az idősekre.)

-Mennyibe került az egészségügyi ellátásuk?

-Hány ember halálozott el a várható élettartamnál korábban a „bulinegyed” által okozott egészségkárosodás miatt?

-Hányan veszítették el az állásukat, vagy mennyien teljesítenek gyengébb hatásfokkal a munkahelyükön a zaj okozta kialvatlanság következtében, és mekkora kár érte a nemzetgazdaságot emiatt?

-Mekkora a rongáló „turisták” által okozott kár összege? (például: parkoló gépkocsik, közparkok, játszóterek, műemlék-épületek, templomok, zsinagógák külső homlokzata - elsősorban, de nem kizárólag a vizelet miatt- ablakbetörések, közlekedési táblák kidöntése, szemetesedények tönkretétele stb.)

bulib_52.jpg

-Mekkora az épített környezetben okozott kár összege? (például: rövid távú lakáskiadás céljára hasznosított ingatlanok átalakítása esetén, vagy kocsmaportálok kialakításakor szétvert főfalak, repedezett födém a veszélyes mértékű környezeti rezgés, mélynyomók miatt stb. )

-Hány milliárdot emészt fel a „bulinegyed” által okozott köztisztasági, közbiztonsági többletkiadás? (takarítás, takarítógépek, a közterület-felügyelet létszámának emelése, a rendőrség túlórapénze, és egyéb módon történő támogatása, magánbiztonsági-cégekre fordított kiadások, a hatósági iroda dolgozói létszámának emelése stb.)

bulib_22.jpg

-Hány lakó járt úgy, hogy az ingatlanját a statisztikai árnál lényegesen kevesebbért tudta kényszerből eladni, ezért alacsonyabb komfortfokozatú lakóingatlanba tudott csak költözni? - Hiába magyaráznak különféle „független elemzők” , meg „szakértők”, arc nélküli internetes trollok, hivatásos ingatlanhiénák a milliós négyzetméter-árakról, amikor a lakó szembetalálkozik a sok esetben négyzetméterenként alig 3-400 ezres rideg valósággal
Hányan jártak úgy, hogy központi helyen fekvő (ahol minden könnyen megközelíthető, színházak, kultúrális intézmények stb.), a „bulinegyed” előtt csendes, környéken lévő nagypolgári lakásaikat áron alul adták el, és a külső kerületekbe kellett menekülniük az elviselhetetlen zajból és mocsokból - és így az utazgatással több óra megy el a napjukból (ezáltal kevesebb időt tudnak tölteni a családjukkal)?

-Az elmenekülő lakókkal kapcsolatosan is: mennyi, nem vendéglátás (azon belül is kocsma) főprofillal működő, elsősorban a helyi lakosságot kiszolgáló üzlet, kereskedés ment tönkre és húzta le a rolót a „bulinegyed” miatt „megváltozott igényeknek” köszönhetően?

kozert.jpg

-Hány olyan ember van, aki, ha akarna se tudna elköltözni, mert önkormányzati lakásban él, vagy mert idős, és túlságosan megterhelő lenne számára egy költözés ? (Az egyébként 30-60 éve megszokott,  lakóhelyéről, melyet pár év alatt tettek élhetetlenné.)

bebass_hklub.jpg

-Mennyivel jutott volna több forrás a költségvetésbe, ha minden vállalkozás 100%-ban törvénytisztelő módon működne, tisztességes adózás -helyi adók is-, valamennyi munkavállaló bejelentése etc.? Ugyanez a lakáskiadókra, mennyivel jelentene/jelentett volna több pénzt, ha nem lennének illegálisan működő szálláshelyek, és betartanák a vonatkozó jogszabályokat minden esetben?

-Mennyivel több bevételhez jutna a főváros, és az állam, valamint a kerület(ek) is, ha a -rövidtávra kiadott ingatlanok jelentős térnyerése, és az életvitelszerűen ott élők számának jelentős csökkenése ellenére is- sűrűn lakott belvárosból az igénytelen tömegszórakozóhelyeket, nagy befogadóképességű klubokat nyugati mintára a külvárosba telepítenék, és a mennyiségi helyett a minőségi vendéglátásra helyeznék a hangsúlyt? (Az olcsó legénybúcsú-és pub crawl turizmus, az azt kiszolgáló vendéglátóhelyekkel együtt meg oda kerülne, ahová való: Ember (és állat) által lakott területeken kívülre.)

 

A képek forrása: Élhető Erzsébetváros 

 

Szólj hozzá!

Címkék: 7ker Erzsébetváros Vattamány Zsolt Bulinegyed Élhető Erzsébetváros Csendrendelet

A „bulinegyed” hivatalos éjjeli zajszennyezése: „Ferihegy 3” a belváros közepén?

2019.05.28. 09:00 Novak Gergely

Az utóbbi időben, ha valamilyen okból felkelti az érdeklődését a sajtónak a Budapest VII. kerületének Belső-erzsébetvárosi részén ideiglenesen létező „bulinegyed”, akkor leginkább a hiszékeny bulituristáknak jóval a piaci ár fölött sütőport, majoránnát eladó egyszerű utcai csalókról, esetleg a közvécék hiányáról esik szó, mint a legégetőbb problémákról, amelyek felháborítóak, és tarthatatlanok egy XXI. századi világváros közepén. A köztisztaság kérdése érintőlegesen kerül említésre, nem sűrűn látni ehhez hasonló lakossági videófelvételeket az országos médiában, és a zajszennyezésről is nagyon keveset hallani. Hiába küld a belvárosba a BRFK minden évben több rendőrt, hiába fizet a VII. kerületi önkormányzat a kerületi rendőrségnek 30 milliós túlórapénzt, és hiába költ jogkör nélküli biztonsági cégekre tízmilliós összeget évente, hiába emelték meg a hatósági iroda munkatársainak létszámát, hiába dolgozik több rendész (közterület-felügyelő), sajnos továbbra is elviselhetetlen az ott élők jelentős részének úgy az utcai, mint a vendéglátóhelyekről származó zaj.

(Ilyenkor többen jönnek a budai négyzetméter-árakkal, meg, hogy nyugodtan el lehet költözni mindenkinek. Ezt nem is kommentálnám, illetve csak annyit jegyeznék meg, hogy aki ebben látja a megoldást, tekintse meg ezt a felvételt és/vagy olvassa el ezt a cikket. Aki a 2018-as helyi „népszavazás” érvénytelenségére hivatkozik, annak ezt a videót tudom ajánlani. A „bulinegyed” kialakulásáról, és hogy mennyire volt beleszólása mindebbe a lakóknak, arról pedig ezt a rövid bejegyzést érdemes végigolvasni.) 

Február 4-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a VII. kerület Belső-erzsébetvárosi részére vonatkozó éjszakai zajtérképekre elektronikus úton, emailben. Első alkalommal nem jártam sikerrel, a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájának vezetője szerint ugyanis az (egyébként több millió forint közpénzből készített) akusztikai szakvéleményben foglalt információk „szellemi terméknek” minősülnek, és a zajtérképeket sem kaptam meg. Mivel a válasszal nem voltam elégedett, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultam, a dr. Péterfalvi Attila által vezetett NAIH végül nekem adott igazat, tehát úgy tűnik mégsem képeznek államtitkot a mérési eredmények, illetőleg a zajtérképek sem:

 

 belso_erzsebetvaros_kozlekedesi_zaj_nappal_2017.jpg

 

belso_erzsebetvaros_ejszakai_zaj_2017.jpg

belso_erzsebetvaros_kozlekedesi_zaj_nappal_2018.jpg

belso_erzsebetvaros_ejszakai_zaj_2018.jpg

Belső Erzsébetváros zajterhelése a 2017-2018-as években

 

És a Budapest Airport által végzett zajmérések 2017-ben: 

bud_air_2017_nappal.jpg

bud_air_2017_ejszaka.jpg

(A képek a Budapest Airport honlapján hozzáférhető információk alapján készültek.) 

 

 

A Belső-erzsébetvárosi zajméréseknél az egyes mérési pontokhoz tartozó adatok több, mint sokkolóak, és akkor még nagyon enyhén fejeztem ki magam. Ez alkalommal a 2017-es év éjszakai zajterhelésére fókuszáltam, a mérések a 23 óra és hajnali 3 óra közötti időszakban, csütörtök, péntek, és szombati napokon készültek, augusztus 10. és november 2. között, azaz, még csak nem is az úgynevezett „idegenforgalmi szezon” közepén, amely május közepétől október közepéig tart. A zajméréseket a szórakozóhelyek környezetében végezték, 2-3 alkalommal visszatértek, szélcsendben, 13-17 °C közötti hőmérséklet, derült, száraz idő mellett.

 

  

A 2017-es akusztikai szakvélemény alapján az összesen 156 mérési pontból 112-nél mértek 60-70 dB közötti, 23 helyen 55 és 60 dB közötti, 11 ponton 50 és 55 dB közötti zajszintet. A leghangosabb a Lärm és a Liebling volt (melyek a Fogasház-Instant komplexum részei), 10 méterről 73.8 illetve 74.2 dB zajszennyezéssel. Egy mérési pont kivételével (Udvarrom: 44.8 dB), mindenhol meghaladta a zajszint a külön jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértékeket.

 

 

Mindennek van határa!

 

 A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (27/2008-as rendelet) szerint az „üzemi és szabadidős zajforrások zajterhelési határértékei éjszaka (22 óra és 6 óra) között „nagyvárosias beépítésű” lakóterületen 45 dB. Lakóingatlanon belül, lakószobában 30 dB. (Belső-Erzsébetváros városközponti, nagyvárosias beépítésű, VK-VII/2, és VK-VII/15 övezeti besorolású lakóterületnek minősül.) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet (Zajrendelet) 10. § (1) bekezdése alapján egyébként zajkibocsátási határérték megállapítására van szüksége többek között a vendéglátóhelyeknek is, amelyek akár „szabadidős zajforrást” szeretnének üzemeltetni (gy.k. a zeneszolgáltatás is idetartozik), ebben a környezetvédelmi hatóság jár el (ami alaphelyzetben a jegyző, a VII. kerületben is, leszámítva az önkormányzati bérleményekben működő vendéglátóhelyeket, ahol a kormányhivatal általában a szomszédos kerület jegyzőjét jelöli ki környezetvédelmi hatóságként).

A határérték megállapítása nem egyszerű, a 27/2008-as rendelet 5. §-a adhat kiindulópontot, illetve a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendele(93/2007-es KvVM rendelet), egyébiránt a különféle zajkibocsátási határérték egy-egy konkrét vendéglátóhelyre vonatkozóan közérdekű adatnak számítanak, számos helyről letölthetőek (egyetlen random példa a sok közül). A határérték megállapításánál fontos fogalom még a Zajrendeletben meghatározott hatásterület (a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület) , ami a belvárosban jellemzően a zajtól védendő épületeket, a környező lakóingatlanokat érinti. A legtöbb esetben a zajkibocsátási határértékeknek az épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re (illetőleg a nyílászárótól „általában 2 m-re”), a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük.  Tehát egy vendéglátóhely „szabadidős zajkibocsátásából”, zeneszolgáltatásából származó zaj nagyon leegyszerűsítve a hatásterületén lévő lakóépületnél az egyes lakások esetében kívül, az ablaktól 2 m-re nem haladhatja meg a 45 decibelt a legnagyobb zajterhelést adó fél órában (a 27/2018-as rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint). A valóságban a helyzet jóval bonyolultabb, Belső-Erzsébetvárosban alig 0.8 km²-es területen található rengeteg - mértékadó becslések szerint is legalább 300, 24 órán túl nyitva tartó - szeszes italt kiszolgáló, zeneszolgáltatást nyújtó szórakozóhely esetén a hatásterületeknél nyilvánvalóan átfedés van, sok helyen alig néhány m-re vannak egymástól a vendéglátóhelyek (Gozsdu Udvar, Madách Imre út, Kazinczy utca stb.), a zajkibocsátási határérték megállapításánál a hatásterület több tényezőtől függ, úgy, mint a Zajrendelet 2. § l) pontjában meghatározott háttérterheléstől („a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”). Az utcai tömeg, vagy a vendégek által okozott zajtól függetlenül is, józan ésszel végiggondolva, ilyen mennyiségű, és ennyire szűk területre koncentrálódott kocsma esetén szinte elképzelhetetlen, hogy ne lépjék át a megállapított zajkibocsátási határértékeket (jóindulattal feltételezve, hogy mindegyik VII. kerületi zenés vendéglátóhely rendelkezik ilyennel, azaz van „engedélyük” a zeneszolgáltatásra), de a gyakorlatban ez úgy működik, hogy minél többen vannak a helyen belül, annál hangosabb a zene is. (A vendéglátóhelyeknek egyébként üzleti érdekük is fűződik a hangosan ordíttatott zenéhez.) Lehet tovább fokozni a helyzetet, ha bárki megnézi az önkormányzat (számos pontatlanságot tartalmazó, de nagyságrendileg talán hitelesnek mondható) úgynevezett „világörökségi nyilvántartását”, mely szerint a Belső Erzsébetváros világörökségi területén található szórakozóhelyek össz. kapacitása (azaz, ha egyidejűleg mind tele lennének) 15000 fő fölött van, és ez a szám teraszok, partyhostelek nélkül értendő. A világörökségi terület, pontosabban a világörökségi helyszín védőövezete (a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) 1 §  5.  pontja szerinti világörökségi terület:  „a világörökségi helyszín és annak védőövezete”), tehát a Király utca - Károly körút - Dohány utca - Klauzál utca, Klauzál tér, Csányi utca által határolt területet jelenti, ez a „bulinegyed” hozzávetőlegesen 70%-a, Belső Erzsébetváros területe ugyanis a Király utca - Károly körút - Rákóczi út - Erzsébet körút által határolt részt jelenti, az itt található vendéglátóhelyek teljes befogadóképessége meghaladhatja a 25 ezer főt (mégegyszer: ez csak a szórakozóhelyek befogadóképességét jelenti). Számos vendéglátóhely csinálta/csinálja azt, hogy az utcán is kiszolgálja a vendégeit (Dzzs, Telep, Központ, Zeg Zug, Úri Muri stb.), aztán a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-es módosítása után a szórakozóhelyekről kiszoruló dohányosok nagy számban tartózkodnak a közterületen a kocsmák közelében, ott vannak a helyek között folyamatosan vonuló kisebb-nagyobb csoportok, vagy az akár 50-100 fős pub crawlok. Ha csak 5%-os kihasználtsággal működnének a helyek, az is ezres nagyságrendű tömeget jelent, az egyik romkocsma (társ)tulajdonosa, már 3.5 évvel ezelőtt is napi 4000 vendégről tett említést (a - hivatalosan... - 560 fős befogadóképességű szórakozóhely esetén), és ez csak egy vendéglátóhely a sokszázból, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mekkora tömeg lehet jelen az utcákon (is), és ez önmagában milyen hangerővel járhat, ráadásul egyes szórakozóhelyek csúcsidőben jóval több embert engednek be, mint ami a hivatalos befogadóképességben szerepel, emellett figyelembe kell venni még a helyek zeneszolgáltatását, a taxikat (dudálás, zenélés), kisebb (de nem elhanyagolható) mértékben a túlárazott sütőport, majoránnát fogalmazók, lányokat futtatók autóiból áradó basszust, illetve a motorzajt, a riksákat (üvöltő utas és/vagy zene), a tömegtartózkodásra alkalmas épületben található, ezres befogadóképességű (rom)diszkók környékét, ahol a bejáratnál százas sorok várnak a bejutásra egy átlagos hétvégén, a teraszokon beszélgető, vagy üvöltöző vendégeket.. Elképesztő zajterhelésnek van kitéve Budapest legkisebb, legsűrűbben beépített és lakott kerületének harmadrésze, arról nem is beszélve, hogy a szűk utcákon ezek a hangok felerősödnek:

„A földfelszín hatása erősen függ a talaj minőségétől. Beton, ill. a gyárak környékén a döngölt földfelület által okozott „hanggyengülés” -3 dB (azaz erősödés lép fel), míg pl. a fűvel borított talaj esetében az erősen frekvenciafüggő hanggyengülés széles tartományban változhat.

Az épületek fala jó hangvisszaverő felületként viselkedik. Ennek megfelelően a „gyengülés” értéke -3 dB, azaz erősödés lép fel.”

(Forrás: Bozóki Zoltán: Zaj és rezgésvédelem)

 

A zajtérképről, illetőleg a mérési eredményekből nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az adott vendéglátóhely zeneszolgáltatásából, az érkező, vagy távozó, esetleg kint cigarettázó, ordítozó vendégeiktől, a nagyobb helyek esetén a taxiktól avagy mindezekből együttesen származik a zaj, utóbbira jó példa lehet az ELLÁTÓház, ahonnan az őrjöngő pub crawlok, a stag partyk, a nyitott ajtónál kiáramló hangos zene, illetőleg a számtalan taxi, vagy a riksák mélynyomója egyaránt komoly zajszennyezést okoz, ami meg is látszik a számokon, 2017-2018-ban is bőven 70 dB fölötti átlag éjjeli zajszinttel. 

(Mindennapos jelenségek az ELLÁTÓháznál, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)   

 

Több lakótól lehet hallani, hogy bizonyos szórakozóhelyek (Fogasház, Instant, Robot, Központ, Telep, ELLÁTÓház stb.) adott esetben még akár belső, udvari lakásban, zárt, többrétegű, hangszigetelt nyílászárók, alumíniumredőny, függönyök mellett is lehetetlenné teszik az éjszakai pihenést a basszus miatt, füldugóval is alig lehet aludni, ez kocsma fölötti lakásoknál méginkább jellemző, de a mély hangok az olyan utcafronti lakóingatlanokban is problémát jelentenek, amelyeknek nincsen a közvetlen közelében zajos vendéglátóegység (már, ha létezik még ilyen), a hangszigetelt ablak sem segít a basszusnál: van, ahol a - rengeteg szórakozóhely és naponta több tízezer turista miatt - a belső kerületrész utcáin egyre nagyobb számban jelenlévő „független” és „társasági” (hiéna)-szolgáltató taxisok, riksák üvöltetik a zenét. Az állandó éjszakai zaj- és rezgésterhelésnek „köszönhetően” számos Belső-erzsébetvárosi lakó lényegesen kevesebbet tud aludni, mint mondjuk akár 4-5 évvel ezelőtt, körülbelül 2014-2015-re tehető, amikor kezdett (belső-)kerületi szintűvé duzzadni a „bulinegyed” okozta környezetszennyezés, de az utolsó csepp a pohárban talán a Fogasház-Instant fúzió volt 2017. márciusában (ahol nem csak a zaj a probléma, ahogy számos másik vendéglátóhely esetében sem...)

(A felvételek illusztrációk, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna) 
 

A mindezidáig elhallgatott, tízmilliós nagyságrendű közpénzbe kerülő zajtérképekről, mérési eredményekből is letagadhatatlanul világos, hogy a Belső-erzsébetvárosi lakók jelentős részének évek óta súlyosan sérülnek az alapvető, többek között a pihenéshez és egészséges környezethez való jogai, olyan szinten lépi túl a határértéket az egyes utcaszakaszokon mért éjjeli zajszint, hogy ilyen sűrű beépítettségnél nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy világos legyen, ez a lakóingatlanokban is kőkeményen hallatszik, és nem alaptalan a lakók panasza, amit a számok minden kétséget kizáró módon igazolnak.

 

Érhetetlen, hogy az önkormányzat miért nem tett semmilyen látható lépést ebben az ügyben (sem). Bármely Vietnámot is megjárt Észak-amerikai, egykori favágó egy kezén meg lehetne számolni, hány vendéglátóhelyet záratott be az elmúlt évek során a kereskedelmi hatóság (ami a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a JEGYZŐ) „bejelentés alapján, vagy hivatalból”, pedig állítólag éves ütemterv szerint ellenőrzik a helyeket, a West-balkáni szórakozóhelyeknél, a  - 2017-es közmeghallgatáson elmondottak alapján - a társszervekkel együtt „havi rendszerességgel” tartanak ellenőrzéseket.  

A kereskedelmi törvény, azaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. § (5) bekezdése szerint:

„A KERESKEDELMI HATÓSÁG bejelentés alapján VAGY HIVATALBÓL - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott VESZÉLYES MÉRTÉKŰ ZAJ ESETÉN az üzlet éjszakai (22 ÓRA és 6 ÓRA közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező ÉJSZAKAI ZÁRVA TARTÁSI IDŐSZAKOT RENDELHET EL.

A Kertv. 9. § (4) bekezdése szerint: „tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság

a) elrendeli AZ ÜZLET vagy szálláshely ideiglenes BEZÁRÁSÁT,

b) elrendeli az ÜZLET vagy szálláshely azonnali BEZÁRÁSÁT,”

És, akkor most jön a ráadás:  a Kúria 3/2014. számú közigazgatási elvi határozata szerint A VENDÉGEK HANGOSKODÁSA IS (a gyengébbek kedvéért, a „nem mesterségesen keltett szabadidős tevékenység zaja”) is VESZÉLYES MÉRTÉKŰ ZAJKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.

 

Persze, mindezek ellenére is felvetődhet a kérdés, hogy többszáz szórakozóhelynél mennyire lehet hatékony, ha csak utólagos szankcióval élhet a kereskedelmi hatóság (a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján már csak bejelentési kötelezettsége van a kereskedőnek, vendéglátóhelynél nincsen már működési engedély, működési igazolás van, a jegyző tudomásul veszi - mert tudomásul kell vennie - a bejelentést, nyilvántartásba kerül, és megnyit az üzlet.. alapesetben, de, itt is árnyaltabb a kép, egyrészt a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011 Korm. rendelet („Lex. West Balkán”) hatályba lépése óta 300 fő fölötti, tömegtartózkodásra alkalmas épületben található szórakozóhelyeknél, „diszkóknál” országos szinten mindenhol külön rendezvénytartási engedély kell - ami lényegében ahhoz szükséges, hogy a hely működhessen - , ezt a fővárosban a kerületi jegyző adja ki, a VII. kerületben a Doboz, a Fogasház, a Szimpla Kert, és a Tesla (Story) rendelkezik ilyennel /csak ennek a négy helynek az engedélyében szereplő teljes befogadóképessége hivatalosan is megközelíti a 4000 főt../,  - a Tesla/Story esetében, ahogy arra korábban is tettem utalást, a szomszédos Terézváros jegyzője az illetékes összeférhetetlenség miatt, mivel önkormányzati bérleményben van a szórakozóhely. Emellett világörökségi területen a 24 óran túli nyitvatartásnál a kerületi rendőrkapitányság szakhatóságként működik közre, és a rendőrkapitányság állásfoglalása alapján szintén a jegyző adja ki az engedélyt az éjfél utáni nyitvatartásra, ez mintegy 140 helyet érint Belső-Erzsébetvárosban, ha lehet hinni a nyilvántartásoknak...)

Sajnos még a szándék sem látszik a lakosság szubjektív tapasztalatai alapján, hogy akár a jegyző komolyan venné őket, vagy a hivatali ellenőrzést, lásd újfent az ELLÁTÓházat, amelynek a mai napig nem tisztázott még a tényleges befogadóképessége sem (a hivatalos adatok alapján 542 fő, rendezvénytartási engedélye nincs, a jegyző 2018-as, közérdekű adatigénylésre adott válasza alapján nem szükséges, emellett a szórakozóhely fölött van még közösségi szálláshelyként az 51 szobás, és 315 ágyas HiVE partyhostel, mégsem alkalmas tömegtartózkodásra az épület... - ha csak ennyi lenne a legkevesebb gond, de a szórakozók biztonsága szempontjából ez is bőven elég probléma), számos példát lehetne hozni még, ahol nem érződik, hogy legalább a tőlük elvárható lépéseket megtették volna a hatóságok.

Arról, hogy a kerületvezetés mit tehetett volna, később lesz szó, spoilerként azért dr. Bándi Gyula ombudsman, az Élhető Erzsébetváros 2017-es beadványára adott állásfoglalásából egy részlet, az önkormányzat 2013-as helyi „rendeletével” kapcsolatosan:

 

„Ám jogosan merül fel a kérdés, hogy elegendő-e a jogszabályszerű hatósági fellépés, ha annak ellenére sem változik érdemben a panaszok alapját képező állapot. A vizsgálatok alapján is egyértelműnek látszik, hogy a belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek oly nagy számban működnek, hogy a jegyző hatósági jogkörei adta lehetőségek, azaz pusztán az utólagos szankcionálás nem hoz kellő eredményt.”

„AZ A SZABÁLYOZÁSI MEGOLDÁS PEDIG, AMELY SZERINT A KERÜLETNEK ÉPP AZON RÉSZÉBEN NINCS KORLÁTOZVA AZ ÉJSZAKAI NYITVA TARTÁS, AMELYBEN SZINTE EGYMÁST ÉRIK A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK, FELVETI AZ ALAPJOGI VISSZÁSSÁG GYANÚJÁT.”    

 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO - World Health Organization) „NIGHT NOISE
GUIDELINES FOR EUROPE c. ajánlásaiban kitér egyebek között az alváshiány ismert káros hatásaira, mint a magasabb halálozási arány, depresszió, erőszakos viselkedés, tanulási nehézségek, memóriaproblémák, lassú reakcióidő, cukorbetegség, magas vérnyomás kialakulásának kockázata.

zaj_hatasa_markus_peter_es_markus_miklos_2015.jpgzaj_es_egeszsegkarosodas_markus_peter_es_markus_miklos_2015.jpg

(Zaj és egészségkárosodás. Forrás: Márkus Péter és Márkus Miklós: ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM)  

 

Az Alaptörvény  XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való alapvető joga vitathatatlanul sérül a Belső-erzsébetvárosi lakók többségének, köztük kisgyermekeknek is:

 

 „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

 

 

Továbbá ugyancsak sérül az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében meghatározott egészséges környezethez való alapvető jog is:

 

 „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

 

 A Polgári Törvénykönyvről Szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott birtokláshoz, tulajdonhoz való jog szintúgy sérülhet: 

 

„5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”

 

A Ptk. 5:13 § (2) bekezdésében említett birtoklás, használat joga sérül azokban az esetekben (jellemzően utcafronti lakásoknál), ahol a hálószoba közvetlenül az utcára néz, de pihenésre az utcai/vendéglátóhelyről származó zaj miatt kevésbé alkalmas. Számos olyan esetre volt példa, hogy a lakástulajdonos(ok), amennyiben a lakás kialakítása ezt lehetővé tette, kénytelen(ek) volt(ak) az utcafronti szoba használata helyett egy kisebb, belső szobát használni a pihenéshez, tehát ezáltal az ingatlantulajdon rendeltetésszerű használata „problémássá” vált, például egy nagypolgári lakás, akár 20-30 m²-es hálószobája helyett egy kisebb, ablaktalan helyiséget volt kénytelen igénybe venni a lakó, hogy éjszaka pihenni tudjon. HA a lakás kialakítása folytán ez lehetséges. Az alapvető jogok biztosának az AJB-3836/2014. számú ügyben tett jelentéséből idézve: 

„A birtokvédelem mai jogunkban a környezetvédelem egyik eszközévé vált, nem tagadva meg kapcsolatát a tulajdonjoggal. ... a birtoklásban való zavarást az ítélkezési gyakorlat is tág értelemben fogja fel, nemcsak a dolog feletti hatalom gyakorlásának akadályozását érti rajta, hanem számos olyan magatartást is, amely a birtokost az uralma alatt lévő dolog rendeltetésszerű használatában akadályozza.”

 

(A Ptk. 5:5. §-ában definiált birtokvédelem elég sikamlós terep, nem is kíván a bejegyzés ezzel túlzott részletességgel foglalkozni, annyit  azonban megjegyeznék, hogy a Ptk. 5:8. § (1) bekezdése szerint: 

„A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.”

 

A birtokvédelem természetesen a szórakozóhelyek zavaró működésére is vonatkozik. A  jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 2. § -a rendelkezik arról, hogyan kell birtokvédelmi kérelmet előterjeszteni. A hangsúly azonban ezen van: EGY ÉVEN BELÜL. Utána indoklás nélkül elhajtja a jegyző a kérelmezőt. (Itt azért azt nem árt figyelembe venni, hogy a lakó nem jogász, sokszor nem tudja hová forduljon, a megkérdezése nélkül a lakókörnyezetére települő, azt élhetetlenné tevő, „zavaró hatású”, hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyek miatt, esetleg hívja a rendőrséget, akik vagy kijönnek, vagy nem, vagy lehalkíttatják a zenét, vagy nem, vagy nem csinálnak semmit az utcán hangoskodó csoportokkal, vagy nem...) Aki figyelmesen olvasott, az már tudja, hogy a jegyző egyben a kereskedelmi hatóság is, így szvsz. nem lenne szükség birtokvédelemre sem, ha komolyan vennék a hivatalos ellenőrzéseket, másrészt azzal, hogy a jegyző egy éven túl elutasítja a birtokvédelmi kérelmet - törvény szerint nem is tehet mást -, gyakorlatilag egyben „terhelő vallomást” tesz magára, azáltal, hogy egy nyilvánvalóan zavaró vendéglátóhelynél semmilyen rendellenességet nem észleltek hivatalból, „a sűrű, és alapos” ellenőrzések során.)

 

Visszatérve az Alaptörvényhez, a XXII. cikk (1) bekezdése szerint:

„Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”

 

Ami még releváns lehet, bár a bejegyzés elején kitértem rá, hogy akik a költözésről, és az ingatlanárakról osztják az észt, azok tájékozódjanak, és lehetőség szerint hagyják abba a vergődést, mindenesetre:

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint:

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.”

 

13. cikk


„1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét
szabadon megválasztani.”

 

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kapcsán pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-es rövidfilmjéből idézve:

„Az életminőség és a környezet nem sérülhet!”

 

 

 Hogy helyi önkormányzati szinten milyen lehetőségek vannak, és - többek között a kereskedelmi, és nem utolsósorban a környezetvédelmi - jogszabályok alapján, rendeleti szabályozással hogyan lehetne rendezni a helyzetet, mik a lehetséges megoldások, arra jelen bejegyzés keretei között most nem térek ki részletesebben, a fentebb idézett ombudsmani állásfoglalásból lehet következtetni bizonyos dolgokra, de a probléma rendkívül összetett.

Én a döntéshozók helyében már most elgondolkodnék, úgy a kerületvezetés, mint akár a főváros részéről, hogy mennyire jó irány az, amerre az emberi lakhatásra gyakorlatilag alkalmatlan Belső-Erzsébetváros tart, amely korábban egy csendes és biztonságos környék volt, minden ellenkező híreszteléssel és hazugsággal szemben.

 (A felvétel egy rövid részlet Réti Péter Utolsó lakó c. filmjéből, ahol Kemény Pál vendéglátós, a Holló utcai - Hunvald György buldózerbefektetői által lerombolt - Ezüstműves Ház utolsó lakója mutatja be röviden Belső-Erzsébetvárost 2004-ben, a „spontán, organikus folyamatok” , a romkocsmásodás kezdetekor.)

 

(Egyébként nagyon halkan jegyzem meg, ha már párhuzamot vontam a repülőtér és Belső-Erzsébetváros zajszennyezése között - az igénytelen brit partyturisták tömegeit szállító fapados járatok miatt sem lehet úgy tekinteni erre, mintha nem lenne összefüggés -, hogy Budapest főpolgármestere, és az innovációs és technológiai miniszter megállapodtak abban, hogy augusztustól nem szállhatnak majd le és fel repülőgépek a Liszt Ferenc-repülőtéren, éjfél és hajnali öt óra között, a „mélyalvás időszakában”, de a főpolgármester beszélt arról is, hogy a „bulinegyed” problémát és veszélyt előidéző szórakozóhelyeit egyik napról a másikra bezárathatná. Kezdetben talán elég lenne a(z akár pusztán a vendégeik által is) veszélyes mértékű környezeti zajt generáló éjszakai szórakozóhelyeket becsukni, ehhez a rendőrséget sem kell megkérdezni, bár nem tudom, a zajmérések ismeretében mennyi maradna meg a „bulinegyedből”...)

 

 (Vigyázni kell éjfél után? Forrás: YouTube)

 

ludas_matyi_1956_10_18_cimlap.jpg

(A veszélyesebb szórakozóhelyek sorsa olykor spontán rendeződhet..
Forrás: Ludas Matyi - 1956.) 

 

 

 

 

 

 

18 komment

Címkék: turizmus repülőtér fapadosok főpolgármester 7ker zajtérkép Tarlós István Budapest Sziget Erzsébetváros VII. kerület buliturizmus Bulinegyed Csendrendelet

Elúszott az uszoda?

2019.03.18. 12:08 vik07

Üres telek, kutyafuttató a Százház utcában, üres és bezárt épület az Almássy téren. Ez Erzsébetváros, egy 50 ezres városrész egészség-, sport-, és szabadidő kínálata 2019-ben!

Egy belvárosi kerület előnyeihez tartozik, hogy minden karnyújtásnyira van. Hogy munka után, vagy előtt, gyerekkel, vagy anélkül, pár percre van az uszoda, a sportolási lehetőség, a kikapcsolódás.



images.jpgUgyan már akkor is a 7. kerületben éltünk, de általános iskolába Kelenföldre jártam, ahol az iskolánkhoz közel volt a Kondorosi (azóta Nyéki Imre) uszoda, így heti kétszer délutánonként lehetősége volt az osztálynak úszni. Ott tanultam meg úszni, azaz csak tanultam volna, mert sajnos az úszómester hölgy erősen teljesítményorientált szemléletet képviselt, így a kisvízben eltöltött 1-2 óra után már mentünk is a mélyvízbe, ahol én leginkább fuldokoltam. Ezért szüleimmel ebben az időszakban az Almássy téri szabadidőközpontba mentem gyakorolni, ami közel volt, és az alagsori uszodában volt lehetőségem úszni.

2472.jpg

 

 

budapest-vii-kerulet-almassy-teri-szabadidokozpont-.jpg
Középiskolába már a kerületbe jártam, a Madách Imre Gimnáziumba, így az iskolai rendezvényeink jelentős része, a szalagavató próbák, meg még egyéb élmények, például koncertek is a szabadidőközponthoz köthetőek. Az Almássy téri szabadidőközpontot végül 2007-ben bezárták, az épületet eladta az önkormányzat, az új tulajdonos még egyszer kinyitotta 2010-ben egy rövid időre, nagyon alacsony intenzitású működéssel, de ezt a rövid intermezzót leszámítva azóta üresen áll az épület. Sorsáról nem tudunk semmit. Elvileg szálloda lett volna belőle, mint minden ötlettelen ingatlanfelvásárlásból. De itt még szálloda se lett, immár 12 éve.

Ha jelenleg valaki úszni szeretne, akkor vagy kifizeti például a Gozsdu udvarban lévő fitneszklub tagsági díját (csak éves tagság van, jó drágán, nem lehet csak úgy beugrani úszni), vagy elmegy a legközelebbi uszodába, például az M3-as mellé a BVSC-be,vagy a Rudas fürdőbe, vagy mondjuk a margitszigetibe. Egyik sem épp Erzsébetváros tőszomszédsága, így adott a kérdés, hogy miért nem történt semmi ilyen irányú fejlesztés a kerületben, Pest egyik központi kerületében, fővárosunk azon oldalán, ahol amúgy is rendkívül kevés úszási lehetőség található.

 


Ezzel át is térhetünk kerületünk sportolási lehetőségeinek másik fájó emlékére, a Százház utcai sportközpontra, amely Erzsébetváros egyetlen ilyen intézménye volt. Arra az épületre, amit egy évvel nagy volumenű, 75 milliós EU-s pénzből történő felújítása után 2009-ben teljesen érthetetlen módon elbontottak, és bár mindez Hunvald György polgármestersége idején történt, azóta 10 év telt el, és a jelenlegi fideszes vezetés sem törte össze magát, hogy rendezze a helyzetet. Nem volt régi, 20 éves épületről volt szó, és a helyén azóta is sportközpont van, csak sajnos nem embereknek, hanem kutyáknak!

 

 

untitled.pngÜres telek, kutyafuttató a Százház utcában, üres és bezárt épület az Almássy téren. Ez Erzsébetváros, egy 50 ezres városrész egészség- és szabadidő kínálata 2019-ben!

 

A Százház utcai sportközponthoz is fűződik személyes élményem: iskolánk tornatermében a 2003-2004-es tanévben felújítás zajlott, így a Százház utcába jártunk tesiórára. A lebontás után a kerület iskolái a kihelyezett tornaórákat súlyos bérleti díjakért más intézményekben kellett, hogy megoldják. Nem is beszélve azokról a sportegyesületekről, amelyeknek itt volt a központjuk, és igen komolyan érintette őket az épület elpusztítása.
Igen, voltak/vannak tervek: a Százház utcai lebontott sportcentrum helyére egy másikat terveztek, azonban itt a környező házakkal alakult ki vita, az új központ tervei alapján még akkoriban felmerült a gyanú, hogy a házakban statikai problémák keletkezhetnek. Így több év csend és pereskedés következett, azonban a kerületvezetés 2015-ben végül lakossági fórumot indított azzal a felvetéssel, hogy elhárult minden jogi akadály, kezdődhet a gondolkodás a Százház utca jövőjéről. A gondolkodás persze nagyon hosszúra nyúlt, ugyanis a 2018-as választási kampányban is a kutyafuttató volt a terület jelene, jövőjének pedig Bajkai István képviselőjelölt modern uszodát és sportközpontot jelölt meg. A kutyák azóta is élvezik a területet, és valószínűleg A Pál utcai fiúk végéhez hasonlóan ők is megkönnyeznék, ha végre megjelennének ott a munkások, hogy elkezdjék Erzsébetváros egyetlen, értelmetlenül lerombolt, majd 10-20-30-40? év után visszaépített sportközpontjának munkálatait. A helyiek viszont valószínűleg igazán örülnénk egy ilyen fordulatnak.
futtato.jpg

 

47 komment

„Mosolygó budapesti lakókat” - avagy szabályozást kér a 7. kerület

2019.03.13. 08:30 Bulibáró

Ez a bejegyzés reagálás Zsidai Zoltán Roy, az epiteszforum.hu-oldalon megjelent, "MOSOLYGÓ BUDAPESTET" c. írására.
Bár több dologgal egyetértek , de most leszek annyira - Zsidai Roy szóhasználatával élve - „pesszimista, negatív” szemléletű, hogy azt emelem ki, ami szerintem vitatható.
 
Zsidai szerint: „Ha valaki azt szeretné, hogy a 7. kerületben este 10-kor bezárjanak a vendéglátóhelyek és ne működjenek airbnb lakások, akkor fel kell készülnie arra, hogy a kerület elveszíti a közvetlen idegenforgalmi adó bevételét. Munkahelyek szűnnek meg, beszűkül a szórakozás és a kultúra kínálata, leesnek az ingatlanárak és megszűnik az ingatlanpiac likviditása. Huszárvágásokkal és 1-2 drasztikus döntéssel nem lehet pozitív eredményt elérni. Csak katasztrófát okozni.”
Mielőtt pontról-pontra megcáfolnám ezeket a pénzérdek vezérelt állításokat, csak egy apróságot hadd emeljek ki: valahogy nem látom, hogy Budapest többi kerülete szenvedne a kultúra és a munkaerő hiányától, valahogy nem látom a budai ingatlanárak zuhanását, pedig akármelyik kerületet nézem, sehol máshol nincs bulinegyed. Tévedés azt gondolni, hogy a VII. kerületben az olcsó buliturizmus a kultúra. Nem, kedves Zsidai Roy,  a hetedik kerületnek saját, a hányóturizmustól független kulturális értékei vannak, amit épphogy csak úgy lehet megvédeni, ha egy huszárvágással nyilvánvalóvá tesszük, hol vannak a határok, majd a kiaknázatlan kerületi értékeket -történelmi városrész, világörökségi zóna, védett homlokzatok, zsidó örökség, stb. - a nívós, igazi turisztikai desztinációk nyújtotta értékeket befogadni képes közönség számára tesszük vonzóvá. El kéne szakadni attól a tévképzettől, hogy a romkocsma egyenlő a kultúrával. Ez súlyos tévedés. A romkocsma ágazat egy manapság még divatját élő nyerőgép, a turisztikai ágazat félkarú rablója.
De lássuk akkor pontról-pontra:
 
1. A 9/2013-as, a jogalkotásról szóló törvény szempontjából is több kérdést felvető, egyébként alkotmányosan erősen aggályos önkormányzati „rendelet”, huszárvágással valósította meg az éjféli zárást 2013. februárjában, ezzel még nem lenne gond, viszont a 2. melléklete értelmében ez a gyakorlatban csak a VII. kerület Erzsébet körúton túli részére vonatkozik, miközben ott, ahol eleve több száz szórakozóhely működött már 6 éve is, egy nagyon szűk, hatalmas népsűrűségű területen, továbbra is engedte a korlátlan nyitvatartást, beszorítva a romkocsmákat egy kevesebb, mint 1 km2-es területre, gyakorlatilag partygettót csinálva a környékből (a kereskedelmi jogszabályok egyébként is rendkívül vállalkozóbarátok, a legtöbb helyi önkormányzat ezért a nyitvatartás korlátozásával képes csak érdemben védekezni a vendéglátóhelyek éjszakai működéséből adódó, a helyi lakosságot zavaró problémákkal szemben). Az eredmény, a buliturista-hordák pusztítása a történelmi Zsidónegyedben, a környék totális lezüllése, közbiztonsági, köztisztasági szempontból a lakosság alapvető jogainak sérülése vonatkozásában is katasztrofális lett, kisboltok mentek tönkre, több ezer lakó menekült el, a jegyző szvsz. súlyos mulasztást követett el azzal, hogy még utólagos hatásvizsgálat sem készült a 2010. évi CXXX. törvény szerint, amiből a 2. melléklet- , vagy a rendelet hatályon kívül helyezésén kívül aligha következhetne más, a jogszabály eredeti indoklása szerint ugyanis a „szórakozóhelyek körúton túli túlterjeszkedését, és a Lakók Pihenéshez Való Joga, valamint a vállalkozás joga közötti egyensúlyt” kívánták megteremteni, az talán még a lakosságot költözésre buzdító vállalkozók számára sem kérdés, hogy melyik irányba billent az „egyensúly”, ami nem sokkal a „rendelet” hatályba lépés óta, de legkésőbb 2014-2015-ben világosan látható volt. Az pedig, hogy a kerület lakosságának 5%-a, közel 3000 ember menekült el egyetlen év alatt, szintén nem arra utal, hogy a rendelet kiállta volna az idők próbáját..
Én inkább ezt nevezném katasztrófának.
nem_allando_lakok_1.png
2. A közvetlen, „alig” egymilliárdos idegenforgalmi adóbevétel rögtön nem annyira kiemelkedő, ha csak a takarítás 800 millió, a közterület-felügyelet 4-500 millió, az egyéb, rendészeti kiadásokról, jogkör nélküli biztonsági cégekről nem beszélve, persze, van egy 20 millió Ft-os felügyeleti díj, de a mérleg még mindig erősen negatív.
bulidebri.png
(Forrás: Instagram)
3. Konkrét számadatok nélkül felelőtlenség azt állítani, hogy az IFA jelentős része a rövid távra kiadott szálláshelyeknek, és nem mondjuk a szállodáknak köszönhető, amelyek nem a 22-24 óra után, minél olcsóbban berúgni érkezőkből élnek elsődlegesen, hanem az úgynevezett „minőségi turistákból” (róluk bővebben az 5-ös pontban). Emellett azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a rövid távú szálláshelyeket most sem kizárólag a partyturisták veszik igénybe, bár kétségtelen, hogy ezek vannak többségben.
tarsashaz_szemet.jpg
 
4. A „ne működjenek Airbnb lakások” túlzás szerintem, ha ésszerűen korlátozzák*, úgy, hogy az nem zavarja az ott élőket, és észre sem vesznek belőle semmit, akkor nem tudom, mi baj lenne ezekkel (*limitált ágyszám /pl. 2-4-6/, a környék kocsmafertőzöttségétől, a társasház egyéb adottságaitól függően, házirend, emelt közös költség etc./, illetve voltak olyan hírek is, aminek lehet realitása a közeljövőben, talán már 2019-ben is, hogy a birtokvédelmi szabályok , Ptk. változni fog, azaz a tulajdonos lesz a felelős a vendégek magatartásáért, ezáltal valamennyire szabályozva a szálláshely-szolgáltatás kérdéskörét nem csak a VII. kerületben, hanem egész Budapesten, illetve országos szinten is.) Az Airbnb lakásokra is igaz, hogy főként azokkal a vendégekkel van probléma, akik az olcsó lerészegedés, csoportos őrjöngés, és olyan jogsértések elkövetése miatt miatt jönnek a fővárosba, amiért a saját hazájukban súlyos pénzbíráság, vagy elzárás járna.
eev_airbnb_vendeg.jpg
5. Szintén nem bizonyított, hogy a rövidtávú szálláshely-szolgáltatásból élőket -és közvetve az ingatlanárakat- negatívan érintené, hogyha korábban bezárnak a vendéglátóhelyek, attól még a minőségi turisták ugyanúgy igénybe vehetik az „Airbnb lakásokat”. (Az „éjszakai nagykövet” kedvéért: a minőségi turisták azok, akik nem 22-24 óra és 6 óra között őrjöngenek, nem legénybúcsúsok , nem vesznek igénybe pub crawl-szolgáltatást, nem vedelnek az utcán, nem rongálnak közparkokat, játszótereket, parkoló gépkocsikat, nem okádják össze a közterületet, nem fosnak ki hostelek ablakából, jogkövető módon viselkednek, és lényegesen többet költenek, mint egy átlag fapados brit hányóbarom /„buliturista”/, elsődlegesen a kulturális értékek, a főváros nevezetességei miatt érkeznek Budapestre, azaz ők a "nem minden 290 Ft" kategória.)
6. A nyitvatartás korlátozása - a Kúria is több alkalommal kitért erre- NEM egyenlő a vállalkozás ellehetetlenítésével, puszta hipotézis, vagy inkább veszélyes demagógia azzal riogatni, hogy itt majd mindenki csődbe megy, meg munkahelyek tízezrei szűnnek meg, ha történik is ilyen, azt csak és kizárólag azon a vállalkozáson lehet számonkérni, aki éveken keresztül magasról tett a lakókörnyezet érdekeire, kihasználta a laza jogszabályi környezetet, és a működésével sikerült elérnie azt, hogy ne maradjon más út ahhoz, hogy a lakosság alapvető jogai biztosítva legyenek, a kocsmák nyitvatartási idejének korlátozásán kívül.
7. A VII. kerületi nyitvatartás esetleges jövőbeni korlátozásából következően, „a szórakozás és a kultúra kínálatának beszűküléséről” annyit, hogy egyrészt a „kultúra” a bilinegyedben kb. értelmezhetetlen fogalom, a főváros kulturális értelemben jobban is járhat, ha nem olyan stag partys angolok jönnek ide, akiknek az elsődleges desztinációja a "bulinegyed", de néha lőnek egy képet alkoholos üveggel a kezükben egy boat partyn háttérben az Országházzal, vagy megörökítik, ahogy majomnak öltözve lehányják az Operaház falát, netán Európa legnagyobb zsinagógája külső homlokzatát használják nyilvános wc-nek. A szórakozási lehetőségek szempontjából inkább a vendéglátóhelyek elviselhetőbb mértékű fővároson belüli eloszlásáról, a nagy befogadóképességű klubok rozsdaövezetbe szorulásról lehetne szó, de a Hajógyári idején is volt éjszaki élet Budapesten. Egy város „éjszakai életnek” normális esetben nem alapfeltétele, hogy a legnagyobb népsűrűségű lakott területén, az ott élők alapjogaival bizonyos vendéglátóegység-szám fölött garantáltan összeegyeztethetetlen módon, egy „vigalmi negyedek” rendeltetésénél fogva alkalmatlan, százéves műemlék-épületekkel teli lakóövezetre szűkülve létezhessen.. Másrészt definiálni kellene a „szórakozás” fogalmát, mert ami a VII. kerületben megy, az sokkal inkább büntetőjogi kategória, mint kikapcsolódáshoz való jog..
boat_diplomat.png
(Forrás: Instagram)
8. Nem tudom, milyen „irigység” van a VII. kerületiekben, vagy úgy általában a budapestiekben, szerintem nem érdekelne senkit még az sem, ha mondjuk egy Fogasház-Instant szórakozóhely önmagában 5 milliárdos adózott eredményt produkálna, HA a hely működéséből az ott élők semmit nem vesznek észre, mint például az utcai üvöltözés, szemét, taxik, dealerek, prostituáltak stb. - ezek sajnos „természetes” velejárói a többszáz fős befogadóképességű diszkóknak is, ami egy sűrűn lakott lakóövezet közepén tolerálhatatlan (egy civilizált Nyugat-európai nagyvárosban mindenképpen). 

5 komment

Címkék: romkocsma 7ker Budapest Főváros Erzsébetváros Bulinegyed Csendrendelet

Hová tűnt 2813 ember?

2019.03.08. 11:04 Garai Dóra

A fenti szám döbbenetes,  és bár a nagy Houdini a Csengery utcában született, azért ez most tényleg egy olyan “bűvésztrükk” amihez senki nem tapsol jó szívvel.
Mint ismeretes, Erzsébetváros lakossága a vigalmi negyeddé züllesztés, a gazdátlan közterek, a szmog és a zöldfelület szinte teljes hiánya (összefoglalva az élhetetlenné válás) okán rohamtempóban fogy.

De mennyi is az annyi?


2018 december 18-án közmeghallgatást tartott Erzsébetváros önkormányzata. A témát illető kérdés a következő volt:

9. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata milyen hivatalos adatokkal rendelkezik a kerület lakosságának, különös tekintettel Belső-Erzsébetváros lakosságának alakulásáról a 2013-2018 közötti időszakról éves bontásban? Mennyivel csökkent a kerület, azon belül Belső-Erzsébetváros lakóinak száma a 2013-2018 közötti időszakban?

A választ Vattamány Zsolt polgármester olvasta fel, álljon itt a közmeghallgatás jegyzőkönyvéből idézve:

Válaszolok. Ez a 9. kérdés volt? Így van. Budapest VII. kerület Erzsébetváros 2013 és 2018 közötti lakosságadataival kapcsolatos kérdésére az alábbiakról tájékoztatom. A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Helyettes Államtitkársága adatai alapján a kerület lakosságszáma 2013. évben 55 404 fő, 2018. évben 52 479 fő volt. Tehát az 5 év alatt 2 925 fővel csökkent. A külön kerületrészekre vonatkozó adatszűrési lehetőségünk nekünk nincsen.

A Helyi Választási Iroda 2019 február 1-i határozata szerint:

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint Budapest Főváros VII. kerületben 2019 január 1.-én érvényes lakosságszáma összesen 49666 fő

2018 december 18.-án               52479 fő

2019 január 1-jén                      49666 fő

 

Vajon mégis mi történhetett ez alatt a két hét alatt, - ami igazából csak 12 nap - amiért eltűnt ennyi ember?
Nem volt járvány, nem dúlt háború, mégis egy falunyi lakosság hiányzik!

Nézzük meg hogyan jöhetnek ki a számok!

Nyilvánvalóan nem mérik naponta a lakók számát a kerületben. Valószínűleg egy számítógépes rendszer a nyilvántartási adatok összesítése alapján kidob egy számot január elsején, és azt használják egész évben aktuális adatnak.
Tehát tegyük fel, hogy a polgármester 2018 december 18.-án egy  tárgyév január 1-jei adatot mondott, a Helyi Választási Iroda határozatában pedig egy 2019 január 1-jei friss adat szerepelt.

Még így is! Még akkor is! Ez egy év alatt közel 3000 lakó; a 2018-as 52479 fő  5.36%-a!
Ahhoz, hogy megértsük, milyen milyen döbbenetes szám ez, böngésszünk a Népesség.com VII kerületre vonatkozó adatbázisában:

Budapest 7. kerület utolsó becsült népessége 52 479 fő (2018 évben) , ami az akkori Magyarország népességének 0.53%-a (Budapest megyének 3%-a). Népsűrűsége 25110 fő/km2. Lakások száma 36853, népességet figyelembevéve, ez 1.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2017-2018] időszakban (-0.9%/év), 2019-ben Budapest 7. kerület lakossága 52 004 lenne.

1.jpg

De nézzük meg százalékosan, évekre lebontva a népességváltozást:

2.jpg

És akkor ideírva az idei: 

                   [2018-2019] – 5.36% /év


A fenti elemzés szerint, ha népesség azonos ütemben változna mint [2017-2018] időszakban (-0.9%/év), 2019-ben Budapest 7. kerület lakossága 
52 004 lenne.
A prognózishoz képest 4.46 % az eltérés. A fentebbi statisztikai adatsor legkiemelkedőbb éves átlagainak is a duplája ez az arány a 2018-19-es évben.

Eltűnt a kerületből egy év alatt 2813 ember, a lakosság 5.35%-a. Egy falunyi lakos.
És ez senkinél, sehol nem verte ki a biztosítékot. A helyi önkormányzati újság legutóbbi számában nincs semmi róla. A médiában nem téma. Sehol. Az önkormányzat nem reagált semmit, pedig legkésőbb február elsején tudomást kellett erről szereznie. Február 11 -én rendkívüli ülés volt. Nem ezért hívták össze. El sem hangzott ezzel kapcsolatosan semmi.

Érdeklődve várjuk, vajon a március 12.-i ülésen téma lesz?

2018 februárjában volt egy népszavazás, ahol a helyieket elárulták. A politika eladta őket gazdasági lobbi érdekek nyomására, végképp kiszolgáltatta őket a kocsmák kényére-kedvére. Olcsó itatóhelyek embertelen, sokszor állati módon viselkedő „vendégei” által teremtett élhetetlen, elviselhetetlen viszonyok közé lökték őket. Nem állt ki mellettük sem a jobb, sem a baloldal, kéz a kézben árulták el a választóikat.

Ez a 2813 lakó tehát lábbal szavazott:
Elmenekültek innen. Eladták a lakásaikat, sokszor áron alul, sokszor hitel felvételével, végig küszködték a költözés tortúráját, hogy valahol nyugalomra leljenek. 

Vajon az önkormányzat dolgozói, a helyi politikusok büszkék erre?
Vajon ezzel reklámozzák majd itt ezt a "turisztikai csodát", ami annyira fontos a népnek, a nemzetnek, hogy megéri érte egy év alatt egy falu lakosságával megegyező számú embert elkergetni? 

Persze majd jönnek a válaszok! A szárnyaló ingatlan biznisz kihasználásáról, a trendről, jönnek majd a "szakértők", a semmit nem értők, beindul a kommunikációs nagyüzem… Ha egyáltalán elér ez valamilyen ingerküszöböt. Mert az is lehet, hogy nem.

Sehol nem lesz róla szó, csak itt, mi mondjuk, kiáltjuk!
2813-mal kevesebben lettünk! Megéri ez?! Kell ez?!
Mi lesz így ebből a kerületből? Mi lesz itt? Ki marad itt?

Ilyen egy felelős kerületvezetés? Ez egy megfelelő helyi politika? Ezt kiteszik a kirakatba vajon? Ez kap egy A4-es oldalt az Erzsébetvárosi Újságban? Éljen a helyi politika és a kocsma lobbi megbonthatatlan barátsága! Éljen a helyi politika korrupt töketlensége! És közben fejlődik Erzsébetváros! Ja. Visszafelé.

Mi várható?

Ennek a lakosság szám csökkenésnek egyenes következménye a választási törvények előírásai szerint, - mivel a lakók száma 50.000 alá csökkent -, az eddigi 12 egyéni önkormányzati körzet 10-re csökkentése, ami által eggyel kevesebb lesz a listás helyek száma is.  „Huncut aki rosszra gondol!”

Ennek vajon ki örül? Lehet szabni a körzeteket. A Belső-Erzsébetvárosban az eddigi három helyett örülhetünk ha két körzet lesz, és örülhetünk ha nem olyan ügyesen rajzol az a ceruza, hogy majd átlógnak a Középső-Erzsébetvárosba. Ugyanis ezzel a „Bulinegyed” témája már nem is lesz olyan meghatározó az önkormányzati választásokon. Biztos sokan örülnek ennek. A lakók nem. Igaz, egyre kevesebben vannak. Ügyes. Meg kell hagyni, ügyes. Igazi politikai megoldás. Abszolút nem társadalmi. Igaz ez utóbbihoz szív kell, akarat, cselekvés, döntés, felelősség vállalás. Az meg itt nemigen akad.
A várható változások mindenesetre itt bogarászhatóak:

 

3.jpg

Szólj hozzá!

Belvárosi csendrendeletek - I. rész

2019.02.11. 09:00 Garai Dóra

 

 Erzsébetváros:

 A VII. kerületben még a kétezres évek közepén, a romkocsmásodás kezdetén sem  létezett a rendelkezésre álló adatok alapján semmiféle helyi rendelet az éjszaka is nyitva tartó vendéglátóhelyek, üzletek nyitvatartásának korlátozására.

Az erzsébetvárosi önkormányzat először 2007. év végén döntött úgy, hogy rendeletben korlátozza Erzsébetváros egész területén az üzletek éjszakai nyitvatartását, ami azt jelenti, hogy este 10, és reggel 6 között csak akkor tarthat nyitva egy kereskedelmi egység, ha nem árusít alkoholt abban az időszakban. (Erre egyébként már  a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tövény (a továbbiakban: Kertv.) értelmében, annak hatályba lépésekor, azaz 2006. júniusától lehetősége lett volna az erzsébetvárosi kerületvezetésnek. ) 

(Kertv. 6. § (4) „A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét...” )

 

A leglényegesebb pontok Hunvald Györgyék, az alkoholtartalmú italokat árusító üzletek éjszakai nyitva tartásáról 30/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendeletéből :

1. § (1) „A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros VII. kerület ... területen található, alkoholtartalmú italokat árusító üzletekre a vendéglátást folytató üzlet kivételével.
...
2. § (1) „Az 1. §-ban meghatározott üzletek 22.00 óra és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve, ha az alkoholtartalmú italok árusítását 22.00 óra és 06.00 óra között beszüntetik.” 

 „A vendéglátást folytató üzlet kivételével. Tehát a kocsmákat, romkocsmákat ez a rendelet nem érintette, lényegében kijelenthető, hogy a vendéglátóipari egységek továbbra is korlátlan, külön feltételekhez nem kötött nyitvatartással működhettek egész Erzsébetvárosban.

 

 

 

 


Józsefváros:

Az éjjel-nappali üzletek egyébként több budapesti kerületben is problémát okoztak 
akkortájt, például Józsefvárosban is :

 

 

A már többször is benyújtott, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjére vonatkozó előterjesztést Mitus Zsuzsa, az MSZP frakcióvezetõje jegyezte. A javaslat célja az éjszakai alkoholárusítás korlátozása a lakók nyugalmának védelmében. Az elõterjesztés lényegével egyetértve, dr. Gotthard Gábor frakcióvezetõ azzal egészítette ki a javaslatot, hogy a végleges rendelet megalkotása elõtt a hivatal és a polgármester folytasson egyeztetést a hasonló rendeletet már megalkotó, vagy annak elfogadására készülõ kerületekkel (V., VI., VII., IX.) annak érdekében, hogy egységes, egymással összhangban álló szabályozás alakuljon ki. Ugyancsak dr. Gotthard Gábor kezdeményezésére fogadták el a képviselõk az üzletek és vendéglátóhelyek éjszakai ellenõrzésére szolgáló plusz-bérköltségek biztosítását.

 

2008. őszén megszületett a VIII. kerületaz üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló, 45/2008.(IX. 12.) rendelete is:

„1. § A R. hatálya kiterjed - a vendéglátó helyek kivételével - a Budapest Főváros VIII. kerület közigazgatási területén található alkoholtartalmú italokat árusító, nem bevásárló központban működő üzletekre.

2.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott üzletek 23 óra és 06 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve ha az alkoholtartalmú italok árusítását 23 óra és 06 óra között beszüntetik” 

 

Így számolt be erről a Józsefvárosi Újság:


Mitus Zsuzsanna (MSZP) és dr. Gotthard Gábor közösen előterjesztett javaslata szerint a kerületben éjjel 11 és reggel 6 óra között nem tarthatók nyitva az alkoholos italokat árusító üzletekA tilalom alá esnek a benzinkutak is, de a bevásárlóközpontok és a vendéglátóhelyek nem, mivel ezek működése nem zavarja a közterületek rendjét. A rendelettel egy régi, jogos panaszt orvosoltak a képviselők, hiszen – főleg a nonstop élelmiszerüzletek környéke , éjszakára szabadtéri kocsmává változott.

A vendéglátóhelyek végül itt is megúszták a nyitvatartás helyi rendeletben történő korlátozását, ami nem jelenti azt, hogy ne fordítottak volna figyelmet a kocsmák működéséből adódó problémákraGotthardék még razziákat is tartottak:

 „Gotthard Gábor, a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság elnöke szerint ugyanis a Józsefvárosi Önkormányzat megelégelte azokat a bejelentéseket, amelyeket folyamatosan kapnak azokról az egységekről, melyek szabálytalanul üzemelnek, illetve a hangos zenével zavarják a lakókat.”

 Itt arról az éveken keresztül a Dohány utcában élő dr. Gotthard Gáboregykori józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselőről, bizottsági elnökről, alpolgármesterről van szó, aki 2010-től Vattamány Zsolt  VII. kerületi polgármester mellett lát el jegyzői feladatokat:

dr_gotthard_gabor.jpg

 

 

 

 

 

Újra vissza Erzsébetvárosba:

A Kazinczy utcában működő Szimpla Kert mögött (is) álló vállalkozás, a Szimplacity Kftnettó árbevétele, a rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben 245.33 millió Ft volt, ami óriási, több, mint ötszörös növekedés volt mondjuk a 2004-es 47.18 millióhoz, de még a 2006-os évhez képest (116.45 millió) is sikerült dupláznia a Bertényi Gábor Márton, Gauder Márk Márton, Kis Attila Gábor, Zsendovits Ábel Krisztián-féle Szimplacity-nek. Természetesen ez nem azonos a tényleges nyereséggel, de a számadatok alapján is kikövetkeztethető, hogy nagy valószínűséggel a vállalkozás nettó árbevételének ilyen mértékű növekedése a romkocsmát látogató külföldi vendégek emelkedésének számában is tetten érhető volt.

A Szimpla Kert romkocsma nappal, 2007-ben (a VII. kerületi kereskedelmi hatóság hiányos - a hétvégi nyitva tartásról adattal nem rendelkező- nyilvántartása szerint a hely 2004-es megnyitása óta napjainkig 560 fős befogadóképességgel üzemel 1071 négyzetméteren):

 

Akkor már voltak azért lakossági panaszok a szórakozóhelyek közvetlen környezetében élők részéről, Hunvaldék azonban nem tartották annyira fontosnak, hogy ezzel foglalkozzanak, valószínűleg az ingatlanok -a vádirat szerint- áron aluli eladása minden energiájukat leköthette.

10 éve egyébként még (hivatalosan) sokkal nehezebb volt megnyitni egy vendéglátóhelyet a szigorúbb országos szintű szabályozás miatt. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet, majd az ennek helyébe lépő, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet illetve ezzel összefüggésben a Kertv-ben meghatározottak szerint 

működési engedélyhez kötötték a vendéglátóüzletek megnyitását, többek között előzetes szakhatósági hozzájárulásokra (pl. ÁNTSZ) volt szükség, és ezek megléte esetén engedélyezte csak a jegyző , ennek értelmében VII. kerületben akkor még -a Hunvald-ügyben később gyanúba keveredettdr. Kálmán Zsuzsanna engedélyezte a kocsmák megnyitását

(Kálmán Zsuzsanna kapcsán annyit érdemes megjegyezni még, hogy dr. Vető Marietta, aki jelenleg fideszes alpolgármester, 8 éve sajtóreferensként semmi kivetnivalót nem talált benne, hogy Vattamány Zsolt polgármestersége alatt is a jegyzői kabinetben „rendezvényszervezőként” tevékenykedett Hunvald egykori jegyzője.)

2009-ben Hunvald György polgármestert a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette hét rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, és két rendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás kísérletének megalapozott gyanújával.

Hunvald „távollétében” a VII. kerületet Gergely József alpolgármester vezeti, ám időközben történnek országos jogszabály-változások is a 2009-es évben. 
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletnek és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénynek, köszönhetően a kereskedelmi tevékenység pusztán bejelentés-köteles lett, előzetes szakhatósági hozzájárulásokra többé nincs szükség, elég egy bejelentés a kereskedelmi hatóságnak, a jegyző nyilvántartásba veszi, és lényegében ez már elegendő is ahhoz, hogy az üzlet megnyithasson. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy utólagosan nincsenek ellenőrzések, csak a vállalkozás megkezdése vált lényegesen egyszerűbbé.) 2009-ben kezdte meg a működését a Fogasház nevű romkocsma is, az Akácfa u. 51. számú épületben, a jelenlegi (hivatalosan) 950 fős kapacitásánál lényegesen szerényebb (kereskedelmi hatóság nyilvántartásszerint legalábbis), 45 fős befogadóképesség mellett.

fogashaz-474-279-48737.jpg

20090805fogashaz.jpg

(A Fogasháznak helyet biztosító ingatlan egyébként meglehetősen régen, már 1996-ban, Bakonyi Karola szocialista erzsébetvárosi polgármestersége idején került izraeli befektetők, így a Georgette és Michael Avruch-féle Sabor Kft. érdekeltségébe. Érdekesség, hogy Hunvald György 1996-ban lett igazgatósági tag a '96-ban létrehozott Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt-nél.)

 

 

 

 Terézváros:

A szomszédos Terézvárosban még a 2009-es évben megszületik Budapesten, bizonyos szempontok alapján talán az eddigi legszigorúbb nyitvatartást szabályozó, az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló 20/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet

Az eredeti rendelet* értelmében este 22 óra és reggel 6 óra között nem tarthatnak nyitva a terézvárosi vendéglátóhelyek.  A szabályozás a szállodákra és benzinkutakra nem érvényes, ellenben minden más üzlet, vendéglátóipari egység, szórakozóhely csak este tízig tarthat nyitva, illetve a megfelelő engedélyek beszerzése után a nyitvatartási idő bizonyos mértékig meghosszabbítható.

 Az üzletek a lakók legalább kétharmadának hozzájárulásával akár reggel 6 óráig is nyitva tarthatnak, de szeszes italt nem forgalmazhatnak ez idő alatt. A vendéglátóhelyek és a szórakozóhelyek pedig a lakói hozzájárulás megszerzése után is legfeljebb hajnali 1 óráig lehetnek nyitva.

A csendrendeletet a szocialista  Kékesi Tibor terjesztette elő, az MSZP mellett az SZDSZ és a Fidesz is támogatta (Illés Zoltán, /aki évekkel később kiállt a Városligetért, a kormányzattal szemben is/, ellenezte a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozását.), Gyenge Zsolt, a JOBBIK tagja a VI. kerületi kocsmák védelmére kelt, és hatályon kívül helyezte volna a csendrendeletet.

 

A Nagymező utcai Instant romkocsma belülről:

instant_nagymezo.jpg

 

 

A lakók érdekében (ám a közelgő önkormányzati választásoktól nem annyira távoli időpontban) hozott csendrendeletet rengetegen bírálták, például a hivatalosan „a Liszt Ferenc tér és környékének fejlesztéséért” létrehozott, azóta már megszűnt Brodway Egyesület, de a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is nemtetszésének adott hangot, valamint Demszky Gáborék is „aggodalommal figyelték” a kocsmák nyitvatartásának szigorítását.

Óriási hallgatás övezte viszont a sajtó részéről is dr. Kolláth György alkotmányjogász független jogi szakvéleményét a csendrendelet alkotmányjogi analíziséről.

 Kolláth György is változtatásokat javasolt, sőt, helyi népszavazást is akart volna, azonban szerinte:

„a Csendrendelet tartalmilag, érdemét tekintve nem alkotmányellenes”

Kolláth az önkéntes vállalások, hangzatos ígérgetések helyett a rendeleti szabályozásban hitt:

A Csendrendelettel összefüggésben érkezett javaslatok egy része jobbára jogon kívüli eszközökkel (pl. szemétszedés, parkosítás, közvilágítás-korszerűsítés, stb.) kívánja felszámolni, illetve enyhíteni a lakóközösség és a vendéglátósok közötti konfliktusokat. E törekvések kívánatosak, azonban a korszerű, az ütköző érdekeket megfelelően kezelő önkormányzati rendeletalkotást nem helyettesít(het)ik.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a lakóközösség dönthet úgy is, hogy engedélyezi a nyitvatartást, elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotmányjogász:

Sérti a jogegyenlőség követelményét és hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az Alkotmányban alapvető jogként meghatározott pihenéshez való jog minden embert (lakót) egyaránt, azonos mértékben megillet. A Csendrendelet a 2/3-os többségi szavazás bevezetésével ezt relativizálja. A kisebbségnek ugyanis szintén joga van a pihenéshez, ez a kérdés szavazásra nem bocsátható.

 

Itt lépett először a nyilvánosság elé a helyzetet másként értelmező, Terézvárosban is üzleti érdekeltséggel rendelkező dr. Róna András ügyvéd, vendéglátós, többek között a terézvárosi Retox, és az erzsébetvárosi Grandio partyhostelek tulajdonosa, és utóbbival kapcsolatban muszáj megejteni egy kitérőt:

 

Újra Erzsébetvárosban járunk.

Róna a Grandiot 2010-től működteti a VII. kerületben, Erzsébetvárosban a sok száz közül jelenleg az egyetlen műemléki védettséggel rendelkező, Nagy Diófa 8. számú épületben, amely megvédésére jött létre a Nagydiófa Egyesület, eredetileg Gran’dio Residence néven, 5-7 emeletes, 78 lakásos, 114 férőhellyes mélygarázzsal rendelkező ház épült volna a helyére, aztán végül a kisvárosias hangulatú műemlék épületből olcsó hányóturistákat kiszolgáló romkocsma, illetve partyhostel lett, de legalább fizikailag az épület megmenekült. Ez nem a fővárosi közgyűlésben is (a Fidesszel együtt!) a zsidónegyed építészeti öröksége ellen szavazó Hunvald Györgyön múltAz országosan is széles körben ismert politikusok közül a szocialista (többek között korrupciós ügyek miatt később letöltendő szabadságvesztésre ítélt) Hagyó Miklós és a fideszes Pokorni Zoltán voltak azok, akik úgymond kiálltak a zsidónegyed mellett. egyébként a magyar kultúra népszerűsítésével foglalkozó „Párizsi Magyar Keddek” francia kulturális egyesület elnöke szerint a nácizmus és a sztálinizmus sem végzett akkora pusztítást a zsidónegyedben, amit Hunvald Györgyék. )

 

Negyed a negyedben:

tordai_negyed_a_negyedben.jpg

 

 

Ez az épület már a múlté:

 

Épül a pezsgő, élettel teli Gozsdu Udvar is:

hgyorgy_dgabor_2006.jpg

 

  

hunvald_rombolas.jpg 

 

 

Az ész nélküli rombolást végül elkerülő Nagy Diófa utca 8; műemléki védelem alatt.. 

 

 

 

  

 

Újra Terézvárosban.

Dr. Róna András a -gyakorlatilag a terézvárosi csendrendelet ellen létrehozott-, VI. kerületi Vendéglátóipari és Élelmiszerkereskedelmi Üzletek Érdekvédelmi Egyesülete vezetőjeként számos alternatívát vázolt a nyitvatartás korlátozására, éjjel-nappal hívható zöldszám, rendőrséggel való szoros együttműködés,biztonsági őrök jelenlétének megerősítése, etikai szabályzat, teraszok zárása, belső hangerőszabályozás.. Persze, önkéntes alapon, rendeleti szabályozás nélkül ezeknek a vállalásoknak sokkal nehezebb érvényt szerezni, illetve számon kérni később, ezt valószínűleg tudták a terézvárosi szórakozóhelyek üzemeltetői, tulajdonosai is. Bár volt egy rövid időszak, amikor néhány kocsmát bezáratott a jegyző, amellyel kapcsolatban az egyébként a Fogasházhoz is köthető Györkefalvi Péter vállalkozó is „nemtetszését fejezte ki”, *a csendrendelet végül a vendéglátósok nyomására felpuhult, , hajnali 1 óra helyett most már akár reggel 6-ig is nyitva tarthatnak a vendéglátóegységek.

Azért a VI. kerületi önkormányzat támogatásával(!) Rónáék elindították a Csendet kérünk! című kampányt, ahol lényegében különböző helyeken osztogatott szóróanyagoktól, és söralátétektől remélték, hogy megszűnik az éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyek érkező vagy távozó vendégei által okozott közterületi hangzavar...

 

Ismert színésznők is arcukat adták a terézvárosi kocsmárosok kampányához:

michellewild_6ker.jpg

 

 

 

2010.  -  Erzsébetvárosban még mindig nincs csendrendelet.

Szaporodnak a kocsmák, romkocsmák, nincs előzetes engedélyezési eljárás sem, köszönhetően a fentebb már említett országos kereskedelmi jogszabály-változásoknak, a romkocsmák, és vendégeik - a nagyobb helyeknél a taxik is, egyre több problémát jelentenek a környék, de leginkább a Kazinczy utca szórakozóhelyinek közelében élő lakóknak.

Majd a szocialista Gergely József-féle kerületvezetés, 2010. nyarán, pár hónappal az önkormányzati választások előtt hirtelen megvilágosodva észreveszi, hogy az alig 0.5 négyzetkilométeres területen működő, már akkor is legalább 100 romkocsma, kocsma, vendéglátóegység, illetve azok érkező, vagy távozó, atomrészeg, szűk utcákon üvöltöző vendégköre zavarhatja a lakókat, ezért a korlátlan nyitvatartás helyett, ami ellen eddig semmi kifogása nem volt Gergely Józsefnek sem, most egy huszárvágással azonnal éjféli zárást akar bevezetni az egész kerületben. Nyilvánvaló, hogy ez a vendéglátósok tiltakozását vonta maga után.

Dr. Róna András (jobbról az első) az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal épülete előtt:
tuntetes.jpg

 

A képviselő-testület, a SZEM-es (korábbi fideszesből „függetlenné” vedlett) dr. Kecskés Gusztávék és Puskás Attila Sándoréka lakosság érdekeitől független, erősen kocsmabarát módosítását fogadta elVattamány Zsolt tartózkodott. Így a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelet lényegi eleme ez lett:

4. § (1) „A bejelentett nyitva tartási rendet korlátozni abban az esetben lehet, ha az üzletet magában foglaló társasház és az üzletet magában foglaló társasházzal szomszédos társasházak közgyűléseinek többsége határozatban kezdeményezi.”

(És itt zárójelben újfent érdemes megjegyezni néhány dolgot, a tisztánlátás végett: Kecskés Gusztáv /teljes nevén: dr. Almási-Kecskés Gusztáv Armand/ a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjeként indult a 2006-os választásokon, Puskás Attila Sándor pedig a helyi FIDESZ alapító tagja, és már a rendszerváltás után, 1990-től tagja volt az önkormányzatnak, már a szabaddemokrata Faragó János erzsébetvárosi polgármestersége idején. (A 2010-ben az éjféli zárást azonnal kisiklató, a kocsmák oldalára álló) Puskás Attila Sándorral kapcsolatban nem is ez az igazi érdekesség, hanem az, hogy 1990. után állítólag a „túl nagy hangerő”, vagy „ismétlődő rendzavarások” miatt több kocsmát is sikerült bezáratnia, „hajnalig járta a helyeket.” Némileg árnyalja a képet, pontosabban segít magyarázatot adni a 2010-es magatartására az, amit Puskás Attila Sándor az 1993-as, a helyi újságban megjelent interjúban állít, azazhogy már több, mint 25 éve is külföldiek igényeit kielégítő vendéglátóhelyet akart nyitniKukából nem lesz szalonna, 2010-ben úgy tűnik, hogy a vendéglátós énje tört felszínre Puskásnak, a lakókat képviselő politikussal szemben. Kecskés hivatalosan azért nem támogatta a nyitvatartást korlátozó csendrendeletet, mert szerinte a szórakozóhelyek éjszakai működéséből közvetlenül, vagy közvetett módon származó zajszennyezés az „többnyire idős lakók pihenési gondja”..)

 

Győzött a kocsmalobbi, így lett két-három napon belül az egységes éjféli zárásból társasházi-közgyűléses bohóckodás. A nagyobb romkocsmák ismét érintetlenül maradtak, azok ugyanis önálló épületben vannak, ahol senki sem lakik életvitel-szerűen, tehát továbbra is zavartalanul működhettek tovább. Kissé bizarr az is, hogy a társasház aljába költözött kocsmától szenvedő lakók csak a szomszédos házakkal együtt tudják kezdeményezni a nyitvatartás korlátozását.


Aztán jött a 2010-es önkormányzati választás, ahol a Fidesz-KDNP színeiben induló Vattamány Zsoltot választották meg polgármesternek...

 

Hogy mennyire új irány, amit Vattamány képvisel, bár már jórészt mindenki ismeri, majd a folytatásból kiderül..

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: romkocsma záróra 7ker Hunvald György Belváros Vattamány Zsolt Bulinegyed Élhető Erzsébetváros Csendrendelet

Egyeztetés a fővárossal - csak a polgármester nem jött el

2019.01.30. 15:04 Garai Dóra

Fővároshoz fordultunk:
Január 29-én sor került Tarlós István főpolgármester úr szervezésében egy "bulinegyed" ügyben tartott tárgyalásra, melyre már nagyon vártunk. 

 

dori_fovaros.jpgEmlékszünk még a 2017-es fővárosi közmeghallgatásra? Akkor  levélben, és  élőben is kérdeztem a főpolgármester urat, hogy segítene-e megszervezni egy kerekasztal beszélgetést a belső-erzsébetvárosi problémákat érintően. Bár az elkövetkezendő egy évben erre nem került sor, a 2018-as közmeghallgatáson ismét nekifutottunk, és nagy örömömre a főpolgármester úr a megbeszélteknek megfelelően megszervezte számunkra a találkozót.

 
A kerekasztal megbeszélésre a Főpolgármesteri Hivatalban került sor, dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr vezetésével, hivatalosak voltak az eseményre Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság  főigazgató-helyettese, a Főpolgármesteri Hivatal Városigazgatás Főosztály vezetője, Németh László, valamint egyesületünk, az Élhető Erzsébetváros Egyesület.

Szomorúan konstatáltuk, hogy Vattamány polgármester úr távol maradt a megbeszéléstől, pedig a megbeszélés időpontja tekintetében maximálisan alkalmazkodtunk a neki megfelelő időponthoz. Maga helyett  Medgyesi Judit aljegyzőt, és Csüllög Szilviát, a Hatósági iroda vezetőjét küldte el, így tehát  nem volt, aki a már ismert szabályozások elsorolásán túl az önkormányzat álláspontját, ügyben alkotott véleményét képviselte volna.

Megállapítottuk, hogy a meglevő szabályozások és intézkedések nem a probléma gyökerét kezelik, csak a meglevő problémák után futva próbálják a károkat enyhíteni.
Felemlítettük a korábban, népszavazással kapcsolatosan tett ígéreteket, miszerint ha a belső részen élők többsége a záróra mellett szavaz, úgy a kerületvezetés "politikai, és erkölcsi kötelességének" fogja tekinteni a helyiek akaratát.
Mivel azóta ezügyben nem történt előrelépés, így mi magunk tettünk javaslatokat, miben látnánk a megoldást.

Szó esett a takarításról, a menekülő lakosságról, a hatalmas zaj- és környezeti szennyezésről, a a vendéglátó helyek aránytalanul csekély hozzájárulásáról, az olcsó overtourism jelenség és a minőségi turizmus különbségeiről, a teraszok nyitva tartásáról, a kocsmatúrákról, a taxik túlzott számáról, és még sok másról.

Az eseményről az index is írt, a cikk itt olvasható.

A vendéglátóteraszok szempontjából történt egy jelentős előrelépés, dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr megígérte, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletben fogja szabályozni a vendéglátóteraszok nyitvatartását, a VII. kerületi szabályozáshoz igazodva. Erzsébetvárosban az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhelyezett vendéglátó-ipari teraszok működésének rendjéről szóló 46/2012. (XII.17.) rendelet értelmében 22 órakor zárnak a teraszok, kivéve a Károly körúton, Rákóczi úton, és, Erzsébet körúton található vendéglátóhelyeknél, ott a közterület-használati engedélyt a főváros adja ki, a a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendeletben jelenleg semmilyen módon nincs korlátozva a vendéglátóteraszok nyitvatartása, és addig lehetett nyitva a terasz, ameddig a kocsma.

korut_terasz_3.jpg

korut_terasz_2.jpg

korut_terasz_1.jpg
Mivel minőségi turizmus tekintetében pozitív példaként említettük többek között Ráday utca kialakítását, valamint a terézvárosi szabályozást, a Főpolgármester-helyettes úr megvizsgálja egy, a terézvárosi és lipótvárosi nyitvatartási rendelethez igazított nyitvatartási szabályozás lehetőségét, melyhez a közreműködésünket kérte.
Korábbi, a kereskedelmi törvényt érintő javaslatunkkal együtt a nyitva tartás szabályozására vonatkozó rendelet-javaslatunkat mind az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalnak, mind a fővárosnak továbbítottuk, mely utóbbi itt olvasható:

rendelet_soft.jpgrendelet2_soft.jpg


Köszönjük a résztvevőknek, hogy időt és energiát szántak a problémáink meghallgatására, és szándékot mutattak a helyzet kezelésére, reméljük ezzel megindul egy konszolidációs folyamat Erzsébetvárosban.

Szólj hozzá!

Címkék: terasz főpolgármester záróra 7ker Tarlós Budapest Főváros Erzsébetváros Bulinegyed Élhető Erzsébetváros Csendrendelet

Miért nem fizetik a felügyeleti díjat?

2019.01.20. 22:06 Garai Dóra

Erzsébetváros utcái elsüllyednek a szemétben, vizeletben és üvegszilánkokban. Építészeti értékeinket alkoholos mámorban úszó "bulituristák" pusztítják; gépjárművek, sokmilliós műemléki homlokzatok, kapuk megrongált maradványai köszöntik reggel a hetedik kerületieket egy-egy "GDP-növelő" átmulatott éjszaka után. Mindezen károk fedezésére született meg a felügyeleti díj intézménye, amit az éjfél után nyitva tartó helyektől szed az önkormányzat. Már ha beszedi…

Sajnos azonban mind a beszedés, mind a fizetési hajlandóság oly csekély, hogy 2018-ban a beszedett adó összege 18 millió forint volt(egy év alatt!), míg csak a takarítási költség a 800 millió forintot súrolja a kerületben.

Jó ez így? Kinek jó?

urimuri_001.jpg

 

 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2006. június 1-jén lépett hatályba, és komoly hatással volt többek között az üzletek éjszakai nyitvatartásának szabályozására, ugyanis kimondja, hogy

"a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartási rendjét rendeletben szabályozhatja."

A tárgykörben született rendeletek aztán vagy kiállták a Kúria Önkormányzati Tanácsának próbáját vagy nem, esetleg oda sem kerültek.

2013-ban, egy tövénymódosítással debütált az éjszakai nyitvatartáshoz kapcsolódó felügyeleti díj intézménye: 

"a települési önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével– rendeletben szabályozhatja a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat."

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, a világörökségi területen, és természetesen annak pufferzónájában, - melybe  belső-Erzsébetváros túlnyomó része beletartozik, egy-két utcát leszámítva - működő, 24 órán túl szeszesital kiméréssel és árusítással foglalkozó kereskedelmi egység köteles felügyeleti díjat fizetni, melynek mértéke jelenleg 20Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap, amelyet a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség szerint kell számítani, összege azonban nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át.

Mi is számít világörökségi területnek?

A 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontja szerint a világörökségi terület a világörökségi helyszín és annak védőövezete.

A világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező – a törvény 1. mellékletében meghatározott – helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.
A világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté,

vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete.

Belső-Erzsébetváros szinte teljes egésze (két utcát leszámítva) a védőövezetbe, nálunk közismertebb nevén a "puffer zónába" tartozik.

 

pufferzona_belso-erzsiben.jpg

És itt el is kezdődnek a problémák:

1. Helyi sajátosságok

"a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartási rendjét rendeletben szabályozhatja."

Sajnos azonban semmiféle előírás nem létezik atekintetben, hogy az úgynevezett helyi sajátosságokat milyen feltételek és tulajdonságok vizsgálata mentén kell értékelni. Erzsébetváros, azon belül is belső-Erzsébetváros történelmi zsidónegyedként vált ismertté, majd később az ingatlanpanamázás és a műemlékvédelmi hivatal által műemlékké nyílvánított romos épületek mementója lett. Ezt követően pedig áldozatul esett a gyeplő nélkül hagyott overtourism jelenségének. Kíváncsi lennék, hogy a VII. kerületi önkormányzat milyen sztenderdek vagy tulajdonságok alapján értelmezte tehát a helyi sajátosság mibenlétét.
fogas_001.jpg
fogas_taxi001.jpg
kozpont_001.jpg
breuerpress_001.jpg
ovoda_001_1.jpg
ellat004.jpg
ellato003.jpg

2. Kimutatások teljes hiánya

"A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitvatartással összefüggésben keletkező - az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott - közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja"

A probléma abban áll, hogy a kereskedelmi törvény nem határozza meg, hogy az önkormányzatnak milyen kimutatásokat vagy jegyzékeket kell készítenie ezen többletfeladatokról, és hogy ezeknek fizikai illetve jogi értelemben hol kell megtalálhatónak lenniük, meg kell-e jelenniük egyáltalán.
.
Az önkormányzat értelmezésére van bízva, hogy a többletfeladatok ellátása csupán normatív jellegű (másképpen nevezve kvótához kötött) feladatellátást jelent vagy ebbe beletartozik-e esetleg tárgyi eszközök megvásárlásának lehetősége is. És ha igen, akkor milyen eszközök beszerzése megengedett, figyelembe véve, hogy a felügyeleti díjat csak a jogszabály szerint a települési önkormányzatot egyébként terhelő feladatokat meghaladó többletfeladatokra lehet költeni. Így elgondolkodtató, hogy jogszerűnek tekinthető-e egy esetlegesen a közbiztonság megerősítését célzó járőrkocsi vásárlása, melyet nem csak a többletfeladatok ellátására használnak?
kozteres_car001.jpg
Vagy további érdekes kérdés, hogy ha a helyzet inkább a megelőzés lehetőségét kívánná meg, lehetséges-e úgymond "előre" vásárolni, vagy csak a már tönkrement, vagy utólagos feladatellátásra szoruló dolgok orvosolására költhető. Mivel ezeket a kereskedelmi törvény semmilyen módon nem szabályozza, így ez a képviselő-testület saját értelmezésére van bízva, ami esetünkben annyit jelent: akármi is a döntés, semmi sem szabálysértő.

Ettől eltekintve a legsarkalatosabb pont mégis az, hogy az elkülönített kimutatást hol kell megjeleníteni, és ki felel annak tartalmáért. Arról inkább már ne is szóljunk, hogy vajon elegendő-e ha a számokat és adatokat csak a testület ismeri, vagy nagyobb nyilvánosság elé is kell tárni.

3. A felügyeleti díj mértéke

"A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára."

A díj mértéke maximum 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap, de összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg.

És máris itt van a következő kérdőjel: Mit jelent pontosan a "korrigált iparűzési adóalap"?
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezik az iparűzési adóról, ugyanakkor nem ismer ilyen fogalmat, hogy "korrigált iparűzési adó", tehát a kereskedelmi törvény egy olyan fogalmora hivatkozik, amelyik az adott kérdéskörrel foglalkozó törvényben említésre sem kerül, nem szerepel.

Még nagyobb visszásság, hogy ha a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak egy kereskedelmi egysége van, úgy kilogikázható, mit is kéne adóalapnak tekinteni. Ugyanakkor mi a helyzet abban az esetben, ha a vállalkozásnak több egysége is van, lásd például szórakozóhely-láncok?
Ráadásul mit tekinthetünk adóalapnak abban az esetben, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, mert akkor az adó alapját a vállalkozónak a
tevékenység sajátosságaira jellemzően meg kell osztania. 
Sajnos ez a sajnálatosan pontatlan - akár kis gyanakvással még szándékosnak is értékelhető -  meghatározása az adóalapnak súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget.

És ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy az adóalap meghatározása szoros összefüggésben van a nettó árbevétellel. Tekintve a tavalyi NAV-os razziákat, mikoris a vendéglátóhelyek több mint fele a razziák alatt sokszorosára nőtt bevétellel dolgozott, ne legyenek illúzióink, mennyi visszaélés történik a nyugta adás elmulasztásával, ezáltal pedig a nettó árbevétel, ezen keresztül az adóalap, és így a felügyeleti díj plafonértékének megállapítása során.

(lásd: https://444.hu/2018/07/05/rossz-a-pia-a-bulinegyedben)


4. A számonkérés, beszedés problematikája

A felügyeleti díj beszedése apparátust igényel. A beszedéssel kapcsolatos előírások végrehajtásához információkra van szükség a vállalkozás adómutatóit illetően, amely információ-igény azonban nem feltétlenül van összhangban az adóhatóság adótitok iránti kötelezettségének megtartásával.
Bár elméletben az önkormányzat jegyzője az önkormányzati adóhatóság, és joga van hozzáférni az adótitkokhoz, a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, hiszen bár a felügyeleti díjnak van köze az iparűzési adóalapon keresztül az adóztatáshoz, maga a felügyeleti díj nem adóztatási tevékenység, így az adatok mégiscsak adótitoknak számítanak.
A jelenleg érvényben lévő törvények értelmében erre csak az jelenthetne megoldást, ha a kereskedelmi törvény pontosan szabályozná, hogy az önkormányzatok felügyeleti díj tekintetében felhatalmazást kaphatnak az adózással összefüggő információkba való betekintésre.

Az adótitok-problematika azonban eltörpül a legnagyobb kiskapu mellett, névlegesen hogy a felügyeleti díj plafonértékének (azaz az iparűzési adó alapja) meghatározásához az önkormányzat az adatokat közvetlenül a vállalkozótól kéri be, ami a vállalkozó által egyoldalúan tett nyilatkozat formájában valósul meg.

Magyarán az adóalapot érintő információ bemondásra kerül elfogadásra!!!

A kerület jelen helyzetében ez életveszélyes, de bármelyik önkormányzat tekintetében is minimum felelőtlen, hiszen ezen egyoldalú nyilatkozatok tartalma alig, vagy csak nagyon nehezen ellenőrizhető.

Külön elkeserítő, hogy a felügyeleti díj fizetése is sajnos a szó szoros értelemben önkéntes, hiszen nincs apparátus az ellenőrzésre és beszedésre, legalábbis a kerületi jegyző, dr. Gotthárd Gábor, és a hatósági iroda vezetője szerint.
Ami beszedésre kerül, elenyésző nevetséges összeg egy önkormányzat büdzséje szempontjából. A szomorú valóság azonban az, hogy ha a beszedés szigorúan megtörténne, még az az összeg sem lenne elegendő az okozott károk orvoslására, tekintetbe véve a kerület nyolcszorosára növekedett takarítási, rendészeti, helyreállítási költségeit.
ellato002.jpg
fogas_002.jpg


5. Kettős mérce

Érdekes pont még, hogy míg a kereskedelmi törvény a 22 és reggel 6 között nyitvatartó kereskedelmi tevékenység szabályozását hivatott ellátni, az ezen belül foglalt felügyeleti díj csak a 24 óra után nyitva tartó egységeket érinti. Vajon mi szükség lehet ezek megkülönböztetésére? 
Erzsébetváros esetében, ahol a vendéglátó helyek száma meghaladja az 500-at, komoly munkaerő ráfordításra lenne szükség hogy az önkormányzat e két kategóriát külön nyilvántartásban akkurátusan vezesse és adminisztrálja.
Más kérdés, hogy a VII. kerületi önkormányzat ezt az adminisztrálási feladatot még csak a 24 órán túl nyitva tartó helyek esetében sem végzi el, vagy csak súlyos hiányosságokkal. 

6 komment

Címkék: romkocsma 7ker Erzsébetváros felügyeleti díj Belváros romkocsmaadó Bulinegyed Élhető Erzsébetváros Csendrendelet